Keresés

Részletes keresés

pokobra Creative Commons License 2019.06.25 0 0 10778
pokobra Creative Commons License 2019.06.25 0 0 10777

Elolvasható geoglifák Kazahsztánból, Kínából és Mongóliából

https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/06/elolvashato-geoglifak-kazahsztanbol.html

kitadimanta Creative Commons License 2019.06.23 0 0 10776

"Annyira nem eszesek, mint amilyennek látszanak."

Hát mi sem...:D.

 

"Őket döntően a nagyon bonyolult ösztönös viselkedés minták vezérlik."

A ma ösztönös viselkedésmintákat egykor ki kellett találni. Sok-évezredes ismétlés tette azokat ösztönössé.

Előzmény: ketni (10775)
ketni Creative Commons License 2019.06.23 0 0 10775

"OK, de akkor a méheket, hangyákat stb. is gondolkodó lényeknek kell elkönyvelni."

Igen, de a viselkedésük ne tévesszen meg senkit sem. Annyira nem eszesek, mint amilyennek látszanak.

Őket döntően a nagyon bonyolult ösztönös viselkedés minták vezérlik.

Minket is nagymértékben befolyásolnak az ösztöneink, csak a képzettársítás és emlékezés

szabadságfoka olyan mértékű, hogy a belátás folytán képesek vagyunk némileg az ösztöneinket is módosítani.

Nálunk is az adottságok a meghatározó jellegűek. Efelől azért ne legyenek senkinek sem túlzott illúziói.

Előzmény: kitadimanta (10774)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10774

"A gondolkodás annyiban tartozik a beszédhez, hogy a beszéd ugyan azt a mintát kell, hogy kövesse mint a gondolkodás."

OK, de akkor a méheket, hangyákat stb. is gondolkodó lényeknek kell elkönyvelni.

Jelzem, én támogatom éppen Drwin gilisztás kísérlete alapján:

"Kíváncsi volt arra, hogy ezek az alacsonyrendű teremtmények mennyire intelligensek. Jelentős időt töltött azzal, hogy figyelte ezen állatokat, hogy hogyan húzzák be odújukba a leveleket. Ezekkel zárják le búvóhelyük nyílását, Darwin véleménye szerint a hűvös levegő ellen. A kutató úgy találta, hogy legtöbbször a levelek száránál „fogják meg” és húzzák őket, ami a leghatékonyabb módszer. Amikor a levelek helyére papír háromszögeket tett előző megfigyelését megerősítve azt látta, hogy a kis fecniket a csúcsuknál „fogva” ragadják meg. Ez a megfigyelés arra engedte következtetni, hogy ezen csúszómászóknak van valamilyen fokú intelligenciája. Bár nem volt meggyőződve róla, hogy az összesnek egyforma mértékű.  Egy meleg szobában leveleket helyezett egy földdel teli virágcserép felszínére. Ekkor úgy látta, hogy az állatok gondatlan és hanyag módon nem fedték el a menedékhelyük bejáratát. Az edényeket lefedte hálóval és több éjszakára a szabadban hagyta őket, ennek hatására minden levelet behúztak a kis földi élőlények."

http://nyuz.elte.hu/?p=2460 (A végén)

Előzmény: ketni (10773)
ketni Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10773

"amit a szóösszetétel is kifejez: Testbeszéd."

Ez is igaz! Ez nem írás.

 

A gondolkodás annyiban tartozik a beszédhez, hogy a beszéd ugyan azt a mintát kell, hogy kövesse mint a gondolkodás.

Ez meg a fraktál szerűség mindkét esetben.

A gyöknyelv fraktálos, ami nem gyöknyelv az nem kimondottan az.

Pap Gábor szerint és Fogarasi János szerint a beszédszervek használatában a kifejezett dolgok szervi leképezését vélik fölfedezni.

