Te egy meglehetősen kultúrálatlan stílusú és figyelmetlen fiatalember vagy. Valamint ha vetted volna a fáradtságot, hogy végigolvasd a topicot, rájöttél volna, hogy mekkora sületlenségeket írsz. Nagyon messze vagyok a változó kortól. A lányom 14 éves, és alig pár sorral lejjebb írtam, hogy 20 évesen szültem. Számolni sem tudsz? Anyagi problémáim messze nincsenek, de jellemző, hogy rögtön ide jutottál. Talán neked vannak? Tudod én 18 éves korom óta dolgozom, mellette folyamatosan tanultam, így meglehetősen szép és sikeres életpályát mondhatok a magaménak. Én nem ítélem al azokat a nőket sem, akiknek fiatalabb férfi kell, én csak nem értem meg őket. A kettő nem ugyanaz. Ha a tükörbe nézek, egy fiatal, szép arcú és meglehetősen jó alakú nőt látok. Aki nem olyan hapsikra vágyik, mint te. Főleg a stílusodra és a gondolkodásmódodra céloztam. További szép , kultúrált napot neked.
nem a francot nem abrandoznak a nök fiatal krapekokrol ! Minel idösebbek a nök annal jobban vagynak egy fiatal karapek utan akivel bebizonyithatjak, meg ök is ernek valamit, meg öket is lehet sexualisan kivanni! Miröl beszelsz ? Lehet meg nem vagy eleg ven, de 40 utan nezd meg magad. Amit irtam nem konkret egy 14 eves fiatalrol szolt, miert nem olvasod el rendesen? Engem igenis több esteben is nalam idösebb nök szurtak ki eveket eltünk együtt, jol eltünk, higgadtabbak nem idegfüreszek voltak, de te az irasaid alapjan egy valtozo korban levö hölgy lehetsz aki lazong a fiatalok dinamikaja ellen. felesleges. nezz a tükörbe elötte, mielött valaszolsz !!Egy mai 14 eves feler a te korodban - annakidejen-- egy 18 evessel !!Csak nyugi !Vagy netan anyagi problemaid vannak ?
Bocs, gyorsan írtam. Mégegyszer:
Nem 2, párhónapos kapcsolat után "menekült" hozzám. Gondoltam, a mosoly-jel elveszi az élét. Tisztelettel beszél az ex(ekröl) (feleség, tartós kapcsolatok), általában a pozitivumokat említve. Soha nem kérdeztem a válóokot...
Az es igaz, nem 14 vagyok... Persze csak pár évvel több, de az világokat jelenthet. Anyám ennyiidösen ment férjhez - ha utól akarom érni, jövöre szülhetek is...
Megtört fényü szem? Ahhoz nem kor kell, hanem valami olyan esemény... Hihetetlen melegség sugárzik a Szerelmem tekintetéböl. És ha mosolyog, nem a szája mosolyog, hanem az egész arca, az egész teste.
Lehet, hogy koravén vagyok, de nekem nem az 5 tízperces kell, inkább szeretgetjük egymást félórákig, órákig. Meg ami riaszt (nem is mondanám, hogy nem érdekeltek/érdekelnek a korombeli srácok, csak Vele összehasonlítva....) szóval nekem már nem pálya a maratoni ivászat (összesen 1szer rugtam be, de akkor nagyon), a füvezés eleve nem volt az, undorodok, hogy egy fiú akkor menö, ha káromkodik, mint a kocsis és kidumálja a nöi "teljesítményét". Sajna a legtöbb velem egykorú egyed ilyen. Persze, néha kell a bulizás, a barátaim meglehetöst vad társasága, lehet, hogy rosszul is esik a barátomnak, de megbízik bennem, és ha valakivel együtt vagyok, tölem megkapja azt a tiszteletet, hogy nem csalom meg. És persze szoktak lenni nöbulik, a barátnöimmel, ahova férfiszemély szintén nem jöhet, de elfogadja, hogy szükségem van némi privátszférára. És nem szoktunk egymásnak féltékenységi jelenetet produkálni, tisztázva lett, hogy ha meg találna csalni, nem csak a háta lesz összekarmolva, meg a macska is elbúcsúzhat a szemgolyóitól (ö meg a másikaktól), viszont "hozzám sem érhet más férfi". Megbízunk egymásban, megbeszéljük egymással a gondjainkat, és élvezzük, hogy vagyunk egymásnak...
