Szerintem azt sem tudod mi fán terem az úgymond felekezeti keresztények adaptálta Isten lelke a "szent" és sérthetetlensége.... Sőt a legteljesebben mindegy számodra is visszaélni gátlástalanúl jóhiszeműnek mutatva Istennel, nevével, ha van neki egyáltalán, persze a jól bevált dogmanickken kívűl....., és személyével.... Így hát azt mondasz amit csak akarsz és ehhez még lelkiismereted sincs!
Sokkal egyszerűbb - a végén maga mondja, hogy "Hű, lebuktam!". Innen tudni. Nameg az is gyanús amikor valaki nem gyanús (lásd: Virágh elvtárs), mert az igazi boszorkány tud úgy varázsolni mintha nehezebb lenne a kacsától - hiába könnyebb valójában.
Igen az ilyen " IGAZ " egyházaknak nincsennek kritikusai, Paleokrites-ei és józan ítélői sem!
Ha nincs kontroll, akkor nincs mérce, deha nincs mviszonyítási alap, akkor mi van? Biblia? A biblia nem élő, sem nem személy, de gondolkodni sem képes a holt betűk összegzése...., ígyhát beszélgetni sem tud személyreszabottan, ezt megteszik azok akik ebből merítik merészen és gátlástalanul elméleteik teóriáit....., persze nem elfogulatlanul, de annál erőltetettebben dogmatikáltan....!
Isten előtt nincsennek eklézsiák, egyházak, csoportosulások, bandák, lélekkúfárok, hittetők, próféták, keresztények, vallások....., hanem emberek vannak....., egyéni emberek.... A zsidóság persze, mint Isten által külön kezelt nép..., és én hiszem, hogy Izmael népét is figyellemmel kíséri az Isten....és majd eljön egy nagyobb testvéri béke....
Igaz egyház? Miben igaz az egyház? A keresztény egyházról van szó, avagy Mumbula Rasmanati egyházról? Melyik az igaz egyház? Talán felekezetenként kellene feltenni egy kérdőív alapján, akkor majd kiderül, hogy kik vannak szavazóképessek többen!
Istennek nincsennek egyházai, sőt ellentétes ez a bibliai elvvel! Ha egy igaz ember sincs a keresztény tanítás alapján, akkor egy igaz egyház sincs!
Én nem sokat filózom azon, mi a sokáig. Ha bakot tartok, mert kell, az jó, de csak egy ideig. Enni már nem jó összefont ujjakkal. Én meg azt láttam, amikor jól meghatározzák emberek, mit, és meddig, mikor és hogyan, akkor már nem jó.
Szerintem sokszor szervezettek lesznek az utolsó idők szentjei, de egyre rövidebb ideig. Egyre inkább támadnak jeltevők, hamis, de erős emberek, egyre inkább elhatalmasodnak. Ezek ki fogják szorítani a szervezett gyülekezetből a szenteket, állandó hierarchiát hoznak létre, és így megragadva megőrizhetik saját posztjaikat.
Végül már lehetetlenné teszik a szerveződést, sőt, a mindennapi megélhetést is, csak az adhat, és vehet, aki felveszi a fenevad nevét, vagy nevének a számát...
Még később pedig annyira nem szerveződhetnek, hogy még életük is fenyegetve lesz, nem, hogy egy istenes szervezet létezhetne.
Szó sem lesz jogi elismerésről, egyebek.
Én ezeket várom.
Ellenben, ha bejegyzik valahol az emberi szeveződést, ezzel a világgal való (részbeni) közösségüket nyilvánították ki. Erre semmi szükség Krisztusban. Ő nem huzakodott a világgal (lényegében a világ, Róma ölte meg), és nem is olvasd össze vele. A szentség elválasztottságot jelent, Jézus szent maradt a földi királlyal szemben (Heródes), és Pilátussal szemnben is, nem bejegyeztette magát, tanítványait, hanem független maradt tőlük. Ahogy a főpapoktól is. Csikorgatták is a fogukat rendesen, és meg akarták ölni. Mint akármely törvénytelent. Sőt, Őt inkább, mint azt. Szerintem semmi ok nincs arra, hogy be kéne jegyezni az emberi szervezetet, ennek nyoma sincs a Jelenések Könyvében, sem Jézusnál, sem apostolainál. Pál elismerte a jogot, de nem előre, hanem utólag (nem, mikor megverték, hanem, mikor el akarták küldeni, akkor hivatkozott római mivoltára). Aki bejegyezteti magát, nem a bibliai utat járja.
