A topicban elsősorban a jégkorszakokkal -mint az éghajlatváltozás igencsak drasztikus megnyílvánulásaival- kapcsolatban szeretnék információt cserélni (kialakulás, ok, időtartam, földrajzi kiterjedés, stb.).
(2: Telitodnek az uveghazgazok, de ezt talan ne varjuk meg)
Sajnos tobb termeszetes folyamat nem jut eszembe:(
Mostanaban gondokoztam a kovetkezon kerdesen: mi korlatozza a biomassza novekedest?
- napfeny (ebbol van boven es amugy is csak kis reszet hasznositja a fotszintezes ez nem valodi korlat)
- viz
- CO2
- asvanyi anyagok (pl foszfat)
Az asvanyi anyagkra szertnek kiterni. Ezek elvileg hasonlo korforgasba vannak mint a szen, nem tudom az organikus korforgasbol jutnak-e ezek ki es vissza.
A tengeri fotoszintezis evente ugyan tobb szent forgat meg mint a szarazfoldi (90 es 60 gigatonna). Pedig hat a potencialis tengerfelulet ahol lehetne fotoszintezis joval nagyobb mint a szarazfold (ugye szarazfoldon viz korlat is van: sivatagok, tengerekben nincs)
1. Lehetne-e nagyobb biomasza a tengerekben ha megnovelnenk az asvanyi anyagok mennyiseget?
A Fekete tengerben a 80-as evekben muholdkepeken lehetett latni hatalams alga elszaporodasokat pont a folyokbol bejuto mutragya miatt (ami egy ideig fel is boritotta az okoszisztemat ott, de viszonylag gyorsab helyre allt)
Az asvany anyagok mennyiseget pedig ugy tudom folyamatosan noveljuk (banyaszunk ilyeneket es nem csak madarurulekbol)
Megpróbálom összeszedni a felmelegedést jelenleg pozitív visszacsatoláson keresztül gyorsító folyamatokat. Itt pozitív visszacsatláson azt értem, hogy ha "melegítik melegedést okoz", vagyis önnmagát is felgyorsítja.
- a tengervíz CO2 tartalma kb 20-szorosa a légkörének, a kettő között egy koncentrációtól és hőmérséklettől függő egyensúlyi állapot létezik. Ha megnő a hőmérséklet ez az egyensúly megváltozik, és ez minden bizonnyal azt jelenti hogy a tengervíz netto CO2 elnyelőből kibocsátó lesz
- A sarki jégsapák elolvadása miatt megváltozik a Föld albedója, ez kifejezetten lokális hatást jelent (szerintem ennek köszönhető a mostani enyhe tél is), emiatt lokálisan produkál egy önálló pozitív visszacsatolást is, vagyis pont ott melegszik fel jobban a klíma ahol a jégsapka széle olvadozik.
- A sarkokat régebbi korokban takaró jégpáncél vékonyodik. Ennek az a jelntősége, hogy alacsonyabb, ezért melegebb légrétegbe kerül, vagyis felgyorsul az olvadása
- A tenger fenekét a Föld bizonyos régióiban mentánjéggel kevert iszap borítja. A metánjég egy eléggé instabil anyag, ami hőmérséklet hatására könnyen elbomlik. A légkörbe kerülő CH4 17 szer erősebb üvegház gáz a CO2-nél, mivel laszilo-nak köszönhető ábrán jól láthatóan épp abban a frekvenciatartományban nyel el, amit a többi gáz üresen hagyott. *
- A permafrost a felszínen szintén tartalmaz metánt, ami felszabadulva üvegházgázként játszik szerepet. *
- A légkör felmelegedésével párhuzamosan annak megnő a páramegtartó képessége is, emiatt még a vízgőz okozta üvegházhatás is erősödhet valamelyest.