Most már nekem kell mennem. remélem nem sértettem meg senkit, mindenkit imádok:-)
Nekem valószínűleg az a hibám, hogy genetikailag úgy vagyok kódolva, hogy nem vonzanak az idősebbek. Volt gyerekszobám, anyámék még a válásukat is tudták kultúráltan intézni, mindenkivel jó a viszonyom, szeretem az életet, és igyekszem másoknak is segíteni-mert nekem ÍGY KEREK a sótájm. Lehet, hogy pár év múlva nem ezt mondom. De most egy szónak is 100 a vége: egy 14 éves ne egy közel harmoncassal lófráljon, a zsák kersee meg a maga foltját, ha meg valaki nem így él, az szíve joga. De ne kölyökésszel, hanem felnőtt döntésekkel tegye azt. És vállalja fel az összes vele járó szépet-jót de a társadalmi konzekvenciákat is. cső
Még csak egy gondolat: messziről jött ember ugye azt mond, amit akar. Mindíg meg kell hallgatni a másik (elvált) felet is. Miért mondod, hogy menekült hozzád? Olyan biztos az a menekülés? Lehet, hogy ott már alig várták, hogy "meneküljön". Vagy minden rendben volt, csak jöttél te. Nem rágalmazni akarok, ne haragudj. A házasemberek tipikus nyavalygása a "rosszul élek az asszonnyal"..Aztán kiderül, hogy nem minden úgy kerek, ahogy azt előadják. Némelyik esetben a randa, trampli házisárkány aki nem főz a drága urának és kurválkodik is, csinosabb, mint a szerető és egy szexistennő, csak apának folyton álla a zászló, ha kell, ha nem, és tökmindegy hol húzza fel a lobogóját.
Két reflektálás:
a jó szex ott kezdődik, hogy teljesen más 17 éves korban, és megint más 50 évesen. 17 évesen nekem sem jelentett sokat a simogatás, ma már igen. Akkoriban ugye, a legyet röptiben, ha időben lefékez, vagy a burgonyát, ha arrébb nem gurul. Szóval, hogy közérthetőbb legyen: smár (lehetőleg minnél többen lássák, metro, villamos, stb, hogy én már ekkora nagy vagyok, és hogy jó nő vagyok, mert lám pasim van és már smárolok is vele), szenvedélyes, kísérletezgetős szex (jé, így még nem próbáltuk, de klassz, neked is jó? ), GYORS simogatás, becézés, egy röpke alvás, és ELÖLRŐL minden...
Kicsit később: kevesebb szex, minőségibb, igazi felnőtt szenvedély, mélyen burjánzó, értékes kapcsolatok. Itt már valóban fontosabb a simogatás, a kéz a kézben alvás, a tévéműsor közös megbeszélése, stb. Kíváncsi vagyok, ha egy-két-há év múlva meglát majd az a fiatal nő egy fehérfogú, kék szemű, fekete hajú kedves, fiatal pasit, akivel beszélgetni kezdenek, egyszercsak megfogja a vállát, és mintha a villám vágott volna bele- mi lesz idősecske emberünkkel? Nem hasonlítjuk-e majd akaratlanul is össze kedvesünk koronáit az "új kakaska" hibátlan fogsorával, kissé megtört fényű szemét a másik szenvedélyesen csillogó kékségével, rugalmas bőrét a másikéval? Persze lehet, hogy nem.
Indulása óta olvasom a topicot, rendesen bele is gondoltam, hogy a helyedben Léda én mit kezdenék a gyerekemmel. (a lányok még kicsit, 9 év és egy bébikorú is). Azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyok konzervatív, sőt, voltak nekem is olyan dolgaim, hogy ha anyám tudná, az égnek meredezne a haja. De ha az én lányom 15 évesen hazaállítana egy jóval idősebb fiúval, lehet, hogy elveszteném a hidegvéremet és rázárnám a fürdőszobát. Persze ez eég drasztikus, meg sehova sem vezet... de az biztos, hogy totál kiakadnék, és tanácstalankodnék, mint te.