Hozzászólnék ehhez az érdekes témához, ha nem bánod.
Az előttem szólóhoz is, Ezt most én sem mondanán el másképp.
Az érdekes az egészben, hogy jó példát hozott Cserfa a királysággal, Izraelben.
Én nekem is úgy jött le , hogy a királyi szék aMessiásnak volt fenntartva, és amikor Sámueltől királyt kértek, Ő nem is akarta nagyon, tudta hogy nem ez az igazi elhatározása Istennek.
Végülis lett király, de már Isten jó előre leírta (MózesIV,ben ha jól emlékszem), mielőtt meg lett volna, hogy milyen legyen a király,(királyi törvény) és milyen ne.
Ez csak úgy lehetett, hogy bár nem akarta, de tudta, hogy Izrael királyt fog követelni, mint a pogány népek.
Atémánkba ez annyiban idevágó, hogy :
ja lehet hogy Isten nem így steretné , hogy megvalósuljon az Egyház a földön, ahogy most sikerül neki. De most ennyire futja, szerintem lesz jobb is, Istennek jobban tetsző. El tudom képzelni, hogy olyan formációk lehetnek még, amin most meglepődnénk.
Szóval én sem tartom túl jónak a jelenlegi formációt,(bejegyzés stb) főleg ,mert errre az adminisztratív megalakulásra a világ kényszeríti az egyformában hívőket. Ezzel szinte determinálva az előljárokat, hogy ugyanazokat a hibákat, visszaéléseket kövessék el, ami avilági szerveződésekben elfogadott törvényszerűség.
Jobban tetszett a régi formáció: mindent bevittek (ki mit gondolt), senki nem nélkülözőtt, féltek tőlük a városlakók, és dicsérték Isten nevét.
Ne mondom, hogy ez most is kivitelezhető, de jó lenne látni ilyen csoportokat, akikről igaz, hogy a világ arról ismeri meg őket, hoiyg szeretik egymást.
Na hasonló fellállást nam nagyon láttam, bár jártam pár helyen, ahol Isten nevében jöttek össze.
Nyugodtan alapíthatnak az Igazi Egyház tagjai (továbbiakban javaslom az Egyház megnevezést, megkülönböztetve az egyházaktól). Bélyeggyűjtő, vagy gittegyletet, szakszervezetet, pártokat (azért a pártoskodás nem jellemző az Egyház tagjaira), stb. Akár felekezetet is.
De attól még az Egyház nem az ő akaratukon, sem nem a munkájukon múlik.
Így lehet, hogy valamely felekezetnek a tagjai egyben az Egyház tagjai is.
Példát is írok, hogy gondolom.
Ha Jézus az Egyház (az Ő teste, ahol Ő a fej), ott a tagok olyasmik, mint a sejtek, vagy kisebb nagyobb részei Krisztus szervezetének. De Krisztus a fő, Ő határozza meg, mi legyen Az egész szervezet Krisztusból, akarom mondani a fejből nő ki (csakugyan így van az embernél is, nem véletlenül lettünk Isten képére és hasonlatosságára teremtve). Szóval, ha más fej támadnak, az ki kell vágni. Ha a fej nélküli csomó, duzzanat, rák, azt is. Maga Isten gondozza Fiát. Na most, ha a tagok szervezkednek, ez olykor jó lehet. Pl. egy időre különösen erősek lehetnek. Olyasmi ez, mint ha a kéz ujjait összefonjuk. Mondjuk, hogy bakot tartsunk, stb. De sokáig nem jó, ha egy része a tagoknak ilyen sajátosan szervezett. Jobb az, ha ahogy a Fej akarja, úgy van. A Fej érzi a tagjait, szereti is őket, de egy egészséges ember ettől még nem beszéli meg tagjaival, mit fog tenni. A Fej Úr is, Úrként is viselkedett. A tagok (a 11) barátai lettek, de mihelyt önállóan, a Fejtől függetlenül, vagy a Fej mellett próbálkoztak (Péter legalábbis), egyből rendreutasítás lett a válasz, nem eltűrt fejetlenség.