Fogarasi ezt kizárólag a beszédre vonatkoztatja, Pap viszont kimondottan ezt véli föltalálni a székely írásjelek alakjában is. Az ebből kitűnő íráskép szükségszerűen lesz fraktálos, hiszen a szóbokor egy gyöknyelvet ábrázol.

Ők nem használják ugyan a fraktál szerű építkezést erre az elméletre, de szerintem erről van szó.

Ez is megérne egy sokkal komolyabb kutatást, hogy valóban így van-e.

Pap: Üdvtörténet-Magyarul c. könyve végén rajzos ábrákkal gondolja föltevését igazolni.

 

 

Előzmény: kitadimanta (10770)
ketni Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10772

Ez már igaz!

Előzmény: rigeroi (10771)
rigeroi Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10771

a méhek tánca közlés.

 

az írás a közlendő rögzítésének eszköze.

 

"a szó elszáll, az írás megmarad"

Előzmény: ketni (10768)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10770

"V. Géza jól megfogalmazta, hogy ami gondolatok rögzítésére alkalmas az írás."

Ezzel a megállapítással nem is lehet vitatkozni, s ennek megfelelően egy kép (vagy több kép) is megfelel ennek a kritériumnak...

A testbeszéd viszont már nem tartozik ide, hiszen nem rögzíti a gondolatot, csak közvetíti, így inkább a beszédhez áll közelebb, amit a szóösszetétel is kifejez: Testbeszéd.

A szagnyom hagyás viszont inkább írásnak tekinthető.

A gondolkodást nem érdemes ide keverni, mert az írásnak is, és a beszédnek is információ átadás a célja, s közömbös, hogy az gondolkodás-, vagy csupán ösztönös indíttatású.

Előzmény: ketni (10768)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10769

Nem tudlak megcáfolni, meg nem is akarlak, mert látok benne igazságot.

Persze, fel kell tételezni, hogy a nyelvek alakulását más tényezők nem befolyásolták...

Előzmény: ketni (10767)
ketni Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10768

"Valami kezdetleges képi rögzítés minden bizonnyal előfordult..."

A határterületeken mindig nehéz eldönteni, hogy mi micsoda.

V. Géza jól megfogalmazta, hogy ami gondolatok rögzítésére alkalmas az írás.

Az én véleményem az, hogy aki rajzol az ír is.

Érdekes kérdés pl., hogy a méhek tánca minek számít.

Technikailag nagyon pontos leírást ad helyről, irányról, minőségről, sőt arról is, hogy

mennyi élő erő kell a begyűjtéshez.

Mégsem tekinthető írásnak. Voltaképpen itt a gondolkodás hiányzik.

Bár, mi is a gondolkodás? Szerintem a képzettársítás bizonyos szabadsága.

Talán e miatt nem tekinthető írásnak a méhek tánca, vagy az állatok szagnyom hagyása.

De, ha ezt az ember tudatosan tenné, akkor azt is lehetne írásnak tekinteni.

Nem az írás módja dönti el, hogy valami írás-e vagy sem, hanem a mondanivalója.

Van-e mögötte gondolat vagy nincs.

Előzmény: kitadimanta (10766)
ketni Creative Commons License 2019.06.22 0 0 10767

" Ezek szerint a gondolkodás alig valamivel később a magyar nyelv őse megszületése után máris szétesett volna?"

 

A közelmúlt alatt 4-6 ezer évet kell érteni. A magyar nyelv őse viszont ismeretlen messzeségbe vezet.

Az egyéni igazságok korát éljük, aminek semmi köze sincsen a valósághoz.

A nyelvek ezt a szilánkokra töredezett, relativizált világképet tükrözik.

Ezért olyan változékonyak, kivéve a magyar nyelvet. Bár a magyar is gyorsuló ütemben porlik szét ebben a közegben.

Előzmény: kitadimanta (10766)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.21 0 0 10766

"Nem tudom, hogy így volt-e és nem egyszerre haldt-e a jelelés és a beszéd fejlődése."

