Sir John Bowring (1792-1872) eredeti angol szövege A Magyar nyelvről:
"A magyar nyelv messze vissza. Ez kidolgozott egy nagyon sajátos módon és szerkezete nyúlik vissza, amikor a legtöbb most beszélt európai nyelvek még nem is létezett. Ez egy
----------
Nagyon jó.
Idemásolom az eredeti könyv megfelelő oldalát és az az eredeti szerinted aki egy régen Berzenczey által írt szöveget ismertet illetve eredetinek titulál.
Vicces.
Ha szükséges az előszó minden oldalát idemásolom.
Berzenczey Kossuth tábornoka volt.
A hölgy akitől idéztek nem ismeri Bowring könyvét, nem is látta és arról sem hallott, hogy a könyv valójában 2006- ban megjelent.
Ahol találtam ezt az idézetet,ott eredetinek az alábbi van mejelölve.
Sir John Bowring (1792-1872) eredeti angol szövege a magyar nyelvről:
The Magyar language goes far back. It developed in a very peculiar manner and its structure reaches back to times when most of the now spoken European languages did not even exist. It is a language which developed steadily and firmly in itself, and in which there are logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth its origin; and alien layers can be distinguished in it, which gathered together during the contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble-stone, consisting of only one piece, on which the storms of time left not a scratch. Its not a calendar that adjusts to the changes of the ages. It needs no one, it doesnt borrow, does no buckstering, and doesnt give or take from anyone. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence. What scholars cannot solve, they ignore. In philology its the same way as in archeology. The floors of the old Egyptian temples, which were made our of only one rock, cant be explained. No one knows where they came from, or from which mountain the wondrous mass was taken. How they were transported and lifted to the top of the temples. The genuineness of the Hungarian language is a phenomenon much more wondrous than this. He who solves it shall be analyzing the Divine secret; in fact the first thesis of this secret:
In the beginning there was Word, and the Word was with God,
Idegenek véleménye Árpád ősi népének ősi nyelvéről
Összegyűjtötte: Kerkayné Maczky Emese
Sir Bowring John (1792-1872)
A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meg-látszanak rajta az idegen,
--------------
Nos ez az idézet egyszerűen nem igaz.
Ezt az idézetet el lehet dobni.
Én vagyok az, aki 2006- ban saját költségére kiadattam Bowring művét, amelyet birtokolok.
Ha szükséges csatolom az eredeti könyben a megfelelelő oldal másolatát is.
Az szóbanforgó idézet valószínu forrása az Eloszó (Preface) 6. oldalán (eredeti lapszámozás szerint: vi) található. Angol szövege:
The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.
Magyar fordításban:
A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntoformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra teheto, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.
Idegenek véleménye Árpád ősi népének ősi nyelvéről
Összegyűjtötte: Kerkayné Maczky Emese
Sir Bowring John (1792-1872)
A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meg-látszanak rajta az idegen, különböző nemzetektől származó rétegek, melyek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv olyan mint a terméskő, egy tömből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfektemo, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei, amik egyetlen kőből készültek nem magyarázhatők. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték a helyére a templomokban. A ma-gyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni; tény, hogy e titok első tétele:
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.
Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban kiadott egy verseskötetet Poetry of the Magyars Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania címen, amelynek előszavában írta az itt közölt megállapítást. Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtől, és észrevette, hogy születése valahol a történelemelőtti idők homályában tűnik el.
Dudás Rudolf negyven éven keresztül minden nyomot felkutatott, hogy Sir Bowring prófétai meglátásának a nyitját megtalálja. Hamar rájött, hogy ilyen messzi távlatokba visszamenő ősiségben Sir Bowring titkába modern nyelvészeti eszközökkel nem képes betekintést nyerni. Kutatásai eredményeként megállapítja:
A magyar nyelv korát felbecsülni még megközelítőleg sem lehet; lehet, hogy egykorú a Vértesszőlős-i emberrel, 350,000 év, vagy még idősebb. Bizalommal hívhatjuk MAGYAR ŐSNYELV-nek is, mert kezdetben, a Biblia szerint az emberiség összessége egy nyelven beszélt. (Dudás Rudolf, A teremtés ősmagyar nyelve, Szikamber Kör, Vancouver, 1999)
"Többen idézik, magam nem tudtam utánanézni ennek az adatnak, hogy 1876-ban (vagy I 877-ben?) Trefort Ágoston akkori kultuszminiszter, állítólag jegyzőkönyvben is rögzítve, az alábbiakat mondta: "....én az ország érdekeit kell nézzem és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredete mellett törnek lándzsát."(227)"
"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát." -Trefort Ágoston 1877.
