Nem fogok mindig ilyen kudarcokról képeket feltenni, hogy jelentkezz! (Nem mintha nem lenne miről.) Na jó, megértés van bennem, de olyan elhagyatott voltam a múlt héten.
Jó lenne, ha az említett első részt a sorozatból felvenné valaki, bár elég kétkedő vagyok, szerintem a "művelt nyugat" filmkészítői (tisztelet a kivételnek) tized annyi energiát se fektetnek egy témába, mint pl. a hajótörténetbe Marjai Imre, és még sokan mások magyarok. De persze általában a tudósokat is szidhatnám, mert az nálunk is nagy divat, hogy egy különleges régészeti, kultúrtörténeti tárgy "tudományos" felirata ez: figurális kancsó (pl.) Holott egy egész mitológia van az edényben, csak lusták odaírni.
ahol a thérai hajó freskókat bemutatják (mivel a tényleges kiállítás két évig zárva van) hát se a képaláírások, se a rendszer nem egészen átlátható. a 16-os, 26-os, 27-es részletek mintha ugyannak a képnek lennének a részei, pedig a térkép alapján helyileg nem ugyanott vannak. Na mindegy. Az azért gyönyörű, ahogy a törmelékből összeszedték ezeket a páratlan szépségű kincseket. Érdemes betévedni a "múzeumba".
Itt azért legalább vannak viszonylag nézhető felbontású képek, nagyon izgalmas a shipwreck feliratú kép, ahol a hajók orrán van két jól kivehető íves hajlat, amit más ókori hajó-maketten láttam. Itt egyébként legalább vannak képaláírások, de persze ez is vicces: többször találkoztam azzal, hogy "a kép vagy ...-t ábrázolja, vagy ...-t vagy esetleg ...-t". De legalább van min agyalni.
Maga a "flottilla" feliratú hosszúkás freskó azt támasztja alá, amit a múltkor írtam, hogy Szantorini 3600 évvel ezelőtti vulkánkitörése előtt létezett egy legenda, ami arról szólt, hogy egy sziget(ország) lakói átköltöztek egy másik sziget(ország)ra. Igaz, az elhagyott szigeten is maradtak emberek (meg gazellákra vadászó oroszlánok), de hát mit lehet tudni, mit tudtak ők akkor Atlantiszról. Az "assembly on the hill" (vagy vmi hasonló) feliratú képen nagyon érdekes a sorban elhelyezett emberek figurája, sisak van a fejükön (elég egzotikusak) és lándzsa meg kard van náluk, miközben a "ruhájuk" egy szögletes valami, aminek a díszítése legikább valamilyen afrikai pajzsra hasonlít (mind különböző). Aztán az is izgalmas kérdés, hogy kik voltak azok, akik hajók tatján lévő "budiban" ültek, és csak a fejük látszik? A görögök kapitánynak nevezik őket, persze többszörös értelemben, pedig valószínű, hogy itt is mitológiai alakokról lehet szó.
Na mindegy, ezek nem vezetnek közelebb a makett elkészítéséhez, de azért óhatatlanul érdekelnek.
Ami a kereket illeti, persze van "trükköm" (ez olyan magyaros dolog, ha valamire se pénz, se tehetség nincs, akkor keresünk egy trükköt), de az érdekelne, hogy az eredeti kerekeken hogyan csinálták a ferde csapolást? A küllő fából volt, tehát a szálirányt be kellett tartani, vagyis ferde csapot nem faraghattak rá. Sablont használhattak ugyan, de mondjuk 300 éve még nem hiszem, hogy "tömegtermelésre" rendezkedtek volna be. Jó, életnagyságú szegmensnél én is megtehetném, hogy két oldalról vésem be a lyukat, de a szög berajzolása akkor is alkotó munka. Igaz, nekik erre volt idejük.
A fontos az, hogy a hajlítás végül is bevált, még kell rajta finomítani, de alapvetően használható módszer. Azt neked köszönhetem, hogy nem adtam fel. Az eredmény nagyon függ a faanyagtól, az anyagvastagságtól, és attól, mennyi ideig hagyom száradni. Volt olyan hajlított idom, ami egyáltalán nem akart nagyobbra ugrani a sablonból kivétel után... Az viszont tanulságos, hogy a főzéstől anniyra felpuhul a fa szerkezete, hogy utána nagyon óvatosan kell vele bánni.
Azért ha bármi információt szereztél az ókori hajókkal kapcsolatban, oszd meg velem (nekem nincs "égi csatornám"), és légy szíves arról is beszámolni, mi várható a monitorral kapcsolatban!
Üdv
Laci
A rákóczi-ágyú feliratát rézlemezbe martam bele, a képen látható anyag viszont agyag, amit ebből a sablonból vettem ki. Ha fotópapírra nyomtatok a lézernyomtatóval, kiváló sablon keletkezik, miután a festéket vasalóval rámelegítettem a rézlemezre. A vasklorid nem marja. Persze azért nem mikroszkopikusan tökéletes a módszer (legalábbis nálam nem az) de remélem, elég patinás benyomást kelt majd a leendő ágyúkon. Most még egy rákóczi-címert akarok hasonlóan elkészíteni (1706-os rézpénz alapján), aztán irány a csőöntés. Átolvastam újra a linket, amit pár hónapja átküldtél (haditechnika), és bizony a kerék készítéssel kapcsolatban nem sok fogódzót adott, de minden más szempontból hasznos. Ja, heteken át kerstem, hátha valahol őriznek olyan ágyút, amit még Rákóczi idejében öntöttek, (akár a nagyapja idejében, akinek Sárospatakon volt ágyúöntő műhelye), amikor is megtudtam, hogy Gábor Áron ágyúiból is mindössze EGYETLEN DARAB MARADT MEG!!!! (A románok azt is elsüllyesztették ceaucescu idejében. Hát akkor hogy maradt volna meg egy Rákóczi-ágyú?
A dőlésre javasolnék egy kis csalást. A küllő csapos részénél egy kicsivel nagyobb furat az agyban és a szegmensekben és nem is túl mélyen. A beragasztást meg egy sablonban végezném. Azért az egyenletes osztás osztófejes készülék nélkül nem egy egyszerű dolog, bár a kétkezi bognárok osztófej nélkül is szép munkát végeznek.
A felirat milyen anyagból, mekkorára készült? Hogyan?
Más:
Figyelmedbe ajánlom:
Spektrum TV
„Hajók, tengerek, csaták.
A hatrészes dokumentumfilm a hadihajók történetét mutatja be az antik időktől a második világháborúig.