Valami kezdetleges képi rögzítés minden bizonnyal előfordult, lásd az ősi sziklarajzokat, de nem hiszem, hogy ezt írásként kellene értelmeznünk. De abban igazad van, hogy a gondolatok közlésének igénye egyidős lehet a beszéd megjelenésével.

 

"Ez már a közelmúlt művi terméke, a gondolkodás szétesésének a következménye."

Ez egy nagyon súlyos állítás, s bár lehet benne valami, mégis azt kell mondjam nem látom be, hogy a nyelvek kialakulásában számottevő jelentősége lenne. Ugyanis nemcsak a "mai" nyelvekre jellemző, hogy kevés és/vagy töredezett gyökrendszerük van, hanem a régebbiekre is igaz. Ezek szerint a gondolkodás alig valamivel később a magyar nyelv őse megszületése után máris szétesett volna?

Előzmény: ketni (10765)
ketni Creative Commons License 2019.06.21 0 0 10765

"Az írás már a nyelv után fejlődött ki, s a számolás sem lehetett korábbi."

Nem tudom, hogy így volt-e és nem egyszerre haldt-e a jelelés és a beszéd fejlődése.

Bizonyított tény, hogy egyes állatok számolnak.  A gondolkodás nem a beszéddel kezdődik.

Egyébként attól is függ a dolog, hogy mit tekintünk írásnak.

"Nagyon tudatosnak kellett lennie az ősembernek, ha ezt a szabályt évezredeken át szem előtt tartotta."

Igen is, meg nem is. A rokonító gondolkodás eleve adott az embernél, csak követni kellett az ösztöneinket.

A gyökök a rokonításon alapulnak.

"Amúgy más későbbi nyelvekben miért nem találkozunk ilyen rendszerrel?"

Ez már a közelmúlt művi terméke, a gondolkodás szétesésének a következménye.

 

Előzmény: kitadimanta (10764)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.20 0 0 10764

"Az ősgyökök önmagukban hordozzák egy teremtéselmélet vázát."

Lehet, én még ezt nem látom át, mert nem foglalkoztam ilyen mélységben vele.

"Miért nem? Ha az írás az lehet, a számolás az lehet akkor pont a nyelv ne lenne az, ami a tiszta gondolkodást kell, hogy tükrözze?"

Az írás már a nyelv után fejlődött ki, s a számolás sem lehetett korábbi.

Maradva a KR gyöknél nyilván nem a kerék volt az első szó, amit ebből fejlesztettek ki. Ezt csak azért jegyzem meg, hogy érzékeltessem, a szavak folyamatosan keletkeztek a szükségletek szerint. Tehát a kerék szavunk csak a kerék megjelenésekor vált esedékessé. Viszont megalkotásakor szem előtt kellett tartani a KR gyök alkotta családot, ahová sorolni szándékozták. És ez így volt az összes ebbe a halmazba tartozó szóval. Nagyon tudatosnak kellett lennie az ősembernek, ha ezt a szabályt évezredeken át szem előtt tartotta.

Amúgy más későbbi nyelvekben miért nem találkozunk ilyen rendszerrel? (Ha van is az csak töredék, s átvétel az ősi nyelvből)

"A Ta/Du esetében távolságról és távolodásról is lehet szó egyszerre."

Valószínűleg V. Csabánál olvastam, hogy cselekvést fejez ki, példa erre az angol do (du) segédige. (Amúgy ő foglalkozott a magyar-angol ősnyelvi kapcsolatokkal.)

 

Előzmény: ketni (10761)
ketni Creative Commons License 2019.06.20 0 0 10763

http://mek.oszk.hu/15800/15887/15887.pdf

Épp V. Géza munkájában van bizonyíték arra, hogy a várandós Anyaisten azonos a Világfával.

A 16. oldalon a Botalov féle rajz egyértelműsíti a dolgot azzal, hogy a "törzs" és a "kezek" megnyújtásával ill. megsokszorozásával

áll elő a fa képlete.

