Ha a gáz részecskéi szanaszét szóródnának a vákumban, mindjárt a kilépés után, akkor az nagy baj lenne, mert nem lenne hajtás. Éppen az a hajtás lényege, hogy kb. ugyanabba az irányba, kis széttartással zajlik a kiáramlás.
De inkább visszavonulok csak olvasni ezt a topicot -- mert úgy látom nem is egy mestertroll van itt.
"Az pedig, hogy légkörben fúj, vagy vákumban, az egy méterre a fúvókától tökmindegy, mert ott levegő nincsen csak hajtóműgáz - amig működik a hajtómű."
Ó! Már közvetlenül a fúvóka pereménél nem mindegy, hogy levegőbe vagy vákuumba megy a hajtóműgáz!
Levegőben ugyanis az oldalirányból érkező nyomás nem engedi a széttartó pályára állt részecskéket szabadon eltávozni, hanem mindenféle turbulens áramlások alakulnak ki a határfelületen és összetartják a csóvát. Míg a vákuumban a hajtómű csóvájából kiperdített részecskék szabadon mehetnek egyenes vonalban ameddig látnak. Erre utalt @verkli azzal, hogy a hajtóműből kiszabadult gáz szabadon kiterjedhet.
Kérlek tegyél be egy fotót a tisztára fújt kráterről a Chang'e 4 alatt!
"Az pedig, hogy légkörben fúj, vagy vákumban, az egy méterre a fúvókától tökmindegy, mert ott levegő nincsen csak hajtóműgáz - amig működik a hajtómű."
Nagyon-nagyon nem tökmindegy, hogy a hajtómű fújja és felkavarja a levegőt, vagy a kiáramlás pillanatában szanaszét szóródik a közel vákuumban. A másik, hogy landolás előtt már kikapcsolják a hajtóművet. A harmadik, hogy landolás előtt a hajtómű nem teljes terhelésen működik (mielőtt kikapcsolják).
Persze kijelented, hogy igazad van és kész. Ügyes. :-)
Nem szívesen megyek bele ilyen vitába, de a Change-4 hajtóműve mindössze 1890N-t fújt és ezzel is több mint 1m-es átmérőjű területet analítikai tisztaságúra fújt. A lábterpesze 5,12m volt, úgyhogy nem releváns, hogy a talpnál maradt-e por. Szóval a MIG hasonlat nagyságrendileg rendben van az Apollo leszálló egységének hajtóművére. Az pedig, hogy légkörben fúj, vagy vákumban, az egy méterre a fúvókától tökmindegy, mert ott levegő nincsen csak hajtóműgáz - amig működik a hajtómű. Részemről befejeztem, mert én nem vitázni jöttem ide, hanem tájékoztatni.
"Most, amikor a kínaiak leszálltak és ment a hajtómű felé néző kamera nagyon jól látszott, ahogyan sugárirányban elfújja maga alól az összes port, így a porfúvás már hamarabb megszűnt, mint amikor a leszálló egység elérte a regolitot - pedig a hajtómű végig ment."
Nézd meg a felvételt gondosan. Olyannyira nem fújta el "maga alól az összes port", hogy a felvétel szerint a leszállóegység lábánál az fel tudott gyűlni. 2:20-nál.
És itt van a Yutu-2 holdjáró lebocsátása. Az animáción látható, hogy a holdjáró mindössze néhány méterre ér holdat a leszállási ponttól (egy rámpányira), ennek ellenére a fényképen a holdjáró mély holdporba érkezik. 1:20-nál. A második videó pedig a holdjáró leeresztése.
A felvételek szerint a leszállóláb és a holdjáró is mély nyomokat hagyott, közvetlenül a leszállás helyszínén.
"Na most akkor képzelj egy MIG21 hajtóművet függőlegesen állítva 1m-re a fúvókával a strandhomok felett - miközben az utánégetője működik. Na amennyi homok marad a strandon a hajtómű alatt - ugyanannyi marad a Hold sziklás felszínén is. Illetve még rosszabb a helyzet, mert a Holdnak nincsen légköre, így a hajtóműgázok 100%-ban a felszínnel párhuzamosan, sugárirányban távoznak. Analítikai tisztaságúra fújja a felszíni kőzetet három-öt méteres körben."