A sorozat technika-, had- és kultúrtörténet egyszerre, méghozzá a tenger felöl nézve. A film készítői a régi korok hajóit a fennmaradt leletek és ábrázolások alapján a legmodernebb számítógépes animáció segítségével varázsolják újjá.”
Színes RTV XV. Évf. 25. sz.
Ma 20.50-kor az első rész: Az ókortól a vikingekig.
Jó lenne valahogy rögzíteni. Sajnos az én készülékem "beteg".
Azt hiszem, ezt felteszem a hajómodellezés topikra is, elég csendes az a topik.
Nem olyan kicsi ám, mint amilyen ronda, 49 mm az átmérő. Az, hogy a kerék szegmensek nem érnek össze még nem lenne baj, mert kicserélhetném őket. De egyszerűen képtelen vagyok jól megoldani azt a problémát, hogy a küllők kifelé dőljenek, de egyformán, ugyanis ferde furatokat kell fúrni a kerék szegmensekbe. És ha még egy keréknél valahogy sikerülne is, de tíznél? Márpedig öt ágyúhoz annyi kell. Vagyis 120 küllő, 60 szegmens, 40 kerékagy szelet (ez ugyanis 4 részből van összerakva). Ilyen lehangoló a makettező élete, ha se műhelye, se kézügyessége...
Igazából nem volt időm még elmélyedni a témában. Marjai valamelyik könyvében olvastam erről, hogy a görög hajók még nem bordás szerkezetre épültek, hanem ilyen "kasírozott" teknő módszerrel, de ő még azt írta, hogy régészeti leletek hiányában minden csak feltételezés. Annak nem tudtam még utánajárni, hogy azóta változott-e a tudomány álláspontja. Ugyanis ő is hivatkozik arra, hogy találtak hajóoldal darabokat, amiken nagyon izgalmas palánk csapolási megoldások voltak. Ha bordára szegelték volna a palánkot, nem kellett volna egymáshoz csapolni őket. Gondolom én, de ez se biztos.
Ebben a klub dologban nagyon igazad van, már csak azért se lenne rossz, mert ha lehetne ott műhelyt használni (????) az nagyon megkönnyítené a munkát. Az én hajóm (a kinyúló orrával 140 centi lesz - majd csalok, hogy ne lépjen át a következő kategóriába - amit itt a lakásban kényelmetlen kerülgetni. Dehát Csepelre eljutni innen, az én időbeosztásommal lehetetlen. Ha nálatok lehetne olcsón valami helyiséget bérelni, felesben bevállalhatnánk, alapítanánk egy klubot, és oktatnánk az arra alkalmas fiatalokat. Bár hozzám képest te is elég messze laksz, de nem annyira, mint Csepel, és legalább a buszon lenne időm olvasni...
Az a szomorú, hogy most minden iskolában leépítések vannak, pedig úgy elmennék technika tanárnak valahova...
Érdekes különben, hogy ezekből az amerikai filmekből azt sejtem, hogy odaát a tanárok csak egy-egy évfolyamot tanítanak. Vagyis nem tanítják ötödiktól nyolcadikig az irodalmat, pl., hanem valaki csak az ötödikeseket, egy másik a hatodikosokat, stb. tanítja. Nekem ez pont jó lenne, mert mondjuk ókorban és középkorban eléggé el tudnék mélyedni, és akkor a technikán keresztül megtanítanám a történelmet, meg az irodalmat is. De hát ezért nem fogok Amerikába menni (nem is engednék).
Én is szurkolok a csepelieknek, de a honlapon nem láttam fotókat. Ez az én ügyetlenségem, vagy még ennyire új az oldal?
Lenyűgöz, hogy mekkora ismereted van az ókori hajóépítésekről! Irigylésre méltó tudás! El tudom képzelni, hogy mennyi munka ennyi ismeret felszedni. Tapasztalom én is, amikor a tervezett modellemhez gyűjtögetem az információt. Nagy munka, sok munka, hatalmas munka, de roppant örömteli!
Az utóbbi két hozzászólásodon egyelőre csak ámuldozom, hozzászólni nem tudok.:-(
Úgy látom, mégis volt hajós találkozó az elmúlt vasárnap a Városligeti tónál. Ezt elszalasztottam! :-(
Ha elkerülte volna eddig a figyelmedet, ajánlom az alábbi oldalt:
Csepeliek oldala, csak az élethű modellekkel foglalkozik. Örömmel üdvözlöm az ilyen kompletten elkötelezett kezdeményezést. Máshol is találkoztunk ezzel a kategóriával, csak esetleg az oldalon belüli topik képében.
Új oldal lehet. Néhány helyen csak jelzés van a kibontakozásra. Valami halvány utalást, következtetést le lehet vonni a fehérvári óvás esetleges okáról. Pontosabb információk hiányában nincs igazi állásfoglalásom. Amit eddig megismertem a csepeliekről az szimpatikus. Szívesen csatlakoznék hozzájuk. Csak lennének egy kicsit közelebb. Esetleg hetente (talán többször) átvergődni a városon nem egy csábító számomra, meg a "mozgó" vizük is riszt egy kicsit. Jó lenne egy bázis klub itt az északi végeken is.
Mivel a freskókat vastag hamu réteg alatt találták, ezeknek az 1600-as évek előtt kellett keletkezniük. Tehát, ha a kép tényleg azt az öblöt ábrázolja, ami egy korábbi kráter helyén jött létre, akkor Atlantisz egy régebbi katasztrófa áldozata lett. Azt ma nem nagyon lehet eldönteni, hány vulkánkitörés zalott arrafelé 5-10 ezer év alatt. Így mégaz is lehet, hogy a "gőzelméletem" is helyes: az Atlantiszt elpusztító robbanás után keletkezett egy hatalmas üreg, ami évszázadok alatt telt meg vízzel (örvényt okozva a felszínen), majd i.e. a 15. században a gőz "felrobbant". Ez akkor lenne elképzelhető, ha a valamikori Atlantisz olyan nagy terület volt, ami magában foglalta a mai Krétát is,és az eredeti robbanás nem Szantorininél volt, hanem attól nyugatra. Így viszont a trójai háborút jóval korábbra kéne helyezni, kábé 4000 évvel ezelőttre. Szerintem ez a régészeti leletek alapján lehetséges.
amin az összes freskó rajta van, és ezen vannak kicsi hajók is, amikben alig pár evezős ül, és a kormányos figura azokon is rajta van.
Ezeknél az ókori képeknél nem szabad az emberi testek arányát komolyan venni. Az egyik freskón az egész szigetet, legalábbis a kikötőt ábrázolják, és az emberi alakok majdnem akkorák, mint maga a hegy.
