Üdv Mindenkinek, lent voltam a Horvátoknál, és a Peljesac félszigeten korábban találtak nyári gombát. A terület nagyon hasonlít arra, amit a spanyol fényképeken látni. EsQ van tavasszal rendesen, viszont 0 fok ritkán. Szeptemberben lemegyek még1x, hozok fel mintát. Attilahnak : úgy tudom, hogy irtásnál várni kell 2-3évet a más gombák miatt, de lehet, hogy van olyan módszer, hogy a fákat gyökerestül ki lehet szedni, és akkor nem marad semmi a talajban.
gombavadász, köszi a cikket, nagyon tanulságos lehet annak, akit elragad a hév.
Az én esetemben azonban a helyzet a következő:
Van egy elöregedett almáskertünk, ahol a fák átlagéletkora már 30 év fölött van és nagy részük borzalmasan rossz állapotban van már. / rothadás, korhadás, stb. / Szóval a fák nagy része megérdemelné már, hogy kihuzassuk őket, viszont akkor ott maradna parlagon a terület. A szarvasgomba termesztés egy teljesen új dolog lehetne, és akár már most ősszel belevágnánk.
A hosszú megtérülés teljesen elfogadható, türelmes emberek vagyunk. Nem számítunk extra nagy profitra, egyébként az amáskert is már hosszú ideje veszteséges, mert a permetezésre, metszésre fordított összeg rendszerint nem térül meg. Félreértés ne essék: ha pénz jönne be a szarvasgombából, az jó. Ha sok pénz jönne be a szarvasgombából, az nagyon jó! :-) De ha csak családi fogyásztásra lesz elég, akkor sem történik tragédia. A kerttel mindnesetre rövidesen csinálni kell valamit, de a felénk hagyományos alma, szilva, dió, meg ilyen fák ültetéséhez nincs sok kedvem. Akkor már inkább jöjjön a bizonytalan szarvasgomba.
Kezdők okulására remek cikket közölt a http://www.szarvasgomba.hu/ , amit a 11. sz. hírlevelükben is olvashattunk. Engedélyt kértem és kaptam, hogy a cikket ide is bemásoljam. Köszönet Neofix Baszmacsnak! :-)
Gazdagodjunk! Szarvasgombából? 2004. augusztus 7.
Aranylázban ég most, aki erre hajlamos. Szinte naponta felhív valaki, aki szarvasgombakeresésbe vagy -termesztésbe akar kezdeni. Lassan kialakul egy kép: mire gondol az, aki szarvasgombából akar meggazdagodni, és mivel találkozik, ha rászánja magát és belekezd.
(A szerző nem szarvasgombaszakértő, csupán gyakran találkozik a szarvasgomba körül különböző szerepekben forgolódókkal.)
A szarvasgomba aranyat ér!
Ezzel a hiedelemmel kezdődik minden. Hogy a szarvasgomba aranyárban van, az erdő tehát tele van arannyal, csak le kell érte hajolni. Nézzük, mi igaz belőle!
2003-ban egész Európában kevés volt a csapadék, így kevés volt a szarvasgomba is. Az árak új csúcsokra jutottak. Egy kg piroshúsú szarvasgomba (Tuber magnatum), ha mondjuk egy német étteremben kért belőle az ember, 4600 Euró is volt, ami kb. 1,1 millió Ft. Egy kg arany ára akkortájt 2,5 millió volt, tehát kétszerese a szarvasgombáénak. A nagyságrend tehát stimmel. A gombászok persze nem ennyit kaptak érte, 1500-2000 Euró volt a legmagasabb emlegetett felvásárlási ár. (A dolog árnyoldala az volt, hogy hiába volt magas az ár, nem volt senkinek gombája, amit eladjon.) Magyarországon sajnos ez a fajta szarvasgomba alig-alig terem, és az a kevés is csak egy-két hónapig.
