Szêp lenne ha nem saját meggazdagodasa lenne a politikusok célja,érdeke hanem a nêp jóléte,ami sokszor
elvétve teljesül nálunk.
Ez és a lakosok figyelmen kivül hagyása nyilván nem csak a vasútra vonatkozik, bár azon is erősen megmutatkozik régen,elég ha csak a 81 est nézzük,bár nem vicunális.
Ráadául ismét bezárnak vonalakat ,nem tudom mennyi mellékvonal ebből.
Kb. 12 napnyi facebook és index-fórum mentes időszak után visszanéztem a releváns fórumokat és fb csoportokat. Ha volt is kirakva valamilyen petíció, vagy tüntetésre, esetleg sztrájkra, polgári engedetlenségre, vagy bármilyen összefogásra való felhívás a várható bezárások ellen, nem találtam semmit, csak pár internetes híroldalon volt szó minimális polgármesteri magánakcióról, meg egy nem túl erős civil szervezeti levél/közlemény volt még fellelhető.
A 2020-as "járványmenetrendek" elleni aláírágyűjtésnek, összefogásnak volt némi gyorsan elért eredménye, néhány hónapon belül két ütemben 10+10 vonalon állt vissza a korábbi menetrend, ezért jó lenne valami hasonlóval próbálkozni most is. Ha van valami link egy kapcsolódó összefogáshoz, azt jó lenne itt is valami jól látható, helyen - pl. akár ideiglenesen a topikleírásba kitéve - megosztani.
Rum és Zalabér-Batyk-Sármellék ma kifejezetten jó állapotú és stabil helyzetű vonalak lennének.
A FHÉV valószínűleg egyben lenne, csak mert GYSEV, lehet ez lenne az É-D vonaluk a 16-17 helyett teherforgalomra.
Sárvár-Répcevis, Sárvár-Zalabér-Batyk bezárva 2007-09 körül. Előbbinek alapból nem volt sok értelme már megépíteni sem.
Dél-Somogy 3 hév vonala közül 2 üzemelne max, de ami maradt volna az se lenne jó állapotban. Kb mint a három észak-somogyi vonal, csak a kaposvár-fonyódnak nem lenne tükörképe.
Az átépítés 48 vagy c rendszerre megtörtént volna, de ez sehol se hozott volna olyan stabil állapotokat mint a szintén ex-HÉV vonalból feltuningolt 16-os vonalon. Inkább csak a korhadtalpfás-szórványbetonaljas-leverődöttsínvéges színvonalat hoznák amire a 80-as években futotta.
Bár ezt nehéz becsülni, a szlovákoknál nem volt közlekedéspolitikai koncepció, ellenben tömeges átépítés igen, és isten háta mögötti zsákvonalakra is olyan masszív pályaszerkezet épült ami most is egyben tartja őket. (Ilyen szempontból lehet a 80-as években mi sem az előző színvonalat véloztuk volna meg) Vonalbezárás volt ott is a 2000-es évek elején.
Ezt erősen kétlem, talán mondjuk a rumi vonalat kivéve. Hosszú évek óta húzódik a törzsvonalnak számító 8-as és Sopron környékének régóta tervezett vasúti rendezése is.
Persze, de kérdés, hogy melyik milyen hálózaton szolgáltat és milyen lehetőségeket kap.
Az előbbi esetén pl. képzeljük el, hogy nem szűnt volna meg a Nyugat-Dunántúl mellékvonalainak döntő többség a koncepció nyomán és most ezeken is szolgáltatnia kellene. 120 kN tengelyterhelésű pályákon. Az NSB-t ne keverjük ide, mert az osztrák pénzből volt.
Aztán lennének jó kis viták a megye-/régióhatárokon átlépő vonalakon. Meg mellesleg sem a megyék sem a régiók nem önálló egységek: Magyarország nem szövetségi köztársaság.
Attól még, hogy most valaki ezt kiáltotta ki minden baj forrásának, ez még nem igaz.
Ha elvonnak a vasúti személyszállítástól komoly pénzeket, akkor a maszekokat sem fizetné ki senki. Minden ellenkező híresztelés ellenére a közszolgáltatást kiszervezni messze nem biztos siker. Szép dolog francia példákat emlegetni, de mély hallgatás van a német esetekről, ahol több esetben az állami cégnek kellett visszavenni a közszolgáltatást. Na meg maszekok szolgáltatnak Románia több mellékvonalán is, de azért még senki nem bezzegelte az ottani szolgáltatási színvonalat.