Ami miatt most írok az nem is ez. Csak annyi, hogy az én szüleim között 21 év a különbség. És együtt vannak több mint 30 éve, de tuti, hogy már csak azért, mert apám a 70-en bőven túl van. Állítólag iszonyú nagy szerelem volt, anyám így mesélte. Ami mára maradt, azt az ellenségemnek sem kívánom. Anyám az agrárollóhoz hasonlította a szitut, nyilik az olló, telnek az évek és egyre nagyobb a távolság. Látta m a példájukat és nagyon remélem, hogy a gyerekeim nem esnek ebbe a hibába.
Kicsit furcsa volt egyébként gyerekként, hogy az apám egy idős a nagyanyámmal, a bátyám az anyámmal. A bátyám nagyobbik gyereke egy idős a hugunkkal.
Anno úgy gondolták a szüleim, hogy egymásra találtak. Ma pedig...jobb nem is részletezni.
Talált - oszt elváltak. Nem 2, párhónapos kapcsolatból menekült hozzám :-) Engem elriazt az, ha vki csak magára gondol. Aki az ágyban csak magára gondol, az az asztalnál, a családi költségvetésnél, a házimunkánál és a gyereknevelésnél is. Állítása szerint nem a fiatalabb korosztályhoz, hanem hozzám fordul. :-) De mindigis fiatalabb nöi voltak... Félre ne érts, nem azt mondtam, hogy egy 16 éves nem lehet túl 100 vagy 500 numerán, vagy nem ismerhet 125 pózt, csak azt nem tanulta meg, hogy egy nönek a szeretkezés nem ott kezdödik, hogy beteszem és nem ott ér véget, hogy elélvezek. Hogy néha jó csak feküdni az ágyban egymást simogatva. Hogy az is örömet okoz, hogy látom, hogy a másiknak jó...
Amúgy meg a mai világban a lányra ugyanakkora felelősség hárul a védekezés terén, mint a férfiakra. AIDS, herpesz, meg kutyafüle..A lány is gondoljon a saját biztonságára! Aki pedig nem akar gumit használni, az menjen a levesbe, vagy fogjon meg egy tevét. Persze az igazi úriemberek hordanak maguknál óvszert, és odafigyelnek a lányokra. Már csak azért is ajánlatos, mert a nem kívánt terhesség úgy hazavághatja két ember jövőjét, megviselheti a testet-lelket, hogy erre kár is szót vesztegetni. De ehhez nem kell x évesnek lenni, hogy ezt tudjuk. Én látom a 17 éves kis unokaöcsémnél, hordja magánál becsülettel a hátizsákban. Kérdeztem tőle, használja-e. Azt mondta, naná! Meglepő módon sokszor a hölgyek nem igénylik.De ő használja, ha nem akar így a lány, akkor csá.
Full szerelmes vagy, ez látszik, és ennek örülök is, mert manapság kevés az ilyen. Én 15 év után érzem máig is ezt...
De hadd kekeckedjek. Nem az örömödet elrontani, másért, hogy mások is lássák az aggályaimat. Egy ilyen (X ugye, mert nem tudjuk..) korú ember miért nem talált eddig hozzá illő társat? Ha talált, miért fordul most a jóval fiatalabb korosztályhoz? Szerintem a szerelem megismeréséhez hozzá tartozik a "nekem ekkora farkam van, csodáld", mert a lépcsőfokokat nem kell és nem is lehet átugrálni.Ismerjék csak meg egymás tapasztalatlanságát. Bár a mai 16 évesek szerintem már nem olyan tapasztalatlanok.. Aztán majd később jöhet a többi is. A felelős szex nem kor kérdése. Igaz, hogy egy 40 éves már furfangosabb a szex terén, de egy szerelmes lánynak a 17 éves is tud olyat mutatni a maga tapasztalatlanságával, emitől odáig van. Nekem 19 éves volt az első partnerem. Tőle, miatta szerettem meg a szerelmet, tanultam meg élvezni a szexet. Egymást tanítottuk meg mindenre. És a szerelem segített ebben, sokszor nevettünk, sokszor bolondoztunk, kísérletezgettünk.Élveztük a másikat. Ehhez nem kell KOR.