Az én számításaim szerint a hajó oldalából kb. annyi látszik ki a vízből, amennyi a hajó evezős részének a hossza osztva néggyel. Mivel az evezéshez 90 cm kell, ahhoz, hogy ne ütközzenek egymásba az emberek, az evezőknek kb. 1 m távolságra kellett lenniük egymástól. Vagyis 5 méterre magasodott a víz föoé, ami kicsit soknak tűnik. Lehet, hogy ebben sem megbízható az ábra.
Namost, a ferde vonalakra rájöttem. Ezeket a hajótesteket úgy építették, mint az egyiptomi és a korai görög hajókat. Volt egy gerinc, ezt lefektették a földre, majd kétoldalt elkezdték a palánk gerendákat egymáshoz kötve a gerinchez rögzíteni. Ezután az egészet kötelekkel feszítették hajótest formájúra, a két szélén erős gerendákat hajlítva végig, majd ezekre keresztben tettek gerendákat, amik a teknőt méretre tartották. Erre került a fedélzet. Ezek a gerendák két oldalt kilógtak a hajótestből, s így evezőtartóként is funkcionáltak. Csak a perspektíva miatt ferdén rajzolták rá a képre (különben nem látszana). Namost azt, hogy a hajótestet hosszában kötéllel görbítették teknő alakúra (fantasztikus hajókötél leletet találtak pár éve Egyiptomban, csukló vastagságú, nagyon hosszú köteleket), azt az egyiptomi hajókról tudjuk. De ott a feszítést felvezették a fedélzet fölé. A krétaiak (atlantisziak?) viszont azt találták ki, szerintem, hogy a hajófarnál csináltak egy hátra kinyúló orrot (ami a kikötésnél is segítségükre volt, evezős hajóval ugyanis kényelmetlen dolog oldalra "beparkolni", nem beszélve az elindulás nehézségeiről) és ehhez feszítették hozzá a hajó orrát kötéllel.
A vicces ebben az elrendezésben az, hogy pont fordítottja a mükénéi görög hajókénak. Szerintem a görögök fogták a szerkezetet, megfordították, a kötélfeszítő "orr" átalakult döfőorrá, és a hajó volt elejét, amiből most far lett, egészen visszahajlították, mint valami virágot. (Ennek az elméletnek ellentmondani látszik, hogy egyiptomban is voltak visszahajlított farkú hajók, de ki tudja, hátha ők vették át ezt a görögöktől, mert szép?)
A krétai hajók farán megfigyelhető egy batyu (a kis budi szerű építmény mögött), ami csak azokon a hajókon van ábrázolva, amiken nincs kifeszítve a vitorla. Szerintem ebből csak egy dolog következhet.
Azt még nem döntöttem el, hogy a nagy, oroszlános hajó árbócára kötött köteleken mik lógnak. Hajlok arra, hogy mécsesek, amik egy éjszakai sétahajózásnál szép látványt nyújthattak. Magának a hajónak a funkcióját nem ismerhetjük, lehet lakodalmas hajó, lehet koronázási hajó, de az is lehet, hogy temetésre használták.
Legalább ilyen izgalmas kérdés az Atlantisz probléma. Atlantiszról a görögök egy egyiptomi pap beszámolójából értesültek, és ő ugyanazzal a szóval (most fejből nem tudom) nevezte meg Atlantiszt, amivel a krétai népet. Nomost arról, hogy Szantorini lehetett-e Atlantisz, amit egy hatalmas vulkánkitörés semmisített meg, egyelőre csak elméleteink lehetnek. A tenger feneke ugyanis több százezer négyzetkilométernyi területen, nyolcvan méter vastagon be van takarva a vulkánkitörés okozta törmelékkel. Az egyetlen fogózó a Szantorinin talált freskó. Vajon ez a robbanás előtti, vagy utáni helyzetben ábrázolja a szigetet? Az egyik freskó modern képaláírása ez: river. Van rajta két kígyózó, kék vonal, ami egy hegyet ölel körül. Mivel azonban az arányok nem élethűek, én elképzelhetőnek (sőt valószínűnek) tartom, hogy ez annak az öbölnek az ábrázolása, ami a kitört kráter helyén keletkezett. A közepén a vulkán egy földnyelvet alkotott (ami azóta több, kisebb kitörés miatt levált a körívről). Vagyis a krétai (szantorini) civilizáció nem Atlantisz volt, hanem egy későbbi honfoglalás eredménye. Ám az, hogy a krétai népet atlantiszinak nevezték, árulkodhat arról, hogy Atlantisz népe Szantorini felrobbanása után Krétára költözött, majd lassan visszahódította az eredeti szigetet is. Ennek persze ellentmond az, hogy az egyiptomi pap beszámolója jóval korábbra teszi Atlantisz felrobbanását, mint amikor a vulkán állítólag kitört. Azt, hogy ezt az időpontot hogyan határozták meg (i.e. 1600 körül), nem tudom, de valószínűleg hiteles. Vagyis, ha egyáltalán volt Atlantisz, akkor azt valami más pusztította el, nem a vulkán kitörés. (Feltéve, ha a freskó tényleg a már szétszabdalt szigetet ábrázolja.)
Ezzel függ össze Szkülla és Karübdisz legendája is. Két lehetőség van. Vagy a kéreglemezen létrejött törés miatt sok éven (évszázadon) keresztül zuhant a mélybe a tengervíz, örvényt keltve a felszínen, majd a felgyülemlett gőz okozott egy hatalmas robbanást, vagy épp fordítva, a hatalmas vulkánkitörés miatt keletkezett üregbe zuhogott bele a tenger hosszú korszakokon keresztül, amivel örvényt gerjesztett. Homérosz idejében ez az örvény már biztosan nem létezett, ám a trójai háború korában még elképzelhető. Vagyis Szantorini felrobbanása hozta létre, (nyilván azért volt ott a zátony, a Karübdisz is), ami időben elképzelhető, vagyis a trójai háború korát néhány száz évvel korábbra teszi, és ez jobban megfelel Schilemann feltételezésének is. Meg geopolitikai szempontból is logikus, a görögök csak azután rúghattak labdába a tengeren (jó kis képzavar), miután Kréta hatalma leáldozott.
Ami a múzeumokat illeti, rendkívül fárasztó azokat a helyeket bejárni, ahol a sokadalom áramlik, de én is úgy voltam vele, hogyha most "féláron" megézhetek drága kiállításokat, akkor rajta. Pedig érdekesebb ilyenkor azokat a helyeket bejárni, ahol kevesebben vannak, pl. a hajók. De én akkor is a vár gyomrában levő barlangot, meg a nádori kriptát, meg a Galéria kupoláját néztem volna meg. Sebaj, majd jövőre (dehát ember tervez, aztán vagy sikerül vagy nem, mondta Lukács György).
