A kérdésekre adott válaszok alapján az a gondolat bennem is egyre erősebb, hogy a média szokásához híven megint etet minket.
A puszta higiénia elegendő védekezésnek bizonyulhat, de abba még mindig nem látok bele, hogy mi lesz a madarakkal, vad madarakkal?? Azt hiszem elég fontos szerepük van a világunkban/természetben!
A fertőzéshez édeskevés egy-egy sirály ürüléke! Esetleg - nem akarok gusztustalan lenni- elfogyasztva!-:(((( Fertőzött állattal való hosszas érintkezés, játszadozás (ahogy az a keletázsiai esetek többségében be is bizonyitódott!), a tetem trancsirozása kellő higéniai feltételek nélkül, vezethet megbetegedéshez. Ami megintcsak az illető egyén immunrendszerének a függvénye!
Eddig is tudtunk róla! Azt is tudom, hogy a madarak oltása milyen veszélyeket rejt magába, de ezt a szakemberek is tudják s ezért is ellenzik! Persze, a vakcinagyártók meg támogatják. ami nem is csoda annyi szárnyas és ember mellett!-:) Persze hogy törődjünk vele! De az mitől törődés, hogy pánikot keltünk, az emberek nem mernek szárnyast enni, tönkremennek a tenyésztők, stb? Már a szabadvizű fürdés is aggodalmakat gerjeszt! Mivel a propaganda célközönsége a lakikusok tömege, igenis pánikkeltésnek tekintem. Nem a gyalogosok kell törődjenek a forgalomszabályozással - bár őket is érinti, sőt - hanem az arra hivatott szakemberek! Mi a fenének kellene tudnia egy laikusnak, hogy a marhahús fogyasztással esetleg prionokat is bevihet, hogy a vizimadarak betegsége esetleg őt is megfertőzheti? Gondolkodjanak ennek a megakadályozásán azok, akik ebből élnek! Ezen az alapon be lehetne tiltani az autókat, a villamos készülékeket, szinte minden gyárilag gyártott élelmiszert! Valamennyi veszélyforrás is egyuttal! Rádásul sokkal többen halnak bele - akár naponta is - mint a szivacsos agyvelősorvadásban illetve a madárinfluenzában mindeddig összesen! (Most ne beszéljünk az 1981-as spanyolnátha járványról. A nagyanyám is abba halt bele!).
A vízben a virus tartalom annyira felhigul, hogy semmiféle veszélyt nem jelent nemcsak a fürdőzőre, de még a vizból ivóra sem (ami ugyebár úszás közben megeshet bárkivel!)!
"Lelkiismeretes kutató nem tehet felelőtlen kijelentéseket, mert az utólagos magyarázkodás már "eső után köpönyeg"! A főtitkár úr százmilliós rendű emberi áldozatról hadovált!"
Nézd meg, hogy mikor, mire, és mi alapján mondta ezt. Ez olyan, mint felháborodni azon, hogy nem gyorsítják meg a törzskönyvezési eljárást (amin egy Indexes újságíró hőbörgött - szerintem oktalanul).
"A szivacsos agysorvadásnál sem látom be, mire való volt a tehenek tömegeinek lemészárlása és elégetése, a hisztéria keltés, a kutatásokat enélkül is el lehetett volna végezni, de a mai napig sem történt gyakorlatilag előrelépés."
Mert potenciális betegséghordozók voltak, egy olyan betegség hordozói, amely terjedéséről, eredetéről, tünetmentes állatból való kimutathatóságáról nem tudtunk semmit.
"A betegség időnként s helyenként megjelenik, szed pár állati - sőt emberi (ld. a magyar orvost nemrég) - áldozatot, de ennyi!"
Csakhogy tudjuk, mitől jelenik meg. Tudjuk, hogyan lehet szűrni. Ami óriási különbség.
"Mi az amit a madárinfluenza esetében érdemlegesen meg lehet tenni?"