Eszem megáll. Na mindegy,tudod hány ilyet látok -hallok nap mint nap?! A múltkot rezgett a léc, hogy a munkahelyemen taknyán tenyereljek egy kis szánalmat, olyat beszólt! És én valahol vadidegen vagyok neki.Akkor a szerencsétlen anyjával mit enged ez meg?! A probléma gyökere ott burjánzik valahol, hogy ezeknek fingjuk nincs a világról. Nem néznek híradót, nem olvas újságot, nem tudja mennyit ér a pénz, mert soha nem dolgozott. Múltkorjában szóvá tette a lányom, mert adtam neki 1000 Ft-ot, hogy vegyen ezt meg azt, hogy egy kakós csigára, három üdítőre és egy újságra volt elég. Szűkösen. Jó reggeeeeeelt Vietnaaaam!!!!!!!! És anyád azért mennyit dolgozott, babám! Elárulom, hogy a 14 évesek 80%-a túl van az első (második...) szexuális élményén, és itt nem a smárolásra gondolok. Azért ez meredek. Nem vagyok maradi, ez gondolom az eddigiekből kifénylett. De azért ez...
Hát elég izmos a kedves. :-)
Legjobban 3 szóval lehet összefoglalni az érzelmeimet iránta: kívánom, szeretem, tisztelem.
Kívánom az érintését, hogy hozzám szóljon, hogy megcsókoljon. Szeretem tiszta szívemböl, és ez ahogy látom egyre mélyül. Tisztelem, mint embert, egy fantasztikus, csodálatos társat, beszélgetöpartnert, egy igaz, a szó legnemesebb értelmében vett EMBERT ismertem meg benne.
Szó volt már arról is, hogy talán jobb is egy fiatal lánynak egy tapasztaltabb partnerrel megismerni a nemiséget. Én elég sokáig nem hagytam hímnemünek, hogy hozzámérjen, a kedvesemnek adtam magam oda elöször. Mondtátok, hogy a tapasztalat, stb, de a döntö szerintem az, hogy egy teszem azt 16 éves srác még túlságosan magára figyel - elsösorban mennyiségi elvárásai vannak minöségi helyett. Valahogy más az "Ugye ekkora farkat még nem láttál?"-tipusu megnyilvánulások után azt hallani, hogy "Majd én gondoskodok a védekezésröl.", "Nincs annál nagyobb öröm egy férfinak, mint amikor látja, hogy a nöje élvezi". Persze ez sem teljesen korfüggö, de a szerelmemmel kapcsolatban az önzést emlegetni óriási bün. Minden téren.
Így gondolkodik egy felelőtlen, buta tinédzser, akinek apuci és anyuci készen a segge alá tol mindent és akinek a fantáziáját már régen elpusztította a kereskedelmi televíziók és műanyag kaják áradata. Egyre több ilyen üresfejű droid mászkál közöttünk :(
Te el vagy varázsolva, Hókuszpókusz. Először is: az én ismeretségi körömben egyik csaj sem ábrándozik fiatal fiúkról. Érett, korban hozzájuk illő hapsikkal rohangásznak föl és alá. A krapekoknál már lehet, hogy ez nem így van, bár a férfibarátaim is inkább a korban hozzájuk illőt keresgélik. Valószínűleg mind beteg. Ugye?
