köszi a válaszokat alapvetően régóta keresek olyan termékeket mindenféle tisztítási feladatokra (fürdés, mosás, mosogatás) amelyek a lehető legkevésbé terhelik a környezetet. Ajánlottak nekem most különböző termékeket amelyekről természetesen ódákat zengenek és kíváncsi vagyok hogy ez most tényleg az aminek mondják, vagy ugyanolyan eladási vágyból hajtott szembehazugság mint a többi.. a negatív előítéleteim az utóbbi felé hajtanának, de úgy gondoltam teszek egy próbát.. szóval majd otthon megnézem az összetevőket és futok még egy kört itt ha nem bánjátok
Sehogyan. Az akkut mérgező hatásokat megpróbálhatnád vizsgálni, de a hosszú távú hatásokat nem. Szerintem a természetes anyagok a környezetbarátok. A többiből minél kevesebbet használjunk és minél takarékosabban, ha helyesen akarunk eljárni! A házilagos kísérletezésnél többet megtudhatsz az összetevőkből. Olvasd át!
Mit akarsz tisztítani? Hátha valaki tud valami természetes megoldást is.
Látható, hogy a te forrásod nem foglalkozott a vízgőzzel, és a felvett oxigén mennyisége sem 4, hanem 5 -5,5 % körül van. Ez nem sok eltérés, de 8 óra alatt számíthat már :)
A biológiában a légzési térfogatokat literben (vagy ml-ben) adják meg, a gázok mennyiégét pedig higanymilliméterben. Bár 1 dm3=1 l, a boltban sem 1 dm3 tejet kérünk :D
No, a lényeg, hogy az időegység alatt felvett oxigén mennyisége egyenesen arányos az anyagcsere intenzitásával. Ezt ki is használják az anyagcsere mérésénél. Most ezt megfordítjuk: az anyagcsere intenzitásából kiszámolhatjuk, mennyi O2-re van szüksége az embernek. Fontos: az O2 hőegyenértéke 20 kJ/l, azaz ha 1 l O2 felhasználásával égetünk el valamit, akkor 20 kJ energia szabadul fel.
Ha mondjuk 7500 kJ/nap anyagcsereintenzitást feltételezünk az alvó emberünknél, akkor ahhoz a szervezet napi 7500/20=375 l O2-t vesz fel. Ez kb 375*5=1875l levegőben van meg.
Most osszuk el ezt az értéket hárommal (mert csak 8 órára akarod bezárni), az annyi mint 625 l. Ennyi levegőt lélegezne be ez a képzeletbeli személy 8 óra alatt, ha a szabadban aludna. De zárt helyen van. A tüdő alveolusaiban kb a felére eshet le az O2 "koncentrációja" (nem így hívják), mielőtt elájul egy átlagember. De 60%-ig nem lesz baja (bár hosszú távon nem tudom). Vegyük a 60%-ot, mint alsó határt, akkor 625/40*100= 1562 l levegő kell. Ha biztosra akarsz menni, akkor legyen 2000 l.
De: az anyagcsere intenzitása sokmindentől függ, és egyénenként is változó. Az alvás közbeni 7500 csak találgatás. 7-8000 kJ/nap körül van az átlagos alapanyagcsere, de ehhez képest az aktuális anyagcsere lényegesen magasabb (táplálkozás, emésztés, alacsony vagy magas hőmérséklet és még sok egyéb tényező növeli) és alvás közben kb 10%-ot csöken. Azonkívül az alveoláris gáz O2 koncentrációja és a külső levegő O2 koncentrációja közti összefüggés nem biztos, hogy lineáris. Sok a kerekítés is, szóval ne próbál ki! (Illetve ne te, hanem 1001.)
