ha jól emlékszem a protekturátusi, befolyásolási övezeti politikát ÁGYÚNASZÁD POLITIKÁNAK nevezik és nem csatacirkálónak... konkrétabban: mikor a marokkói válság kitört akkor se csatahajók, csatacirkálók szerepeltek, hanem a Panther cirkálót küldték Agadirba ...
természetesen a felvázolt terminológiát jól ismerem - de nem értek vele egyet. a németeknek évtizedes hátrányuk volt ezen a téren, s nem is biztos, hogy egyest írnék első számként... ugyanis komolyabb hajókat működtető tengerészeti bázisok kiépítése nem megy egyik évről a másikra és megfelelő ipari kultúra is kell a háttérbe ( ugyebár szárazdokkok, ahol el lehet végezni a nagyjavításokat, szakmunkások ezrei, helyi acél és gépipar...) - ami egyetlen német gyarmaton sem állt a rendelkezésre.
ezért mondtam, hogy valójában a kontinentális érdeket szolgálta a flotta, a mershant politikához bőven elég lett volna az említett szint. de ezzel nem szeretnék akadémiai vitát nyitni, csak megjegyeztem én másképp látom.
És a cirkálókat meg a rombolókat mi védi meg az ellenféelek csatahajóitól, csatacirkálóitól? Tán csak nem a saját csatahajók és csatacirkálók?
Az egy másik dolog, hogy 1914-re a németeknek nem sikerült olyan, a világot körbehálózó támaszpontrendszert kiépíteniük, mint az angoloknak.
"a német flottafejlesztés teljes egészében a német kontinentális politikát szolgálta saját tengerpartok, kikötők védelme, illetve lehetőség szerint anglia elriasztása a háborúba lépéstől."
A kikötőket nem csatahajókkal szokás védeni, Angliát meg azzal ha elkezdesz flottát építeni - ráadásul olyant, amelyik pont az angol flotta elsőséget veszélyezteti - nem elrisztod a háborútól, hanem belekergeted.
A német flotta alkalmazásának gátja meg pont az volt, amit írtam, hogy nem voltak támaszpontjai így nem volt ura a világtengereknek sem.
De ebből nem következik az amit mondasz, hogy a flottafejlesztés a kontinentális politikát szolgálta.
a kereskedelmi érdekek védelméhez pont elég lett volna néhány gyors járatú cirkáló, romboló, nem pedig csatacirkálók és csatahajók építése. a német flottafejlesztés teljes egészében a német kontinentális politikát szolgálta, saját tengerpartok, kikötők védelme, illetve lehetőség szerint anglia elriasztása a háborúba lépéstől.
a német flotta alkalmazása is ezt igazolta, ugyanis a gyarmatokon érdemben egyetlen hajóraj tartózkodott, a távolkeleten, s az emden hátrahagyása után az is megindult, hogy otthon segítsen (útközben győzelem a Coronel-foknál, majd megsemmisülés a Falklandoknál).
"Viszont teljesen egyetértek, a britek akkor is hadat üzentek volna 1914. augusztus 4-én, ha Németországnak nulla db hadihajója van."
ne legyél annyira biztos.
vegyünk két példát-
I. Obrenovics királygyilkosság 1903.
ÍI. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása 1914.
Az elsőnél az angolok voltak az elsők akik megszakították a diplomáciai kapcsolatot Szerbiával és szinte presszionálták a Monarchiát h törölje le őket a térképről, míg 10 évvel később hasonló helyzetben hadat üzentek nekünk. A 10 év alatt csak annyi történt h változott a nagyhatalmi politikai érdek (létrejött az antant hála a német megalomániának).
Morfondír az első ponthoz: amekkora jelentőségű ez a kereskedelem volt, nem kellett volna halálra erőltetni a flottaépítést. Vagyis inkább nem kifejezetten a gyarmatok miatt.
Viszont teljesen egyetértek, a britek akkor is hadat üzentek volna 1914. augusztus 4-én, ha Németországnak nulla db hadihajója van.
1. Nade pont a földrajz az oka annak, hogy Németországnak a távoli gyarmataiba irányuló kereskedelmi flotta megvédésére nagy és erős flottára van szüksége.
2. Ebben abszolut igazad van, de én arra reagáltam, hogy flotta nélkül egy tengerparttal rendelkező szárazföldi nagyhatalom védtelen.
3. És mi van akkor, ha egy koalíció támad a németekre és több állam hadsereg száll partra?
"a XX. század elején (innen utólag nézve) nem láttam volna kizáró okot egy német-angol vezetésű európa kialakítására (persze ehhez kellett volna 1 icipici önmérséklet)"
Én nem vagyok abban biztos, hogy ebbe Anglia belement volna. A kontinentális egyensúly politikája nem engedte egy Angliával egyenrangú hatalom megjelensését Európában. Gyakorlatilag emiatt tört ki a háború, és ez az egyensúly politika a háború végén az USA felemelkedésével borult fel.
