Depis vagyok, nem pèldaèrtèkű. Oĺyan dolgokŕa vágyom, amik itt elèrhetetlenek. Pl iszony jó lenne asztalnál rreggelizni, va csizni. Ebèd után 1 pohár vizet inni!! Ès nehezebben gyógyulol,mint Boszi.Nekem kell a mankó. MINT a szalmaszál..G?yötröm magam, mièrtezek...miért vágtam bele..
Immár órákon belül Boszi is jelentkezni fog. Èn mèg mindig rehabon-4 ĥetet fogok itt lèbecolni
. Mèg mindig fásliban ès járókerettel.Lelkiismeretesen vègzem a tornákat,de lassú ès egyáltalán nem lárványos a javulásom. Boszi az èlő csoda, várjátok lelkesen!
A kórháznak van személyzete, nem nekem. Talán pont kávé szünet volt, mikor mentünk el és kint ültek az összes "lányok" értsd ápolónők + 3 gyógytornász a folyosón.Nyilván nem nekem, hanem a koromnak szólt az elismerés.
Tudod 89 évig nem jártam manikűrre se pedikűrré. Sajnos a kezeim is öregszenek, már nem tudom magam csinálni. A fodrász meg, kb négyszer mentem egy évben fodrászhoz. Most már olyan vacak a hajam, hogy muszáj volt egész rövidre vágtatni. Ezt viszont nem tudom megcsinálni magam.: -(
8 éve az első térdemnél, az első kórházi éjszakán azon gondolkodtam, hogy jajj mi lesz ha nem tudom a lábamról levágni a körmöket. Eddig tudtam, most már nem megy.:-(
Most se szeretem ha macerálnak rajtam valamit, de nincs mit tenni
Újraolvastam. A kórházi személyzet füttyögött, hogy mankó nélkül vonult ki. Asszem, nem tudtam volna másképp megjelölni. Boszi humorát ismerve, tuti nem negatív. Szóval, ne mérgelődj és ne akadj ki ilyen miatt.
Klasszul haladsz. Tőled kb. ez volt várható. :) Olyan vagy, mint a barinőm. Kétszer annyit mászkál, mint kéne; aztán reklamál a dokinál, hogy javítsa ki.
Az utasítások a magam esze és megitélése szerint tartom be.:-)
Most pihegett ide vele valaki,, be fogom szedni. Járkálni meg tök mindegy, hogy szobában vagy utcán járkálok. Az biztos. hogy ha megyek, viszek magammal kísérőt. Vannak halaszthatatlanul fontos dolgai, pl. fodrász, manikür, meg ami még jön.:-)
Jut eszembe. Nagyonnal többször is beszélgettem telefonon. Ő is jól van, csak mint mondta a sárga irigység eszi. Kapott még egy extra hhét rehabot, örült neki.
Köszönőm az érdeklődést. Az első éjszaka kicsit nyűgös volt, mert cső be és ki (fent befolyt, lent meg ki) Másnap reggel jött a gyógytornász és ment minden a maga útján. Most már itthon vagyok.
A mankókat természetesen a hónom alá csaptam és a személyzet lelkes fütyögése közepette kivonultam. Lift, taxi, lift és kész. Gyógytornász már előtte megállapította, hogy magamban jobban járok, mint a mankóval. Most 2 hétig kimélni kellene magam, de erre természetesen nincs időm. Ma azért még megszerveztem, hogy elhozza valaki a gyógyszereimet, amit a kórház felírt. Undorító nagy tabletták, vérhígító és valami gyulladásgátló. Most már majd csak döglök a tv előtt és tornáztatom a lábamat.
Segédeszközzel, addig jártam, amig ott volt a gyógytornász a szobában.
Ha megnyugtat, akkor nem írok itt tovább erről sem. Mához egy hétre már többet tudok majd, mert már meg leszek műtve.Majd jönnek az egészen friss hírek!:-)
