Bizonyára igen sok dolgot lehet még felfedezni a vizsgált csillagokról és bolygókról, de sajnos a leállás megszakítja azoknak az egzobolygóknak az észlelési folyamatát, amelyeknek hosszabb a keringési ideje, így nem kerülhettek a csillagjuk elé harmadik alkalommal.
Ez azt jelenti, hogy egy marsnál kissé hosszabb keringési idejű bolygó esetében már nem lenne harmadik kitakarás, ami kétségtelenül bizonyítaná, hogy egzobolygóról van szó.
És lehet, hogy már csak hajszálnyira voltunk tőle!
Mondjuk felmerült bennem, hogy bizonyára volt tudatos megtervezése a várható vizsgálati ciklusnak olyan alapon, hogy a feltételezhető földszerű egzobolygók keringési ideje beleférjen ebbe legalább kétszer. Ez elvileg behatárolható Kepler 3. törvénye alapján, ha feltételezünk egy csillagtömeget és egy bolygótömeget tól-ig határral.
Kérdés, hogy ezt az időt kiszolgálta-e a Kepler, vagy idő előtti-e a halála?
Ha már a csillagtalan kóbor bolygókról beszéltünk az előbb, akár az is elképzelhető, hogy egy ilyet fogott be a vörös törpe...máris ott a magyarázat a "gyors bolygóképződésre"!...
Ezek a csillagtalan, kóbor bolygók valóban érdekesek...gondolom megbecsülni sem tudjuk még, hogy mennyi ilyen lehet a Tejútrendszerben...pedig a Melankólia c. film óta nem ártana, ha ezekre is odafigyelnénk! :) ...nem mintha tehetnénk bármit is, ha egy ilyen betévedne a Naprendszerbe...
A vörös törpék megnövekedett jelentősége mellett a forró jupiterek "megjelenése" is elég érdekes fejlemény illetve egy markáns eltérés az eddigi kiindulási pontokhoz képest.
Tehát természetszerűleg újra illik gondolni az egyetlen ismert naprendszerünkből levont általánosításgatási próbálkozásokat.
Jelenleg viszonylag ritka madaraknak tűnünk (de nem vagyunk kitüntetetten egyediek sem!) a nagy egészhez képest, ezért nem ártana tán azon is elgondolkodni, hogy esetleg egy igen gyakori vörös törpe körül milyen eséllyekkel találnánk valamiféle életet(netán értelmet), a "vaskalapos" rokon föld utáni vad hajsza alternatívájaként. Persze vannak már ezügyben kutatások, de a konzervatív szemléletű második Föld keresés továbbra is messze megelőz minden mást.
Lebilincselően érdekes lehet a csillagtalan kóbor bolygók problématikájén is elrágódni a későbbiekben.
Illetve azon is, hogy nincs-e összefüggésben a relatíve sok elnyúlt keringési pályájú bolygó számossága azzal, hogy általánosságban hol tarthat a bolygórendszerek kialakulása(amennyibben feltesszük, hogy a közelítő körpályák nemcsak a bolygók számával állnak összefüggében, hanem az egyes rendszerek keletkezési idejével is) a tejútrendszerben.
És így tovább.... a további "meglepetések" benne vannak a levegőben, ahogy az adatok feldolgozottsági szintje emelkedik.
Igen...érdemes volna ezekkel többet foglalkozni, hiszen bár halványabbak, hidegebbek, de tovább élnek mint a mi napunk, tehát bőven van idő élet (akár értelmes is) kifejlődésére egy ilyen naprendszerben.
A vörös törpék körüli naprendszerek kutatása rendkivül igéretes terület és nyilván itt az idő a Drake formula korszerűsítésének is, de a hasraütés-szerű téziseket is tartalmazó elméletek így is elég tudománytalan megközelítések maradnak.