A Van Gogh kiállítást mi is nyitáskor néztük meg, de engem nagyon zavart a világítás. Nem nekem vannak kitalálva ezek a modern kiállítások.
Az evezős hajó képével kapcsolatban kicsit tanácstalan vagyok.
Az arányokkal is vannak "bajaim". Ha a napellenző tető alatt utasokat ábrázolnak (kb. 8fő), akkor nem tudom, hogyan fér el a testben a kb 2x20fő evezős. Felmerül bennem az a gondolat, hogy a hajót a tatnál álló egyetlen (vagy két) személy hajtja, mint a velencei gondolát. (gondola gondolat, micsoda szójáték? :-)) Igaz, hogy a képen lévő harmadik, vitorlás hajónál is ábrázolnak egy ilyen alakot, aki talán éppen csak a kormányos szerepét tölti be. Nem tudom! A velencei gondolánál és a hazai halász-horgász ladikoknál is a hajtóerőt és a kormányzást egyetlen, azonos lapáttal végzik. Nem tudom, hogy az evezős gályáknál a kormányzásban milyen arányban vesznek részt a jobb és baloldali evezősorok, vagy a kormánylapát. ( Nem szabad áthallani semmi rosszat a kormányzás és a jobb-, kontra baloldal között! :-))
Nem lehet, hogy az ábrázolásban az ellenkező hajlású vonalkák nem evezőket jelölnek, hanem csupán a hajótest domborulatára utalnak?
A Múzeumok Éjszakája lehetőségéből sajnos mi nem használtunk ki semmit. Elriasztott a tömeg! :-( Anno a van Gogh kiállítás előtt is volt bennem ilyen "riadalom", ezért egy hétköznapra, nyitási időpontra kértük az elővásárolt jegyet. Így még élvezhető lett a látogatásunk, bár a végére elég zajos, rakoncátlan iskolás csoportok kezdték ellepni a termeket.
Ami a munkát illeti, annyira nem kecsegtet bőséggel, de persze jó hogy van.
Egyelőre még - bármilyen csúnya dolog is ez a topikozókkal szemben - még maradnék itt hajó témában, mert veled könnyebb itt megbeszélni dolgokat. Aztán ha már kialakult a kérdésem, átmegyek én is oda.
Éjjel azon töprengtem, hogyan érhetném el a dugattyúmmal azt, hogy lassan működjön, de erős is legyen. Hiszen az nem egy szokásos megoldás, hogy a 45 mm-es "utazó távot" hat másodperc alatt teszi meg. Ha annyira kicsire veszem a nyomást, hogy ilyen legyen a sebessége, nem lesz túl gyenge a teljesítmény? Vagy próbáljam ki, hogy amikor beteszem a vízbe, tehát kiderül, mekkora erővel kell lökni a dugattyúkat, akkor szabályozom a CO2 mennyiségét? Itt biztosan van valami erőátviteli szabály, amit ismerhetnék is. A nagy fordulatszámú motorokat áttételezik, ezáltal a forgató erejük növekszik, miközben a "kimenő" fordulatszám csökken. Vagyis a végén mégiscsak kéne valami áttételt használnom? (Csak mellékesen mesélem, hogy amikor villanymotorral kísérleteztem, akkus csavarozó áttételét használtam, de még az is túl nagy fordulatszám volt, egy csigameghajtással a tizedére kellett csökkentenem. Ez a megoldás se rossz, csak pont ezt akartam elkerülni. Érdekes megoldás, ami a rugós órában van. A rugóról elvezetnek egy áttételen keresztül egy tengelyt, amin egy nagyon gyorsan forgó lapátka van, s ez a légellenállás révén biztosítja a szerkezet állandó sebességét. Ha ezt a dugattyúra átviszem, vagyis azt csinálom, hogy két dugattyú működik ellentétesen, és a "szenvedő" dugattyú kimenetén szabályozom, milyen lassan végezze a munkát az aktív oldal, a bemenő energia megmaradhat nagynak. Viszont így talán sok CO2 pazarlódik el. Bár végül is nem távozik több, mint aminek úgyis el kell hagynia a hengert, amikor passzív állapotban van.) Ilyenkor mondja azt a GPS, hogy "újaretervezés".
Üdv
Laci
Ja, azt a Titanicot én is megnézném vízen, tekintélyes méretei vannak! Három ember kell, hogy vízre tegyék, vagy külön csúszka, mint a hajógyárakban. De akkor már egy mini jéghegy is kéne. Persze csak hogy kikerülje, nem úgy, mint az igazi. Tényleg, a hajóversenyeken be lehetne vezetni a "zátony" akadályt, olyan bólyát, ami a víz alatt van, és egy kis lámpa halvány fényt vetít a felszínre. (na ez csak vicc)
"...még egy negyed fordulatot se tudok hajlítani rajta!"
Szerintem ez nem végzetes baj! Ha szegmensekből rakod össze a kereket, akkor nem kell feltétlen teljes karikát hajlítani.
A Titanik réz makettjét volt szerencsém élőben is látni egy budapesti makett-versenyen. Hatalmas, fantasztikus munka! Képzeld el, valahol olvastam, hogy a készítője a makett, vagy most már modell úsztatását is tervezi. Ez igen! Örömmel mereszteném a szememet, ha láthatnám az akciót.
Írod:
"...erő összpontosításra van szükség. Megyek is dolgozni."
Öröm az "ürömben", hogy a korábbi ijedelem után van munkád és megteremtheted a feltételeket a későbbi "összpontosításra" a hobbiban is.:-)
Érdekes néhány szempont volt a gályákra vonatkozóan a könyv elején, meg néhány jó kis rajz, minden jól jön. De milyen érdekes volt a galéria! Rajta van a jól ismert gőzös is, László Mihály hajója, méghozzá kiváló kép van a gőzgépről, pont az irányváltóval középen. Sajnos még így sem értem, de most nincs is energiám elmélyedni benne.
Ma újraszerkesztettem a kerékhajlítómat, és a guta megütött, mert amire nem gondoltam: ha fele akkorára veszem a munka kereket, a húzó fém miatt még egy negyed fordulatot se tudok hajlítani rajta! Na, megint törhetem a fejem valami marhaságon...