Kidolgozni egy működő, nemzetközi, megfigyelő rendszert. Kidolgozni a módszert, amivel előállítható lenne az oltóanyag. Mi az, amit megtesznek? Pontosan ez.
"Beoltani minden háziszárnyast s embert? Ez utóbbi negativ oldalairól már sokan irtak/szóltak (ld. az ellenállást a franciországi libák beoltásával kapcsolatban!)."
Neked kéne a legjobban tudnod, mi a különbség a három oltás között (madarak madárinfluenza elleni oltása, emberek madárinfluenza elleni oltása, emberek emberi influenza elleni oltása.). Összemosni ezeket csak a helyzet elbagatelizálása.
"Ma sincs több zoonózis , sem fajváltás, legfeljebb többet ismerhetünk meg a modern eszközeinkkel!"
Az filozófia kérdés, hogy van-e a magányosan kidőlő fának hangja, vagyis zoonózis-e az, ami nem terjed át emberre, pedig megtehetné, illetve nem ismerjük. Az közegészségügyi tény, hogy egyre több zoonózist diagnosztizálnak, hogy egyre nagyobb esélye van annak, hogy egy zoonózisból világjárvány legyen.
"Persze, hogy régóta kutatott és ismert a mai járvány okozójának a jellege is (hiszen a törzs nevének a jellege is erre utal!), no de sem az állatvilágban, sem emberéletben nem okozott jelentős kárt."
A törzs neve nem jelent semmit a virulenciával kapcsolatban. Nem az a pláne, hogy a H5N1-es törzs terjed, hanem az, hogy egy aggresszív H5N1-es törzs terjed - tehát a fentiekben megint bagatelizálsz. A vírus igenis jelentős kárt okoz az állatvilágban - az, hogy az emberekben nem, nem ad okot arra, hogy ne törődjünk vele.
"Ami a célkeresztbe állitotta, az a propagandahadjárat volt! S folyik rendületlenűl továbbra is. "
Mondom, ha megnézed a vírus történetét, láthatod, hogy már azelőtt célkeresztben volt, mielőtt beindult volna az, amit te propagandahadjáratnak nevezel.
Egy állategészségügyi probléma elbagatelizálása ugyanolyan hiba, mint a felesleges pánik. Szerencsére ami történik, az egy harmadik megoldás.
Tisztában vagyok a veszélyekkel és a tudomány mai lehetőségeivel, ami a védekezést illeti. De nagyobb veszélynek tekintem a pánikkeltést, amely jelenleg záporként hullik a laikusok fejére! Lelkiismeretes kutató nem tehet felelőtlen kijelentéseket, mert az utólagos magyarázkodás már "eső után köpönyeg"! A főtitkár úr százmilliós rendű emberi áldozatról hadovált! Kétlem, hogy ez lenne a feladata! A szivacsos agysorvadásnál sem látom be, mire való volt a tehenek tömegeinek lemészárlása és elégetése, a hisztéria keltés, a kutatásokat enélkül is el lehetett volna végezni, de a mai napig sem történt gyakorlatilag előrelépés. A betegség időnként s helyenként megjelenik, szed pár állati - sőt emberi (ld. a magyar orvost nemrég) - áldozatot, de ennyi! Mi az ami azóta lényegében változott volna? Mi az amit tenni tudunk ellene, az eddig ismerteken kivül?
Mi az amit a madárinfluenza esetében érdemlegesen meg lehet tenni? Kiirtani a vad vizimadarakat? Beoltani minden háziszárnyast s embert? Ez utóbbi negativ oldalairól már sokan irtak/szóltak (ld. az ellenállást a franciországi libák beoltásával kapcsolatban!).