* A metánnal kapcsolatos üvegház hatást külön ki kell emelni, mert szerintem a metán nem tartózkodhat a végtelenségig a légkörben, ez egy átmeneti hatás ami néhány évtized vagy talán évszázad után kioxidálódik a légkörből. (szerintem persze)
Arra nem akartam külön csillagozni, de gondolom nyilvánvaló, hogy ezek a pozitív visszacsatolást képező elemek visszafelé is működnek. Tehát ha erőteljes lehűlés alakul ki, azt ugyanúgy gyorsítják.
Az emberiség két módon borította fel ezt az egyensúlyt:
- csökkentette a biomassza tömegét, azzal hogy kiirtotta az erdőket, lecsapolta a mocsarakat, lehalászta a halállományt, és a legtöbb területen ahol tevékenyedik az eredeti növénytakarónál jóval kisebb tömegű monokultúrát hozott létre.
Ezzel a légkör-tenger-biomassza C pool-on belül megváltoztatta a C arányát a légkör-ternger páros javára.
- elkezdte kibányászni és elégetni a korábban levegőtől elzárt fosszilis nyersanyagokat. Ezzel az egész légkör-ternger-biomassza pool C mennyiségét megnövelte
lehetnek még olyan hatások, hogy vajon az emberi tevékenység milyen irányba, és mennyire változtathatta meg a föld albedóját. Itt elsősorban a városok hőelnyelése-kisugárzása, illetve a mezgaz - természetes növénytakaró területek albedó különbsége jöhet számításba. További szempont hogy a mezőgazdasági talajművelés, öntözés gyakorlata, illetve mocsarak lecsapolása hogyan befolyásolja a légkörbe jutó pára mennyiségét (és az eddigiekben hogyan befolyásolhatta pl. a metánkoncentrációt)
Igen, amiket leírtál az jó... csak azt nem magyarázza meg honnan van a Ca a CaCO3-hoz. Ugye, másik CaCO3-ból nem jöhet, mert akkor az egy nulszaldós változás lenne CO2 szempontjából is. Erre adtam én - lényegében józan paraszti ésszel azt a magyarázatot, hogy a felszínre kerülő mélységi magmás vagy magmás kőzetek tartalmazhatnak alacsony koncentrációban Ca-ot, lekötetlen formában (CaO vagy hasonló) amit a csapadék ki tud belőle mosni. Ha ez a fenti általam feltételezett folyamat létezik, akkor az azt jelenti hogy a Földön létező mészkő mennyisége szigorúan monoton nő. Én erről gondolom hogy talán az egyetlen olyan szervetlen folyamat ami szenet vesz ki a légkör-tenger-biomassza poolból tartósan. A fosszilizálódás lenne a másik, de az egyrészt szervetlen, másrészt meg az ember az élőhelyek pusztításával (mocsarak lecsapolása) gyakorlatilag leállította ezt a folyamatot...
Egyébként, gondolkoztam azon hogy lehet hogy a tengerek fenekén hideg a víz. Elvégre a felszínhez képest ugyanabban a mélységben a szárazföld kifejezetten meleg a földhő miatt. De aztán nyilvánvaló a válasz: a 4 fokos víznek a legnagyobb a sűrűsége, ezért ha van olyan hely a bolygó felszínén ahol 4 fokos a tengervíz, ott az a víz lesüllyed a tenger fenekére, és jön a helyére melegebb a felszínen. Szerintem ez egyúttal a magyarázat a H2CO3 konenctráció különbségekre is: hidegebb víz többet tud belőle oldani, illetve nincs kapcsolatban a felszínnel hogy a légkörnek átadhassa a CO2 tartalmát...
Bár sohasem nullszaldós, hosszútávon mégis önszabályzónak tűnik.
Valamelyik linkben amit adtam ez elég jól ki van fejtve... természetesen az emberi hozzájárulás hatása nehezen prognosztizálható, de azért ad némi reményt, hogy sok jégkorszak gyakorlatilag letarolta az élővilágot, felmelegedésről még ilyet nem hallottam, pedig volt már magasabb CO2 tartalma is a légkörnek.