Ha megértik egymást, ne sátrazzanak össze, mert egy gyerek a magyar törvények szerint 16 évig tanköteles, és a szülei mellett a helye. Szerinted egy 14 éves majd kimossa a pacák ruháit, főz mos meg vasal rá és még a közös költséget is fejben tartja? Mindezek mellett meg megcsinálja a leckét, mi? Intenzívebben kíván élni? Éljen.Csak akkor a pénzt se tőlem kérje rá, hanem keresse meg. Az már bűzlik, ugye. Jé, még engem is fel lehet dühíteni:-)
14 ev ? Szerelem? Nincs annal szebb. Csak ne irigykedjetek. Manapsag az elet mas mederben folyik, mint 20 evvel ezelött, kinyilik a vilag, az ertelem,felpörög az elet, mindenki gyorsabban intenzivebben kivan elni. Többet atelni. Idösek, fiatalok, mindenki. Mi lesz majd ? kesöbb ? Most elek, a kesöbb kesöbb lesz, lehet meg sem elem, elni akarok.Egy idösebb asszony egy fiatal fiurol abrandozik, a krapekok, pedig fiatal lanyokrol. Ha megertik egymast , össze is lehet satrazni, ma mar nem botrankozik meg a dolgon senki. Vagy megis?
Gep01- az én nagymamám és papim között is 21 évnyi korkülönbség volt! Akkoriban ez másképp volt.Kanyarodjunk vissza csak Rómeóhoz- akkoriban meg a 14 éves lánykákat férjhez adták. Nem azt mondom, hogy minden mögött keresni kell valami társadalmi szokást törvényt vagy mondvacsinált összefüggést, de akkoriban ez nem jelentett akkora gondot. Viszont az én nagyim kikacsintgatott ebből a házasságból, szerette ám a fiatal katonatiszteket! Ők nem is maradtak együtt. Bár nem ezért. Aki felelősen gondolkodik, annak -HA GYEREKET VÁLLAL FŐLEG- el kell gondolkodni, mi lesz a gyerekkel és vele, ha egyedül marad. De ha nem is vállal gyereket-fel tudja majd dolgozni begyepesedett társadalmunk előítéleteit? Vagy azt, ha egyedül marad? A szeretett lény meghal, ő meg még piszok fiatal!
Igen, pont azt írtam, hogy van ilyen is. Én az élet racionálisabb oldalát nézem. Én nem tudnék egyedül maradni, ha a férjemmel történne valami. Max csak a gyerek miatt kalapálnám össze magam, hogy egyengethessem az életét míg felnő- ha hagyja...Túlságosan függök tőle érzelmileg. Na persze egy fiatal emberrel is történhet bármi, de akkor már az esélyesebbet választom. Nagyon elkanyarodtunk...
Engem pl. nem vonz egy idősödő test sem. mert azért egy idő után már nincs az a ruganyosság.Ha együtt öregszünk meg, azt másképp dolgozza fel az ember, hisz együtt csiszolódunk, változunk. De készen kapni egy idősecske, kopaszodó embert, jhát nem tudom. Tudom, hogy közülük is sokan sportolnak, és jobban néz ki egyikük másikuk mint egy harmincas, de a kor akkor is LÁTSZIK. Engem zavar.De ez én vagyok!
Még nem olvastam végig a topicot, de azért belekotyognék. A barátom jóval idösebb nálam (most évszámot nem írnék, de tényleg sokkal). Többen megkérdezték már, mi lesz, ha feleségül vesz, szülök neki gyerek(ek)et, és meghal? Élek még utána magányosan? Nem tudom. Nem is igazán érdekel. Persze fájni fog, ha elveszítem, de inkább vagyok boldog 10-20 évig azzal, akit szeretek és aki szeret, mint boldogtalan mással 40 évig. Azon kevés emberek közé tartozik, akivel mindent meg tudok beszélni. (És igen, a nemi életünk is rendben - én fáradékonyabb vagyok, mint Ö. ;-)) Szóval van ilyen, bár ritka...
Erről meg- szégyenletes módon a Claire Kenneth könyvek jutottak eszembe..Idősecske üzletember, tollasozó életvidám sportlady, ha egy ilyen könyvet is olvastál, megbocsájtod a cinizmusomat, érteni fogod... Van egy nagyon jó barátnőm. Egy jól menő üzletasszony. Ő 34 éves, a barátja 63. Nagyon jól élnek. Mondhatni gazdagok, és még az egzisztenciális háttér is o.k.