Mi az, ami nálunk terem? Most például a nyári és a fehér szarvasgomba, mindkettőből vehetünk egy kilót kb. 20 ezer forintért. Ez persze már két nagyságrenddel kevesebb, mint az arany ára, de azért így sem hangzik rosszul.
Keressünk pénzt kirándulással!
"Elég nekem az a pár tízezer is egy kiló gombáért!" - mondja az optimista, és elidul az erdőbe.
Útközben vesz magának egy kiképzett kutyát (~500.000.- Ft), vagy saját maga betanít egyet. Utóbbihoz idő kell, szakértelem, gomba, valamint egy együttműködő kutya. Ha a kutyának nincs kedve hozzá, akkor lépjen vissza a "Start" mezőbe! Közben rájön, hogy a kutya, még ha meg is találja a gombát, nem közli fennhangon a gomba nevét, tehát a fajták azonosítását neki kell megtanulnia. Pár szakkönyv vagy egy tanfolyam azért segít a dolgon, és végre ott van, ahova indult: az erdőben. Az első időkben egy napi sétával talál 10-20 dkg gombát, annak is megette a felét a kukac.
De hát mások ebben az erdőben szedtek egy kilót is! - sopánkodja.
Az a kérdés tehát, hogy hol terem a szarvasgomba? Magyarországon szinte bárhol. Ezt úgy kell érteni, hogy ha valaki fél napra bemegy az erdőbe egy kutyával, akkor általában hoz is ki valamit. Ez a valami lehet két kiló szép szarvasgomba, de lehet tíz deka használhatatlan keverék, rágott gombából, étkezésre nem alkalmas Tuber rufumból, vagy egyéb törmelékből.
Tehát, ha egy gombász azt mondja, hogy a Mátrában jól terem szarvasgomba, akkor bizonyára igazat szól, csak ez az információ teljesen használhatatlan. Azt kéne megmondania, hogy melyik völgyben, melyik kidőlt fánál forduljunk merre, ahol megtaláljuk azt a húsz négyzetmétert, ahol érdemes keresgélni. Ezt a szívességet azonban kevesen teszik meg optimista bartáunknak, ezért hosszú hónapok, évek alatt neki kell megkeresnie a lelőhelyeket. Ha megtalált egyet, akkor oda visszajárhat, amíg ugyanazt a helyet fel nem fedezi egy másik gombász, vagy egy vaddisznó.
A profi gombász
Ha már több ilyen lelőhelyet ismer, akkor van arra lehetősége, hogy viszonylag rendszeresen eladásra elegendő mennyiséget szedjen, és ezzel elindulhat a profizmus felé. A lelőhelyek persze nem lesznek közel egymáshoz, úgyhogy a romantikus erdőjárást felváltják a hosszú autóutak. A profik kemény magja szinte menetrend alapján cikázik fel s alá az országban, és gyakran töltik a kocsiban az éjszakát.
Érdemes megemlíteni az időjárás szerepét. Az igazi szezon az ősz és a tél, tehát a gombász legyen eső-, hó- és fagyálló. Nyáron pedig legyen koránkelő, mert a déli melegben a kutya szaglása már nem az igazi. Az eredményes nyári gombászás tehát gyakran hajnali háromkor kezdődik - az ország túlsó végén lévő erdőben.
Ha végre megvan a gomba, akkor már csak el kell adni, mégpedig gyorsan. Pár kiló frissen szedett gyönyörűség egy hét múlva másodosztályú áruvá válik, két hét múlva pedig mehet a szemétbe. És persze, ahogy lenni szokott: ha jó a termés, akkor akkor nehéz eldani, ha rossz, akkor nincs mit eladni.
Én kis kertész legény vagyok...
Ha ilyen macerás a keresés, akkor én majd termeszteni fogom! Van pár gesztenyefám a kertben, meg egy darab kárpótlási erdőm, beoltom szarvasgombával, és enyém a világ!
