Keresés

Részletes keresés

showtimes Creative Commons License 2010.12.30 0 0 1950

off

 

de hitlertől igen messze került a téma (canarishoz közel)  ezért itt a magam részéről be is fejezem még mielőtt az orromra koppintanak, hogy jön ide ez...

 

on

Előzmény: showtimes (1949)
showtimes Creative Commons License 2010.12.30 0 0 1949

azért falkland nem így sül el, ha spee a meglepetést kihasználva betámad, ezzel szemben hagyta a papírformát érvényesülni - a történteknél csak jobban járhattak volna

 

amíg nem volt meg a bázisrendszer a hátuk mögött addig ez a hajóraj is túlzás volt a távolkeleten.

 

az meg erősen véleményes, hogy lett-e volna értelme kiépíteni, lévén az angolok és oroszok, franciák egyesült távolkeleti hajóhada akkor is megbírt volna velük - amennyiben a jappok is beszállnak, akkor meg nincs miről beszélni...

Előzmény: otranto (1948)
otranto Creative Commons License 2010.12.30 0 0 1948

Az, hogy a PANTHER ment Marokkóba, nem tudom mennyit számít abból a szempontból amit írtam, hogy ha cirkálókkal véded a kereskedelmi útvonalaidat, az édeskevés.

Diplomáciai utakra, lobogómutogatásra az első vh előtt valóban főleg (de nem csak) cirkálókat használtak, de ennek semmi köze ahhoz amit írtam.

 

Mi is történt Falklandnál 1914-ben? A brit kereskedelmi flottát ritkító, cirkálókból álló német hajórajnak a britek csatacirkálókkal (INVICIBLE INFLEXIBLE) megerősítve kenték el a száját. Előzőleg, amíg csak cirkálók vették fel velük a küzdelmet Coronelnél, vesztettek a britek. És pont erről beszélek. Hiába akarod védeni a saját, vagy támadni az ellenség kereskedelmi útvonalait cirkálókkal, ha jönnek a csatacirkálók, vagy csatahajók. 

 

Ami meg a további részt illeti, abból, hogy nem állt készen a támaszponthálózat, nem azt a következtetést kell levonni, hogy a flotta kontinentális érdekeket szolgált, hanem azt, hogy nem volt még kész a megfelelő háttér.

Előzmény: showtimes (1947)
showtimes Creative Commons License 2010.12.30 0 0 1947

ha jól emlékszem a protekturátusi, befolyásolási övezeti politikát  ÁGYÚNASZÁD POLITIKÁNAK  nevezik és nem csatacirkálónak... konkrétabban: mikor a marokkói válság kitört akkor se csatahajók, csatacirkálók szerepeltek, hanem a Panther cirkálót küldték Agadirba ...

 

természetesen a felvázolt terminológiát jól ismerem - de nem értek vele egyet. a németeknek évtizedes hátrányuk volt ezen a téren, s nem is biztos, hogy egyest írnék első számként... ugyanis komolyabb hajókat működtető tengerészeti bázisok kiépítése nem megy egyik évről a másikra és megfelelő ipari kultúra is kell a háttérbe ( ugyebár szárazdokkok, ahol el lehet végezni a nagyjavításokat, szakmunkások ezrei, helyi acél és gépipar...) - ami egyetlen német gyarmaton sem állt a rendelkezésre.

 

ezért mondtam, hogy valójában a kontinentális érdeket szolgálta a flotta, a mershant politikához bőven elég lett volna az említett szint.  de ezzel nem szeretnék akadémiai vitát nyitni, csak megjegyeztem én másképp látom.

Előzmény: otranto (1946)
otranto Creative Commons License 2010.12.30 0 0 1946

És a cirkálókat meg a rombolókat mi védi meg az ellenféelek csatahajóitól, csatacirkálóitól? Tán csak nem a saját csatahajók és csatacirkálók?

Az egy másik dolog, hogy 1914-re a németeknek nem sikerült olyan, a világot körbehálózó támaszpontrendszert kiépíteniük, mint az angoloknak.

 

"a német flottafejlesztés teljes egészében a német kontinentális politikát szolgálta saját tengerpartok, kikötők védelme, illetve lehetőség szerint anglia elriasztása a háborúba lépéstől."