A Pannonvasút Egyesület ötlete és szervezése jóvoltából kerekasztal-megbeszélés zajlott a 37-es számú, Somogyszob-Balatonszentgyörgy vasútvonal jövőjéről. A megbeszélésen a vasútvonal által érintett települések polgármesterei, a vasúti teherszállításban érintett helyi vállalatok képviselői és a MÁV területi vezetői is részt vettek. https://marcaliportal.hu/varosunk/62909-a-37-es-szamu-somogyszob-balatonszentgyorgy-vasutvonal-jovoje
A kérdés arra vonatkozott, hogy a legrégebbi, beépített sínszálak ott vannak-e még. Justhmajor környékén voltak 1890 körüli resiczai sínek. Az 1900-as évek elejéből való sínek sok helyen vannak még forgalom alatt, pl. a "I"-sínek 1910 körüliek (a 140 és a 150-es vonal góliátjait beépítették mellékvonalakba).
Justhmajor után 2 km-rel kezdődik az "i" rész, addig 48-as, illetve a Gádoros felőli ív "c" rendszerű.
1880-as évekből származó részt is tartalmazó sínek Orosháza állomásnál vannak a Kisszik utca (fénysorompós átjáró) és az állomás között, kb. 400-méteren. Ezek több darabból összehegesztett szálak, nem is mind c, bár akként van nyilvántartva. Az "i" anyag zöme 1905-ös, a Pusztatemplom és Szentes közötti részen beépített 'I" (góliát) sínek zömmel 1912-esek.
Régi sínek vannak elvétve mindenhol ahol régi sínrendszer van, mert a vonal megépült valamilyen sínnel, aztán később fővonali bontásból hoztak még régebbi síneket.
Szentes-Orosháza között az át nem épített részen 1905-ösek az eredeti sínek, de van régebbi is szórványosan.
Jelenleg a 147-esen Juszhmajor környékén vannak a legrégebbi vasúti sínek beépítve a hazai hálózaton? Várható, hogy a közeljövőben - őszig - kikerülnek a pályából? Nyáron-ősszel be akarom járni a környéket, és a legrégebbi hazai használatban lévő sín is benne lenne a programpontokban.
„Más lenne, ha egy nyugati országban élnénk” – Negyven éve él egy férfi ugyanabban a MÁV-os szolgálati házban, de nem adják el neki
A vasúttársaság még el adná, mivel a vonal rég nem működik, csakhogy egyelőre a bürokrácia az akadály. Tóth Ferencnek a nyáron jár le a kétéves bérleti szerződése, és ugyan ígéretet kapott a hosszabbításra, ez nem nyugtatja meg
|
– Nagyon régen ment itt utoljára vonat. Illetve ez így nem igaz, a kis vonalbejáró, meg a gyomirtó gép szokott erre járni. A vasútnál dolgoztam, ebbe a házba negyven éve úgy kerültem, hogy megismertem az élettársamat, aki özvegy volt, és szintén vasúti alkalmazott. Azután 36 évet voltunk együtt, négy éve halt meg – mondja Ballószög egyik külterületi részén a már nyugdíjas Tóth Ferenc.
A férfi elmeséli, hogy a szolgálati ingatlan komfort nélküli volt, de addig járt utána, hogy sikerült az áramot beköttetni. „Pontosan emlékszem, 2014. december 22-én gyulladt ki ebben a házban a villany, a nevelt lányom petróleumlámpa mellől került fel az egyetemre. Nem volt fa, ezeket én ültetgettem, csináltam egy kis színt, gondoltam, ellakhatunk itt az isten tudja meddig. Havonta 12 ezret fizetek bérleti díjként, ami nem sok, nem a pénz miatt aggódom. Más lenne, ha egy nyugati országban élnénk, ott akár élethosszig biztos az ingatlanbérlet. Itt nálunk a saját tulajdon a megnyugtató, mit lehet tudni, hol mit gondolnak meg hirtelen – fogalmazott Tóth Ferenc.