------------
Az idézet forrását is csatolni illett volna csatolni ráadásul nekem ennek az idézetnek keresésére egy évem ment rá az Akadémia Könyvtárában.
Nincs ilyen idézet. A témában Dr. Bakay Kornél is leírta egyszer, hogy ezt az idézetet nem tudja igazolni.
"Ezért most már inkább az iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon fogja fel a dolgok igazságát. Magyarország tehát boldog, jutott neki adomány sok; hisz örülhet minden órán, deákjának ajándékán, mivel megvan íme neki királyai és nemesei származásának a kezdete. Ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog véggel, most és mindörökké. Ámen.
SZCÍTIA
Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernak hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevű folyam nagy mocsaraival, ahol szerfölött bőven találni nyestet, úgyhogy nemcsak a nemesek és alrendűek ruházkodhatnak vele, hanem a gulyások, kanászok és juhászok szintén díszes ruházatot hordanak azon a földön. Ugyanis ott bővében van az arany meg az ezüst, s annak a földnek a folyamaiból drágakő és gyöngy kerül elő. A Szcítiával szomszédos keleti tájon pedig ott voltak Góg és Mágóg nemzetei, akiket Nagy Sándor elzárt a világtól. A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják.
De elég ennyi! Maradjunk meg a történet útján. Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai, miként a következőkben majd előadjuk. A szcítiaiak, amint mondottuk, jó régi népek. Róluk a történetírók akik a rómaiak viselt dolgait megírták, így beszélnek: A szittyák valaha igen bölcsek és szelídek voltak, földet nem műveltek, és majdnem semmiféle bűn nem fordult elő közöttük."
"Ami a tudományt illeti, konzervativizmusa miatt ez fogja utoljára elfogadni az új eredményeket, akkor, amikor már nem lesz más választása. Ehhez legalább egy emberöltő szükséges."
És addig még ott fogják egymást taszigálni a moslékosvályu mellett? Szörnyű...
Ó,igen. Ha valamit a sírba tesznek annak jelentése van.Ráadásul nemcsak annak kellett elfogadnia,akit oda temettek.
Közvetlen hozzátartózóinak,közösségének is. Ezek a keresztek általában bronzból vannak. Az peddig nem képvisel anyagi értéket.
Ha valaki( valószinüleg habsburg )képes volt megrongálni a Magyar Szent Koronát,akkor az képes lehet arra is ,hogy megalkosson egy ilyen elméletet.Mint ez a finnugor.
A tojásos példád nem érdekel, egy konkrét témáról beszélünk, ne terelj.
Az iskolai tankönyvek menyniben számítanak tudományos publikációknak? Az ereklyetartó mellkereszteket ugyanis a régészeti ásatásokról publikálták, sőt, még a bezdédi tarsolylemezt sem temette vissza senki. A kedvedért felnyitottam Györffy György István király és műve c. munkáját (ő gondolom "finnugristának" minősül), és ha jól olvasom, akkor ő is ír az István előtti kereszténységről.
Egyébként egy honfoglaláskori ereklyetartó mellkereszt még kevés lenne a kereszténység bizonyításához, mert a huszonötezer honfoglaláskori sírban ha jól emlékszem a számokra, akkor tíznél nem találtak többet, ráadásul a honfoglaláskori sírok temetkezési rítusa (pl. gazdagabb mellékletek, étel sírbahelyezése stb.) nem feltétlenül kereszténységre utal. Az arab írók pedig azt írták a magyarokról, hogy tűzimádóak voltak. Azt senki nem tagadta, hogy a honfoglalás előtt is voltak keresztény elemek a magyarságban, de azt igen, hogy ez általánosan elterjedt lett volna. Ahogy a sztyeppei népek, úgy valószínűleg a magyarok is sokszínűek voltak vallási szempontból.
Én a Trefort-idézetet kérdeztem, Köteles pedig nem nevezte meg annak lelőhelyét, márpedig arról ő is tudhatott, hogy az idézetről azóta bebizonyosodott, hogy hamisítvány.
Mit hazudnak a honfoglaláskori mellkeresztekkel kapcsolatban?
A szokásos butaságok ismételgetését a leleplezés követi, egy valamit Desert Win mégis kihagyott, ami szintén tévedés:
ti. hogy Hunfalvy Pál nem tudott volna magyarul. Az a helyzet, hogy Hunfalvy elég jól beszélte a magyar, és nem húsz éves korában tanult meg, (érdemes utánanézni, hogy hova járt iskolába, mielőtt ilyen butaságot leír valaki), sőt, bárki elolvashatja a naplóját is, amit magyar nyelven vezetett. (Nyilván csak megtévesztésből írt magyar nyelven...).