Mivel a kérdés összetett, egyszerű, mindent vizsgáló, precíz tesztet nem igazán lehet tervezni. a tisztítószerek több módon ártanak/árthatnak a környezetnek: detergens tartalmuk miatt csökkentik a víz felületi feszültségét, ezzel jó náhány élőlény életét befolyásolva, különböző vegyületekkel dúsítják a vizeket (pl foszfátok) ami pl vízvirágzást válthat ki hosszú távon, toxikus anyagokat tartalmaznak, stb... Mindenesetre ha arra alapoz az ember, hogy a körülmények változása általában veszélyes lehet az élővilágra, lehet venni két edényt vízzel, az egyikbe adagolni tisztítószert s mindkét edényből vett minta paramétereit (pH, vezetőképesség, kül. ionok tartalma, oxigéntartalom, stb...) mérni, ehhez viszont mérőműszer kell. Vagy ha látható eredményeket akarsz akkor két azonos akváriummal csinálod, ahol pusztulnak az élőlények ott baj van. Ezt azért inkább ne...:) Végülis ezeknek a termékeknek a környezetbarátsága attól is függ, hogy hogy kerül a környezetbe, nem mindegy, hogy egy jól működő tisztítóállomáson keresztül vagy közvetlenül.
sziasztok.. nem vagyok sem biológus, sem kémikus, max alapvető ismeretekkel rendelkezem ezeken a területeken, ezért keresek hozzáértőbb embereket akik talán tudnának segíteni. Van esetleg ötlete valakinek arra hogy otthoni körülmények között hogyan lehetne letesztelni hitelt érdemlően egy környezetbarátnak kikiáltott (pl biológiailag lebomló, nem árt az állatoknak, növényeknek) tisztítószer "környezetbarátságát"?
NEm, nem, bár van, aki megérdemelné :-))))))) Köszi szépen a levezetést, eddig az építészetben használt adatokkal számoltam, úgy 8-12 m3 jön ki, de érdekes adalékokat hoztál, köszi!
Számolgattam egy kicsit az átlagértékekkel és ki is jött egy eredmény, azonban a valóságban ez széles határok közt változhat. Alvás közben lelassul a légzés, kevesebb levegőt használunk, többnyire.
Egy nyugodt légvétellel átlagosan fél liter levegő kerül a tüdőnkbe, tehát 0.5 dm3. Átlagosan, nyugalmi állapotban 16-szor veszünk levegőt, így ez 8 dm3 percenként. Óránként 480 dm3, 8 óra alvással 3840 dm3 levegő.
Tehát egy éjszaka alatt kb 3840 dm3 levegő fordul meg tüdőnkben, azonban nem vesszük fel az összes oxigént ebből.
A belégzett levegő gázösszetétele: nitrogén - 79%, oxigén - 20%, szén-dioxid - 0,04%. Kilégzett levegő gázösszetétele: nitrogén - 79%, oxigén - 16%, szén-dioxid - 4,04%.
Tehát egy lélegzettel 4 % oxigént veszünk fel, így a 3840 dm3-ből 153,6 dm3-t. Ez 768 dm3 levegőben van benn.
Ha helyesek a számolásaim, akkor tehát összesen 768 dm3 levegő oxigénjére van szükségünk. (Ennyi levegővel természetesen nem lehet túlélni egy éjszakát, mert az oxigénkoncentráció csökkenésével nő a szén-dioxid mennyisége, a tüdőnk alveolusai (a gázcsere helye) viszont nem válogatják ki az oxigénmolekulákat, így rövidesen fulladás következne be, ezért a túléléshez kb 3840 dm3 szükséges)
Kérdés: Egy átlagos felnőtt ember menyni levegőt használ el egy 8-10órás alvás során, v mondhatnám úgy is: hány köbméteres dobozba zárhazó úgy, h tuti túlélje? :-)))
Persze, de azok ugyanugy veletlen valtozasok. Az eredeti felvetesben Dr. Furia kulso hatason mast ertett:
"Én valami olyasféleképp képzeltem el ezt,hogy pl adott egy állatfaj,melyet előszeretettel fogyaszt el egy másik állatfaj és habár szapora fajról van szó,még is kevés utód él túl.Emiatt genetiailag növeszt valamilyen ellenszert(pl mérget)."
sokat számít, hogy a két állat mennyire "fajtiszta" és hogy milyen fajta. Minél intenzívebben szakosított (az anyafajtól minél távolabb álló) az illető állat, annál kisebbek az esélyei. Egy túltenyésztett kutyának pl. sokkal nagyobb esélye van csipődiszpláziára, exoftalmiára stb, mint pl. egy korcsnak. sokat számít, hogy hogy volt tartva az az állat: nagyi kedvence, pulóverben sétáltatott, más kutyát, macskát, más állatokat sosem látott állatnak nagyon kicsi az esélye. ezek alapján átlagesetben természetesen a macskának előnye van, de pl egy szőrtelen macskafajta és egy juhászkutya között lehet mások lennének az erőviszonyok.