A Köncsög nevű egykori megállóhelynél már csak a kopott tábla emlékeztet arra, hogy valaha a környező tanyavilágból érkező utasok várakoztak ott a szerelvényekre. Errefelé 2007. március 3-án járt utoljára személyvonat. Abban az évben 14 mellékvonalat zártak be Magyarországon, akkor szűnt meg 11 állomásával és megállóhelyével a 43 kilométeres Bács-Kiskun megyei szakasz Kecskemét és Fülöpszállás között.
– Nem is tudom már, hány éve, hogy azt gondoltam, legjobb lenne megvenni a házat. Mondjuk tapasztaltam furcsa dolgokat, mire a végére jártam – idézte fel ma már derűsen a történetet. – Ahhoz, hogy eladható legyen egy egykori vasutas építmény, a síntől minimum 12 méterre kell lennie. Kimérettem, megvolt a táv. Erre hallom a társaság egyik munkatárástól, baj van, mert van ott egy másik sín is, és ott 4,5 métert ír egy dokumentum. Erősködtem, hogy nagyon régóta itt vagyok, de amiről beszélnek, annak a nyomát se láttam.
Nagy nehezen kiderült, hogy valaha tényleg létezett Köncsögön két vágány. Ám az, hogy a korabeli térkép hogyan keveredett a nyilvántartásba, sosem derült ki.
Az említett ingatlan az állam tulajdonában, a vasúttársaság kezelésében van. A MÁV csak akkor tudja azt értékesíteni – és arról, hogy ennek nincs elvi akadálya, egy 2020 nyarán kelt hivatalos levelet mutatott a család –, ha a terület kikerül a „kivett közforgalmú vasút” művelési ágból. Ehhez először a Ballószög szabályozási tervében a kötöttpályás vasúti övezetként szereplő területet át kell minősíteni mezőgazdasági övezetbe. Amihez viszont módosítani kell a településrendezési tervet.
Tóth Ferenc úgy hallotta, átlagosan hat hónapos átfutási idővel kell számolni. 2021. április 27-én nyújtotta be kérelmét az önkormányzathoz. Az aktuális módosításokról alig egy héttel korábban döntött a ballószögi képviselő-testület, az ügyét már nem tudták beilleszteni a tételek közé. Ugyan indított a község 2021. november 25-én egy hasonló eljárást, az viszont négy kiemelt fejlesztési területre vonatkozott, Tóth Ferencé pedig nem ilyen, tehát ismét nem került be a csomagba. A soron következő módosítási eljárásba, amelyet tavaly március 31-én indított a képviselő-testület, viszont már igen – írta le a folyamatot a település polgármestere, Somogyi Lajos. Szavai szerint az ügyeknek „sora van”, és azzal sem lehet megsürgetni a folyamatot, hogy a panaszos, aki sokallta a már többször is lejárt hat hónapot, időnként megafonnal fejezte ki nemtetszését a hivatal előtt. A településrendezési terv módosítása nem olcsó, egy nagyobb felülvizsgálatért csaknem 5 millió forintot fizetett a helyhatóság, a folyamatban lévő eljárás 2 millióba kerül úgy, hogy a település éves költségvetésében 60 millió forint saját bevételük van. A Kecskemét közelsége miatt egyre vonzóbbá váló Ballószögön mindenki mindent építési teleknek gondol, így módosítani való tényleg van, de az ügyeket „összevárják”. – Ha egy kérelmező külön szeretné a saját ügyében az eljárást megindíttatni, akkor vállalnia kell ennek költségét. Ha ezt nem kéri, akkor el kell fogadnia, hogy egy vagy több olyan kérelem is lehet a csomagban, amely több egyeztetést igényel, és emiatt az eljárás elhúzódhat – mutatott rá. Somogyi Lajos azt mondja, az épp aktuális eljárás végére reményei szerint heteken belül pont kerül.
– A baj az, hogy nyáron jár le az épp aktuális kétéves bérleti szerződésem – mondja Tóth Ferenc, és bár kapott ígéretet a hosszabbításra, ez nem nyugtatja meg teljesen. „Csináltam fürdőszobát, ablakokat cseréltem, mert ha fújt a szél, mozgott a konyharuha. Tudtam, hogy nem az én tulajdonom, és hogy van benne rizikó. Már nem lenne szívem itt hagyni. Meg ha én ezt elhagyom, erre csak a pusztulás várna”, ahogy a hasonló ingatlanokra is a rég bezárt vonalon – tette hozzá.
elmosta a pályát a víz...