Ehhez nem sok mindent kell (lehet) hozzá tenni. Kezdetnek teljesen jó. És ki kell mindenkinek tapasztalnia, hogy az adott körülmények mellett mi a legjobb iso-zársebesség kombináció. Erre utal az angol tanácsok utolsó sora, ahol azt írják, hogy próbálgass különböző expóhosszakat.
Igen, ez jó ötlet, foglaljuk össze a lényeget, hogy ne csak a marhaság maradjon meg. Szóval témánk olyan éjszakai fotók készítése ahol az égbolt csillagokkal és tereptárgyak is látszanak. Ide most nem értve a kék órás fotókat.
Ezt írja a hogyishívják:
Take the Picture
Set camera lens to widest aperture (f/2.8 is better than f/4 or f/5.6).
Set the shutter to bulb or the longest shutter speed that you can.
Set the ISO to the highest number that you can.
Set the White Balance to Tungsten.
Focus on infinity and lock the focus there.
Use the self-timer or a remote release to open the shutter.
Try different long exposures.
Többnyire nagylátószöget esetleg halszemet használunk.
A végtelenre fókuszálás rendkívül egyszerűnek látszik, de egy holdmentes-fénymentes éjszakán nem feltétlenül könnyű dolog.
Természetesen állvány szükséges. (Viccesen hangzik, de tapasztalat: egy meghirdetett éjszakai fotózáson rengetegen jelentek meg állvány nélkül)
Fehéregyensúly ügyben nekem a 3200-3500K körüli jobban bejön, a fényszennyezés szép sárga, a felső rész meg szép mélykék. De érdemes próbálkozni a 2800-4000K közötti tartományban.
Az expó hossza attól függ, hogy van-e nálunk távkioldó. Ha otthon maradt, akkor 30s a legtöbb vázon állítható maximum, ehhez fényszennyezés függően ISO 3200-6400 jön ki F:2,8-as rekesznél. Érdemes egy kicsit túl exponálni és utómunka során visszahúzni, szebb lesz szerintem az eredmény.
A különlegesebb látvány érdekében sokan megvilágítják a képbe komponált különféle tereptárgyakat. Használható bármi a zseblámpától a rádiós kioldós vakukig. Jó móka különféle színhőmérsékletű fényforrásokkal játszani. Az ún. csillagforgós képekhez két út volna, első a fél-másfél órás expó, második egyben könnyebb és szebb eredményt a több expóból összepakolt végeredmény adja, itt folyamatos rövidebb (10s-60s) expozíciósorozat eredményét fűzik össze PS-ben vagy célszoftverben. (pölö startrails.de)
Most lehet anyázni, de akár értelmes dolgokkal is ki lehet egészíteni.
"...Then set the lens to its widest opening, usually f/2.8...."
"...To get started, you will have to figure out how to get your camera to use as long a shutter speed as possible, at as wide an aperture as possible, and at as high an ISO as possible...."
(De tényleg komolyan, ezek olyan fura dolgok, csak benéztem, bocs időnként nem tudom megállni, hogy bele ne pofázzak a nagyok dolgába, utána meg kinyílt a bicska a zsebemben a marhaságoktól. Összesen ennyi, már libbenek is tovább, nagyon nem érdekel, hogyan vezet vak világtalant)
nekem csak egy 60/900-as jatekszerem van. Kovetes nelkul. Hótt analfabeta vagyok asstrofotózásban, de azt látom, hogy fogalmad sincs miröl írsz. Az "csak egy csö kell" felelötlen kIjelentés.
Ez az egyik rendszer. A másik, amit még távcsőboltos koromban mi importáltun először az országba, az a Baader Planetary gyártmányú rendszer. A lényege pont ez, csak a kialakítás eltérő. A kétezres évek legelején már voltak ilyen szűrőim.
Visszatérve az eredeti témához: 8mm F3.5 v. 16m 2.8 égboltfotózáshoz, a kérdés ugye az volt, hogy ugye az F2.8 alkalmasabb-e az égboltfotózásra mint az F3.5. Szerintem nem, egyesek szerint igen.
Ugyanez elmondható a netezésről is. Tudás nem, csak egy eszköz kell hozzá, máris lehet osztani az eszet, jól látható ez a te esetedben is. Persze lehet, hogy csak trollkodsz és nem is gondolod komolyan azt a rengeteg blődséget, amit itt már összehordtál korábban.
Fotót mikor fogunk látni tőled? Még mindig halként látsz?
Figyelj öcsisajt! Ha leteszem eléd a cuccokat, össze sem tudod állítani. Ha összeállítom neked, akkor fogalmad sincs, miként kell megcsinálni, hogy a cucc kövesse a Holdat. Pólusraállás, csillagidő és ilyen dolgok. Ha nem jó a kép, akkor kollimálni kell a távcsövet. Megint csak fogalmad sincs róla, mit jelent ez. Fogalmad nincs, hogy hogyan kell kollimálni egy lencsés és egy tükrös távcsövet.
Ha nem jó a kép, de kollimált a távcső (le kell tudnod tesztelni, de fogalmad nincs, hogy azt miként kell csinálni!), akkor egy felvételt több képből kell összeraknod. Nem Photosoppal, mert az ilyen célra totál alkalmatlan, hanem célszoftverrel. Fogalmad sincs, hogy melyik ez a szoftver és azt hogyan kell használni.
Az 530 nanométeres infraszűrődet meg feldughatod a seggedbe, valaki árverte az agyad, mert az nem infraszűrő, hanem egy sima mélyvörös szűrő. Ezt sem tudtad. De, ha olyan fotót kellene mutatnom, akkor simán megtehetném. Szűrőm is van olyan, infrás gépem is van megfelelő (sokkal régebben, mint neked) és a halszem sem elérhetetlen. nincs rá szükségem, de egy telefon és veszi elő a cimborám, hogy mire átérek hozzá, ne kelljen várakoznom.
Ez volt az utolsó postom hozzád a témában, mert nem égetem magam azzal, hogy veled dumálok. Párás szemekkel nézed magad a tükörben miközben a nagyságodról áradozol. Keressem vissza, hogy mikpor kérdeztél hülyeségeket az infrafotózással kapcsolatban? Bakker, most volt nem túl régen. Most az jön, hogy asztrofotókkal kapcsolatban osztod az észt? Olyan fészbukk fotografi gyerek vagy, lájkhuszár, csak nem tudod, hogy vakok között a félszemű!