 

A kikötőket nem csatahajókkal szokás védeni, Angliát meg azzal ha elkezdesz flottát építeni - ráadásul olyant, amelyik pont az angol flotta elsőséget veszélyezteti - nem elrisztod a háborútól, hanem belekergeted.

 

A német flotta alkalmazásának gátja meg pont az volt, amit írtam, hogy nem voltak támaszpontjai így nem volt ura a világtengereknek sem. 

De ebből nem következik az amit mondasz, hogy a flottafejlesztés a kontinentális politikát szolgálta.

Előzmény: showtimes (1945)
showtimes Creative Commons License 2010.12.30 0 0 1945

a kereskedelmi érdekek védelméhez pont elég lett volna néhány gyors járatú cirkáló, romboló, nem pedig csatacirkálók és csatahajók építése.  a német flottafejlesztés teljes egészében a német kontinentális politikát szolgálta, saját tengerpartok, kikötők védelme, illetve lehetőség szerint anglia elriasztása a háborúba lépéstől.

 

a német flotta alkalmazása is ezt igazolta, ugyanis a gyarmatokon érdemben egyetlen hajóraj tartózkodott, a távolkeleten, s az emden hátrahagyása után az is megindult, hogy otthon segítsen (útközben győzelem a Coronel-foknál, majd megsemmisülés a Falklandoknál).

Előzmény: otranto (1941)
ZorróAszter Creative Commons License 2010.12.30 0 0 1944

Mondjuk azért 1914-es hadüzenet megelőzte egysmás.

Előzmény: korieander (1943)
korieander Creative Commons License 2010.12.29 0 0 1943

"Viszont teljesen egyetértek, a britek akkor is hadat üzentek volna 1914. augusztus 4-én, ha Németországnak nulla db hadihajója van."

 

ne legyél annyira biztos.

 

vegyünk két példát-

I. Obrenovics királygyilkosság 1903.

ÍI. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása 1914.

 

Az elsőnél az angolok voltak az elsők akik megszakították a diplomáciai kapcsolatot Szerbiával és szinte presszionálták a Monarchiát h törölje le őket a térképről, míg 10 évvel később hasonló helyzetben hadat üzentek nekünk.  A 10 év alatt csak annyi történt h változott a nagyhatalmi politikai érdek (létrejött az antant hála a német megalomániának).

Előzmény: sierra (1942)
sierra Creative Commons License 2010.12.29 0 0 1942

Morfondír az első ponthoz: amekkora jelentőségű ez a kereskedelem volt, nem kellett volna halálra erőltetni a flottaépítést. Vagyis inkább nem kifejezetten a gyarmatok miatt.

 

Viszont teljesen egyetértek, a britek akkor is hadat üzentek volna 1914. augusztus 4-én, ha Németországnak nulla db hadihajója van.

Előzmény: otranto (1941)
otranto Creative Commons License 2010.12.28 0 0 1941

1. Nade pont a földrajz az oka annak, hogy Németországnak a távoli gyarmataiba irányuló kereskedelmi flotta megvédésére nagy és erős flottára van szüksége.

2. Ebben abszolut igazad van, de én arra reagáltam, hogy flotta nélkül egy tengerparttal rendelkező szárazföldi nagyhatalom védtelen.

3. És mi van akkor, ha egy koalíció támad a németekre és több állam hadsereg száll partra?

 

"a XX. század elején (innen utólag nézve) nem láttam volna kizáró okot egy német-angol vezetésű európa kialakítására (persze ehhez kellett volna 1 icipici önmérséklet)"

 

Én nem vagyok abban biztos, hogy ebbe Anglia belement volna. A kontinentális egyensúly politikája nem engedte egy Angliával egyenrangú hatalom megjelensését Európában. Gyakorlatilag emiatt tört ki a háború, és ez az egyensúly politika a háború végén az USA felemelkedésével borult fel.