Ma sincs több zoonózis , sem fajváltás, legfeljebb többet ismerhetünk meg a modern eszközeinkkel! Persze, hogy régóta kutatott és ismert a mai járvány okozójának a jellege is (hiszen a törzs nevének a jellege is erre utal!), no de sem az állatvilágban, sem emberéletben nem okozott jelentős kárt. Az elmúlt években is elhunyt jópár vizimadár - mindig találtak elhullott állatokat - pusztultak helyenként a háziszárnyasok is, az embereknél meg nem is gyanakodtak állati eredetű fertőzésről. Ma sincs sok, hiszen ha az áldozatok számát tekintjük igencsak a járványos/fertőző betegségek listájának az alján helyezkedhet el! Ami a célkeresztbe állitotta, az a propagandahadjárat volt! S folyik rendületlenűl továbbra is. Kérdem - ismételten - kinek az érdekét szolgálja?
1. Miért választod külön a szakembereket és az arra illetékeseket?
"Számtalan zoonózis létezik, ahogy számos emberi betegség átterjedhet az állatokra is. De ez magától sohasem okozott pánikot, tömeghisztériát, csak ha azt szándékosan kiváltották!"
Csakhogy mostanában egyre több az új zoonózis, egyre gyakoribb a "fajváltás". Ez az évszázad a zoonózisok évszázada lesz. Nem tudom egyébként, milyen pánikról beszélsz.
"Most is ki adta meg a jelszót? Az egészségügyi világszervezet főtitkára!"
Miért, egy ilyen világjárvány esetében ki nyilatkozzon?
"Ez történt pár éve a szivacsos agysorvadással is!"
És? Mára tudjuk, mi váltotta ki, tudjuk, hogyan terjedhet, tudjuk, hogyan lehet védekezni ellene (és rutinszerűen védekeznek is ellene). Amiről nem esik szó, az az, hogy pár éven belül délkelet-ázsiában is találkozhatunk emberi áldozatokkal - ugyanis a "fertőzött" takarmányt oda még lehet szállítani.
"2. Ma már semmiféle reklámtevékenység nem történik csak úgy, szórakozásból."
Senki sem reklámozza a madárinfluenzát. Innentől kezdve okafogyott azt kutatni, hogy kinek az érdeke. Főleg, mivelhogy a járvány mindentől függetlenül úgy terjed, ahogy azt "megjósolták". Lehetne pánikkeltésről és társaikról beszélni, ha nem lenne Európa közelében a vírus. De ott van.
Elhiszem, hogy többet láttál a világ dolgairól, mint én, de úgy érzem, csak a médiavisszhangra reagáltál, azt, hogy ezt mi előzte meg, egyáltalán nem kísérted figyelemmel. A madárinfluenza nem pár hónapja került az illetékes állatorvosok figyelmének középpontjába.
Ha létezik egy új, aggresszívabb madárinfluenza vírus, amely könnyedén lépi át a faji határokat, és megfertőzött három kontinenst (márpedig létezik), akkor szerinted mit kellene csinálni? Teljes hírzárlat mellett megoldani a madárfigyelést, karantén alá vonni falvakat, baromfitelepeket magyarázat nélkül, és tagadni, hogy a vírus terjeszkedik?
1. A szakemberek persze, hogy kutatják, hiszen ez a mesterségük, ezért fizetik őket, ebből élnek. De amit felfedeznek azt tudományos folyóiratokban közlik, kivülállók számára tolvajnyelven. Másrészt tudomására hozzák az arra iletékeseknek. Számtalan zoonózis létezik, ahogy számos emberi betegség átterjedhet az állatokra is. De ez magától sohasem okozott pánikot, tömeghisztériát, csak ha azt szándékosan kiváltották! Most is ki adta meg a jelszót? Az egészségügyi világszervezet főtitkára! Miután elinditotta a lavinát, már nem lehetett leállitani! Ez történt pár éve a szivacsos agysorvadással is!
2. Ma már semmiféle reklámtevékenység nem történik csak úgy, szórakozásból. Kemény érdekek állnak mögöttük. Hogy kik, arra a helyes kérdés: cui prodest? Nos a mai helyzet egyértelmüen a médiának és a gyógyszergyártóknak kedvez, no meg a madártermékek konkurenciájának!
Mivel valószinüleg már többet láttam, hallottam a világ dolgairól mint Te, hidd el nem az ujjamból szoptam agályaimat!