Az égbolt burka az anya hasával (spirálok) azonos, ami a "valóságban" üveg vagy kristály félgömb, a szélein a visszahajlással.

(A visszahajlást V. Géza gyönyörűen megmagyarázta.)

A mi jogarunk díszítései, a perec formák bizonyítják, hogy az égbolt azonos az Anyaisten hasával, benne a magzattal.

Ettől függetlenül lehet Óg isten az olvasata, a magzat lehet eget tartó fa is. Ez egyben kettő. A képzettársítás nagyon is indokolja azt, hogy

az ilyen jelkép ne egy olvasatot adjon. A képírás szintjén két, rokonértelmű ősvallási tételt fogalmaz meg egy képben.

Ne zárjuk ki a jelentés többrétegűségét azzal, hogy beszorítjuk a székely írás szóírás tartományába.

Ahogy M. Naddeo nem ismeri a székely írás jeleit és csak az egyik képírási, jelképes jelentést ismerte fel.

Egyik a másikat nemhogy kizárja, de megerősíti!

ketni Creative Commons License 2019.06.20 0 0 10762

"A tételes vallást valószínűleg nem."

Mármint valószínűleg IGEN!

Előzmény: ketni (10761)
ketni Creative Commons License 2019.06.20 0 0 10761

"Elvileg ez lehetetlen, mert a vallást mindenképp meg kellett, hogy előzze a nyelv."

A tételes vallást valószínűleg nem.

Itt azért nem erre gondoltam, csak arra, hogy mi most a végeredményt látjuk.

Az ősgyökök önmagukban hordozzák egy teremtéselmélet vázát.

"Egy spontán kialakuló nyelv nem lehet ennyire logikus, következetes...(A kivételek ellenére sem)"

Miért nem? Ha az írás az lehet, a számolás az lehet akkor pont a nyelv ne lenne az, ami a tiszta gondolkodást kell, hogy tükrözze?

Megint csak a gyökök léte erre a legfőbb bizonyíték.

"Az az igazság, hogy bár alapvetően igaz a mozgás a KR gyökre, mégsem igazán dinamikus."

Az R vitathatatlanul az erőteljes mozgás hangja. Ha ez szerepel a K.R gyökben annak oka kell, hogy legyen.

Valamilyen magyarázatot adni kell rá egyszer.

"Lehetséges, sőt valószínű, hogy a D/T esetében másképp kell eredeztetni a gyököt. Itt a cselekvést a Du/Tu kölcsönzi a gyöknek,.."

Az egymássalhangzós ősgyökök esetében csak jellegadásról lehet szó, kifejezett szófaj tulajdonság nélkül.

A Ta/Du esetében távolságról és távolodásról is lehet szó egyszerre.  Domborúságról és felduzzadásról is.

Mégis csak azt javaslom ennek fényében, hogy szófajjá -jelen esetben igévé- , ahogy te mondod konkretizált fogalommá, a második mássalhangzó

adja meg. Ez meg megint csak a R hang.

Majd egyszer egy okosabb ember eldönti, hogy melyikünk áll közelebb az igazsághoz. Ez nyitott kérdés marad. 

Előzmény: kitadimanta (10760)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.19 0 0 10760

"Viszont itt is látszik, hogy nem csak K, G esetleg H, mint a "köhögős" rokonok határozhatják meg a hajlítottságot, hanem pl. D vagy T is."

Most megint eszembe jutottak a korábbiak a Du/Tu kezdetű gyökök.

Lehetséges, sőt valószínű, hogy a D/T esetében másképp kell eredeztetni a gyököt. Itt a cselekvést a Du/Tu kölcsönzi a gyöknek, s a második mássalhangzó konkretizálja a fogalmat. (amire a cselekvés irányul)

Megjegyzem, a KR gyöknél nem érzek olyan lendületet, mozgást, mint a Du/Tu, Da/Ta esetleg De/Te, Dö/Tö, Di/Ti kezdetűeknél.

Persze, ebbe jobban bele kéne mélyedni, s nem csak így felületesen véleményt alkotni...