A világon számos szarvasgombaültetvény van, Európán kívül híres Oregon és Tasmánia, Európában pedig a francia és spanyol ültetvények. Ezek a sikertörténetek, a kudarcokról kevesebbet olvasni. Viszont a sikeres ültetvények sem törték le az árakat (bár erősen próbálkoztak) és nem szorították vissza a keresést, tehát az sem lehet egy könnyű pálya.
Mitől más egy ültetvény, mint egy erdő, ahol találni szarvasgombát? A fák gyökerein rengeteg gomba él. Egyesek élősködnek, mások - mint a szarvasgomba - kölcsönösen előnyös árucserét folytatnak a fával. Egy fával általában több ezer gombafajta él kapcsolatban, ezek közül csak egy a szarvasgomba. Az ültetvényt az különbözteti meg a természetes termőhelytől, hogy az ültetvény fáin gyakorlatilag csak szarvasgomba él.
Egy már megtelepedett gombakultúrát kiszorítani igen nehéz, ezért új telepítéssel szokták kezdeni. A földet megtisztítják a benne élő gombáktól, a magoncot beoltják szarvasgombával és elültetik. A talaj jellemzőit vegyszerekkel alakítgatják, a klímát is befolyásolják ahogy tudják (pl. öntözéssel). A cél: olyan környezetet előállítani, ami a szarvasgombának kedvez, de a többi gombának ne. Ezt az a körülmény is nehezíti, hogy a szarvasgomba termőhelyeinek szorgos kutatása ellenére sem sikerült még a jó termés összes fontos tényezőjét meghatározni. Szóval, kissé szerencsejáték is: ahol megvalósul a gombának kedvező környezet, az a sikeres ültetvény, a többi nézhet más profil után.
Ez a gyakorlatban tehát egy erdőtelepítést jelent, sok talajmunkával, öntözőrendszerrel, azután körülbelül tíz év múlva kiderül, hogy jó munkát végeztünk-e. Ha igen, és termőre fordul az ültetvény, akkor érdemes erősen őrizni, mert mások is rákaphatnak (vannak olyan helyek, ahol zseblámpával járnak gombászni). Ettől kezdve tíz éven át szüret (jellemzően ennyi ideig terem egy ültetvény), majd kezdhetjük az egészet elölről. Szóval, komoly befektetés kell hozzá, ami csak hosszú távon térül meg - ha megtérül egyáltalán. Nem véletlen, hogy az ilyesmit sokan szívesebben finanszíroznának pályázati pénzekből, semmint a saját zsebükből.
Összefoglalva
- tévhitnek tartom azt, hogy a szarvasgomba a többi hasonló (hasonló befektetést, hozzáértést, piaci ismeretet) tevékenységnél nagyobb megtérülést biztosít.
- tévhitnek tartom azt, hogy a szarvasgombászásnak alacsony a belépési korlátja, hiszen csak egy kutya kell hozzá, meg a két lábunk.
Ez nem jelenti azt, hogy mindenkit lebeszélnék róla, hiszen
- a szarvasgombával lehet pénzt keresni, amint ezt sok ember példája tanúsítja.
- számos jól felkészült, elszánt ember vág bele a gombászásba, akik az itt felsorolt nehézségekkel szembenéznek és leküzdik őket: különben nem ehetnénk szarvasgombát.
Ez a pár sor inkább azoknak szól
- akik akár aranyláztól, akár reménytelenségtől hajtva esetleg az utolsó pénzüket akarják rátenni a szarvasgombára (ahogy régebben a nutriára, a gilisztára stb.)
- valamint azoknak, akik kacérkodtak a gondolattal, de mégsem vágtak bele. Talán most már nem érzik úgy, hogy életük legnagyobb lehetőségét szalasztották el.
Szivesen küldenék képet, de egyenlőre műszaki nehézségeim vannak.
Pandamaca viszont közzé tett képeket, amikhez még nincs kommentár, de azt hiszem közérdeklődésre tarthatnak számot. A korábban beharangozott spnyol szarvasgomba ültetvények képei! :-)))
Ha szeretnék szarvasgombát termeszteni, akkor hogyan kell hozzáfogni?
