Idegenek véleménye Árpád ősi népének ősi nyelvéről
Összegyűjtötte: Kerkayné Maczky Emese
Sir Bowring John (1792-1872)
A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meg-látszanak rajta az idegen,
--------------
Nos ez az idézet egyszerűen nem igaz.
Ezt az idézetet el lehet dobni.
Én vagyok az, aki 2006- ban saját költségére kiadattam Bowring művét, amelyet birtokolok.
Ha szükséges csatolom az eredeti könyben a megfelelelő oldal másolatát is.
Az szóbanforgó idézet valószínu forrása az Eloszó (Preface) 6. oldalán (eredeti lapszámozás szerint: vi) található. Angol szövege:
The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.
Magyar fordításban:
A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntoformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra teheto, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.
Idegenek véleménye Árpád ősi népének ősi nyelvéről
Összegyűjtötte: Kerkayné Maczky Emese
Sir Bowring John (1792-1872)
A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meg-látszanak rajta az idegen, különböző nemzetektől származó rétegek, melyek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv olyan mint a terméskő, egy tömből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfektemo, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei, amik egyetlen kőből készültek nem magyarázhatők. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték a helyére a templomokban. A ma-gyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni; tény, hogy e titok első tétele:
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.
Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban kiadott egy verseskötetet Poetry of the Magyars Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania címen, amelynek előszavában írta az itt közölt megállapítást. Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtől, és észrevette, hogy születése valahol a történelemelőtti idők homályában tűnik el.
Dudás Rudolf negyven éven keresztül minden nyomot felkutatott, hogy Sir Bowring prófétai meglátásának a nyitját megtalálja. Hamar rájött, hogy ilyen messzi távlatokba visszamenő ősiségben Sir Bowring titkába modern nyelvészeti eszközökkel nem képes betekintést nyerni. Kutatásai eredményeként megállapítja:
A magyar nyelv korát felbecsülni még megközelítőleg sem lehet; lehet, hogy egykorú a Vértesszőlős-i emberrel, 350,000 év, vagy még idősebb. Bizalommal hívhatjuk MAGYAR ŐSNYELV-nek is, mert kezdetben, a Biblia szerint az emberiség összessége egy nyelven beszélt. (Dudás Rudolf, A teremtés ősmagyar nyelve, Szikamber Kör, Vancouver, 1999)
"Többen idézik, magam nem tudtam utánanézni ennek az adatnak, hogy 1876-ban (vagy I 877-ben?) Trefort Ágoston akkori kultuszminiszter, állítólag jegyzőkönyvben is rögzítve, az alábbiakat mondta: "....én az ország érdekeit kell nézzem és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredete mellett törnek lándzsát."(227)"
"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát." -Trefort Ágoston 1877.
------------
Az idézet forrását is csatolni illett volna csatolni ráadásul nekem ennek az idézetnek keresésére egy évem ment rá az Akadémia Könyvtárában.
Nincs ilyen idézet. A témában Dr. Bakay Kornél is leírta egyszer, hogy ezt az idézetet nem tudja igazolni.
"Ezért most már inkább az iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon fogja fel a dolgok igazságát. Magyarország tehát boldog, jutott neki adomány sok; hisz örülhet minden órán, deákjának ajándékán, mivel megvan íme neki királyai és nemesei származásának a kezdete. Ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog véggel, most és mindörökké. Ámen.
SZCÍTIA
Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernak hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevű folyam nagy mocsaraival, ahol szerfölött bőven találni nyestet, úgyhogy nemcsak a nemesek és alrendűek ruházkodhatnak vele, hanem a gulyások, kanászok és juhászok szintén díszes ruházatot hordanak azon a földön. Ugyanis ott bővében van az arany meg az ezüst, s annak a földnek a folyamaiból drágakő és gyöngy kerül elő. A Szcítiával szomszédos keleti tájon pedig ott voltak Góg és Mágóg nemzetei, akiket Nagy Sándor elzárt a világtól. A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják.
De elég ennyi! Maradjunk meg a történet útján. Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai, miként a következőkben majd előadjuk. A szcítiaiak, amint mondottuk, jó régi népek. Róluk a történetírók akik a rómaiak viselt dolgait megírták, így beszélnek: A szittyák valaha igen bölcsek és szelídek voltak, földet nem műveltek, és majdnem semmiféle bűn nem fordult elő közöttük."
"Ami a tudományt illeti, konzervativizmusa miatt ez fogja utoljára elfogadni az új eredményeket, akkor, amikor már nem lesz más választása. Ehhez legalább egy emberöltő szükséges."
És addig még ott fogják egymást taszigálni a moslékosvályu mellett? Szörnyű...
Ó,igen. Ha valamit a sírba tesznek annak jelentése van.Ráadásul nemcsak annak kellett elfogadnia,akit oda temettek.