Előzmény: korieander (1940)
korieander Creative Commons License 2010.12.28 0 0 1940

1. a németek önmagukat fosztották meg minden kereskedelemtől az angolokkal való versengés kedvéért (földrajz)

2. sztem te százszor jobban tudod nálam h a németek támadó jellegű flottára költöttek egy halom pénzt, a partvédelem senkit nem zavart volna

3. nem nagyon volt olyan ország aki a németnél nagyobb hadsereget bárhol partra tudott volna tenni (de ha igen akkor a szárazföldi fölényemet kihasználva visszakergetem a tengerbe az ellenséget)

 

a XX. század elején (innen utólag nézve) nem láttam volna kizáró okot egy német-angol vezetésű európa kialakítására (persze ehhez kellett volna 1 icipici önmérséklet)

Előzmény: otranto (1938)
otranto Creative Commons License 2010.12.28 0 0 1939

Persze, ez így van, de ettől még arra kellett Vilmosnak a flotta, amit írtam. 

Előzmény: jamaica2 (1935)
otranto Creative Commons License 2010.12.28 0 0 1938

És mit csinálsz a szárazföldi fölényeddel, amikor jön egy hatalmas flotta amely először megfoszt minden keresekedelemtől, majd legyalulja a partvidékedet, és utána partra tesz kétszer-háromszor annyi katonát, mint amennyi neked van?

Előzmény: Törölt nick (1934)
ZorróAszter Creative Commons License 2010.12.28 0 0 1937

Ha jó tudom, a háború vége felé a Waffen-SS kétmilliós létszámának a fele már nem német anyanyelvű volt. Az ukránokon kívül más szláv népek is képviseltették magukat. Például most csak a bosnyákok jutnak eszembe és a horvátok.

 

De rémlik valami arab SS is, ahol valami mufti lengeti a karját Himmlernek. De most nem jut eszembe, az hol volt.

Előzmény: jamaica2 (1930)
jamaica2 Creative Commons License 2010.12.27 0 0 1936

Mi pedig Trianont.

 

De ez off.

Előzmény: jamaica2 (1935)
jamaica2 Creative Commons License 2010.12.27 0 0 1935

Azt minden diplomata tudta, hogy valaki olyan flottát épít, mint a brit az kihívja maga ellen a briteket. A több évszazados francia és az India hátországa miatti orosz ellentétek is elsimultak egyszerre e miatt. II Vilmos nagy f.sz volt. A britek felajánlották a németeknek közös szövetséget a flottaépítés sebesség mérsékléssel, de a németek fityiszt mutattak. Ezzel viszont megkaptuk Lenint, Sztálint, Maot, Pol Potot és ráadásul Adolfot Benitoval.

Előzmény: otranto (1933)
otranto Creative Commons License 2010.12.26 0 0 1933

A gyarmatai és a kereskedelme miatt.

Előzmény: jamaica2 (1931)
Em. Rescue Creative Commons License 2010.12.25 0 0 1932

Mivan ha győz? Hát most nem nagyon lenne Karácsony...

jamaica2 Creative Commons License 2010.12.25 0 0 1931

Ehhez egy embert kellett volna eltakarítani II Vilmos császárt. Mi a fészkes fenének találta ki egy szárazföldi nagyhatalom, amely be van zárva a Brit szigetek miatt az Északi tengerre, hogy a brit flottával összemérhető flottát épít???????!!!!!!!!!

Előzmény: Törölt nick (1927)
jamaica2 Creative Commons License 2010.12.25 0 0 1930

Sztálingrád után jó volt mindenki harcolni, katonai segéderőnek (Hiwi). A legkevésbbé az északiakra hajazó kozákokról (leginkább kevertek középázsiaiakkal, kaukázusiakkal) bemesélték Hitlernek, hogy csaknem germánok és önnáló kozák egységek harcoltak a Wermachtban. A 1941 es győzelem után meg kihullottak volna az antropológiai vizsgálaton.

 

Előzmény: Törölt nick (1927)
amaurote1 Creative Commons License 2010.12.24 0 0 1929

Na igen, első VH-t kellett volna behúzni de ez itt off:)

 

 

Előzmény: Törölt nick (1927)
amaurote1 Creative Commons License 2010.12.24 0 0 1926

Vagy ftonyo,kvedrák,kavkaz,pony...voltak itt nagy nevek, régi szép idők.