Ez mellé a Szellem, Aki a Fej üzeneteit hordozza. Ő éltet, átjár, a tagok között és a tagokban. Ő mozog, ahol pangás van, ott romlás is (Ezékiel folyója). Márpedig ahol szabályok, mitkell-ek és mitnemszabad-ok, tanok, tételek kristályosodonak ki, ott már nem kell a Szellem, Aki mint a szél...
Szóval az emberi szervezet egy időre lehet ugyan hatásosabb egy cél érdekében, de ha úgy marad, emberek által szervezetten, akkor inkább nyomorék, fogyatékos, az egy célon kívül csak hátránya van. Isten is rendre felülbírálta az emberek szervezeti törekvéseit, felojebb és lejjebb helyezte az emberek által kinevezetteket, mit sem törődött elképzeléseikkel. Ő Úr.
Máshogy is mondom. A régi szervezettség legmagasabb formája a királyság lett volna. Neheztelt is Isten Izraelre, hogy ember királyt kértek maguknak. Megkapták ugyan, de nem lett benne köszönet. Így lehet ez az emberek által létrehozott hierarchiával, tekintélyekkel, stb. Nem véletlen, hogy ilyesmivel Pál nem törődött. Azazhogy, a teste igen, hogy futása hiábavaló ne legyen, volt, hogy a fő apostolok elé tárta azt az evangéliumot, amit ő hirdetett. Később azonban ár nem törődött a tekintéllyel, és állította, ő semmivel nem kisebb a fő apostolokál.
Isten nem változik. Sem kezdetben, sem annak folytatásaként nem jött létre kinevezéseken alapuló hirerarchiájú emberi szervezet. Nem lettek iskolák, sem tantervel, tanmenetek, sem krisztusiképzés, sem állandó vezetés... Isten pedig nem változik. Nem gondolom, hogy tételekbe foglalják a tanítást, meg rendeletekbe az apostoli rendeléseket, és többé már nem kell Szellem, elég az emberek rendszerezése.
Örülök, ha tetszik. Jómagam is kijártam a fősulit, és nem egy hittestvérddel találkoztam ott :-)...
Szerintem a háromságtan nem üdvösség kérdés, jómagam az ígék alapján az igazságot valahol a kettő között érzem. Szándékosan mondom, hogy érzem, mert ez egy emberi fogalmakkal leírt olyan közösség, amit nem lehet igazán jól emberi fogalmakkak leírni. Mindenesetre én az Úr Jézus Krisztust Istennek tekintem, mivel csak az Istennek van "egyedül élete Önmagában", mindeki más ezen a világon az Ő fenntartó munkájuk eredményeképpen élhet...
Más. Nagy a csend a magyar-jelen fórumon, 18-án feltettem a választ a magyar Jézus témában, de azóta nem reagáltak rá. Szóval azért érdekelne honnan ismered avarát...
Szerintem ennél egyszerűbb a helyzet:
János ev. 13:35 "Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok."
Szerintem az őszinte, önzetlen szeretet hiányzik sorainkból, mindenkiben van egy kis "egészségesnek" titulált önzés, ami rossz...
Aztán, ami a látható egyházat illeti, nincs más különbség "csak" annyi, mint ami a zsidóknál is volt:
Rómaiakhoz 3:1-2 "Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körűlmetélkedésnek? Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten Reájok Bízta az ő beszédeit."
A látható egyháznak van küldetéstudata: átadni az embereknek azt amit Isten reá bízott.
Köszönöm soraidat! Már írtam, meg is erősítem, én is sokat épülök (fejlődök) írásaidon, eléggé megszerettem JT-t, ha írásaimból ez nem is tűnik ki. És én szívesen olvaslak téged, ha több dolgodat nem is vagyok képes bevenni.
Na ezt varhatod -- akinek ven is ilyen kepessege tuti nem dicsekvesre kapta, es ha valoban tagja az emlitett egyhaznak, nem fog mutatvanyoskent jarni, es demonstralni a hovatartozasat -- hanem eli az eletet megfeleloen. Ahogy pl. a bojtolest sem mutatni kell Jezus tanitasa szerint, es az egyeb mutogatasoktol tartozkodni.