A MIG hajtómű a légkörben működik, légköri nyomáson. A holdi leszállás esetén a kiáramló gázoknak nem kell csillió köbméternyi levegőt (és azzal együtt a strand homokját) arrébtolnia, ott a gáz szabadon kiterjedhet. A holdi fel és leszállás nem analóg a földi körülményekkel.
Az igazi rejtélyek nem azok, amikre te választ vársz. A lábnyom a Hold porában, az egészen biztosan földi felvétel. Nincsen vele bajom így sem, kellett a reklámhoz - de így évtizedek után be lehetne vallani. Én nem azt vonom kétségbe, hogy a Holdon voltak, de azt igen, hogy felvételek egy része ott készült volna.
A holdkomp tömege 12,4 tonna volt. Ez még a Hold gyenge gravitációjában is több mint 24.000N erővel lebegtethető csak. A holdkomp kb. 1,2m/sec sebességgel ért a talajra. Tehát a rakétának ( hajtóműnek) ezt a 20.000N-t tudnia kellett, hiszen gyakorlatilag kilebegtette a holdkompot a regolit érintése előtt.
Na most akkor képzelj egy MIG21 hajtóművet függőlegesen állítva 1m-re a fúvókával a strandhomok felett - miközben az utánégetője működik. Na amennyi homok marad a strandon a hajtómű alatt - ugyanannyi marad a Hold sziklás felszínén is. Illetve még rosszabb a helyzet, mert a Holdnak nincsen légköre, így a hajtóműgázok 100%-ban a felszínnel párhuzamosan, sugárirányban távoznak. Analítikai tisztaságúra fújja a felszíni kőzetet három-öt méteres körben.
Most, amikor a kínaiak leszálltak és ment a hajtómű felé néző kamera nagyon jól látszott, ahogyan sugárirányban elfújja maga alól az összes port, így a porfúvás már hamarabb megszűnt, mint amikor a leszálló egység elérte a regolitot - pedig a hajtómű végig ment.
""Megértem", hogy leszálltak a Holdra. De, ha nem ezzel, akkor mivel?"
Ezzel.
(Megjegyzem: egy képretusálóval vagy MI-vel feljavított képet lobogtatsz. Az eredetin nincsen ennyi szín.)
"Ha ezzel, akkor hogyan?"
Ügyesen.
A holdkomp navigátorok itt a Földön többtucatnyi leszállást élesben teszteltek nagyjából hasonló tömegarányú nagyjából hasonló meghajtású teszt-járművel.
"Ki szerelte össze a Holdon ezt a "szerkentyűt"? Hiszen ilyen állapotban nem vihették a Holdra..."
Nagyjából ilyen állapotban vitték a holdra.
Persze vannak alkatrészek (pl. a támasztólábak) amik leszállás közben nyíltak ki a szállítási összecsomagolt helyzetükből.
A holdkomp az űrrakéta végfokozatában a sztenderd Apollo modul után lett felpakolva. Így az útirány elérését követően az Apollo modulnak meg kellett fordulnia, és az orrához magára csatlakoztatnia a sorban mögé szerelt holdkompot. Ezt követően vissza se fordultak "menetirányba", hiszen tök lényegtelen hogy egy meghajtás nélküli űreszköz éppen milyen irányba áll, és a Hold körüli pályára állást így a parancsnoki egység főhajtóművével el lehetett végezni.
"Melyik része indult el visszafelé? Az egész "hóbelevanc"?"
A YouTube-on megvannak a videók hogy az Apollo 15 és 17 hogyan szállt fel a Holdról.
De eleve olyan "ismert" dolog ez, hogy aki legalább 20 éve teljes öntudata birtokában nézte a különféle ismeretterjesztő filmeket, sorozatokat, híradóhíreket, weboldalakat és ilyesmiket, az ennyi idő alatt legalább egytucatszor látta az inkriminált filmfelvételeket.