A CaCo3 kepződésében nagy szerepe van az élővilágnak. A CO2, HCO3-, H2CO3 koncentráció egyre nő a mélységgel, hogy miért azt nem tudom.
Igy a mélyvizben a CaCO3 telitetlen, ezért az oda lesüllyedő CaCO3 disszociál és a Ca diffuzióval visszamegy a felső rétegekbe. Igy a telitetlen állapot fennmarad.
Ezért a mészvázas óceáni planktonok általában feloldódnak a mélyóceánba való sülyedésükkor. Viszont az őket zabáló ragadozók a meszet szerves ürülékkel veszik körbe, igy az le tud süllyedni az óceán aljára és ott eltemetődik. Ez is egy jelentős, ám lassú karbon temetési folyamat.
Ez az óceáni mészkőbe való karbon temetési folyamat áll valszeg versenybe a szárazföldi növények által végzett mocsárbatemetési folyamattal.
Még két link, az üvegház gázok elnyelési spektrumáról: http://hps.elte.hu/zagoni/Uveghaz.htm http://www.atmosphere.mpg.de/enid/2__Sug_rz_s___Uevegh_zg_zok/-_sug_rz_s_4fc.html
Ebben a kérdésben nincs végső igazság... az adat csak a természetes-mesterséges CO2 hányadra vonatkozik és nem a mesterséges hányad felmelegedésben betöltött szerepére. Eszerint értékelendő. Valóban erős pozitív visszacsatolás van a légkörben, de vannak csillapító tényezők is.
Egy jó összefoglaló: http://hps.elte.hu/zagoni/MTA-2005-apr-26-ZM.pdf
Teljesen felrevezeto ez a szamitas. Az kimaradt hogy idoben hogyan hatnak egymasra a folyamatok (CO2 novekszik->homerselket novekszik->vizpara novekszik..)
Megjelent 4 nagy kötetben több mint 3000 oldalon a Negyedkor Enciklopédiája, angolul. Gazdag paleoclimatológiai adatbázis, garfikonok vannak benne többek közt, az utóbbi 2 millió év klimaváltozásairól a Földön.
Magyarország - A globális felmelegedés gyorsabb, mint hittük! Magyarországon elapadnak a vízkészletek, és olyan meleg lesz, mint főszezonban Korfun. Európára alig hatvan év múlva drámai átalakulás vár az Európai Unió most elkészített tanulmánya szerint. A mediterrán országokban állandósul a pokoli hőség, a skandináv hegycsúcsok hava elolvad, tömegek vesznek majd oda.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Félelmetes jövő vár gyermekeinkre és unokáinkra az Európai Unió legfrissebb, klímaváltozási tanulmánya szerint. Sürgősen tenni kell valamit, különben már 2071-re bekövetkezik a katasztrófa, amelynek egész kontinensek és 86 ezer ember eshet áldozatul.
- Magyarországon már az elmúlt három évben is 150 milliárdos károkat okozott a klímaváltozás, ha nem történik semmi, ez a szám sokszorosára nőhet. Az ivóvízkészlet is jelentősen csökkenni fog, egyrészt az aszály, másrészt a hatalmas esőzések miatt, amelyek elmoshatják és szennyezhetik a tárolókat. A városokban nagyon komoly bajokat okozhat a megrekedő hőség - részletezte Láng István, klímaváltozással foglalkozó professzor.
Ha ez mind bekövetkezik, a gyermekeink nemhogy itthon, de még az Alpokban sem találnak havat.