Masreszt nem arrol van szo, hogy "nem fog rajta a mereg"? :-))) Ami valoban jele annak, hogy valaki Krisztusban van. Ez nem pont azonos a mergezo italok fogyasztasaval.
>Viszont milyen jel az olyan „jel”, amely csak akkor látható, ha hiszünk benne?
Ezzel mi a konkret problema? Nem Jezus mondta Tamasnak, hogy az boldog, aki nem lat, megis hisz?
Sátán szólította fel az embert, kísértse meg az embert. Meg pl. most te.
De Sátán legalább azzal érvelt, ami meg is van írva. Te rosszabbul teszed, elforgatod, holott szvsz sejted, miről van szó (mert nem az értendő, ha valaki mérget iszik, hanem inkább az, halálost. A Csia fordításban is dőlt betűkkel van szedve a „mérget” szó.)
De ki is fejthetem: Ha valaki életre való dolgot ihat (Krisztus vérére, azaz halálára emlékezik a borral) ihat halálost is. És nem árt neki. De persze, ha nem kísértésből, hanem tudatlanságból valóban mérget, halálos dolgot iszik, akkor sem árt neki, ez is jel, és ez is megtörtént, rendszeresen (János apostollal is, ennek jele a kehelyből kimászó kígyó), magam is tanúja vagyok ilyesminek.
Hogy valaki hivalkodásból tenné a jeleket, az meg nem krisztusi, Ő sem adott jelet felszólításra. Holott annyi jelet tett egyébként, hogy… és mégsem hittek neki. A jelkívánók szvsz sosem fognak hinni. Aztán a Bibliából is ismerünk embert, aki semmiképpen nem hitte, hogy Isten természetfelettit cselekszik, így ő ki is maradt az ígéretekből (pl. Elizeus korában egy főember).
Az is félreértés, kedves újvári, hogy mindenkit minden jel kísér. Erre semmi ígéret, mert többes számban van a dolog. Akik hisznek, azokat kísérik az ígért jelek (ha Jézus nem hazudik). De az is ígéret, nagyobbat is fognak tenni tanítványai, mint Ő, és erre várni kell, mert ez még nem volt meg (gondolom, mielőtt visszajönne, meg kell ezeknek is lenni).
A kritériumok meg nem szigorúak, szerintem, hanem elemiek. Hiszen oly magától értetődően (kijelentő módban) vannak bejelentve, hogy én legalábbis semmi okát nem látom, miért kéne ezeket elhagyva egész istentelen (Isten nélküli, hiszen ígéretek nélküli) szervezeteket Igaz Egyháznak vallani. Szerintem ha keres az ember, ilyet keressen, ezekbe vágyjon, és amik ezek pótlására vannak, azokból meg ki kell menni, ha nem éhezik és szomjazzák az igazságot, azaz az Igazságot, az Ő egyszerű ígéreteivel együtt.
Hogy meg egyesek beteszik a Bibliába, hogy ezt nem találni a régebbi kéziratokba, meg azt nem találni, én úgy tudom, a Márk ev. végét több írásban megtalálták, mint sok más dolgot, amin nem akadnak fel. Hanem inkább mindenféle emberek azon mesterkednek, hogy elforgassák a hívők hitét, mert nekik nincs, hát senkinek ne legyen. De én azt találtam, Isten gondot visel a Bibliára, és a Szellem meg eszünkbe juttatja, amit Jézus mondott. Vagyis ha a Biblia igaz, igaz a Már evangélium vége is, Krisztus ígéreteivel együtt.
Kedves újvári, ha te elkezded mondogatni, ez sem igaz, az sem igaz a bibliában, csak az igaz, ami téged igazol, akkor te már nem is a Bibliát, hanem egy kimazsolázott emberi szerkesztésű dolgot tartasz mérvadónak. De veled szemben Krisztus Jézus szerint sem az Írás (Ószöv.), sem az Ő beszédei fel nem bonthatók (el nem múlnak, míg mind be nem teljesül). Kérlek téged, legalábbis, ha velem beszélsz, ezt a fogást többet ne használd. Ha meg élcelődni kívánsz írásomon, meg Krisztuson, kérlek, velem ne tedd, mert nekem bizony jelent valamit, ha valaki csúfolódásra adja magát (azt kerülöm).