Ha tényleg steril lenne után a Föld, akkor sokág: nem lennének olyan baktériumok, penészgombák, rovarok stb. amik felzabálnák a szerves dolgokat (fa, mészkőből épület házak), nem lennénk növények, amiknek a gyökere széttöri a betont stb. Csak az élettelen természet ereje maradna, bár az sem kevés.
Ment a Spektrumon egy sorozat...Élet az ember után (1,10,100,1000,10000, stb. év után)...érdekes volt. Ha belegondolsz, hogy a piramisok már most több ezer évesek, akkor szerintem minimum 100.000 év kell, hogy a felszínről minden jel eltűnjön...de még lehet, hogy így is keveset mondtam...a föld alatti, illetve jégben vagy egyéb más helyen konzerválódott tárgyak akár évmilliókig is fennmaradhatnak...szerintem.
Ha mondjuk egy közeli gamma felvillanás sterilre radírozná a földi életet, vajon hány évszázadig ( évezredig ) látszana az emberi civilizáció maradványa?
Beleértve a piramisok eltűnését, a bányák beomlását és minden ember alkotta építményt.
Pl. arra, hogy az emberiség felhagy majd a kicsinyes belviszályaival és egységbe forrva tekint ki a világűrbe? Vagy arra, hogy hogyan fognak viszonyulni a földön kívűli élet létezéséhez pl. az egyházak/vallások?
Egy dolog biztos, hogy egy ilyen felfedezés nagy lökést adna az űrkutatásnak (na meg az űrkutatással foglalkozó szervezetek büdzséjének), ami azért nem lenne rossz.
Azt mondjátok meg, hogy szerintetek mi lesz, ha pl egy szomszéd csillag körül keringő bolygón a teleszkópokkal kimutatnak élettevékenységet? Megváltozik az emberek szemlélete?
"Kepler is reducing the uncertainty of hunting for ETIs. So far, astronomers carrying out directed SETI searches have turned up empty handed, but these are very early days."
már régebben is felmerült, hogy a SETI eredménytelenségének az is lehet az oka, hogy rossz helyen, vagy rossz módszerekkel keresnek. ez is változhat:
"Our surveys improve on previous, generally narrowband SETI by covering the radio frequency range where Earth’s atmosphere is most transparent, including many frequencies never before observed."
nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló eszközök/idő/energia a szűk keresztmetszet. a mostani váltás olyan, mintha az egész pince gyufalánggal történő átkutatása helyett csak az ígéretes sarkokat vizsgálnánk át, azokat viszont fényszóróval.
A SETI kutatást a Kepler eredményei alapján folytatni kétesnek tűnik, amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon.
A Kepler csak ott azonosítja be a bolygókat, ahol azok keringési síkja megfelelő tartományban van, ez pedig máris kiejti a rendszerek túlnyomó részét, holott meglehet, hogy éppen ott lennének a megfelelő SETI célpontok.
Ezt a hátrányt csak az ellensúlyozhatná, ha az ismert Kepler bolygók száma is korlátlanul nagy lenne, így a CETI-nek folyamatos keresőmunkát tudna biztosítani. De sajnos amíg a Kepler keresi a következő jelöltet, a SETI nem unatkozhat, nyilván keresgélhet közben a nem Kepler-i halmazban.
Azért lássuk be, a Kepler elég lassan gyűjtögeti be a jelölteket.
Az viszont tény, hogy egy Kepler bolygó esetében a siker esélye sok nagyságrenddel nagyobb, mint egy véletlenszerűen kiválasztott csillag vidéke esetén.
Kérdés, hogy a két tényező közül melyiknek nagyobb a hatása.
"...addig be kell érned a távcsövek által gyűjtött adatokkal, és az azokra épített feltételezésekkel."
Csak eljutottunk oda, amit én is mondtam már a legelején...tény, hogy létezik az adott exobolygó...a többi (légkör, felhők, pára, hideg, meleg, óceán, stb.) pedig csak szimpla fantasy:)