1. a németek önmagukat fosztották meg minden kereskedelemtől az angolokkal való versengés kedvéért (földrajz)
2. sztem te százszor jobban tudod nálam h a németek támadó jellegű flottára költöttek egy halom pénzt, a partvédelem senkit nem zavart volna
3. nem nagyon volt olyan ország aki a németnél nagyobb hadsereget bárhol partra tudott volna tenni (de ha igen akkor a szárazföldi fölényemet kihasználva visszakergetem a tengerbe az ellenséget)
a XX. század elején (innen utólag nézve) nem láttam volna kizáró okot egy német-angol vezetésű európa kialakítására (persze ehhez kellett volna 1 icipici önmérséklet)
És mit csinálsz a szárazföldi fölényeddel, amikor jön egy hatalmas flotta amely először megfoszt minden keresekedelemtől, majd legyalulja a partvidékedet, és utána partra tesz kétszer-háromszor annyi katonát, mint amennyi neked van?
Ha jó tudom, a háború vége felé a Waffen-SS kétmilliós létszámának a fele már nem német anyanyelvű volt. Az ukránokon kívül más szláv népek is képviseltették magukat. Például most csak a bosnyákok jutnak eszembe és a horvátok.
De rémlik valami arab SS is, ahol valami mufti lengeti a karját Himmlernek. De most nem jut eszembe, az hol volt.
Azt minden diplomata tudta, hogy valaki olyan flottát épít, mint a brit az kihívja maga ellen a briteket. A több évszazados francia és az India hátországa miatti orosz ellentétek is elsimultak egyszerre e miatt. II Vilmos nagy f.sz volt. A britek felajánlották a németeknek közös szövetséget a flottaépítés sebesség mérsékléssel, de a németek fityiszt mutattak. Ezzel viszont megkaptuk Lenint, Sztálint, Maot, Pol Potot és ráadásul Adolfot Benitoval.
Ehhez egy embert kellett volna eltakarítani II Vilmos császárt. Mi a fészkes fenének találta ki egy szárazföldi nagyhatalom, amely be van zárva a Brit szigetek miatt az Északi tengerre, hogy a brit flottával összemérhető flottát épít???????!!!!!!!!!
Sztálingrád után jó volt mindenki harcolni, katonai segéderőnek (Hiwi). A legkevésbbé az északiakra hajazó kozákokról (leginkább kevertek középázsiaiakkal, kaukázusiakkal) bemesélték Hitlernek, hogy csaknem germánok és önnáló kozák egységek harcoltak a Wermachtban. A 1941 es győzelem után meg kihullottak volna az antropológiai vizsgálaton.
Nekem fixa ideám, hogy ha Hitler győz akkor kb semmi nem valósul meg azokból a fantazmagóriákból, amelyeken oly "szívesen" csámcsog korunk embere. Gondolok itt a német telepítésekre, SS többnejűségre meg a többi UFO magazinba való dologra (ez alatt nem azt értem, hogy anno ezek ötlet szintjén nem merültek fel és nincsenek leírva hogy igen ez lesz ekkor és akkor) gondolok.
A nácik már a háború közepére eljutottak oda, hogy az ukránok igazából elszlávosodott germánok meg a testvéreink stb, tehát mire lement volna a háború praktikus gazdasági és egyéb okokból már idézőjelbe lett volna sok olyan tétel, ami szentírásnak minősült még a háború elején. Persze nem állítom, hogy nem lettek volna népírtások itt-ott és nem egy nagyon csúnya történet lett volna az egész mai ájrópai szemmel nézve. De ezt a misztikus náci katyvasz, hogy teletelepítjük árjákkal az egész keletet majd 100 év múlva amikor 300 millióan leszünk az USA-t is lezúzzuk biztos elhasalt volna az való világban. Hitler is szépen megnyuvadt volna a 40es végén 50-es évek elején, nagy zűrzavar puccs puccs hátán az sem biztos, hogy egyben marad a birodalma. Civil mozgalmak, uszítás külföldről, belső ellentétek, jött volna az emberarcú nácizmus, nemzetközi kapcsolatait normalizálni kellett volna stb.
Nem tudom, hogy mi lett volna a kifutása ennek a forgatókönyvnek de nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy tényleg be tudták volna e telepíteni a keleti területeket és le tudtak volna e tíz milliókat gyilkolni vele párhuzamosan.
Nem tettem volna ilyet, ha nem a nácik pedzegették volna a témát. Nézzen meg egy korabeli újságot vagy biológia könyvet.
Nem azt mondtam, hogy a német nép SZERINTEM rászorult a fajnemesítésre, hanem azt, hogy a nácik és Hitler szerint.
És hogy ez nem valami feledhető választási propagandalózung volt, bizonyítják a háború alatt praktikus okokból félbehagyott programok (T4), és azok, amiket nem hagytak félbe.