Tegnap (illetve ma, csak még igen korán volt), a hajómakett topicban találtam egy döbbenetes képsorozatot, a Titanic 1:100-as (Bicskei János) makettjét, tiszta rézből, a hajótest hossza több mint 2 méter! És milyen részletgazdag, meg minden. Van ember, akinek ennyi ideje van? Döbbenetes. http://www.makettinfo.hu/makettek/hajo/rez_titanic_bicskei_janos/index.htm
Na mindegy, engem most minden fronton vereség ért (a távcsövet, meg egyebeket nem részletezem), erő összpontosításra van szükség. Megyek is dolgozni.
Bocs, hogy nem válaszoltam, bár olvastam a leveled, de kicsit behavazódtam. A szokásos dolgokon kívül ennek az az oka, hogy mielőtt végre belekezdenék a hajóm építésébe, "le akartam tudni" a távcsövemet, ám azzal kapcsolatban sorozatos megoldandó problémák merülnek fel, s bár mindig eszembe jut valami, amivel az aktuális problémát áthidalnám, kezd kilátástalan lenni a feladat, de még nem jutottam odáig, hogy félretegyem pár évre. Viszont egyre kevesebb lelkesedést érzek, hogy tovább kísérletezzek vele mostanában.
A hajó, amivel majd el akarom kápráztatni a sporttársakat, lényegében kitalált hajó lesz egyelőre, bár elmélet lesz mögötte bőven. Egy ókori, evezős hajó működő mását tervezem vízre ereszteni, ami régi álmom, és több évtizedes terveztegtés után most úgy vélem, fejben már megvan hozzá a mechanika, ami az emberi testek által hajtott hajó működését a legjobban utánozza, de nem akarom elkapkodni. Mindenesetre, az ide vonatkozó kérdésedre válaszolva, azért választottam a dugattyút, mert ennek a mozgása lhasonlít a eginkább, vagyis nem egy folyamatos, mondhatnám egyenletes mozgás benyomását kelti, hanem benne van az "erőlködés". Ugyanis nem alakítom át a dugattyú mozgását körmozgássá, mint a gőzhajóknál, csak annyira, amennyire az az evezők hajtásánál szükséges. Ezért kérdés, hogy az irányváltó szelepet tudom-e majd használni, bár, a múlt héten arra jöttem rá, hogy más módszert fogok alkalmazni. Érdekes egyébként, hogy a majdnem hat éve tartó konkrét kísérletezéseim eredményeitől (vagy azok ellenére) mennyit egyszerűsödött a mechanikaés az irányítás a fejemben. Most ott tartok, hogy ha az egész tényleg működik, akkor akár azon a pályán is végig lehet majd menni vele, amin a mostani versenyek zajlanak, csak persze sokkal több idő alatt. De én nem a győzelemért csinálom.
Azt hiszem, az emailemet nem írtam bele az adatlapomba, de nem szoktam titkot csinálni belőle: dorijuli@mail.datanet.hu. Eddig még senki nem bántott, remélem, ezután se fog, de attól se félek, mert én nem szoktam bántani senkit. Úgyhogy köszi, ha elküldöd a címet, mert segítségre szükségem van bőven.
Ha megírod, hol leszel a Múzeumok éjszakáján, talán sikerül összefutnunk, bár egy kicsit félek a tömeges rendezvényektől (mindenhol sokat kell sorba állni), de ezért megéri.
Hogy az ostromgép témát erősítsem, felteszem ide a skorpióm képét.
Két vesszőt lő ki, s bár még vannak rajta javítani valók, jó kis szerkezet lett.
A Duna-ünnepén (valamikor júliusban) lehet, hogy be is mutatom, ha úgy alakul, mindenkit szeretettel várok. Szívesen mennék, mert megtudtam, hogy lesz ott még valaki, aki épített egy kővető gépet. És lesznek római hajók is. Ha összejön, Kareszt is meghívom (egyelőre nem tudom, legalább a szállítást kifizetik-e).
(Valamivel le kéne súlyoznom az állványt hátul. Majd megnézem, alkalmas lenne-e valamelyik nehezék, amiket életem során elhasznált mosógépekből szedtem ki. )
Kedves Kínai!
Köszönöm az adatokat (úgylátszik összetévesztettem László Mihály urat, de mintha azt hallottam volna, hogy gyomai). Teljes támogatásom a honlapnak, mint reménybeli hajómakettező. Jövőre nagyon szeretném elkápráztatni a csapatot a hajómmal, de ehhez alighanem némi segítségre lesz szükségem. Jut is eszembe, Pintér művektől kérdeztem ugyan, de erre nem válaszoltak, kit tudnál ajánlani a topicban, vagy a ti oldalatokon, aki elmagyarázza nekem a gőzgéphez tartozó szelepeket, pl. hogy az irányváltó hogyan váltja az irányt. Én nem gőzhajót, de dugattyús meghajtást tervezek, s bár elég egyedi lesz, nem tudnék minden alkatrészt itthon megcsinálni. Előre is kösz a segítséget.
Gábor!
Szerintem az a júni 24, Városliget, nem valós adat. Most több helyen olvastam a versenynaptárat, Kínai jóvoltából is, és úgy láttam, idén már nincs több városligeti helyszín.
Csak azon bánkódtam, hogy nem mentem, nem tudtam elmenni a versenyetekre.
Tetszik a "kétember" fogalmazásod! :-) 2005 őszén indult a topik, akkor abban reménykedtünk, hogy hamarosan többen is leszünk. Reményünk nem volt teljesen alaptalan. Szerintem többen építgetnek ostromgép modelleket, de vagy nincsenek Internet közelében, vagy nem tartották a topikot érdemlegesnek, hogy csatlakozzanak. Aztán lassan, lassan szinte kétszemélyessé vált a topik. Lacival mi is elkalandoztunk egyéb, lazán kapcsolódó témákban. Lehet, hogy ez sem segített a topik "tömegesítésében". Laci eredeti méretű Scorpion gépe azért a témánál maradt és igazán csábító lehetne néhány érdeklődőnek! Sőt! Laci szereplése a Fábry műsorban igazán nagy tömegekkel ismertette meg ezt a hobbit.
Tényleg, Laci feltehetnél ide is képet a Scorpionról!
Írod:
"Nem kell leszólni még kezdeti stádiumban van,..."
Nem kell szerénykedni! Rákattantam már a hajómodellezés topikban megjelent közzétételed után. A honlapotok "vázát", "bordakiosztását" nézve jó kis lap lesz ez, ha feltöltődik aktualitásokkal.
Más oldalakon tett hozzászólásaidból tapasztalom, hogy komolyan foglalkozol a népszerűsítéssel, kezdők támogatásával, ötletekkel, tanácsokkal, rajzokkal stb. Remélem honlapotokon is szorítotok erre teret.