Érdekes ez, eltűnt a hozzászólásom. Hát felírom mégegyszer:
Kedves újvári!
Nem értelek téged! A lelkemet szinte kiírom, hogy az egyház (az igaz egyház) a földön van. És fejtegettem, sokszor, több helyen is a szerintem vélt jellemzőit. Hogy Krisztus Nevében jönnek össze, egy akaraton vannak, stb. Ha nincs így, ha van köztük, aki nem ilyen, akkor nem iga egyház (mert az Úrban semmi sötétség, sem meghasonlás). Így lehetetlen, hogy nagy létszámú legyen, az is, hogy emberi szervezet. Stb., stb.
Az igaz egyházban meg nem fogják magyarázni az apostoli leveleket, erről könyveket sem fognak kiadni. Mert nyoma sincs annak, hogy lenne apostoli írás magyarázó, sem apostoli írásmagyarázat magyarázó, sem apostoli írásmagyarázatot magyarázó magyarázatot magyarázó magyarázat s így tovább. Senkinek nem kéne Isten és az ember közé beékelődni, aki Isten helyett tolja magát, hogy majd ő megmagyarázza, amit Istennek kéne vezetésben adni, az hamis, vagy kicsi, aki nem tudja, mit beszél (a kicsit szeretetben kell befogadni, semmit sem ítélgetve vélekedéseit).
Látható jele is van az igaz egyház tagjainak. Új nyelveken szólnak, kígyót vesznek fel és nem árt nékik, halálosat isznak és nem árt nékik, betegekre vetik kezeiket és meggyógyulnak (ezek azok jelei, akik hisznek), egymást különbnek tartják, kiki alacsony helyzetre törekszik, saját munkájából él, nem ember vezeti, hanem Isten, egymást szeretik és a világot nem, egymás terheit hordozzák, és kiki a maga terhét hordja, imádkoznak, Isten igaz tanúi (mindamellett, ami ígéret, persze a nekik adott töredékek-részek szerint), hamis dolgok mellett nem tanúskodnak, stb. Ezek nélkül meg gáz van, vagy az illető hívő hamis, vagy a Biblia (én az előbbire tippelek).
Hogy az özvegyekről miket ír a Biblia, felettébb érdekes ez. Pl. az özvegyek házát a színből hosszasan imádkozók, meg az elölülők emésztik fel (elég rágós étel ez, de erről nem fogok írni). Szvsz JT eléggé emészti az özvegyek házát, ahogy sajnos az adventisták is, mert méltatlan emberek ülnek elől, a fő helyeken, különösen írástudóik.
Felettébb furcsa, ha a fő emésztők buzdítanak az özvegyek vizsgálatára, meglepő, vagy nagyon ravasz, így lehet lefedni a valódi problémát (krisztusi tanítás) a van-e a fején sapka, vagy nincs dologgal. Az igaz egyházban előbb az özvegyek házát emésztőket kéne tán kivetni.
Való igaz, különbség van férfi, meg asszony között, az özvegyasszonyt el kell utasítani a gyülekezeti szolgálattól, menjen inkább férjhez és előbb arról (otthon) gondoskodjon övéiről, csak ezután a gyülekezetben. Ilyen dolga a férfinak nincs. Írta ezeket Pál. Meg azt, özvegyasszony csak az Úrban menjen férjhez. De más is van Pál tanításában, ami ennél előbbre való, pl.: „…A jövőben azok, akiknek asszonyaik vannak, úgy legyenek, mintha nem volnának nekik, akik sírnak, mintha nem sírnának, akik örvendeznek, mint a nem örvendők, akik vásárolnak, mint akiknek nincs semmijük,…”, stb. Ha valaki vizsgálja, tanítgatja hát az özvegyeket, legalább maga megfeleljen ezeknek, különben méltatlan ember várna el dolgokat emberektől.