Nem mellesleg: a japánok Selene hold-szondája lefényképezte az eredeti Apollo leszállási helyszíneket azt otthagyott modul-résszel meg a gyalog vagy holdjáróval összejárkált holdfelszínnel. (Oké, a holdkomp visszahagyott része a képeken max öt pixel, de a holdporban hagyott nyomok képe egyértelműen mutatja, hogy ott van középen, mivelhogy onnan indulva mentek ki valamerre az űrhajósok, majd ugyanoda mentek vissza.)
"Ezek alapvető kérdések."
Nem azok.
"Van ezekre valahol válasz?"
Van.
És ha nem volnál dafke ignoráns fórumtroll, akkor magad is tudnád a válaszokat, hiszen az eddigi életed során tucatnyi alkalommal találkozhattál ezekkel a bizonyítékokkal.
Úgy tudom, van Interneted. Miért nem olvasod el? Analfabétáknak még magyarázó videók, illusztrációk is vannak. Az internetes keresők kb. negyven évesek. Mi nem megy? Mit nem értesz? Oké, ezt tudom. Gyakorlatilag semmit. Ez ugyan nem baj, de a kérdéseidre érkező válaszokat nem olvasod el. Most medig egy százharmincadik választ vársz, amit nem fogsz elolvasni. Ezt úgy hívják, hogy reménytelenül életképtelen.
"Most amikor éppen ezt a szöveget olvasod a számítógépe, amikor középre nézel, akkor el sem tudod olvasni a szöveget a széleken. A tényleg tűéles látás szöge csak néhány fok. Ezért kell mozgatnod a szemed a szöveg olvasásának irányába."
Ez igaz, de a 'tudatos látás' szempontjából különbség van az észlelő tudat számára 'összességében lényeges' 'látótér'/látószög (60fok), amikor a 'lényegi dologra' + az 'ahhoz logikusan tartozó', az -esetleg- befolyásoló 'látótér'/látószög (60fok), és arról amit Te írtál, hogy "csak néhány fok" a látószög, amikor a tudat valamiért kénytelen! ilyen kis 'fókusszal'/területre koncentrálni... (pl. amikor autót vezetsz: nem figyelsz meg minden részletet, minden 'szembejövőn', de ha 'valamiért' érdekes lesz a 'teljes képből' egy részlet
-ismerős az utcán, szokatlan formájú/színü/mozgású autó, stb.-
mindjárt 'átvált a képfeldolgozás' "nagytotál"-ról, "premier plan"-ra
/vagy inkább "totál plán"-ról, "szuper plán"-ra... / ;) ;-)
Most amikor éppen ezt a szöveget olvasod a számítógépe, amikor középre nézel, akkor el sem tudod olvasni a szöveget a széleken. A tényleg tűéles látás szöge csak néhány fok. Ezért kell mozgatnod a szemed a szöveg olvasásának irányába.
"Tehát akkor milyen távolságból kell meredten nézni egy 50x100 cm-es tévé KÖZEPÉT,"
Nem a "KÖZEPÉT" "kell" nézni, nem ezt írtam, hanem azt, hogy: 'az ember 'koncentrált figyelmének' látószöge függőleges és vízszintes síkban is 60 fok.
Ami ezen a 'szög-tartományon' kívülebb van, az -távolságtól függően- egyre kevésbé 'vonódik be', a tudatos 'képfeldolgozásba'.'
Megmagyarázom, l a s s a n, hogy te is értsd!: ami a fentebbi látási-szög-tartományon kívül esik, az nem kerül be az ember tudatos 'feldolgozó'/elemző rendszerébe... (és ezt ki is lehet használni... és gyakran, ki is használják...)
Ezért 'mozgatja' a 'fókuszpontot' az ember az általános, 'hétköznapi' esetekben,
(hogy a környezetéről minél több információt gyűjtsön...) de ha valami 'nagyon érdekes' 'leköti' a tekintetét, akkor ez a 60 fokos látás-tartomány a látó-tér arra az egy részére 'rögzül', és az ezen kívüli 'perifériás' területről csak akkor 'érkezik be' a tudatba 'infó', ha az valami miatt 'átüti az ingerküszöböt'... ;-)