Már ne haragudj, de ez, hogy enyhén fogalmazzunk, "butaság". Hozzáférsz a szakcikkekhez: nézd meg, mikortól kezdve, miért és hogyan kezdtek el foglalkozni a madárinfluenzával, akkor, amikor még a média sehol sem volt...
Madárinfluenza mindig is volt és lesz, amig madarak élnek. Ahogy emberinfluenza is, amig emberek lesznek. Hogy most miért lett ennyire fontos? Három okból, illetve érdekből kifolyólag:
1. A média rászált, hiszen kitünően lehet kamatoztatni a témát.
2. A gyógyszergyártó lobby érdeke a hirverés, de a madártenyésztőkkel és feldolgozókkal konkurens ágazatoké is.
3. A felelőség alól való kibuvás kényszere. ("Megtiltjuk a vadmadaraknak, hogy átrepüljenek felettünk - netán itt pusztuljanak bele a kórba - igaz, nem törődnek vele, de MI megtettünk, ugyebár, minden tőlünk telhetőt" - jelszó alatt).
A "jónép" fogékony része meg idegeket bizseregtetően figyelheti a hireket - hogy lopódzik a veszély egyre közelebb hozzá, haláltmegvető bátorsággal eheti a csirkesültet, sétálhat a parkoban, erdőben vagy a kertben - végrendelkezhet és még itt a Földön megbánhatja bűneit s leróhatja a penitenciát. Heuréka....
De most ezt komolyan kérdem, ha a macska, meg a sirály, meg a csirke elkaphatja, honnan tudjuk, hogy milyen állat kaphatja még el, honnan tudjuk, hogy milyen elhullott állatot kell megvizsgálni?
Annyi van még, hogy szórólapokat osztogatnak, meg kérdőlapot kell kitölteni a csirkék számáról és be kell adni az önkormányzathoz. A közelünkben van még egy csirketelep, meg egy fácántelep. Más nincs. Idegen arcok mászkálnak a faluban, az ÁNTSZ-esek.
Nagyon megköszönném - talán más is - ha az érdekesebb jelenségekről időnként beszámolnál. Sztem, ha van gyereked, ne játsszon a madárevő macskával, amíg nem derül ki valami - de laikus vagyok és tudatlan.
Tegnap a Mindentudás Egyetemén (Duna tévé) egy józannak és értelmesnek látszó virológus prof. tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a galamb nem kaphatja meg a fertőzést, tehát a városi embernek nem kell félnie "kapcdolattól". No jó, de elfelejtette, hogy a sirály (ami viszont megkaphatja és terjesztheti) gyakran elég messze berepül a városba a folyóról. Magam pl. a József Attila lakótelepen láttam sirálycsapatokat körözni a hézak között.
Akkor ez most macskainfluenza, vagy madárinfluenza, vagy macska-madár-influenza, vagy univerzális , "mindent-és-mindenkit-megfertőző" influenza?
De félretéve a cinizmust, most akkor minden elhullott állatot megvizsgálnak, hogy influenzás volt-e? Különben honnan tudnák? Elhullott állatok mindig is voltak, akkor is mindet negvizsgálták? Ha most találnak az erdőszélen egy elhullott nyulat, akkor azt is megvizsgálják? Tavasszal az erdőben rengeteg elhullott varjat lehet találni, azokat is mindet megvizsgálják, hogy nem madárinfluenzától hullottak-e el? Nem igazán értem még mindig ezt az egészet...
Szerintem nem fokozodott jobban mint eddig ilyen megtegedeés már elöfordult Dél-kelet Ázsiában egy állatkertben ahol tigrisek pusztultak el mert fertözött csirkehussal etették öket. Valosznüleg a macska ebben az esetben is belakmározott a legyengült elhulott madarakbol.
Itt le van írva szépen, hogy mire veszélyes a madárinfluenza és mire nem.Mit kell tudni a madárinfluenzáról Ide le van írva szépen, hogy van ok a pánikra vagy nincs.