 

"Valamiért az R erőt, határozott mozgást jelentő hang elválaszthatatlan a körtől.

Csak tippem van rá, hogy miért."

Az az igazság, hogy bár alapvetően igaz a mozgás a KR gyökre, mégsem igazán dinamikus.

Király, karéj, kert, kerítés, köret, girland, garat, gereblye, stb...

Vesd össze. Duruzsol, dorombol, dumál, duggat, dagaszt, darabol, darál, turkál, turbóz(?) takar, tárol, terel, térül(-fordul) tarol, töröl, dermed, delel, tenget, teremt, teker, telel, terít, térít, téveszt, tép, dörög, tördel, didereg, dicsér, tilt(?) tilol, stb. Mind ige... És nincs mindben R betű...

 

"Nem lepődnék meg rajta, ha ősvallási indíttatása lenne ezeknek a szavaknak."

Elvileg ez lehetetlen, mert a vallást mindenképp meg kellett, hogy előzze a nyelv. Bár az az igazság, hogy a magyar nyelv nagyon egyben van, kitalálni sem lehetne jobban...

Egy spontán kialakuló nyelv nem lehet ennyire logikus, következetes...(A kivételek ellenére sem)

Előzmény: ketni (10759)
ketni Creative Commons License 2019.06.19 0 0 10759

"Viszont akkor a forgásra az első betűk kell, hogy utaljanak, de ez sem igaz teljesen, hacsak nem különböző (forgó, v. kör)mozgásokról van szó, amiket különböző betűkkel jelölünk."

 

Valóban, korántsem tiszta a kép.

A gyök értelmét tényleg az első mássalhangzó adja meg, legalábbis általában így gondoljuk.

Buborék, buborka vagy uborka, gomb, gömb, gomba, kampó, kanta, kantár, dudor, tumor=tömör, domb, golyó,

hónalj, hombár stb.

Viszont itt is látszik, hogy nem csak K, G esetleg H, mint a "köhögős" rokonok határozhatják meg a hajlítottságot, hanem

pl. D vagy T is.

Valamiért az R erőt, határozott mozgást jelentő hang elválaszthatatlan a körtől.

Csak tippem van rá, hogy miért.

Szerintem megeshet, hogy a Nap alakja és mozgása az ok, mint az életerő forrása. Az évkörrel lehet kapcsolatban.

Nem lepődnék meg rajta, ha ősvallási indíttatása lenne ezeknek a szavaknak.

Vannak számosan, akik szerint a magyar nyelv egy filozófiai rendszer nyelvi leképezése.

 

Előzmény: kitadimanta (10758)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.19 0 0 10758

"Az e, i magánhangzók hogy kerülhetnek a körszerűség csoportjába, ha ők maguk más tulajdonságot fejeznek ki?"

Szerintem úgy, hogy szűkítik, módosítják a mássalhangzók adta jelentést.

"Erre azt mondom, hogy ugyan így gondolkodva mi módon kerülhetnek az F, H, stb. mássalhangzók ebbe a körbe, amikor ezek sem a körszerűség felelősei."

Itt már a gyök kialakulásának problematikájával állunk szemben:

A FoR, HoRog, PöRög, (PeReg, SeReg,(a táncban)  SüRög,) Megint ott az a fránya e betű... És az R betű továbbra is jelen van. Lehetséges, hogy ez a betű mégis inkább a forgásra utal? Úgy tűnik ez a biztos pont a KR gyökben.

A K helyére kerülhet a G, az F, a H, a P, az S, de az R mindig marad.

No, persze, az is egy magyarázat, hogy az R valóban csak a mozgás kifejezése okán van jelen.

Pl:  JáR, NyeR, NyíR, MeR-ül, MéR, PiR-ul TeR-ül, VeR, VáR, MoR-og, FoR-og, Ezeknek nem sok (semmi) közük a KR gyökhöz.