Macskákra szavazok én is. Mert közelebb áll a természethez mint a kutya.Szerintem az agya is bonyolultabb,okosabb állatnak tartom a kutyusoknál.Fürgébb,ügyesebb,gyorsabb.A látása is jobb mint a kutyájé bár annak meg a szaglása jobb.De ettől függetlenül mivel a természethez sokkal közelebb áll mint a kutya,mindenképpen esélyesebb is.Tud halat is fogni,fára is mászik,madarat megfogja.Ezeket a kutya nemtudná.Kíváncsi lennék hogy önállóan a kutya hogy szerezne élelmet a természetben.Lehet hogy csaka dögöket enné meg mert mást képtelen lenne megfogni.Szaporodás és fajfentartás tekintetében viszont a kutya esélyesebb a több kölyök miatt. A kutyának tehát maradna amit kikotor a föld alól,kisebb nagyobb rovarok emlősök és a döghús.Nincsenek olyan fegyverei a kutyának amivel pl egy őzgidát leteríthetne vagy akár egy kisebb vadat.Kivéve a pitbull.
a kutyák alapvetően társas vadászok, magányos egyednek kevesebb az esélye, én is a macsra "szavazok" - szigorúan tudományosan, persze ;-)
(élelemforrások: a macsnak több jut az erdőben, és testfelépítése miatt kevesebb is elég: minden olyan az élelme lehet, ami a kutyánál szóba jöhet, de még extraként pl. madarak/tojások is... a fő fehérjeforrás valószínűleg a kisemlősök: ezek a macsnak jobban kézre állnak - a kutyának maradnak a bogarak, néha egy-egy butább kisrágcsáló :-)
Macska. Tudományos érvek (Bár inkább 'educated guess', nem néztem utána): A kutyát régebben háziasították, és sokkal inkább szelektálták az emberrel való együttműködésre. A macska a legutóbbi időkig gyakran magának egerészett, még az emberi környezetben is. Sokkal több macska él jelen pillanatban is vadon az erdőben mint kutya (ez persze a vadászoknak is köszönhető), komoly probléma, hogy kereszteződik a vadmacskával. A kóbor kutyák szinte kizárólag városi környezetben találhatók. Azért hozzá kell tennem, hogy a vadászkutyafajok (kotorékebek, kopók) sem lennének esélytelenek.
Haverjaimmal vitába kezdtünk, a vita témája: ha egy átlagos képességű kutyát, és egy átlagos képességű macskát kiteszünk az erdő közepén, ahol semmilyen fajta emberi segítségre nem számíthatnak, melyik faj marad fent könnyebben és melyik él meg jobban. Ezen belül értek élelemszerzésre, fennmaradásra, melyik tud a maga módján jobban védekezni más ragadozóktól, tehát melyik faj boldogul jobban ha csak magára és a saját képességeire számíthat. Légyszi vegyétek figyelembe, hogy mindkét állatfaj átlagos képességű, nem szuperokos, nem betanított állatok, hanem simán átlagosak. Kérlek ha lehet tudományosan érveljetek melyik tudna egyedül jobban boldogulni, és életben maradni akár hosszú távon is.
Lehetséges. Azért nem hallottál ilyenről, mert ezek nem olyan gyakori betegségek, mint például a nátha, így nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy ember egyszerre fertőződjön meg mindkettővel. Egyébként ez a példa nem hasonlít az új influenza esetére, mert a bárányhimlő és a rózsahimlű vírusa nem rokonai egymásnak, csak mindkettőnek a neve "himlő"-re végződik (magyarul).
Szerintetek lehetséges az hogy valaki a bárányhimlővel és a rózsahimlő vírusával is egyidőben fertőződhet?Én még ilyet nem hallotta,de ettől még lehet.Előfordulhat hogy a vírusok tiszteletbentartják egymás "területét?" Ezen most az új infulenza miatt kezdtem el gondolkodni. Mi erről véleményetek?