Nem az rcmodell.hu vagy a SRYmodell és más lapokkal való konkurenciára gondolok, de a többszínűség jó. Esetenként az ismétlések, vagy átfedések is előre vihetik a dolgot. Egy újszülöttnek minden vicc (minden hír, ötlet, tanács) új. Persze, hogy tapasztaltam más témákban, más topikokban a gyakran ingerült megjegyzést: "Olvass vissza b... meg!" Természetesen ebben is van igazság, már a parlagiasságán kívül, de jobb szeretem a türelmesebb válaszolókat. Akkora az "információs robbanás", hogy igazán meg lehetne bocsátani, ha valaki véletlenül kihagy valami bejegyzést. Hajómodellezés témában már közel fél éve olvasok vissza, gyűjtöm az infót és még biztosan el fog telni néhány hónap, hogy konkrét kérdéssel fogok csatlakozni egy szak-topikhoz.
Üdv
Gábor
U.i.: Laci! A naptáramban lapozva azt látom bejegyezve jún. 24-hez, hogy "Hajó, Városligeti tó", viszont nincs beírva 23-hoz Ózd. Ózd az biztosan igaz, mert az a Kínaitól kapott versenynaptárban is szerepel. Meg kell keresnem, hogy honnan vettem a vasárnapi bejegyzésemet. Lehet, hogy sebességi verseny, de lehet, hogy egyszerűen elírtam valamit. :-(
Köszönöm a dorgálást, de én nem lebecsülésnek szántam. Csak azt konstatáltam, hogy a versenyen se tudtuk beazonosítani a legtöbb hajót a gazdájával, hiszen a táblán a hajók nevei nem szerepeltek. De sebaj, ez majd alakul. Igaz, ez főleg Gábor célja volt, én teljesen elégedett voltam azzal, hogy gyönyörködhettem. Ha Te is ott voltál, segíthetsz neki (nekünk) az azonosságok megtalálásában.
Például, akik a képen vannak, az öt első, ők kik, és melyik a hajójuk. A gyomaendrődi László Mihályt megjegyeztem, és gőzösét is ismerem, de csak mert gyomai.
Privátban elküldtem az idei hajós versenynaptárt, amit Kínaitól kaptam.
Szerintem, lehetséges, hogy lesznek még kisebb, "házi" versenyek, találkozók, valahol, valamikor, amik nem szerepelnek a versenynaptárban. Vadászni fogok a hálón. Sajnos úgy látom, nem annyira közlékenyek a klubok. Ahogy Te is hiányoltad a fehérvári lapon a képek aláírását. Láttuk személyesen, hogy történt ott néhány olyan dolog, ami esetleg megérdemelne egy legalább néhány soros beszámolót és nem csak az óvásra gondoltam. Az eredménylistát is feltehették volna valahová, esetleg a hajók nevével, vagy néhány jellemzővel kibővítve.
Következő verseny 2007.06.23. Ózd. Nagy kedvem lenne, de nem tudom tehetem-e :-(
Jó volt ez a link, de nem vitték túlzásba a fotó aláírásokat...
Ami az óvást illeti, egyelőre kívülálló vagyok, tehát nem foglalok állást. Az sejthető a fotók alapján is, hogy azért klikkek itt is vannak. Sajnos ezt "természetesnek" kell tekinteni, de engem olyan értelemben nem is zavar, hogy nincsenek ambícióim. Az igazság keresésének is van határa, mert nem annak van igaza, aki igazat mond, hanem aki igazságos.
A "poros" dolgok persze azért érdekelnek engem, de egészen elképedtem, hogy ez ennyire nyilvános. "Nem tudják, mit cselekszenek". Mondjuk én maradok a bevált dolgoknál, azokban is van elég fantázia.
Na, sajnálom azokat, akik ostromgép miatt tévednek ide, egyelőre nem sok anyagot ígérhetek nekik. Viszont ha a következő hajóversenyek helyéről és idejéről megtudsz valamit, értesíts.
Egyelőre folytatom a pénzkerestemet. (Bár már találnék is valamit.)
Arról a kesernyés ízű óvásról nem találtam infot, se itt, sem a feltételezett csepeli oldalon sem. Nem jó az ilyen morgolódásos dolog:-( Nagyon nem szeretem! Szeretek csak a szépre emlékezni! Lehet, hogy ez már a koromból fakad.
A poros dologról értékelem az álláspontodat. Legszívesebben kimoderálnám az ilyen topikokat, ha tehetném. Egyáltalán nem egy nyilvános fórumra illő dolgok ezek.
Ami a kioperált alkatrészeket illeti, egy kicsit túlzott volt a lelkesedésem, de szombaton viszek 1-2 mintát, hogy van-e köztük használható. Sajnos a legjobbat én is kidobtam annál az ominózus esetnél, amikor az egész "gépház" ment a kukába. De van többféle érdekes szerkezet, s mivel én már nem sok ilyet akarok felhasználni, ha neked megfelel valamelyik, örülök, hogy jó helyre kerül.
Ez a sebesség arány továbbra is meglep, 1 m másodpercenként? Az nekem sok. Igaz, mivel ez evezős, és az evezőknek 6 s alatt kell körbehaladniuk (ez a "normál" sebesség, amikor sietnek, ennek a duplája, vagyis 3s), így csak 2,5 s-ig hajtják a hajót, ezalatt megtesznek kb. 10 cm-t a vízben, plusz a löket ugyanakkora, tehát kábé 20-30 cm-t tesznek meg 6 sec alatt. Igen, ez már talán reális.
A hajócsavarokkal kapcsolatban egy érdekes adathoz jutottam a most fordítós filmben, egy ilyen óriáshajónak (Super Servant) a propellere 570-et fordul percenként. (5 nap alatt szeli át az Atlanti-óceánt).
A hústűt ismerem, de a Terebesshez el fogok menni, hátha nagyobb a választék evőpálcikában, mint a Lehel-piacon. És különben is érdekelne, milyen bambusz termékek vannak még, amik használhatók nekem.
A "Rákóczi ágyúmra" szeretnék feliratot tenni, ("pro patria et libertate") csakhogy kézügytlenségemből és szerszámatlanságból kifolyólag ez most nem megy. A betűk szára max. 0.2 mm-es lehet... (hm.) Úgy tűnik, az egyetlen megoldás, ha a nyomtatott áramkör maratásnál maradok, de ehhez is nagyságrendekkel nagyobb kézügyességre lenne szükségem. (Ráadásul még sose csináltam, és ilyenkor túl sokat töprengek előre.) A legjobb az lenne, ha valamilyen fotóeljárással vinném fel a kézzel rajzolt, lekicsinyített feliratot. De ahhoz különleges festék kell, stb. Ettől egy kicsit megüt a guta. Legjobb lenne egy ékszerész ismerős, aki belevési nekem valamibe, persze nem aranyba. Habár... Végül is, van itthon egészen pici hegyű marófejem... Csak hát a kezeim. Na mindegy, ezt még kipróbálom ma este.