Viszont akkor a forgásra az első betűk kell, hogy utaljanak, de ez sem igaz teljesen, hacsak nem különböző (forgó, v. kör)mozgásokról van szó, amiket különböző betűkkel jelölünk.

"Erre utalhat a Marátz féle szabályos gyökváltozás, ami lépésenként átvezet egyik gyökváltozatról a másikra.

Van a hangoknak alapértelme, de ettől messzemenően eltávolodhat és el is távolodik a gyökváltozatok sokasága.

Arra karok kilyukadni, hogy a mássalhangzó váz sem kőbe vésett törvényeken alapul."

És a nyelvben is bekövetkeztek bizonyos változások, átvételek, kikopások...

Előzmény: ketni (10757)
ketni Creative Commons License 2019.06.19 0 0 10757

"Hiába utal kerekségre az o,ö,u,ü nem ez határozza meg a KR gyök jelentését. Mert, ugye, a kar-, ker-, kir- ugyanúgy kerekséget fejez ki, pedig a, e, i magánhangzók vannak benne..."

V.Csaba a kerekséget kifejezőket Go, Ko gyöknek nevezi.

Vtatkozzunk egy kicsit!

Az e, i magánhangzók hogy kerülhetnek a körszerűség csoportjába, ha ők maguk más tulajdonságot fejeznek ki?

Erre azt mondom, hogy ugyan így gondolkodva mi módon kerülhetnek az F, H, stb. mássalhangzók ebbe a körbe, amikor ezek sem a körszerűség felelősei.

Mondjuk FoR, HoRog, PöRög, SoDor, BodoR stb. Az R ezekben az esetekben sem a forgásra utal, csak az erőteljes folyamatos mozgásra.

Hová tűntek akkor a forgást jelentő mássalhangzók, miközben megmaradtunk a forgás berkein belül?

Szerintem mind a magán- mind a mássalhangzók megváltozhatnak tetszés szerint, amint hozzájuk tapad az értelmezés azonossága.

Erre utalhat a Marátz féle szabályos gyökváltozás, ami lépésenként átvezet egyik gyökváltozatról a másikra.

Van a hangoknak alapértelme, de ettől messzemenően eltávolodhat és el is távolodik a gyökváltozatok sokasága.

Arra karok kilyukadni, hogy a mássalhangzó váz sem kőbe vésett törvényeken alapul.

Ezen az alapon mégis csak sokkal közelebb állhatnak a magán- és mássalhangzók egymáshoz, amikor egy gyök alapértelmét feszegetjük.

Előzmény: kitadimanta (10756)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.19 0 0 10756

"Az o,ö,u,ü eleve kerekségre utal."

Ezt nem vitatom, sőt távolságot is érzékeltet azzal, hogy a távolabbi jelentés-tartalmúak egyre mélyebb hangrendűek. Pl: ide, erre arra, oda.

De ettől még nem a magánhangzók fogják meghatározni azt a "keretet" (halmazt) amit a gyök mássalhangzója kijelöl. A magánhangzók szerepe a kereten (halmazon) belül szűkíteni az értelmezési tartományt.

Így a fontosságuk vitán felül áll, de nem szabad összekeverni, felcserélni a funkciójukat.

 

"Ezek szerint a dolgok jellegét, milyenségét leíró jellegük miatt mégis csak a magánhangzók adják meg, a mássalhangzók, pedig úgymond életre keltik azokat, mozgásba hozzák."

Hiába utal kerekségre az o,ö,u,ü nem ez határozza meg a KR gyök jelentését. Mert, ugye, a kar-, ker-, kir- ugyanúgy kerekséget fejez ki, pedig a, e, i magánhangzók vannak benne...

 

"Szerintem a K-R gyök esetében, mivel a K szaporító jellegű is, az R meg kimondottan

igére utal, itt keringésről lehet szó amely kör nyomot hagy maga után és erre a nyomra tevődik át

a jelentés."

Tulajdonképpen Te magad is a mássalhangzókban látod a gyök fogalomkörének meghatározását.