Mivel falusi vagyok, ezért földterület van, ahova lehetne fákat ültetni, de teljesen kezdő vagyok a témában, szóval ha valaki hajlandó venni a fáradtságot, hogy segítsen egy kicsit, akkor kérem, hogy nagyon az alapoknál kezdje.
A következő e-mail címre várnám az építő jellegű ötleteket:
még ezzel kapcsolatban: tárt karokkal fogadnám ha bárkinek a fotoit, különleges faju, méretű, stb szgombákrol, és általában szarvasgombás témában (kutya, étel, erdő, stb) és közzétenném a honlapomon. nyitnék egy ti küldtéteket :)
gratulalok, jo ev ez rekorddontogetesre ha valami gigaszt talaltok ne felejtsetek normalis fenykepen megorokíteni es lehetoleg mindenkinek megmuatatni :)
Amit leirtam az burgundiai és a nyári szarvasgomba eltérő idényéről és illatáról az nem az én véleményem, ezt a piac is igazolja a szg árában...
ettől függetlenül szerintem is van eltérés egyes termőhelyeken szedet szarvasgombák illata között, de ez nem domborzattól függ. Volt régen itt a budai hegyekben egy mogyoros ami TELE volt nyári szg-val, es benne télen nyáron rengeteg szg-t találtam., de általában vacak szagtalanok voltak.
A szg illatát ugy tudom a peridiumon(ban?) elő baktériumok "okozzák" és ennek megfelelően, bizonytalan mi befolyásolhatja az lllat termelődését., a megfigyelés azonban tényleg az hogy a nyári szg nyáron jellemzően kevésbé illatos és jellemzően kevésbé barnás a gléba. De azért irtam hoyg jellemzően mert mindig vannak kivételek.
amugy amit szedsz nem eladó? :)
régebben megfigyeltem már - de nem tudom valóban létezik-e vagy csak képzelem -, hogy különböző szarvasgombáknak időnként más gomba illatuk van.
pl. vannak olyan tuber rufumok amiknek nyári szg illata van és forditva. ugyanez: üreges szg-nak magnatumos illata stb. Ha igaz hogy baktériumok a ludasak az illatban akkor ez elképzelhető. de erről nem olvastam még sehol.
Mivel sokkal több gombával találkozol mint én, így mértékadó a véleményed. A gombák tehát az idény elején még kevésbé illatoznak. OK.
A tapasztalatom viszont még magyarázatra vár: A MOST hegyen gyűjtött kisszámú, aprócska gomba MÁS illatú mint a MOST a síkvidéken általam bőségben talált. Sokkal fínomabb, aromásabb. Olyan, mint ősszel is szokott lenni.
Megjegyzem: ha a látható jegyekre hatással van a talaj, akkor talán lehet ilyen összefüggés a szagokkal kapcsolatban is. Szerintetek?
ja es a peridium: az meg saját megfigyelésem szerint pont a termohelytol, vagyis a talajtól függ. kötöttebb agyagosabb talajban általában nagyobbak a szemölcsök, kevésbé kötött, homokosabb vagy lazább talajban kisebbek és laposabbak.
Ez az illatbeli különbség nem a termőhely, hanem az idő különbség (jelesül a nyár-ősz) eredménye, NYáron általában gyengébb illatuak összel általában erősebb illatuak a "nyári szarvasgombák". De én már idén nyáron is láttam és szagoltam nagyon illatos szg-t. A franciák "csináltak" egy külön fajt az illatos nyári szarvasgombára ez lett a burgundiai szarvasgomba (tuber uncinatum) ez lényegében csak illatában különbözik a tuber aestivumtól, és sokak szerint (én is ezt gondolom) ez csak egy kereskedelmi kategoria, a burgundia szarvasgomba szezon szeptembertől indul addig minden amit talalhatsz az nyári szg.