Rendben! Akkor majd ahogy alakul. Sajnálom, hogy nálam a velencei kirándulás ilyen bizonytalansági faktorokkal terhelt.
A helyszín: Székesfehérvár, Vidámparki tó
Megnyitó: 9.00
Műszaki vizsga: 9.05
Kezdés, első futam: 10.00
Eredményhirdetés (gondolom, tervezett időpont): 15.00
Tervem szerint már a megnyitón ott szeretnék lenni. Érdekel a megnyitó is, meg az azt követő, futamok előtti műszaki vizsga is, már amennyi nézhető, látható lesz.
Általában sikeresen el szoktam találni a helyszínekre, ha néha némi kacskaringóval is. Mesélek majd arról, hogy hogyan nem találtam meg és hogy kellett kétszer indulnom egy pesti antikvárium felé, csupán a pontos (vagy annak vélt) címe alapján.
Különben ajánlom a fenti oldalak kiindulási lapját:
Ezekről, meg a klubok, meg a kereskedők lapjairól, meg néhány külföldi lapról (amennyire gyenge nyelvtudásom engedi) csipegetem a modellezés tudományát.
"...feltéve, ha vannak benne velencei evezős gályák mondjuk. "
Hát, így konkrétan nincs. 11,5 csomó alatt, egy 1:20 méretarányú modellnél, az 50m elvárt lefutási ideje 45mp, ez egy kicsivel több, mint 1m/s.
Írod:
"...lehet kioperálni számítógépes meghajtókből, és főleg régi videomagnókból."
Puff neki! :-( Költözéskor szívfájdalmamra néhány öreg, "döglött" szerkezettől megváltam . Néhány motort, tápegységet kibontottam nyomtatóból, floppyból, de egy videomagnót bontatlanul vittem a hulladékosokhoz. Hiába, nem szabad kidobni semmit! :-) Talán valamelyik bontóban rálelek valami áttételre, ha nem a gyárilag áttételezett motort választok majd.
Írod:
"...a hajócsavar mérete és a sebesség hogyan aránylik egymáshoz."
Hát, ez nagy tudomány! Tanultam áramlástant, de éppen hogy csak a szemlélet maradt meg bennem. :-( Arra viszont nagyon emlékezem, hogy a szigorlatok után jött ez a tantárgy, amikor mindenki nagyot sóhajtott, most már "sínen" vagyunk. És jött a "feketeleves" az Áramlástan képében. Az első zárthelyi az évfolyam 80%-nak elégtelen lett, de a többi is csak az elégségesig jutott el.
Így aztán nem is akarom, talán nem is tudnám magamat mélyebben beásni a témába. Hagyatkozom a tapasztalt modellezők tanácsára a hajócsavar átmérője, emelkedése, a motor fordulatszáma, teljesítménye, a modell sebessége ügyében.
Írod:
"...mi az, hogy "ellendugattyús" ..."
Ismereteim szerint robbanós modellmotoroknál a kompressziós tér nagyságát lehet változtatni.
Írod:
"...kínai evőpálcikákat elnézegetve ..."
Nagy ötlet! Gratulálok! Valamikor begyűjtöttem néhány bambusz hústűt, csupán az anyaga miatt (http://www.terebess.hu/ ismered? jó bolt, érdemes megnézni) ennek is hasonlít az alakja az evezőhöz. Csak úgy hiszem, Neked kicsi lenne, meg lapos a szára. Mutatóban azért viszek szombaton.
Tegnap és ma van Ártándon a hajós verseny, találkozó. Remélem Kinai nem "orrolt" meg, hogy kimaradt az utazás és ír valamilyen képes beszámolót.
Ezt a sebesség táblázatot azért majd megnézném, ha lehet, feltéve, ha vannak benne velencei evezős gályák mondjuk. Érdekes, én egy kicsit soknak tartom a fél métert percenként egy olyan pici hajónál, mint a tied. De igazából nem tudom magam elé képzelni, lehet, hogy így tökéletes.
Ami az áttételeket illet, zseniális, kész szerkezeteket lehet kioperálni számítógépes meghajtókből, és főleg régi videomagnókból. Ilyenekből van gyűjteményem. A motor lecserélése, vagy egyebek már "gyerekjáték". Inkább az izgat, hogy a hajócsavar mérete és a sebesség hogyan aránylik egymáshoz.
Megnéztem ezt a honlapot, nagyon klassz. De nem értem pl. mi az, hogy "ellendugattyús" motor. Jó, egyelőre nem izgat, de hátha 120 évig fogok élni...
Klassz, hogy még gumimotoros repülő is van rajta. Különben a villanymotoroknál a fordulatszám nagyon érdekes, valahol azt olvastam, hogy X fordulatszám/feszültség. Ez logikus, csak annyira nem értek hozzá, hogy megüt a guta.
(el is pakoltam az összes ilyen szerkezetemet a francba, mondván én csak "természetes" meghajtással foglalkozom ezentúl, erre a távcsövemhez meg akartam keresni két fogaskereket, meg egy műanyag spulnit, és át kellett rámolnom az egész padlást. nagyon nem örültem)
Különben végre összeraktam a kerékhajlítómat, meg a kohóm is készülget (talán holnap...) de a kerékhajlításhoz vásárolt kínai evőpálcikákat elnézegetve (ugyanis keréknek nem alkalmasak), az jutott eszembe, hogy majdnem olyan alakjuk van, amilyennek az evező nyelének kéne lennie. Lehet, hogy mégis kisebbre fogom építeni a hajómat? Abban a fura linkgyűjteményben, amit átküldtem, egész használható képek vannak velencei evezős gálya makettekről, úgyhogy megpróbálom megsaccolni a méretarányt (hajó hossza/evező hossza), és ha nem lesz túl kicsi, akkor marad az evőpálcika. (negyven evezőnyél megfaragása nekem túl sok idő, a lapátokat így is nekem kell megcsinálni)
Szóval, a skorpió-próbához gyűjtsd az ötleteidet, mire "kérdezzünk rá a gépnél". Addigra csinálok kötélfeszítőt, bár elég gondban vagyok, mert a vas nem igazán bírja. Van egy sárgaréz idomom, aminek a keresztmetszete téglalap alakú. Nem erős anyag, de a mérete miatt talán bírni fogja, és mivel réz, át tudom fúrni, hogy a csavarokat beleillesszem. Jó lenne, ha tudnék hegeszteni, mint Karesz, de ezzel már nem akarom a családom idegeit hergelni.