Közvetlen hozzátartózóinak,közösségének is. Ezek a keresztek általában bronzból vannak. Az peddig nem képvisel anyagi értéket.
Ha valaki( valószinüleg habsburg )képes volt megrongálni a Magyar Szent Koronát,akkor az képes lehet arra is ,hogy megalkosson egy ilyen elméletet.Mint ez a finnugor.
A tojásos példád nem érdekel, egy konkrét témáról beszélünk, ne terelj.
Az iskolai tankönyvek menyniben számítanak tudományos publikációknak? Az ereklyetartó mellkereszteket ugyanis a régészeti ásatásokról publikálták, sőt, még a bezdédi tarsolylemezt sem temette vissza senki. A kedvedért felnyitottam Györffy György István király és műve c. munkáját (ő gondolom "finnugristának" minősül), és ha jól olvasom, akkor ő is ír az István előtti kereszténységről.
Egyébként egy honfoglaláskori ereklyetartó mellkereszt még kevés lenne a kereszténység bizonyításához, mert a huszonötezer honfoglaláskori sírban ha jól emlékszem a számokra, akkor tíznél nem találtak többet, ráadásul a honfoglaláskori sírok temetkezési rítusa (pl. gazdagabb mellékletek, étel sírbahelyezése stb.) nem feltétlenül kereszténységre utal. Az arab írók pedig azt írták a magyarokról, hogy tűzimádóak voltak. Azt senki nem tagadta, hogy a honfoglalás előtt is voltak keresztény elemek a magyarságban, de azt igen, hogy ez általánosan elterjedt lett volna. Ahogy a sztyeppei népek, úgy valószínűleg a magyarok is sokszínűek voltak vallási szempontból.
Én a Trefort-idézetet kérdeztem, Köteles pedig nem nevezte meg annak lelőhelyét, márpedig arról ő is tudhatott, hogy az idézetről azóta bebizonyosodott, hogy hamisítvány.
Mit hazudnak a honfoglaláskori mellkeresztekkel kapcsolatban?
A szokásos butaságok ismételgetését a leleplezés követi, egy valamit Desert Win mégis kihagyott, ami szintén tévedés:
ti. hogy Hunfalvy Pál nem tudott volna magyarul. Az a helyzet, hogy Hunfalvy elég jól beszélte a magyar, és nem húsz éves korában tanult meg, (érdemes utánanézni, hogy hova járt iskolába, mielőtt ilyen butaságot leír valaki), sőt, bárki elolvashatja a naplóját is, amit magyar nyelven vezetett. (Nyilván csak megtévesztésből írt magyar nyelven...).
Nem elmélet, hanem tudományosan bizonyított tény. Egyébként pedig semmi köze a Habsburgokhoz.
Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel?
"...ezekből kiderült, hogy - a korábbi feltevésektől eltérően - nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel."
A nyelvészet sohasem állított semmit a genetikai rokonságról :)))
Genetika és összehasonlító nyelvészet, két teljesen különböző dolog.
"Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a császári udvar helyeztette a Magyar Tudományos Akadémia székeibe azokat a nem magyar származású nyelvészeket, akik a magyarok finnugor származtatásának a hívei voltak."
Ja, mint pl. Budenz Józsefet? Aki németként (Hessen-Kassel) akkoriban éppen a Habsburgok ellenségének számított? :))) Bécs azt is megtiltotta, hogy Pesten finnugor intézetet alapíthassanak. Erre csak 1867 után kerülhetett sor, amikor meg az osztrákoknak már semmi beleszólásuk nem volt a magyar kulturális-tudományos életbe.
"Ugyanakkor fontos rávilágítanunk arra a tényre, hogy a nyelvészeten kívül egyetlen tudományág sem támasztotta alá a magyarok finnugor eredetét."
A nyelvészet foglalkozik a nyelvek eredetével, ez a feladata és nem más. A magyar nyelv pedig kétségkívül az uráli/finnugor nyelvcsalád tagja. Ez a 19. század óta nem vitatéma sehol a világon a nyelvészek között. Csak idehaza, a sok szittyahun árpádsávos széljobbos idióta álmodozik állandóan sumér- meg hun rokonságról, mert hát az micsoda dicsőség lenne ugye.... :)
"Végül egy idézet: (...) -Trefort Ágoston 1877."
Köztudott, hogy ez az állandóan citált idézet sohasem hangzott el Trefort Ágoston szájából. Rég túlvagyunk ezen. Felejtős.
