Keresés

Igazad van. Bár ennek a topiknak csak jót tesz egy kis emberi hang..

  Szia! Jó pihenést!

:) Félreérted. Még középiskolában, egy gyönyörű Szöszi, Marika volt a neve.

    Persze, csak szerintem volt a legjobb kémiás a lányok közül.. Lehet, hogy más másként látta.

     Én még nem látom, hogy fizkém oldalról mennyit ismer.

Nagyon úgy tűnik, hogy matematika a szakterülete, de beleolvasott, mert

ehhez a területhez tartozó diff függvényeket vizsgálta.

   Amikor elóször mutatta az osztályunk legjobb kémiás csajszija, leesett az állam.  mosc-<=>-csom   Megkérdezte mi ez? .. én meg rávágtam para-di-metál-tio-rodanát.. aztán rájöttem, hogy tévedtem.. így zavartan hátrafordultam,  hogy mi lehet ez..

 és láttam, hogy  a szája  a füléig ért, már leesett, hogy beugratás..

Éljen Veszprém!

Igazad van.. Ez volt a teszt.. 

  Nem is kell szétválasztani. Elegendő, ha egy göztérben vízszintesre fektetett fésű forma mellett, mindig lesz fent növekedő csepp az ionos felszínen, méretét

akkorára lehet beállítani, hogy időben leguruljon alulra, ott a teflonos felszínen

mindig kisebb lesz a sugara mint fent az ionoson.

   Colás pet palackban tizen egynéhány cseppel folyamatosan működik.

   Mindig a legnagyobb csepp hízik először és lentről a legkisebb fogy el..

A fenti kicsi cseppnek az ionos felszín miatt kb. azonos folyadék mennyiség

mellett sokkal laposabb a felszíne, nagyobb a felületi sugara mint a lenti

azonos térfogatúnak.

jaj!  Ne fárassz már!  Ez az izoterm desztilláció, vagy az átkristályosodás. A kisebbek a nagyobb felületi energiájuk miatt anyagot vesztenek a nagyobbak javára.

pl higanynitráttal elég gyorsan megy, bepárolod  hogy tömény legyen és legyen sok kicsi kristály. te be a szekrénybe és pár hét múlva egy nagy lesz benne.

Ugyanez megy a cseppekkel.  Ha nem értesz hozzá, minek hemzsegsz itt?  Én nem megyek a matek és a specrel topikokba!

No azé nem fog működni, mert a hajtóerőd eltünik amikor a kis csepped teljesen elpárolgott.  na most ennél a kicsi  hőkülönbségnél kapott munkád meg nem lesz elég ahhoz hogy a nagy cseppeden elvégezd azt munkát ami a csepp szétszakitásához kell egy kicsire meg egy nagyra.  Már az ajánló megy, megyek...

A hajtóerőd a cseppek szétszakitásához végzett munka. 

  Igen, emlékszem a márciusi vitánkra, akkor is így láttad.

 Akkor sem vetted figyelembe a mérhető hőmérséklet különbséget, sőt ha jól emlékszem a kondenzációs és a párolgáshőt sem.

   Emlékeztetlek, hogy csak a neve izoterm. 

Amikor felfedezték, akkor még nem volt  3 számjegynél pontosabb hőmérő.

   Ha valóban izoterm lenne, akkor nem sértené. De nem az.

   Egy jobb  digi műszerrel már jól mérhetően a párolgó lehül, a növekvő (azaz a kondenzálódó) felmelegszik.

megsérti a termodinamika törvényeit, akkor van több olyan folyamat is ami megteszi."

Ez igy van. De az izoterm desztilláció nem sérti.

Nem sérti meg az izoterm desztilláció.  De várjuk meg matmérnököt aki saját bevallása szerint hasogattya az entrópiát differenciálva.  mennyi időt aggyunk neki?  Utána +cáfolom, eccerű.  Ha nagyon türelmetlen vagy nyom6om szikratávirón is.

  Azt gondolom, ha egy folyamat bizonyítottan bármilyen csekély mértékben

megsérti a termodinamika törvényeit, akkor van több olyan folyamat is ami megteszi.

  Az izotermnek nevezett desztilláció megsérti. Akkor lennie kell sok más olyan folyamatnak, amely szintén megteszi, csupán eddig nem találtuk meg.. vagy

nem publikus a megtaláltak működési elve.