A pánik keltő média megvezette a német légierőt is:
"Mintha katasztrófafilmet forgattak volna, olyan képet mutatott a hét elején a Németország keleti-tengeri üdülőszigetére, Rügenre vezető híd, a Rügendamm és környéke. Az utakon felállított vegyszeres fertőtlenítő fürdőn keresztül araszoltak az autók, vegyvédelmi ruhás, gázálarcos-maszkos katonák permeteztek fertőtlenítőszert a szigetről kifelé vagy éppen oda befelé tartó buszok, teherautók kerekeire, sárvédőinek belső oldalára. A német hadsereg, a Bundeswehr az egyelőre 300 fős szárazföldi csapatkontingens mellett Tornado vadászgépeket is bevetett: azok kamerái a sziget felett végzett felderítő repülések során azt hivatottak kikémlelni, hol találhatóak még beteg vagy elpusztult madarak.
Vasárnap este óta Rügen szigete, valamint a szárazföld két legészakibb, a Keleti-tengerrel határos közigazgatási kerülete is hivatalosan katasztrófa sújtotta terület. Kedd délutánra Németországban száz fölé emelkedett a H5N1-vírus-fertőzéstől elpusztult madarak - többségükben hattyúk - száma. A hatóságok most a háziállatokra való átterjedést próbálják mindenáron megakadályozni. A már a múlt héten életbe léptetett, az állatok ólban tartására kötelező rendelet mellett a hét elején megkezdődött a vélhetően fertőzött, illetve fertőzésveszélynek kitett baromfiállomány irtása is: hétfőn egy nagy és négy kisebb gazdaságban összesen kétezer-ötszáz baromfi kényszervágását és megsemmisítését rendelték el.
A baromfiak "kijárási tilalmát" vasárnap éjféltől egész Ausztriában is bevezették, miután a stájerországi Mellach után Alsó-Ausztriában és Bécsben is H5N1-vírussal fertőzött madártetemet találtak." (HVG.)
Biztosan irodalmi remek, de nem tudom, mennyi köze van a valósághoz.
A hattyúk és a récék fő tápláléka a vizinövény. Ezt csak a jégmentes vízben tudják megszerezni. Ha befagy a víz, odébbállnak, mert nem akarnak éhenhalni.
Ahol az emberek folyamatosan etetik őket (néhány üdülőhely...) kisebb állományuk egész télen marad. A többség vonul.
Hallatlan irodalmi remekmű a nagy fehér madárról és a halálról: Edgar Poe: Arthur Gordon Pym c. regényének utolsó fejezete. Rémületes. Ez azért nem ártana, ha az emberiség kipusztulása után is megmaradna valahogy.
Azok is vonulnak. Szerinted hová lesznek a vizimadarak, amikor beáll a jég a Tiszán és vízgyűjtőjén? Addig mennek dél felé, amíg találnak vizet és ennivalót. Ha ott is befagy, mennek tovább. Ha olvad, akkor meg mennek vissza.
A hattyú nagy fehér madár, könnyű megtalálni. A kacsa meg kicsi és barna.
Jó is lenne, ha ez a hattyúk fajspecifikus betegsége lenne...
Gondolod, hogy a tőkés récék nekiállnak januárban Afrikába költözni? Aztán amikor megérkeznek, már indulhatnak is vissza.
Egyébként én téli időszakban semmilyen más madarat nem látok vonulni, csak varjakat, míg tavasszal és ősszel azért más csapatok is feltűnnek az égen. A varjakról meg már írtam: reggel az erdőből elmennek a szántóföldre, este meg vissza.
Az időjárási körülmények is azt a véleményemet erősítik meg, hogy télen nincs nagy távolságú költözés: hóesésben, ködben, állandó felhős időben, még a napot sem tudják tájékozódáshoz használni.
De nézzük a példáidat: találtak már madárinfluenzás tőkés récét, vagy csonttollút? Tudtommal Magyarországon eddig hattyúkat találtak, azok meg nem vonulnak ilyenkor (sőt azt sem tudom, vonulnak-e egyáltalán).