 

Mellesleg itt a gyök jelentésének mélyebb eredetét firtatod, mint ahogyan tettem a Du/Tu +1 mássalhangzó esetében.

Ezek szerint Te már jóval korábban elindultál ezen az úton

Előzmény: ketni (10755)
ketni Creative Commons License 2019.06.18 0 0 10755

Fogarasi A Magyar Nyelv Metaphysicája c. könyve után változott meg határozottan a véleményem a

magánhangzó-mássalhangzó kérdésben.

https://www.scribd.com/doc/136903792/Fogarasi-D-Janos-A-magyar-nyelv-metaphysicaja-1834

Az o,ö,u,ü eleve kerekségre utal.

Ettől függetlenül a k-ról is ezt állítja - többek között-, de megemlíti, hogy a magánhangzók

folyamatos kiejthetősége által állapotokra vonatkoznak, a mássalhangzók viszont

megszakítják az állandóságot, a dolgokat igeszerűvé teszik.

Ezek szerint a dolgok jellegét, milyenségét leíró jellegük miatt mégis csak a magánhangzók adják meg, a mássalhangzók

pedig úgymond életre keltik azokat, mozgásba hozzák.

Pont fordítva, ahogy arról ma vélekedünk.

Szerintem a K-R gyök esetében, mivel a K szaporító jellegű is, az R meg kimondottan

igére utal, itt keringésről lehet szó amely kör nyomot hagy maga után és erre a nyomra tevődik át

a jelentés. Azonban határozottan, eredendően ige a kör szó.

Ezeket a dolgokat kéne már végre tisztázni!

Tényleg igaza lehet Fogarasinak, vagy még sem?

Előzmény: kitadimanta (10753)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.18 0 0 10754

"Azért voltam bátor ezzel előjönni, mert a lélek=Anyaisten kérdés alapvető ősvallási tétel."

OK, semmi gond, csak jelezni akartam, hogy ne nagyon offoljuk a topikot ezzel a témával, hacsak nem az írással kapcsolatos gondolatokat feszegetünk...

 

"Tiszztán kell látnunk, hogy egy mai keresztény szellemiségű ember sem képes már olyan könnyen

azonosulni régi vallási tételekkel és ez által felmérni sem képes az írásjelek szerepét a múltban."

Ez így van, mert az eredeti (jézusi) kereszténység a múlté, helyébe az elferdített páli-júdeo-kereszténység lépett, ami kifejezett ellensége a mi hagyományainknak.

Előzmény: ketni (10752)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.18 0 0 10753

"Nem tudok állást foglalni, ahhoz biztos tudás kéne."

Nekem is ez hiányzik...

 

"Nincs éles határ magánhangzók és mássalhangzók között.

A magyarban semmiképpen sincs."

Valamilyen rangsor mégiscsak van a magyarban a hangzók között, hiszen a gyökök mindig a mássalhangzók által határolnak körül egy fogalomrendszert, ugyanakkor a magánhangzók "csak" pontosítják (szűkítik) a fogalom értelmezési tartományát.

Gondoljunk csak a KR gyökre, ahol nem az E, vagy A, vagy I, vagy Ö, stb. hangok határozzák meg a szóbokor gerincét, hanem az említett mássalhangzók.

 

"Nagyon sok a megválaszolatlan kérdés! Itt mutatkozik meg a nyelvészet 200 évnyi mulasztása."

Csak tudnám, miért veszik föl a fizetésüket?

Előzmény: ketni (10751)
ketni Creative Commons License 2019.06.18 0 0 10752

Azért voltam bátor ezzel előjönni, mert a lélek=Anyaisten kérdés alapvető ősvallási tétel.

Szerintem ez azért van így, mert a teremtés nem szellemi eredetű, és semmi képpen sem anyagi, hanem lélekből fakad, szeretetből.

Jézus is ezt hirdeti.