Ráadásul van egy inhomogén rendszered amelyre azt gondolod, dől a II. főtétel.

Az abszolut hőmérséklet csak pozitiv előjelű lehet. "

Hmmm... nem kellene ezt újrafogalmazni?

Mi az hogy leirás?  Mit szeretnél? függvényt differenciált, integrált, hullámoperátort?  A szavakon lovagolsz? irreverzibilis változás sok féle van ám akkor az ezekre illesztett entrópia axiómákat (párhuzamos axiómák) miért nem foglal6nám össze leirásnak? Most nyelvészkedni is fogunk a differenciál számitás és kvantummechanika után?

Inhomogén rendszerre nem is mered értelmezni az entrópiát?  Arra nem igaz a másodi főtétel?  Mér a gőzgép nem inhomogén?  :-))

"Van olyan rendszer is T--- inf esetben a belső energia véges. Ekkor Mi van?"  tényleg, ezzel mi van?  Mit akartál mondani?

Helem gépe nem halovány reményteli, reménytelen.  Még eccer leirom neked, hátha megérted.  Egy másodfajú örökmozgó, sérti az entrópiára tett megállapitásokat - most majd megint nyelvészkecc mi az hogy megállapitást tenni, neked csak a differenciál a tudomány - igy nem használ6tya a T-S diagramot saját elmélete igazolására. Azt jól értem, hogy mivel nem válaszoltál, nem tudod a dQ/T felismerése honnan jött ugye?  Ha azt tudnád, akkor megértenéd hogy a logikai hibán kivül miért nem használ6tya  Helem a T-S diagramokat.

http://www.chem.elte.hu/departments/kolloid/KolloidJegyzet_Ver1.0.pdf

Részlet a jelzett részből:

"A 12. egyenlet alapján a következőket állapíthatjuk meg: az egyensúlyi

gőznyomás annál nagyobb, minél kisebb a folyadékcsepp. Ezért termodinamikai

egyensúly csak akkor lehet, ha egyetlen folyadékfázis van a rendszerben

(makroszkópos mennyiség sík folyadék, vagy egyetlen csepp). Ha két

folyadékcsepp van a rendszerben, akkor a kisebbik egyensúlyi gőznyomása

nagyobb, mint a másiké. Mivel a nagyobbik cseppre túltelített a gőz, a felesleg

azon kondenzálni fog. A kisebb csepp viszont párolog, hogy visszaálljon a

kondenzáció miatti gőznyomáscsökkenés. Ez a folyamat az izoterm desztilláció.

Ha a két csepp mérete azonos, a rendszer labilis állapotban van. Ha a fluktuáció

miatt bármelyik csepp görbülete (vagy felszínén egy görbületi elem) egy

parányit is változik, akkor megindul a folyamat, melynek során az egyik csepp

párolog, míg el nem fogy, a másik pedig növekszik. Ugyanezt a

gondolatmenetet ismételhetjük meg sok részecskét tartalmazó rendszerre is.

Termodinamikai egyensúlyban az összes részecske eltnik és egyetlen

összefüggő, minimális felület fázist képez."

 Azaz ha kialakítunk egy gőzérben két anyagú felszínt, alul teflonos, zsíros tapintásút,  ahol a vízcseppek a lehető legkisebb sugarú felszínt képeznek,

 Felül  egy nedvesedő, ionos anyagú felszínt ahol szétterül a vízcseppecske, azzal a megszorítással, hogy bizonyos méret felett a fenti cseppecske "ne férjen el a lépcsőn" és egy része (fele) kénytelen legyen a kapilláris lépcsőszélen elindulni

lefelé, miközben egy kis lapátot megforgatva "legurul" (lefolyik) alulra.

  Így az alulra került csepp folytonosan párolog a fenti folyamatosan a kondenzáció miatt növekszik.

  Ezáltal az alsó felszínt folyamatosan hűti a párolgás, a fentit melegíti a kondenzáció.  Ezért a két felszín közötti hőcserét egy kűlső termoelem páron át

biztosítjuk.

   A termoelemen ébredő feszültséggel motort hajtunk, hogy az elektronos áramot

és ezzel a hőaramot is biztosítsuk.

   Ezzel az elrendezéssel, a lapáttal és a termoelemmel hajtott motorral

folyamatosan kifolyatjuk a rendszerben lévő energiát.