Egy par alapadat erdekelne engem.
Az egyik az, hogy mennyi a Titan keringesi ideje (= forgasi ideje)?
Milyen napszakban( evszakban) szallt le a Titan es milyen szelessegen?
Milyen felszini hoingadozas kepzelheto el?
1.5 baron mennyi a metan es etan olvadaspontja?
A Huygens leszálláskor valami évmilliók óta ott lévő idegen organizmust közvetít a földre, mely természetesen a számítógép kommunikáción is tud közlekedni, elszaporodik és kiirtja a fél földet.
Sci-fi:
Könyvek a Titánon elképzelt életről.
Ufo hívők:
A másik csatornán életre utaló bizonyítékok jöttek át, ezért hazudták azt, hogy az adatok elvesztek.
szerintem ezen a hibán most már kár rágódni főleg hogy azért így is elég sikeres ez a küldetés. Gondolj bele ha a légkörben bedöglött volna most nem lenne ilyen problémánk ;)
Persze az elveszett infó mindíg kicsit bosszantó de szerintem így is 5 re vizsgázott az Huygens.
Ennek a projectnek a kidolgozása is kb 7 évett vett igénybe, kellett ugyanennyi idő míg odaér arról nem is beszélve hogy úgy tudom 4 bolygó gravitációs hatását is igénybe kellett vennie és mindegy hogy mikor melyik bolygó hol áll :))
szvsz a közeljövőben ne várj Titánexpress műholdat.
az origo cikk szerint a képeket elosztották a két csatorna között. vicces.
még valami a csatornákról: akkor sem értem, hogy miért csak kétféle kép van: nagymagasságú és felszíni. logikusan két lehetőség van: vagy minden második képet küldött az A-n, vagy pedig az első 350 képet az A-n, a másik 350-et a B-n. abban semmi logika nincsen, hogy a B csatornára jutott a 8km-es képsor, meg a felszini. majd hátha erről is beszélnek bővebben. de lehet, hogy a felelősségtologatás miatt inkább nem osztanak meg információt. kár lenne.
két csatorna: a NASA oldalról letöltött pdf szerint az A és a B csatornán ugyanaz az adat ment át, csak 6 sec különbséggel, hogy ha lenne valami zavar, akkor ne vesszen el adat. így az A csatorna kiesése semmilyen veszteséggel nem járt, elméletileg. gyakorlatilag járt, mert látható a képekben adathiba (a kockás, szétesett képek), ami esetleg a másik csatornán átjöhetett volna. valamint a doppleres szélsebességmérés teljes egészében az A csatornán ment volna, tehát az alma.
viszont a NASA TV-n néztem a műsort, és ott azt mondta egy mellébeszélő illetékes, hogy "a doppler kísérlet és bizonyos képek elvesztek". ezzel persze tökéletesen ellentmondásba keveredett azzal az állítással, hogy ugyanaz ment mindkét csatornán, hacsak nem ő is az adathibákról beszélt. ugyanakkor azt is elmondta, hogy az egy működő csatornán nem volt adathiba. na akkor aki ezen ki tud igazodni, az szóljon.
élet: szerintem szűklátokürű dolog azt gondolni, hogy csak olyan körülmények között alakulhat ki, mint a Földön. amit biztosan tudunk, hogy az élet bonyolult dolog, tehát valami bonyolult szervezősdés kell hozzá. de még az se fix, hogy ez molekulák szintjén kell megvalósuljon. ha igen, akkor valószínű kell hozzá folyadékfázis, és valami olyan atom, ami képes sok kötésre (C, Si). magas hőmérséklet nem szükségszerű hozzá, ezt nem is értem, miért mondják, hisz bármilyen alacsony hőmérsékleten meg lehet csinálni minden reakciót, csak lassabban, vagy kifinomultabb, szelektívebb "enzimekkel".
atomerőmű: hát azt nem egyhamar fogunk lődözni az űrbe. egyelőre igyekeznek minden grammot megfogni, mert nagyon költséges a fellövés. az atomerőmű viszont nehéz jószág. arról nem beszélve, hogy veszélyes.
Hal Clement szemermesen nem reszletezte hogy milyen biokemiat kepzelt el a Meszklinen; de en arra tippelek, hogy folyekony langyos viz nelkul nincs elet.
Optimista feltetelezesnek tunik, hogy a Titan belseje eleg meleg lehet ahhoz, hogy folyekony allapotu viz lehessen a felszin alatt, bar a csillageszek biztosan kiszamoltak mar, hogy az adott tavolsagban mekkora torzios munkat vegez a Szaturnusz a Titanon, es ez mennyire melegitheti fel a hold belsejet... a Jupiter Io nevu holdja peldaul eleg forro.
Szerintem azért nem raktak atomreaktort bele, mert bármilyen kis eséllyel van is ott élet, ha van, nem örülne egy ezerévekig sugárzó kiégett fűtőelemnek.