Erre hoztam példának Mengele auschwitzi kékre festett szemeit.
Nyilván nem a cigányokat vagy a négereket akarták így árjásítani.
Én nem foglalkozom. Főleg nem a faji ideológia szerint. Csupán felvetettem, hogy Hitler nem volt elégedett a német nép árja vonásaival, és jeleztem, hogy nem tudható, hány árja német esett volna áldozatul a fajnemesítési programjának.
Ezek az urak a képeken így-úgy részesei voltak a fajhigénés elképzelések megvalósításának.
A bal oldalon látható úr viselte 2. SS számot. (Hitler volt az 1-es számú.)
Pedig szerintem az izraeli hadseregben se keltett volna nagy feltúnést. Persze SS tábornoki egyenruha nélkül.
Azért tettem melléjük az árja ideált megtestesítő szoborfejet, hogy jobban kitűnjon, tényleg lett volna mit faragni az átlag németen, ha a főnácikon is ennyi akad.
Nem tudom, szabad-e még ehhez a témához hozzászólni, és visszakanyarodni az eredeti kérdéshez.
Szerintem se a német, se a magyar nép nincs igazán a tudatában annak, hogy mitől menekült meg a felszabadulással. Többek között attól, hogy Hitler folytathassa a háború alatt praktikus okokból takaréklángra tett eugenikai, fajhigiéniai, fajnemesítő programjait.
Az emberek tudatában talán csak a Lebensborn program maradt meg a pajzán részletek miatt, de ott volt többen között a T4 fedőnevű "euthanázia" program, és a sterilizációs programok. A T4-nek a háború kitörésekor már több százezer "árja" áldozata volt. Elmebetegek, rokkantak, gyógyíthatatlannak bélyegzett emberek. Néha csupán kedélybetegek.
Szintén több százezer "árját" sterilizáltak genetikai rendellenességeket feltételezve. Ezek jó része nem genetikai ártalom, hanem egyszerű fejlődési rendellenesség volt, azaz többségében nem továbböröklődő betegség.
Hitler nemcsak a zsidók küllemével volt elégedetlen, hanem árjákéval is. Szerintem egyébként szokás szerint minden ok nélkül:
Emil Maurice Rudolf Hess Gregor Strasser Wilhelm Stuckard Árja isten
Bár nem kizárt, hogy azért valamit szeretett volna a németek küllemén is javítani, mert valószínűtlen, hogy a zsidók vagy a cigányok szép új szemszínét akarta volna Mengele rémes szemfestési kisérletei szolgálni.
Ha valaki pedig arra kiváncsi, hogy mit gondoltak a nácik valójában rólunk, magyarokról, egy titkos angyalföldi vetítésen nézze meg Az örök zsidó című náci propagandafilm nyitójelenetének az animációját. Lehet, hogy a leágazások megzavartak, de mintha a zsidók elterjedése kapcsán a magyar honfoglalás útvonalát mutatnák némi leágazásokkal északra és délre.
antropológiába nem mennék bele, csak arra akartam utalni, hogy a független görögország megalakulásától (ekkor a peleponnészoszi és attikai törökök vagy elmenekültek, vagy leölték őket) az 1923-as népességcseréig igen erősen átrendeződött az ország etnikai képe. hiszen a mintegy 4,8 milliós országból népességcsere keretében távozott 380 ezer török és 60.000 bulgár (!) az említett részekből, valamint a frissen meghódított égei bolgár tengerpartról. Közben a török kézen maradt kelet-trákiából, kisázsiából, s kisebb részben isztambulból érkezett mintegy 1,1 millió (!) görög. Ekkor pörgött fel a hellenizálás.
Még két jelentős népességmozgás volt, az egyik a görög polgárháború, mikor is a kommunista felkelők bázisát főleg a makedónok adták, s a menekültek jó része is makedón volt, ennek köszönhetően kerültek a görögök abszolut többségbe itt is, illetve 1955-ben a ciprusi eseményekre adott török válasz - isztambuli görögök tömeges (kb. 40.000-45.000) kivándorlása.
Annyi biztos, hogy jelentős török, szláv (makedón, bolgár) és albán hatás érte a görögséget. mára gyakorlatilag egységes nemzetállamról beszélhetünk, sok időbe és vérbe, szenvedésbe került mire ez kialakult.
de ezzel csak színesíteni akartam kicsit a hátteret :)
Szaloniki /Selanek a 2. legnagyobb görög városban törökizált zsidóság volt a legnagyobb népcsoport, utána a törökök, s csak 3. a görög - elég arra utalni itt született Musztafa Kemál, alias Atatürk és a Fiatal Törökök mozgalom...
A város etnikai képe, balkánháborúk végén:
Total Population Jewish Turkish (Muslim) Greek Bulgarian Roma Other groups
