Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Persze itt is volt Szovjet laktanya. Mégpedig a Bécsi út végén ,az Óbudai temető végével szemben. Az első két kép a goggle térképről van, jól látszik a terület átalakulása, ez a laktanya is anno magyar volt, aztán 1957 körül lett szovjet,egészen 1990-91 kivonulásig. A magyar neve Budai Nagy Antal volt, nem tudom volt e szovjet neve. Valamilyen RT laktanya volt, ha jól tudom Piliscsabához tartozott. Inkább azt írnám mit láttam, gyerekként sokat mentünk el mellette a skodánkal,, a telkünk Alcsútdobozon volt, ott mentünk el mellette, innen tovább Piliscsaba, Tinnye , Zsámbék, Bicske, csupa katonai hely volt. Szóval sokat láttam az alakuló téren a kiskatonákat, ott álltak vigyázzban. Többször kikaptunk konvojokat is, több 100 méter gépjármű konvoj, lezártak mindent. Piliscsabáig nem is lehetett megelőzni őket, elől és hátul BAN ( katonai rendőrség szovjet változat, olvasd VAN) Uaz, Jelenleg főiskola és kollégium, nem sok maradt ami árulkodó.
Ismerem elég jól a helyet, jártam ott többször is, még amikor a gépek is megvoltak a csarnokokban. Az előzőben látott laktanya ma igy néz ki, felujitották.
Mexikóvölgyben a Digép "H" gyár volt, ma sok kis cég üzemel benne a műanyag ablakostól a jó ég tudja mik még. Az ágyú lőtér Csengősön volt, nem messze a miskolctapolcai kőbányától, ma paintball pálya talán.
Csengősi lőtér, 1980
Digép, H gyáregység, Mexikóvölgy, 1976
A volt laktanya, 2013-ban.
A Lenin Kohászati Művek felett, a Vargahegyen található volt légvédelmi ágyúállás, 1973. Mára eltűnt, felfalta a város.
Nagyon nem vagyok ismerős Miskolc és környékén , de szívesen látnék objektumokat onnan, a légvédelmi rakéta tüzelő állásokban voltam, még Aszalón is, ott volt szerencsém 1989 ben a kiképzésem tölteni,Pingyom kimaradt, illetve képeket láttam Mexikó völgyről (volt DIGÉP lőtér) de más most nem ugrik be.
A pogány torony. Először a toronyról: A torony 1935 ben épült, a turáni társaság megbízásából, a társaságot 1910 ben alapították, egy elég furcsa társaság volt, abban hittek hogy a keleti országok népe vagyunk, és ezek szerint éltek , nem keresztény pogány, táltos miegymás. A tornyot Taulek Géza tervezte, de Wührl Géza volt az építés vezető. A társaság ikonikus tagja volt pl. Vámbéry Ármin is. 1939 ben 5 nyírfát ültettek a torony köré, ez volt tán az utolsó tevékenység, Horthy betiltotta és feloszlatta az egészet. A katonai vonatkozása ami miatt ide került: Van egy térképem ami 1955 ös, ezek szerint itt egy akkor még csöves légvédelmi alakulat volt, gondolom szovjet eredetű légvédelmi ágyukkal, a parancsnokságot a Róka hegyre mutatja, megmondom őszintén ma ott voltam , én semmi nyomát nem láttam, a képek sajátok ,maiak.
Budapest Főváros Tanácsa VB, Közmű, és Szolgáltatási Igazgatósága
"A barlanggáztartó megépítésének igénye 1951 évben merült fel, amikor a dunántúli olajmezőről periodikusan megindult a földgáz szállítás a fővárosba. Az óbudai Gázgyár egyik 100.000 m3-es gáztartóját a Budapestre érkező földgáz tárolására kellett felhasználni. A növekvő gázigény kielégítése miatt azonban a szállítandó földgáz mennyiségét is emelni kellett, amelynek előfeltétele volt a gáztároló kapacitás növelése oly mértékben, hogy annak biztosításával egyidejűleg az óbudai 100.000 m3-es gáztartó a városi gáztárolására visszaadható legyen. Erre a célra legalkalmasabbnak látszott a táborhegyi mesterséges barlangban egy barlanggáztartó megépítése.
A barlanggáztartó létesítését a felmerült gömb, vagy vizes gáztartó építésével szemben a mutatkozó vasanyag megtakarítással kapcsolatos gazdasági érdek is indokolta. A gazdaságosság mellett légoltalmi szempontok, valamint a várható alacsonyabb üzemeltetési költségek is közrejátszottak abban, hogy az 0.T. 1952.II.20-án kelt 583-o-l/IX.sz. engedélye alapján a barlanggáztartó építése 1952. évben megkezdődött. 1954, év végéig a kőzet feltárási munkák nagy része, valamint 20 m-es kísérleti szakasz elkészült. 1958.évben - mivel az Országos Kőolajipari Tröszt évi 40 millió m3, majd 1962-től kezdve évi 50 millió m3 földgáz biztosítását helyezte kilátásba a délzalai olajmezőről - a többlet földgáz felvételére a Fővárosi Gázmüvek beruházási javaslatot tett, amely magában foglalta az 1952. évben megkezdett barlanggáztartó építésének folytatását és bővítését."
Digép, H gyáregység, Mexikóvölgy, 1976