- A mediterrán vidék északra tolódik, ez azt jelenti, hogy Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban évtizedeken belül elviselhetetlen lesz a hőség. A skandináv országokban eltűnhetnek a hótakarók. Itthon is megemlekedik az átlaghőmérséklet, a Balaton vízszintje drasztikusan leapad, - folytatta a professzor. A szakértők szerint óriási erdőtüzektől is tartanunk kell, a termőföldek nagy része nem éli túl a szélsőséges időjárást. Az egyetlen megoldás, ha átállnak meleget jobban tűrő növényekre, mint a gyapot vagy a szója, de azon sem kell csodálkoznunk, ha megterem majd a narancs és a banán.
én úgy emlékszem, hogy az óceánok nyelik el a Co2-t, ami karbomátos üledékkén leül az óceáni közetlemezek aljára, aztán szépen bebukik a százazföldi alá, ahol meg ugye jelentős a vulkáni aktivitás, ami újra a felszínre hozza.
A növények szerepét inkább úgy kéne értékelni hogy a légkör - tengervíz - biomassza hármason belül a felszíni szabad C hogyan oszlik meg. Ha növekszik a biomassza mennyisége kevesebb jut a tengervíz - légkör párosra és csökken az üvegházhatásban szerepet játszó CO2 mennyisége. Tehát egy bizonyos növény a teljes életcikulsa alatt természetesen nullszaldós CO2 egyenleggel rendelkezik, a kérdés csak az hogy a biomassza tömege általánosságban a bolygón nő-e vagy csökken. Ha csökken, az CO2-t szabadít fel a légkörbe. Pl. erődírtás nettó CO2 szennyezéssel egyenértékű. Ugyanígy egy erdőtakaró mondjuk gabona monokultúrává való cseréje szintén CO2 szennyezést jelent.
A CaCO3 keletkezéséhez szabad Ca-nak kell felszabadulnia, ez a folymat szűk keresztmetszete. Ca pedig szerintem csak mélységi ásványokból, gránitból, vagy vulkáni kőzetekből mosódik ki a csapadék hatására. Emiatt ez a szervetlen folyamat szerintem nagyon lassú, bár tény hogy egy szigorúan monoton CO2 lekötő folyamat.
Én azt olvastam valahol, hogy egy növény oxigén-CO2 egyenlege kb. nulla. ugyanis ahogy írtad is a növények nem csa fotoszintetizálnak, valamint amikor elpusztulnak, vagy lehullatják a leveleiket, akkor azok korhadása-rothadása is oxigént fogyasz.
Ez így igaz. A Föld tüdejének tekintett esőerdők nem "termelnek" extra oxigént, mert akkor a szervesanyag tömegüknek, a megkötött szénnek folyamatosan nőni kellene az erdőben és ez nem figyelhető meg. Sajnos nagyonis vékony és sérülékeny az a réteg ahol a szerves szintézis és elégetés végbemegy.
Ettől függetlenül nem vagyok lelkes híve a szerves tüzelőanyagoknak, de nem azért,mert melegebb lesz tőle, hanem leginkább azért, mert szennyezi és lélegezhetetlenné teszi a környezetet. A Föld kizsigerelésének pedig végképp nem vagyok híve.
Én sem. Ezt is jól látod.
egyébként pont a karbonátokon keresztül van egy "szervetlen" CO2 körforgás is, és állítólag sokkal jelentősebb is, mint a "szerves".
Ezt azért kétleném. Én inkább úgy gondolom, hogy a Ca-ot fogyasztó és karbonátokat termelő élővilág folyamatosan elvon valamennyi CO2-ot. Erre példa az az irdatlan mennyiségű mészkő, dolomit ami felhalmozódott az idők során.
biztosan igazad van! valóban nem vagyok valimi nagyon olvasott a témában, de a jégkorszakokban egy kicsit jobban. igazából a jégkorszakoknak szerettem volna szentelni ezt a topicot, csak az senkit nem érdekelt, viszont a jelenlegi éghajlatváltozás hisztéria alaposan megmozgat mindenkit.