Egyébként szerintetek milyen eséllyel van vagy volt élet a Titánon?
A Marson, ugye, most már egyre valószínűbb, hogy volt. A Titánon vagy a Marson jobbak (kevésbé rosszak) az életfeltételek?
a fo kerdes sztem tovabbra is az, hogy vannak e spektrometeres meresek a "tenger"-rol. naq meg a legkor osszetetele.
bar attol felek, hogy nincsennek.
a kovetkezo leszalloegysegbe meg valami nukularis reaktort kell tenni.
Erről lehet tudni valamit, miért használtak ilyen kis felbontású CCD-t a Huygens-en a Cassini-re szereltekhez (1024x1024) képest? Ez vajon az optimális vagy a maximális?
Én azthiszem tudom a választ. Ugyanis nem rég olvastam a hírt, hogy két csatornán keresztül jöttek az információk, és a Cassini, emberi mulasztás miatt, nem figyelte a másik csatornát, így azok az anyagok, főleg képek, elvesztek. Összesen több mint 700 kép lett volna, de így csak valamivel több mint 300 érkezett meg, amiket láthattatok már. Ennyi az össz kép, nincs több. A többi adat elveszett...
igen, a kamerák fixen be voltak építve a szerkezetbe. a leszállás során azért lett körpanoráma, mert az egész szonda lassan forgott.
viszont a képek elég vacakok lettek, mert a leszállás előtt közvetlenül (pár száz méterre) még forgott, de onnan nem látok képet egyet sem. ~350x3 képről beszéltek (három kamera), ez elosztva a négy órás működésre, kb 40 másodpercenként egy felvétel. a leszálláskor 4-5 m/s sebessége volt, tehát ~150m-enként lett volna egy kép. ezalatt az idő alatt esetleg többször is megfordult, tehát volna kép mindenféle irányból. ezeket nem látom egyelőre. sem magyarázatot, hogy miért nem sikerült, ha nem sikerült. felhőnek, ködnek nem látom nyomát. lehet, hogy a felszín közelében túl gyorsan mozgott, és elmosódott a kép a hosszú expozíciós idő miatt? annyira hosszú nem lehetett a forgás miatt sem. ki érti ezt?
Van ám olyan is hogy előzetes elemzés. Az eredményeket már most is közre lehetne adni, az egy dolog, hogy az összefüggéseket még nem értenénk teljesen a dolgok között.
"Ma nyilatkozott egy illetékes francia tudós a rádióban, hogy évtizedek kellenek az adatok kiértékeléséhez. Azon kívül még az 1980-as években kapott Voyager adatokkal sem végeztek még teljesen.
Egyik nap azt olvastam valahol, hogy a Huygens 500Mb adatot szolgáltatott. enek egy része kép. Mi tart ezen évtizedekig kielemezni?"
nem kell azt kiegyensúlyozni, be kell állítani úgy, hogy kb két kilométeren lebegjen, aztán ha nagyobb a légsűrűség, akkor feljebb megy, ha kisebb, akkor lejjebb ereszkedik.
Hát elég nehéz lenne kiegyensúlyozni azt a léghajót, főleg lufit hajtóanyag nélkül, főleg huzamosabb időn keresztül. A leszállás is érdekes lenne, vagyis a légkörbe jutattás. Az igaz hogy a leszállás időpontjában a felszinen csak 8km/h szelet mértek, de magasabban erősebb szelek vannak, és még nem biztos hogy azok a "titáni viharok" nem léteznek. Elég kockázatos lenne. Inkább egy műhold kellene oda (Titan Express :) ), viszont az elég drága. Majd most kiderülhet érdemes-e...
300km/h 60km/h ... érdekesek ezek a számok, hiszen a szelet a napenergia kelti elsősorban, az meg arrafele nem túl sok van. a Földön nincs ilyen erős szél mégse. esetleg arra gondolhatok, hogy ezek magaslégköri számok, ott lehet nagyobb a szélsebesség. azt tudni, hogy a szonda a felszín közelében 5-6 km/h-ás szelet észlelt. az még szellőnek is vékonyka.
Persze, de messze nem annyira, mint a meghajtáshoz mondjuk egy roveren. Minimális energiát szélkerék is adhat, hiszen a ballon lassabban megy, mint a szél,
a kovetkezo leszallas a titanon minimum 15 de inkabb 20 ev, es csak akkor kerulhet ra sor, ha a mostani adatok kozott eleg erdekes dolgokra bukkannak
Nem feltétlenül. A Marson vagy a Vénuszon semmit sem találtak a Titánhoz képest, mégis újra és újra visszamentek, viszonylag hamar. Egy célzott Titán expedíció mai technológiával, mai árakon olcsóbb, mint annakidején a Viking-program. Ha a tengerek tényleg tengerek (még ha metánból is), akkor lesz pénz...