Az Élet és Tudomány közelmúltban megjelent számában olvasható dr. Béres Judit tollából, hogy finn-magyar kormányközi együttműködésben 1994 és 1997 között tizenhat ma élő eurázsiai népességcsoportban végeztek genetikai vizsgálatot, ezekből kiderült, hogy - a korábbi feltevésektől eltérően - nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel. Mit szól mindehhez egy másik szakma, a történettudomány képviselője? - Erre voltunk kíváncsiak, mikor megkerestük dr. Köteles Lajos történészt, akinek karácsonyra jelenik meg Magyarságismeret mindenkinek című könyve, amely az újabb kutatások eredményeként a magyar őstörténetről is új ismereteket fogalmaz meg.
- Magyarországon a 19. század végétől fogadták el a finnugor eredeztetést, és akkortól ezt kizárólagossá tették. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a császári udvar helyeztette a Magyar Tudományos Akadémia székeibe azokat a nem magyar származású nyelvészeket, akik a magyarok finnugor származtatásának a hívei voltak. Kétségtelen tény, hogy a kor tudományos színvonalán dolgoztak, rájöttek, hogy bizonyos népek közös nyelvcsaládba tartozhattak. Európában akkor egyedül a finnugor népekkel találtak nyelvi rokonságot. Ugyanakkor fontos rávilágítanunk arra a tényre, hogy a nyelvészeten kívül egyetlen tudományág sem támasztotta alá a magyarok finnugor eredetét. A zene, az antropológia, az írás, a vallás, a régészeti leletek egy sokkal távolabbi és sokkal keletebbi őshaza felé mutattak.
- Az antropológia eddig milyen eredményeket ért el a magyarság eredetének kutatásában?
- A XX. század elején kialakult egy új tudomány: a vércsoport-antropológia, amely a gének rendszerének különbözőségéré épül, ugyanis egyes fajtáknál a vércsoportok megoszlása állandó, és vizsgálatokkal kiderítették, hogy a generációról generációra öröklendő vércsoportok egy-egy embercsoportra hosszú ideig jellemzők maradnak. Például az AB és a 0 vércsoport az, amelyiknek az öröklése szerint meg lehet állapítani, hogy mely népcsoport honnan származik. Kiderítették, a 0 vércsoport az úgynevezett ősnépekre jellemző, például az örményeknél, a baszkoknál, a keltáknál fordul elő gyakran. A B vércsoport pedig Mongóliában és Elő-Indiában jellemző a lakosságra. Sokat mond az a tény, hogy a Kárpát-medencében Árpád népének honfoglalása előtt a B és az AB vércsoport gyakorisága többszöröse a nyugat-európainak. Ez azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt itt élt népek ázsiai eredetűek voltak, és Árpád magyarjainál ugyanez a belső-ázsiai eredetre utaló vércsoport mutatható ki. Ezt követte egy másik eljárás, az úgynevezett jelzőgének vizsgálata, melyet a nyolcvanas évek közepén a japán Matsumoto professzor dolgozott ki. Bebizonyította, hogy a genetikai kötődés jellemző egy-egy népességre, és ennek összehasonlításával a különböző népcsoportok rokonsági foka megállapítható. Az ő módszerével Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, s kiderítették, hogy a magyar népben északi mongolid, déli mongolid és europid jelleg található meg. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a magyarság olyan helyen élt, ahol mind a három jelleg egyszerre volt megtalálható, azaz a Kaukázus és a Fekete-tenger között. Ezért elmondható, hogy a magyarság rokon az árja népekkel, mert nagyobb arányban fordul elő az europid gének kombinációja, mint például a finneknél. Náluk semmilyen mongolid jelleg sem mutatható ki, és jóval kisebb az europid gének aránya, mint a magyaroknál. Ebből az a következtetés vonható le; hogy a finnek egy más típusú ősnépességhez tartoznak, és ők ma már azt is tanítják.
- A történelem során milyen kapcsolat lehetett a magyarok és a finnugorok között?
- Mivel a finnugor népek mindegyike genetikailag eltér a magyarságtól, nem lehetett közös finnugor ősnép, csupán átmeneti együttélésről beszélhetünk. Ennek természetesen maradtak nyomai, egy kimutatás szerint a magyar népességben 0,6 százalékos az ugor jelleg. Ez nem sok, biztos, hogy ennél jóval nagyobb a török arány.
- Az antropológia szerint mely népcsoportok állnak legközelebb hozzánk?
- Ebben a kérdésben ismét Matsumoto professzor vizsgálata jön segítségünkre. A jelzőgének alapján a magyarokhoz hasonló jelleg Kelet-Turkesztánban az ujgurok körében található, ők most Kína északnyugati részében élnek. Valamikor ők is részesei voltak annak a magas kultúrának, amelynek az ismert birodalmak előtt időszámításunk előtt 3000 és 1500 között Belső-Ázsia volt az otthona, és ehhez kapcsolódtak a mi őseink is. Innen áramlottak ki azok a népek, amelyek megteremtették az indiai, kínai kultúrát, a sumér birodalmat, illetve az ókori Mezopotámiát és Egyiptomot.