Előzmény: Törölt nick (1910)
amaurote1 Creative Commons License 2010.12.24 0 0 1925

Nekem fixa ideám, hogy ha Hitler győz akkor kb semmi nem valósul meg azokból a fantazmagóriákból, amelyeken oly "szívesen" csámcsog korunk embere. Gondolok itt a német telepítésekre, SS többnejűségre meg a többi UFO magazinba való dologra (ez alatt nem azt értem, hogy anno ezek ötlet szintjén nem merültek fel és nincsenek leírva hogy igen ez lesz ekkor és akkor) gondolok.

 

A nácik már a háború közepére eljutottak oda, hogy az ukránok igazából elszlávosodott germánok meg a testvéreink stb, tehát mire lement volna a háború praktikus gazdasági és egyéb okokból már idézőjelbe lett volna sok olyan tétel, ami szentírásnak minősült még a háború elején. Persze nem állítom, hogy nem lettek volna népírtások itt-ott és nem egy nagyon csúnya történet lett volna az egész mai ájrópai szemmel nézve. De ezt a misztikus náci katyvasz, hogy teletelepítjük árjákkal az egész keletet majd 100 év múlva amikor 300 millióan leszünk az USA-t is lezúzzuk biztos elhasalt volna az való világban. Hitler is szépen megnyuvadt volna a 40es végén 50-es évek elején, nagy zűrzavar puccs puccs hátán az sem biztos, hogy egyben marad a birodalma. Civil mozgalmak, uszítás külföldről, belső ellentétek, jött volna az emberarcú nácizmus, nemzetközi kapcsolatait normalizálni kellett volna stb.

 

Nem tudom, hogy mi lett volna a kifutása ennek a forgatókönyvnek de nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy tényleg be tudták volna e telepíteni a keleti területeket és le tudtak volna e tíz milliókat gyilkolni vele párhuzamosan.

Előzmény: showtimes (1873)
ZorróAszter Creative Commons License 2010.12.08 0 0 1924

Kedves El General!

 

Nem tettem volna ilyet, ha nem a nácik pedzegették volna a témát. Nézzen meg egy korabeli újságot vagy biológia könyvet.

 

Nem azt mondtam, hogy a német nép SZERINTEM rászorult a fajnemesítésre, hanem azt, hogy a nácik és Hitler szerint.

 

És hogy ez nem valami feledhető választási propagandalózung volt, bizonyítják a háború alatt praktikus okokból félbehagyott programok (T4), és azok, amiket nem hagytak félbe.

 

Erre hoztam példának Mengele auschwitzi kékre festett szemeit.

 

Nyilván nem a cigányokat vagy a négereket akarták így árjásítani.

Előzmény: Törölt nick (1923)
ZorróAszter Creative Commons License 2010.12.07 0 0 1922

Én nem foglalkozom. Főleg nem a faji ideológia szerint. Csupán felvetettem, hogy Hitler nem volt elégedett a német nép árja vonásaival, és jeleztem, hogy nem tudható, hány árja német esett volna áldozatul a fajnemesítési programjának.

 

Ezek az urak a képeken így-úgy részesei voltak a fajhigénés elképzelések megvalósításának.

 

A bal oldalon látható úr viselte 2. SS számot. (Hitler volt az 1-es számú.)

Pedig szerintem az izraeli hadseregben se keltett volna nagy feltúnést. Persze SS tábornoki egyenruha nélkül.

 

Azért tettem melléjük az árja ideált megtestesítő szoborfejet, hogy jobban kitűnjon, tényleg lett volna mit faragni az átlag németen, ha a főnácikon is ennyi akad.

Előzmény: Törölt nick (1920)
Törölt nick Creative Commons License 2010.12.06 0 0 1921

A mai átlaggörög emberek között ott járkálnak az ókori görögszobor-kinézetűek is. Nők és férfiak közt egyaránt.

Előzmény: Törölt nick (1920)
ZorróAszter Creative Commons License 2010.11.22 0 0 1919

Nem tudom, szabad-e még ehhez a témához hozzászólni, és visszakanyarodni az eredeti kérdéshez.

 

Szerintem se a német, se a magyar nép nincs igazán a tudatában annak, hogy mitől menekült meg a felszabadulással. Többek között attól, hogy Hitler folytathassa a háború alatt praktikus okokból takaréklángra tett eugenikai, fajhigiéniai, fajnemesítő programjait.