"az a helyzet, hogy elég sok egymásnak teljesen ellentmondó elmélet van"
Igen sajnos valakiknek ez erdekeben all hogy igy legyen. Nem veletlen hogy a Pentagon jegkorszakot prognosztizal, amikor egyetlen mas model se josolja a golf aram leallasat, remek modszer ez az emberek osszezavarasara, foleg ha meg egy hollywood-i filmel is megtamogatjak.
En azt gondolom nemi utana olvasassal lehet azert tisztan latni a kerdesben.
a vénusz-mars-föld éghajlat ha jól emlékszem, valami olyasmitől függ, hogy hol csapódik ki a vízpára a légkörből, ha túl magasan, akkor ott a kozmikus sugárzás elbontja a H2O molekulákat, és a hidrogén elillan.
ez is csak egy régi olvasmány morzsa, de ha valaki hallott már róla, vagy tud egy linket, kérem tegye be.
az a helyzet, hogy elég sok egymásnak teljesen ellentmondó elmélet van. vannak tudósok, akik szerint most egyáltalán nincs meleg (földtörténetileg) - őket az olajlobbi pénzeli, mások szerint meg rekordmeleg van (ök meg a lelkes környezetvédők). nem tudom, hogy kinek van igaza.
a CO2 körforgásról még egészem régen olvastam, amikor próbálkoztak a scientific american magyar kiadásával. elég tudományosnak és megalapozottnak tűnt.
meg fogom nézni a linket is.
az őslégkör megint csak elég érdekes kérdés, szerintem nagyrészt csak találgatás.
Mivel a karbonátok mennyisége óriási, kötve hiszem, hogy ezt az ember rövid időn belül el tudná használni, illetve feltudná belőle szabaditani a CO2-ot.
Itt találtam egy egész jó összefoglaló leirást hogy hogyan alakult ki a Föld mai klímája, nem a lap tetején van kicsit lejjebb kell lapozni. Az alább hozzászólásom kapcsán kiderült hogy igazam is van meg nincs is, mert a leirás alapján a kezdeti őslégkört teljesen lefújta a Nap amikor beindult, majd vulkánok meg gondolom a becsapódó egyéb égitestek csináltak helyette másikat. Azért nekem az itt felbukkanó arányok kicsit gyanúsak.
A metán még durvább üvegházgáz, mint a CO2. Viszont a Vénusz sorsára nem juthattunk volna, mert az üvegházgázok melegitő hatása a koncentráció logaritmusával nő.
Ha olyan nagy arányban állt volna CO2-ből akkor szvsz a Föld nagyon gyorsan a Venusz sorsára jutott volna... Én úgy tudom hogy az őslégkör rengeteg metánt tartalmazott, ammónia, CO2, vízgőz, N2 meg még egyebek mellett.
Az a sajátos, hogy a mai napig kerülnek elő olyan nem fosszilis ásványok is, aminek van C tartalma... eredetileg a földkéregben elég sok szén lehetett szervetlen formában lekötve, amit a vulkanikus működés kiszórt a felszínre. Onnan viszont a fosszíliaképződés visszanyomta a föld felszíne alá, más részéből meg mészkőhegységek lettek. Ezek közül az ember most elégeti a fosszilis szénkészleteket, vagyis a Föld viszakerül egy olyan földtörténeti állapotba ahol ezek a fosszilis anyagok még nem képződtek...
Szerencsénkre az összeset nem lehet kibányászni és elégetni, mert a készletek nagyobb része vélhetően olyan alacsony koncentrációban tartalmaz szenet hogy gazdaságtalan kibányászni.. lásd Makói gázkészlet.
Remekul lehet szamolni valoszinusegekkel, meg becslesekkel is. Amit nem lehet pontosan merni azt meg lehet becsulni. Lehet korlatokat adni ra, meg lehet mondani mekkora a hibaja a becslesnek. A hibak bemennek a modellbe es a vegen kojon hogy mennyire erzekeny a modell pl egy adott parameter becslesi hibajara.