De szerintem elvárásokkal fellépni emberekkel szemben, szabályokat, törvényt készíteni az apostoli tanításból helytelen. Aki szereti Istent, olvasni fogja ezeket, gondolkodni és imádkozni ezek felől, és őt vezetni fogja Isten. Nem emberi elvárások, hanem a szeretet (az Úr szeretete), ami vezet, ami megtart. És az ilyen embernek nem kell fejtegetni, ki, mit és hogy értsen. Hanem aki ilyen elvárásokat megfogalmaz, ha kijelentésből teszi (mint Pál), az a kijelentések miatt gyötrelemre is adatik, és ő maga felülről kompatíbilis, azaz méltó lesz erre a tanácsadó-rendelő szerepre, és ennek (az Úrtól való küldöttségének, azaz apostolságának) jelei is meglesznek nála, miket alaposan meg is kell vizsgálni (erény, Krisztustól való dicséret, ha valaki megvizsgálja a hamis küldötteket, azaz apostolokat, és megbuktatja őket).
Hogy tehát jönnek mindenféle emberek és mindenféle elvárásokkal lépnek fel, ami szabadság, azzal kötöznének, az biztosan nem igaz egyház.
Igyekszem neked segíteni, már ha tudok...kiváncsi vagyok mennyire sikerül...szerintem emiatt ne légy elkeseredve, és én azért szeretném, ha folytatnánk az eszmecseréket a megkezdett témákban.
zagyvaság az írásod...
neked nem szabad hangoskodnod a kábitószerről...
nálatok nagyon jól müködik az agymosás,
ami rosszab a kábtószernél!
igen görbe-vastag vagy, mint a HTML-tudásod is...
végre jozanodj szombatos!
s.
E nemzetség gonosz!
Jelt kíván.
Pedig nem adatik más jel, mint az Illés próféta jele.
Ugyanis ahogy Illés tűzben a mennybe repíttetett, hasonlóképpen lesz az igaz egyházzal is.
balapostol
Na látod ilyennek szeretünk, amikor szépen leírod a gondolataidat, és keresed a közös pontokat...
Nos a különbség kettünk megszentelődésről való meggyőződése között abból adódik, hogy más a bibliai antropológiáról valott nézetünk. Te ugyanis a Szellem + Lélek + Test = Ember kiindulásból a bennünk lakozó Isteni Szellemről beszélsz, én pedig az "élet lehellete + test = élő lélek", vagy magyarosabban "élőlény" (I. Mózes 2:7) kiindulásból az emberi tényezőt hangsúlyozom. Abban nincs vita köztünk, hogy a megszentelődés Isten Lelkének munkája által valósul meg, abban már igen, hogy az embernek is komoly része van ebben. A megszentelődés szerintem tehát Isten munkájával, Isten Lelke által történik, de ugyanakkor hit által, azaz az ember személyes, teljes szívből való együttműködésével.
Nekem most nincs indíttatásom ezt tovább elemezni, pontosabban úgy vélem, mondanivalómat már felírtam, ha lesz mit válaszolnom, idővel megteszem.
Ez az értelmezésesdi nekem komoly nehézséget okoz (ne haragudj, kedves újvári, de engem nem csak a magam indulata vezet, úgy vélem).
Addig Jpeternek csak annyit, a megtisztítás sem emberi igyekezet, hanem reménység által megy végbe (akiben él a reménység, hogy meglátja Istent, önmagát mind megtisztítja), meg a megváltásba vetett hit által (tulajdoníttatik neki igazságul, hogy Jézus megszabadította őt).
A teljes igyekezet is az isteni természetű ember bensőjéből fakadó igyekezete, nem kiképzett, emberi szabályokon növekedett, saját akarattal bíró, öntudatos, magaválasztó emberé. A szellem vágya, inspirálása ez (azaz az isteni természeté), ebből is indul ki az idézet előtt,, annak bevezetőjeként Péter. Nem görcsös ez, sem erőlködés, inkább gyönyörűség, szellem.
Nem erőlködés, hisz a hit által (hithez), ami úgy működik, elég szólni, és meglesz, Jézus is ezt tette, ezt is tanította. Ami meg nem hitből, az bűn.
Azaz csak könnyen, csak erőlködés nélkül! Isten mindent elvégzett, és erre a hiten, és nem a kiképzésen át van módunk, ingyen, hogy senki ne kérkedjék.