- Ebből a tényből magyarázható a magyar-sumér kapcsolat?
- Hitelt adok annak a nézetnek, amely szerint a magyar írás perdöntő. Ha egy népnek több ezer éves írása van, akkor az nem lehet primitív nép. Ha több nép írása és nyelve ugyanolyan tulajdonságokat mutat, mint esetünkben a szanszkrit, a sumér és a magyar - ezekben azonos a ragozó szerkezet és megegyeznek a szógyökök, akkor elmondhatjuk: ezek a nyelvek azonos kultúrkörhöz tartoztak. Hogy genetikailag nem mi voltunk a sumérok, az bizonyos; ugyanakkor az is, hogy az ősi kultúrkörhöz kapcsolódott a magyarság, és tulajdonképpen Európában az ősi Kelet egyetlen örököse vagyunk, nyelvünk, kultúránk, népművészetünk, zenénk mind-mind ebbe a régmúltba vezet vissza: az időszámításunk előtti 3000 és 1500 közötti Belső-Ázsiába, amely akkor a világ kulturális központja volt. Évezredeken keresztül a kultúra keletről érkezett, és a Kárpát-medence volt ezeknek a népeknek az egyik legkedvezőbb letelepedési helye. Számos nyugati írásban olvasható, hogy az újkőkori forradalom (3000-től 1500-ig) kiinduló pontja a Kárpát-medence volt, ahol Európában először termesztettek gabonát öntözés nélkül, itt honosították meg a vaskohászatot.
- Bár arról beszélünk, de még nem tisztáztuk, miért is fontos egy népnek a származása?
- A Habsburg-háznak annak idején nagyon jól jött finnugor rokonságunk, mert az alapján hangsúlyozhatták, hogy a mi rokonaink gyűjtögető, halászó, vadászó primitív népek voltak, és örüljünk neki, hogy befogadott bennünket a fejlett Európa. Amikor egy népnek évszázadokig ezt sugallják, az lelkileg tönkreteszi. Ugyanakkor a származástudatból erkölcsi erőt is lehet meríteni, ha tudjuk, hogy olyan néphez tartozunk, amelyik több ezer évig képes volt fennmaradni nyelvével, kultúrájával, kreativitásával, hiszen ezek a gének egyfajta mentalitást is hordoznak.
- A finnugor elmélet alapjait idegen származású nyelvészek vetették meg, ilyen például Josef Budenz, aki húszéves korában tanult meg magyarul és Budenz József néven vált ismertté, vagy Hunsdörfer Pál, akire ma Hunfalvyként emlékszünk. Senkinek sem tűnt fel, hogy egyedül nyelvészek írják meg a magyar őstörténetet, hogy nincs finnugor ősnyelv, és senki sem bizonyította be, hogy létezett valamiféle őshaza, arról csak feltételezésként írtak?
- A felsoroltakkal elsősorban az a gond, hogy úgy dolgoztak nyelvészként, hogy nem tudtak magyarul, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a kor színvonalán kiváló nyelvészek voltak. Részükről nem biztos, hogy szándékosan akarták félrevezetni a magyarokat egyszerűen átvettek egy Európában már elterjedt elméletet.
- Több szerző megfogalmazta, hogy ezeket a tudósokat a bécsi udvarból irányították...
- Tagadhatatlan, hogy a Habsburgok minden eszközzel támogatták, hogy a finnugor származásunk elmélete kizárólagossá váljon a magyar tudományos életben, ezt tették kötelezővé az iskolai oktatásban is, 150 év óta ma is ez a kizárólagos. A kommunista diktatúrának sem volt érdeke, hogy változtasson ezen.
- A genetikusok kutatási eredményeit az akadémikusok nem hajlandók kommentálni, az országos sajtó is hallgat róla. A genetikusok által feltárt tényt mikor lesz hajlandó elfogadni a történészi és nyelvi, szakma, illetve az oktatás?
- Az oktatás már részben elfogadta, hiszen a tanártól függ, hogy mit tanít. Egy tisztességes tanárnak el kellene mondani a magyarok származásának különböző elméleteit a tényekkel együtt, és aztán rá kell bíznia a diákra, hogy keresse meg, melyiket fogadja el. Óvakodnék attól, hogy egyik pillanatról a másikra egy másfajta elméletet tegyünk kötelezővé. Helyesebb, ha minden nézetet megismertetünk mindenkivel. Ami a tudományt illeti, konzervativizmusa miatt ez fogja utoljára elfogadni az új eredményeket, akkor, amikor már nem lesz más választása. Ehhez legalább egy emberöltő szükséges.
Végül egy idézet:
"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát." -Trefort Ágoston 1877.