A fehérvári kirándulásra komolyan készülök, remélem nem zavar be semmi. Ha tehetjük, "scorpionozhatunk" is.
Írod:
"...a hajódat igazi gőzgéppel látod el..."
Nem, nem, nem! Nem is merek ilyenre gondolni! Örülök, ha egy egyszerűbb elektromost meg tudok építeni. Gőzgépnél elsőre esetleg csak egy asztali modellről álmodozom.
A hajóknál a fordulatszám valóságos probléma. A kereskedelemben kapható elektromos motorok legnagyobb részénél fordulatszáma 10000/perc felett van. Ez valóban nagyon magas, főként az élethű (F-NS) kategóriánál. Azt látom, hogy ezeknél többnyire áttételezni szoktak, de ismereteim szerint a gőzgépeseket is áttételezik.
A "méretarányos" sebesség kérdéséhez Somoskői Ernő "Élethű versenyhajó-modellek építése" c. könyvben lévő táblázatot tekintem alapnak. Itt a - sajnos nálunk már elfelejtett- önjáró kategóriánál használt "előírás" szerint azt adják meg, hogy az eredeti hajó sebessége (csomóban) és a modell méretarányának függvényében hány mp. alatt kell lefutni (vagy leúszni :-)) az önjáró kategóriának megfelelő 50 m-t. Ezek szerint a tervezett hajóm elvárt sebessége, a jelenlegi méretem mellett kb. 0,5m/s.
Azt tervezem, hogy ha eldöntöttem már a végleges méretet és a próbatestemen megmértem a vízkiszorítást stb., akkor keresek egy alkalmas "alanyt", gyakorlott modellezőt és tanácsot kérek a motor, hajócsavar és minden egyéb elem kiválasztására. Ahogy a fórumokat olvasgatom a http://www.syl.hu/ boltban nagyon segítőkészek. Lehet, hogy ők lesznek az "áldozatok". :-)
Első kérdésem: a kilencedikei fehérvári kiránduláson komolyan gondolkodsz-e, mert ha igen, én is megpróbálom beilleszteni, úgy, hogy hazafelé benézhetnénk Velencére skorpiózni...
(Tudom, ezeket magánban kéne kérdeznem, de olyan jó ez az egyszerűség)
Persze, ezeket a maketteket én sem vágyom megcsinálni, de milyen jó lenne, ha közös összefogással lehetne ilyeneket építeni. Gyönyörű evezős gályák is vannak fent. Engem most főleg az ágyúk érdekelnek. Olvastam egy hírt, hogy feltárták a Rákóczi család ágyúöntő műhelyét, és ha már ennyire izgatnak ezek a fránya ágyúk, miért ne csinálhatnék én Rákóczi ágyút, akár eladásra is... (hmm...) De nem találtam semmi konkrétat, illetve csak olyan "lehet hogy az" típusú képeket, úgyhogy ehhez további, alighanem nem a virtuális térben végzett kutakodásokra lesz szükség.
Ami a gőzgépet illeti, mármint azt a lehetőséget, hogy a hajódat igazi gőzgéppel látod el, két fontos probléma van. Ha már történelmi makett, az eredeti gép kicsinyített mása kéne bele. Az viszont valószínűleg nem lenne elég erős a meghajtásra. De, bár a "történelmi hűség" rovására, esetleg lehetne olyan oszcilláló gépet csinálni, amiben több henger van összekötve egy "hullám"-tengellyel (nem tudom, hogy hívják az ilyen dugattyú összekötő rudat), vagyis három kis gép egymás mögött már talán tudna elég "powert" adni a gépnek. És ezeket tényleg nem borzasztóan nehéz megcsinálni.
A baj a gőzgéppel az, hogy túl gyorsan pörög. Ha hajócsavarral hajtjuk a hajót, "méretaránytalanul" gyorsan fog menni. Talán ide be kéne építeni egy áttételt, amitől lassabban forog a propeller? De akkor nem kell-e megnövelni a méretét, hogy elég erőt adjon?
Ezek a gondok egyébként villanymotor meghajtásnál is érvényesek. Persze igazán "méretarányos" sebességre nem lehet törekedni (az ágyúgolyóknál sem), de van egy ideális csalási tartomány, aminél már majdnem úgy néz ki, mint az igazi kicsinyített mása, mármint ahogy szép lassan fújtatva szántja a vizet. (Na most megüt a guta, mert a filmben, amit fordítottam az állt angolul, hogy "plough though the waves", és nem jutott eszembe, hogy ez magyarul "szántja a vizet".)
Ebbe a te "mély" hajódba talán érdemes lenne légtartályokat (süllyedés ellen), vagy hungarocellt beépíteni, nem lehet? Vagy PUR habbal kitölteni az üregeket?
Nagyon jó ez az oldal! Csak egy kis hányadát néztem meg eddig, de nagyon jó gyűjtemény! Van mit nézegetni!
Találtam jó néhány igazán múzeumi minőségű modellt, makettet. Nagyon szépek! Ezeket csodálom, de eszembe sem jut arról álmodozni, hogy ilyet építsek. Ez nem zavar engem különösebben, megelégszem azzal, hogy feltöltöm magamat a szépségükkel!
A Hadtörténetiben, úgy emlékszem, 8-10 éve volt egy időszakos kiállítás. Ott volt ez az ostromgépes dioráma, ha egyáltalán helyesen használom a dioráma szót erre a kb. 2,5-3 X 2,5-3 m, vagy még nagyobb méretű óriás tárlóra.
Gőzgépek körében kutakodva, így még az elején "vacillálok", építeni, vagy vásárolni? Pintér-művek árai nem éppen alacsonyak. Igaz viszont, hogy a minőségük lényegesen jobbnak mutatkoznak, mint az eddig talált lényegesen olcsóbb gépekénél. Azt hiszem mégis az építés az "üdvözítő". Ha nem is lesz olyan szép és jó, de talán az építés öröme megér annyit.
csak linkek vannak rajta, országok szerint múzeumokból válogatott képek, rengeteg hajó, ágyú és mindenféle egyébb érdekesség. Érdekes például, hogy egy csomó kép van a mi Hadtörténeti Múzeumunkból, pl. a középkori várostromot szemléltető makettről is, amit a Múzeum honlapján nem láttam (ahogy mást sem). Érdemes böngészni, bár a képek minősége néha eléggé gyenge.
