Nem volt feszültségmentesítés, csak mikor jött a hatvani/miskolci vonat (Városliget elágazástól-Zuglótól), vagy öt percig állt a villamos (vágányzáró sorompó, átkapcsolás, jelző kezelés), majd visszakapcsolás után újra mehetett a villamos.
Biztos lehetsz abban, hogy a csehszlovák egyenáramú rendszerhez nem hasonlított, mindenütt oldalkarra vagy keresztsodronyra felfüggesztett hosszlánc volt, jellegzetes 16kV ernyős szigetelővel.
Ilyen szigetelő még néhány látható Rákospalota-Újpesten, természetesen másik szigetelővel sorbakötve.
Egy baleset következtében merültek fel bennem régi emlékek és ezzel kapcsolatban lenne kérdésem: Valaha kb. bő 22-24 éve utaztam iskolás társaimmal a BNV területén megrendezett programra ahová villamossal érkeztünk. Vagyis a BNV bejárata előtti téren lehetett le meg felszállni, ott volt egy forduló.
A villamos az ide érkezés előtt keresztezte a nagyvasutat a királyvágányt. Kérdés az, hogy miként lett megoldva a két különféle vezeték keresztezése?
Mikor 2009-ben eltekertem arra akkor már a villamos sínek egy része fel lett szedve vagy benőtte a gaz. A villamosvágányok vezetékeit sem lehetett már látni.
Kérdés: Ezek a feszítőművek mennyire elterjedtek a hazai villamosított vasútvonalakon? Mindennaposak és csak nekem újdonság,vagy tényleg most kezdenek beszivárogni a német rendszer elemei? (A betonsúlyos verzió rémlik Kaszásdűlőről,de ez a szürkés "doboz2 - valami rugós feszítő? - nekem még új...
Tisztelt Mindenki. Egy kis segítségre volna szükségem. Keresek olyan fényképet, rajzot amely(k) az 1954-56 közötti időszakban bizonyítottan ábrázol felső vezetéket a MÁV Bp -Győr vonalán, esetleg a Kelenföldi pályaudvaron. A fénykép témája teljesen mindegy, csak az a lényeg, hogy a felső vezeték rendszer jól látható legyen. Érdekelne az is, hogy ez a rendszer hasonlított vagy esetleg megegyezett e abban az időben az akkori Csehszlovákiában alkalmazott ugyan ilyen felépítménnyel, rendszerrel. Előre is köszönet.
Kérdések vannak, de a topic mégis leült. Na mindegy....
Egy kvíz-kérdés: vonali munkavezeték megfeszítése (értsd, egyik vezeték vége, másikkal folytatódik - mint a fázishatárnál, még ha nem is az) lehet-e íves szakaszon?
a) nem, csakis egyenes szakaszon lehet.
b) igen, lehet, de amennyiben megoldható, inkább egyenes szakaszon
c) rohadtul nem érdekli a lőtéri kutyát sem, hogy hol van, csak legyen fix oszlopa.
Portelek és Jászboldogháza-Jánoshida állomások között láttam az állomás közben érdekes felsővezeték kialakítást. Erről valakinek pontosabb infója ill. fényképe van-e. Mikor alakították át a felsővezeték rendszert?
Köszönöm az információkat a témával kapcsolatban. Én max. 1.000 km-t tartottam reálisnak 1930-ig minden tényezőt figyelembe véve. Tehát erőművekkel, betáplálási rendszerekkel és mozdonyokkal együtt.
Manndorff Béla, Villányi György írásai Kandó olasz-svájci tevékenységeivel kapcsolatban. A beszkennelt írásban egyszer 1.500 majd később 2.000 km villamosítását említik meg. Szerintem a Kandó tevékenységéből adódó Veltlinbahn-t keverték össze a későbbi Rete Adriatica-val. Aminek a törzs hálózata (majdnem 2.000 km lett) 1965-ig teljesen villamosítva. Ugye gyakorlatilag a csizma sarkáig ért le.
Ha azt vesszük, hogy Kandó 1914-ben hazajött és esetleg 1918 után visszament, majd 1931-ben meghalt, akkor:
csakis a Veltlinbahn teljes villamosításának - beleértve erőművek - , majd az áramrendszer fejlesztésében vehetett részt aktívan. További olasz villamosításban már véleményem szerint nem. Max. az ötleteit használták fel.
