Keresés

Mindenki látott ilyet aki 2009. novemberében figyelte a fórumot.

http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=94851454&t=9115539

Felsőzsolca- Onga felüljáró alatti terelősin darabja:     

 Látott már valaki ilyet?

Talán itt gyártották:

Luxenburg Belval: itt volt, van acélgyártás.

Diósgyőrben hengereltek valaha is 38 kg/fm síneket? Nem csak nagyvasút, hanem akár villamos vagy iparvágány, BHÉV, stb számára.

Az a sejtésem hogy nem, de biztos vannak, akik nálam sokkal jobban tudják milyen sínek készültek anno.

Köszönöm.

http://www.youtube.com/watch?v=AfuvZzvOJkI#t=70

Menő traktorja van a srácoknak.

Jól tudom, hogy a HC jelenség miatt kell a sineket cserélni? Mintha korábban ezt írták volna valahol. Annak pedig nincs köze a leerősítésekhez, tehát a betonlemezhez nem kell nyúlni.

Megjegyzem az M2-n a magánaljakat is kiváltották, és a sinek rögzítése is más lett, SKL valahányas - ha jól tévedek.

Nem, mert nem ott van a probléma gyökere. Egyébként a sínrögzítő szereket is cserélik ilyenkor. A betont meg felvésni és újrabetonozni, hát... Egyrészt nem biztos, hogy érdemes*, másrészt nem is lehetne egy-egy hétvége alatt megcsinálni. 

* biztos, hogy nem érdemes

Azok a sínek, amiken metrók gurulank, és nemrég kerültek beépítésre a M3-on...

Valamennyit biztosan ér, de nem fognak nagyon hamar tönkremenni, ha a sínlefogatás, meg a betonpapucsok amikre támaszdnának nincsenek rendbeszedve?

Vagy most történik valami ilyesmi karbantartás is az alagutban?

Üdvözletem!

Valaki esetleg tudna segíteni, hogy a képeken látható váltótjelzőt kb. mikor és hol gyárthatták? Esetleg Diósgyőr (gépgyár?), Gyöngyös? A készülékkel kapcsolatban minden segítséget örömmel veszek!

Köszönettel. S.Bence

Egerben az egyik már használaton kívüli vágányban lévő 1980-as sínen is már csak DGY szerepel. 

Köszönöm.

www.epito.bme.hu/uvt/oktatas/feltoltesek/BMEEOUVAT22/05_02.pdf

Aki nem ismeri annak sok infóval szolgálhat.

„Az MA1minőségű konverter vagy elektroacélból gyártott I. osztályú sínek általános megjelölése a sín gerincén az oxigénes frissítésre utaló behengerelt □ jel, ...” (Lásd: D.54 I. kötet 150. oldal)

Már 1951-ben is gyártottak rövídítéssel feliratozott sínt, igaz, cirill betűkkel: ДДЬ.

Például a kiskunlacházi repülőtér iparvágánya.

Kapcsolódnék ide egy ténylegesen 1891-es diósgyőri sínnel, még "használatban":

Apropó, a négyzet mit jelöl?

Szerintem 1987 lesz. Akkoriban kezdték, hogy Diósgyőr DGY rövidítéssel szerepel, a sín folyómétertömege pedig négyzet mögött van.

DGY 1887? Az Ecseri útnál ásták ki. Gondolom, a szénvasút hagyatéka..

Minden világos. Köszönöm!

A csavarok szárára húzott szigetelő cső adja a szigetelést.

A képen egy szokványos ragasztott szigetelt sínkötés látható. A kérdésem az volna, hogy a 2 középső csavarnál látható téglalap alakú lemez fémből van-e? Valamint hogy a két csavar így a lemez beiktatásával villamosan vezetővé válik-e?. Mégis hogyan van megoldva, hogy villamosan szigeteljenek a csavarok, vagy az a lemezke? 

Milyen semmi? Eddig fát rakodtak ott heti rendszerességgel illetve július óta anyagdeponálás is folyik napi szinten.

Már kb. 1 hónapja intenzíven van használva.

Ha minden harmadik aljközben ott van a talpfás erősítés, akóR még az sem gond ;-)

Én úgy tudom, hogy ősszel kezdődnek a munkálatok a második vágány építéséhez. Gondolom emiatt növekszik majd ott a forgalom anyagolás miatt.

Az a rakodóvágány, ilyen formában én legfeljebb szerelvénytárolásra tippelek. A semmihez képest persze az az igénybevétel is fokozott.

Főleg, hogy ősztől fokozott igénybevételnek lesz kitéve...

Mi ebben az érdekes? Nyílt lemezes leerősítésnél nyomtávtartáshoz pluszban berakott Geo-s talpfa? Sokszor alkalmazott módszer

Szántód-Kőröshegy 1. vg.

Érdekes...

Így már világos, köszönöm.