 

Az emberek tudatában talán csak a Lebensborn program maradt meg a pajzán részletek miatt, de ott volt többen között a T4 fedőnevű "euthanázia" program, és a sterilizációs programok. A T4-nek a háború kitörésekor már több százezer "árja" áldozata volt. Elmebetegek, rokkantak, gyógyíthatatlannak bélyegzett emberek. Néha csupán kedélybetegek.

 

Szintén több százezer "árját" sterilizáltak genetikai rendellenességeket feltételezve. Ezek jó része nem genetikai ártalom, hanem egyszerű fejlődési rendellenesség volt, azaz többségében nem továbböröklődő betegség.

 

Hitler nemcsak a zsidók küllemével volt elégedetlen, hanem árjákéval is. Szerintem egyébként szokás szerint minden ok nélkül:

 

Emil Maurice     Rudolf Hess     Gregor Strasser     Wilhelm Stuckard      Árja isten  

 

Bár nem kizárt, hogy azért valamit szeretett volna a németek küllemén is javítani, mert valószínűtlen, hogy a zsidók vagy a cigányok szép új szemszínét akarta volna Mengele rémes szemfestési kisérletei szolgálni.

 

Ha valaki pedig arra kiváncsi, hogy mit gondoltak a nácik valójában rólunk, magyarokról, egy titkos angyalföldi vetítésen nézze meg Az örök zsidó című náci propagandafilm nyitójelenetének az animációját. Lehet, hogy a leágazások megzavartak, de mintha a zsidók elterjedése kapcsán a magyar honfoglalás útvonalát mutatnák némi leágazásokkal északra és délre.

Előzmény: Törölt nick (1897)
showtimes Creative Commons License 2010.11.20 0 0 1918

antropológiába nem mennék bele, csak arra akartam utalni, hogy a független görögország megalakulásától (ekkor a peleponnészoszi és attikai törökök vagy elmenekültek, vagy leölték őket) az 1923-as népességcseréig igen erősen átrendeződött az ország etnikai képe. hiszen a mintegy 4,8 milliós országból népességcsere keretében távozott 380 ezer török és 60.000 bulgár (!) az említett részekből, valamint a frissen meghódított égei bolgár tengerpartról.  Közben a török kézen maradt kelet-trákiából, kisázsiából, s kisebb részben isztambulból érkezett mintegy 1,1 millió (!) görög. Ekkor pörgött fel a hellenizálás.

 

Még két jelentős népességmozgás volt, az egyik a görög polgárháború, mikor is a kommunista felkelők bázisát főleg a makedónok adták, s a menekültek jó része is makedón volt, ennek köszönhetően kerültek a görögök abszolut többségbe itt is, illetve 1955-ben a ciprusi eseményekre adott török válasz - isztambuli görögök tömeges (kb. 40.000-45.000) kivándorlása.

 

Annyi biztos, hogy jelentős török, szláv (makedón, bolgár) és albán hatás érte a görögséget. mára gyakorlatilag egységes nemzetállamról beszélhetünk, sok időbe és vérbe, szenvedésbe került mire ez kialakult.

 

de ezzel csak színesíteni akartam kicsit a hátteret :)

 

Előzmény: Törölt nick (1916)
Törölt nick Creative Commons License 2010.11.20 0 0 1917

Nyilvánvalóan a népvándorlás korában (tehát a hellenisztikus kor végétől) és nyugatabbra. Helyükre türk népcsoportok költöztek.

Csak egy közvetett bizonyítékot mondok: az ógörög szerzőktől és a vázákról is tudjuk, mennyi volt köztük a szőke.

Hát mostanra ez az arány igencsak lecsökkent.

 

 

Előzmény: Törölt nick (1911)
Törölt nick Creative Commons License 2010.11.20 0 0 1916

Jó, rendben:

Görögország északkeleti tartományaiban számottevő török, zsidó, bolgár és egyéb kisebbség élt.

 

Ez akkor sem támasztja alá Zoronak azt az elméletét, hogy a mai görögség görög nyelven beszélő törökös népcsoport lenne.

 

Különben is mi a fenét jelent az, hogy törökös? Nem tűnik túl tudományos igényű fogalomnak.

Előzmény: showtimes (1914)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!