Amit valaki önerőből, nehézségek árán ér el, arra kevély lesz, annak jussát várja, az már nem kegyelem.
Hogy a megszentelődés folyamat, magam is így vélem, így is írtam. Méghozzá lassabb folyamatnak tartom, mint az ember testi növekedését, legfeljebb olyan gyorsnak. Így magam sem léptem még az Úrban az ifjúkorba, csak 14 éves vagyok. Sok hasonlat támasztja alá a Bibliában ezt a vélekedésemet. De akkor sem írástudóvá kell válni. Sem emberi rendelések, tételek követőjének hit dolgában, hanem, mint Jpeter idézte is, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozni. Amit bizony, ember nem adhat, legfeljebb az egészen kicsiknek, kiknek viszont még semmi feladatuk sincs (mint az újszülöttek), gyümölcsöt sem hozhatnak.
Meg is kéne vizsgálni, hol is találni hamisítatlan tiszta tejet! Embernél nemigen, igaz, a növekedést is Isten adja, ha pedig valaki Szellemet, vagy bölcsességet két Tőle, az bizony kap is, ha a Biblia igaz. Ha meg nem kap, akkor gáz van, de nem istennel, hanem az illetővel, akkor ember ugyan mit segíthet rajta? Akkor tényleg szabályok és ennek tételei után kell néznie, hoisz ekkor nem Isten vezeti, csak ember, vagy betű.
Jpeter, kérdezted, mi lehet a tudomány. A tudomány ebben (és sok más esetben) szerintem képességet, erőt jelent. Pl. apostolok tudománya, jó és rossz tudása (megismerése), stb. A tudomány sokszor ismeretet, megismerést jelent (Csia megismerésnek is fordítja), az általad (és általam még többször, még ebben a topicban is) idézett részben is így van említve.
Igaz, a megismerés közösségre jutást is jelent. A közösségre jutás viszont nagyobb képességet, tudományt jelent, a közösség többre képes, az egy akaraton levés különösen az. És ez szellemben is értendő (ha érti valaki). Szóval a megismerés, és a tudomány együtt jár, ha képességnek, ha egyesülésnek gondoljuk, akkor is.
A hit általi megigazulás a protestantizmus egyik legnagyobb felismerése volt. Luther Márton és Kálvin János munkásságát végignézve azt láthatjuk, hogy Isten hatalmas módon megjelentette nekik ennek az igazságnak a jelentőségét. Idézet Kálvintól: "Egyenesen Isten ellen hadakozunk, ha az ő számunkra felajánlott kegyelmét megvetéssel vagy nemtörődömséggel kioltjuk. Ez derekasan rácáfol azokra is, akik a hit által való megigazulással kérkednek Krisztus Lelke nélkül. Igaz ugyan, hogy egyedül Isten könyörületességéből igazulunk meg a Krisztusban, de hasonlóképpen igaz és bizonyos az is, hogy az Úr mindazokat, akiket megigazít, arra hívja el, hogy elhivatásukhoz méltóan éljenek. Tanulják meg tehát a hívők, hogy Krisztust nemcsak az igazságra, hanem a megszentelődésre is magukhoz öleljék – mert hiszen ő mind a két célra adatott nékünk –, hogy csonka hitükkel szét ne darabolják őt. Így szertefoszlik a képmutatók hiú kérkedése, akik a hit üres nevével hivalkodnak annak valósága nélkül, a hívők pedig az üdvösségükben való kétségtelen bizakodásra bátorodnak." (Kálvin: A Római levél magyarázata, 159–160. l.)
A megszentelődés üdvösségünk művének, avagy a hit általi megigazulásnak az elmaradhatatlan része:
II. Kor. 7:1 "Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket."
A megszentelődés Isten munkájával, Isten Lelke által történik, de ugyanakkor hit által, azaz az ember személyes, teljes szívből való együttműködésével.
A megszentelődés mindenképpen folyamat:
I. Pét. 2:2 „Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek” - Mi ez, ha nem a Szentírás?
II. Pét. 1:5-8 „Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.” - Vajon a "tudomány" kifejezés itt mit jelent?
Arra nézve, hogy ez feladatunk:
Máté 5:48 „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”