Mármost, ha kivesszük a teremtésből a lelkiséget akkor a nagy semmit kapjuk, és amikor

az egyház ezt teszi, akkor vallástalanítja önmagát.

Az írás története V. Géza óta biztosan tudjuk, hogy az ősvallás tételeinek ismerete nélkül

nem fedhető fel.

Ezért lényeges, hogy bizonyos alapvető vallási szemléleti kérdéseket tisztán lássunk.

Tiszztán kell látnunk, hogy egy mai keresztény szellemiségű ember sem képes már olyan könnyen

azonosulni régi vallási tételekkel és ez által felmérni sem képes az írásjelek szerepét a múltban.

Nem képes elfogadni annak vallási elsődlegességét.

Ilyen közegben az új felismerések elfogadottsága rendkívül nehezen érhető el.

Előzmény: kitadimanta (10749)
ketni Creative Commons License 2019.06.18 0 0 10751

Nem tudok állást foglalni, ahhoz biztos tudás kéne.

Azt viszont állítom, hogy amíg nem tisztázott, hogy mi is az az ősgyök -egy mássalhangzós- és mennyi van belőle,

ezekből hogyan lesz -Maráczzal szólva- teremtő gyök, mármint két mássalhangzó vázas gyök, addig képtelenség

rendes szóelemzést végezni.

Mostanában elég nagy divat a mássalhangzókra esküdni. A magánhangzók, ahogy azt Pap Gábor mondja csak színezik, lélekkel

töltik fel a szavakat.

Felül kéne vizsgálni ezt az álláspontot. Fogarasi János sokkal nagyobb szerepet osztott ki a magánhangzókra, gyakorlatilag

minden egyes hangnak van valamilyen leíró szerepe a világról szerinte. Nincs éles határ magánhangzók és mássalhangzók között.

A magyarban semmiképpen sincs.

Nagyon sok a megválaszolatlan kérdés! Itt mutatkozik meg a nyelvészet 200 évnyi mulasztása.

Előzmény: kitadimanta (10750)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.17 0 0 10750

"Bocs, de még mindig nem értem. A második mássalhangzóra gondolsz?"

Igen, a második mássalhangzóra gondolok, mely meghatározza a cselekvés "tárgyát".

 

A du/tu, vagy a da/ta a cselekvést jelent, a második mássalhangzóval együtt nyer "speciális" értelmet, így lesz belőle valódi gyök:

du-m-ál, azaz dum-ál, vagy du-m-a, azaz dum-a, vagy

da-r (kicsit csinál) da-r-ál, azaz dar-ál, da-r-ab, azaz dar-ab, stb...

 

A du/tu da/ta nagyon sok gyöknek alkotja az első két betűjét (én ezt vettem észre) és a gyök tartalmát/értelmét valójában csak a második mássalhangzó determinálja.

 

Tehát a hasonló  két-mássalhangzós gyökök létrejöttének folyamatát írtam le. Ez nem ütközik a magyar gyökrenddel.

"A gyök az a minimális szótári egység, amely ragok, képzők, jelek nélkül rendelkezik saját hangtani és jelentésbeli önazonossággal." - Írja Marácz László. 

A "dum" "dur" stb. ugyanúgy gyökei a magyar nyelvnek, mint minden más gyök, de itt, ezekben a gyökökben én a du/tu, da/ta cselekvést kifejező elemet vélem fölfedezni, mint a gyök egyik alkotóját. A másik alkotója a gyök értelmét adó második mássalhangzó.

 

Persze, ezt az a kérdést jobban körül kellene járni, hiszen csak egy ötletként villant be...

 

Előzmény: ketni (10748)
kitadimanta Creative Commons License 2019.06.17 0 0 10749

"Az egyház általi lélektelenítés 13:50-től."

Miután ez nem vallási topik, így csak egy megjegyzést tennék: Egyenes következménye az Ószövnek.

Csel 7:51. "Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen." Szólt István, aztán megkövezték a zsidók.

Előzmény: ketni (10746)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!