Külfödre járnak, motoroznak, síelnek, minden. És jól megvannak! Bármi működhet. Ő-34 éves FELNŐTT fejjel tudott dönteni.Így akarta, és ezt el kell fogadni. Egy 14-15-16 éves szerintem még nem tud felelősséggel dönteni. Hisz nincs tapasztalata sem. Nincsenek kudarcai, amiből okulhatna. Mellesleg a barátnőmnek meg gyereke nincs...és lassan ki is fut az időből...Számoljunk csak! Ha két éven belül szülne (ami nem valószínű...) akkor a gyereke érettségijén az apuka 77 éves lesz. (Lesz???) Bocsánat!!!! Hmmmm......
Nekem is van egy ismerősöm, akik között majdnem 20 év volt a korkülönbség...a bácsi már nem él, két éve meghalt. Végignéztem életük utolsó 10 együtt töltött évét, és a nénitől megismertem a kapcsolat csínját-bínját! Az 50 éves tollasozó nő még intenzíven vágyik a szexre ha egészséges. De a 70 éves férfi...Tudtommal ritka adomány a sorstól. Szerették ők is egymást.De a néninek az utolsó 10 év maga volt már a bezértság és a kín. Amellett, hogy állandó lelkiismeret furdalása volt, mert mindemellett imádta a férjét. Mikor a férje meghalt (mert beteges volt már, menni is csak lassan tudott...) összecsomagolt és elutazott a külföldön élő lányához, Ausztráliába a barátaihoz és következő évben Thassosra (görög sziget). Szép volt az a pár együtt piroslott év. De szó szerint PÁR. A néni elmondta, hogy bizony volt szeretője. Nem is egy...Na, ez kinek jó? Kívülről minden másnak látszik ám. Vannak kivételek, biztosan. Az meg, hogy valaki egyidősa a másikkal, vagy 5 év a korkülönbség, az nem számít.A kapcsolatok nem ennek a függvényében működnek jól vagy kevésbé jól! De mérlegelni kell. Nekem is tetszett már nős férfi, őrülten. Talán még bele is estem. De a MORÁL azt mondta: nem. Én mit szólnék, ha én lennék a neje, és tologatnám a gyerkőceimet a kocsiban, míg Józsi melléhetyeg?! Ugyanez: 20 évvel idősebb vagyok? Akkor nem. Mert hosszú távon nem lesz ez így jó. Kinek szüljek majd gyereket? A férjem nem éri meg, mire leérettségizik!
Válasz Mindenkinek:
amikor topicolok- ezzel kezdtem, hogy életemben először jöttem fel topicra, mert nem is nagyon értek az ilyesmihez, ezt is úgy küldte át egy barátnőm linkben, hogy na, ezt nézd meg- a gyermekem vagy suliban van, vagy a barátnőjével plázázott,vagy edzésen volt. Most ez kissé úgy hangzott, mintha le lennék cseszve, hogy életem nem minden másodpercét töltöm vele, mellette. Már nem igényli! Járja a saját útjait, ami-valahol...- természetes. Nem nagyon örülnék, ha topicolna velem. Miért? Mert kisírtam magamból a szomorúságomat. És neki TERMÉSZETESEN nem ez a véleménye, ő másképp lát mindent.Hisz ha nem így lenne, most nem itt nyavalyognék!! Semmi kedvem egy újabb vitához.Az ezredikhez.Semmi kedven nézni, ahogy foggal-körömmel védi az ürgét. Mellesleg, ha végigolvasod látod, hogy TAGADJÁK? takargatják a kapcsolatot! Csupán egy támadásnak venné ezt is. Még akkor is, ha név nélkül teszem. Más: igen , nagyon fiatalnak érzem magam. 20 évesen szültem. Nem bántam meg!!! A fiatalságot azért hangsúlyoztam, nehogy rögtön azzal támadjanak az újonnan bejöttek (mert nem mindenki olvas az elejétől)- hogy na, itt egy gyepes, aki már elfelejtette, hogy ő is volt kamasz! A férjem 3 évvel idősebb nálam. Nem vagyok elveszett nő. Sportolok, olvasok, nyelvet tanulok, imádok főzni és ánbloked élvezem az életet. Szeretem, ha a dolgok simán mennek, szeretem a harmóniát. Szeretem, ha szeretnek. Számomra ez fontos. És a legszeretettebb lénnyel vagyok hadilábon. Ennyi.