Pandamaca egy par hozzaszolassal lentebb adott otletet, illetve meg ezt talaltam vhol a netten:
Vanília fagylalt vörös szarvasgomba öntettel
Hozzávalók:
Hozzávalók (8 személyre)
vanília fagylalt 1 liter áfonya jam 100 gramm vaj 20 gramm vörös szarvasgomba 150 gramm
Elkészítés: A szarvasgombákat felszeleteljük. (Ha mélyhutöttet használunk a felengedésre elég 20 perc.) A vajat egy lábosban felolvasztjuk - vigyázni kell mert könnyen megég - beletesszük a felszeletelt gombát, és lassú tuzön néha kevergetve, fedo alatt 15 percig pároljuk. Ezután hagyjuk kihulni, majd turmixgépen elturmixoljuk a gombát, amit ezután szitán átszurünk. A leturmixolt, átszurt gombát az áfonyával összekeverjük. A fagylaltot kelyhekbe adagoljuk és leöntjük az elkészített szósszal. Ez az édesség nagyon könnyen és gyorsan elkészítheto. Különleges aromájával méltó befejezése lehet a legkülönlegesebb ételsornak is. Tipp: A fenti módon elkészített öntet nemcsak édességek mellé adható. Kínálhatjuk szárnyas- és vadhússültek mellé, úgy hogy felezett körtebefottet helyezünk a hús mellé és ezt öntjük le a szósszal.
Az "alfoldi" illetve a "hegyi" nyari szvasgomba kozotti kulonbsegeket mar en is neztem, mintha az "alfoldinek" a peridiuma is nagyobb, durvabb lenne. Remelem hetvegen en is megtapasztalhatom a kulonbsegeket:-))
A hegy alatt néztem szét. sok már a nyári, szépek is szemre. Az illatuk azonban meg sem közelíti a hegyen termő gombákét. Mintha nem is ugyanaz a faj lenne. A különbség a kerti földieper és az erdei szamóca példáját idézi bennem.
Melanogastert viszont csak mutatóba találtam. Mit csinálsz belőle?
hianyolom a hetvegi beszamolokat, senki nem volt triflavadaszaton?
Akkor kezdem en:
Szoval a hetvege termese megint egy csomo Melanogaster, a finom gyumolcsillatubol es a budosbol is talaltunk jocskan. Tuberek kozul elokerult a rufum, aestivumbol 1 azaz egy darabot sikerult talalni.De az legalabb erett volt:-))
Elolvastam a teljes topikot, örülök, hogy rátok találtam,.Pandamaca, tőled szeretnék kérdezni elsősorban az ültetvénnyel kapcsolatban, de nem publikus a mailcímed. Megadom az enyémet(aura@mailbox.hu), ha olvasod add meg kérlek a címedet, mert a kérdéseim inkább üzleti jellegűek, és nem akarok itt offolni. Amúgy magamról: van egy németvizslám, 10 éves, nagy apportbolond, de vele nem hinném, hogy elkezdenék ilyen kiképzést, túl öreg meg makacs:-)) De a téma érdekel, nagyon szívesen olvasok erről. Kirándulni is szeretek, ha egyszer lesz Pest környékén egy közös kirándulásotok, nagyon szívesen részt vennék én is.
Hát persze, hogy ismerjük egymást!
Gombára bármikor vevő vagyok!
Gombavadász: menni fog ez a képfelrakás előbb-utóbb, csak most irtóra nincs időm, mindent juli 1 után ígérek. Addig is: jó gombászást! Tényleg, a gombavadászoknak nincs valami speckó köszönésük, mint a vadászoknak? Ki kellene találni valamit:)
Megint rövidebb volt a nap a kelleténél, még egy gyors tesztre se futotta az időmből. Talán holnap kijutok az erdőszélig, de már nem is igérgetek...:-(
Ti már rendszeresen járjátok az erdőt, vagy még csak előidény van?
