A klotyótartályt - ha még az eredeti felállás van - akkor a felső vaslemez tartja. Ezt ki kell váltanod majd egy jó helyre beillesztett átkötő "deszkával" a dekorpanel mögött, hogy legyen mire felrögzíteni a tartályt. Shell-csapnál, vagy cserélt wc -kagyló mögötti tartálynál ez értelemszerűen lenti "deszkát", vagy ennek hiányát kell érteni. Shell-csapnál a cső rögzítését is meg kell nézni, hogy elég stabil-e vagy azt is egy keresztdeszkához kell rögzíteni.
Két oldalt dekorléccel a csavarhelyek is eltüntethetőek, ezt érdemes bontható ragasztóval feltenni (pl 10-20 centinként egy csepp sziló, ami késöbb ha kell, roncsolásmentesen feltéphető.)
Vaslemez ki - két oldalra párnafa (esetleg középen átkötve, hogy merevebb legyen) és csempe (vagy tetszőleges mintájú ) furnérlapot felcsavarozol a párnafára. Célszerű egy osztást középen meghagyni, hogy ne egy 240x90-es lappal kelljen balettozni.
Ez a furnér - dekorlap teljesen olyan, mintha csempézve lenne, csak éppen nem hideg , de még a fugák is érdesre vannak kialakítva.
Nalunk le lett tapetazva ontapadossal... Persze a horpadasoknal dimbes-dombosnak marad, de azt mar nem nezegeted, a hangulatnak meg olyan szint-mintat teszel, amilyet akarsz.
Nem kell engedély. Panel vésését nem ajánlom házi módszerekkel, bízz meg egy profit, ha van rá módod.
Ha a légkondi kültéri egységét az ablakhoz rakod, akkor roppant halkat vegyél, és mindenképpen egyeztess a szomszéddal, de ha van erkélyed, akkor inkább oda tedd.
53nm-es panelbe szeretnénk vezetékeket cserélni, mert szeretnénk légkondit, stb. Volt, ahol olvastam, hogy a vezeték csatornájának a véséséhez is kell engedély, mert valamiféle bontásnak számít. Erre mit tudtok mondani?
Másik kérdésem, hogy milyen eszközökre van szükségem, hogy a kábelcsatornát ki tudjam alakítani? Ezeket bérelni is lehet?
És nem tudod, hogy a Faluházban hogy szuperál? Egyébként ott csak kísérleteznek vele. Ha jól néztem 9-9 darabot raktak fel mindkét oldalon tavasszal. Réti úgy tűnik óvatos duhaj.
Bevallom őszintén, hogy ezt a számítási hibát én sem vettem észre. És még a Grox-os kollégák sem. A hiba a honlapon hamarosan javítva lesz.
Gyakorlati tapasztalatban nincs hiány, a termék számtalan panelház tetején működik a lakók teljes megelégedettségére Szegedtől, Sopronig. Pesten a közelmúltban a Faluház tetőventilátorai lettek kiváltva Grox huzatfokozókra.
Viszont a cég honlapjáról elérhető szélcsatornás mérési jegyzőkönyvet nem értem. A mért értékek: átlagsebesség a mérőcsőben: 0,7 m/s térfogatáram a mérőcsőben: 79 m3/h. Hatalmas matektudásommal kiszámoltam, hogy egy 200 mm-es típus vizsgázhatott. Ha ezt 350 mm-esre átszámítom, akkor 242 m3/h jön ki. Hogy a manóba lesz ebből 1350 m3/h? Azon kívül ehhez az 1350 m3/h térfogatáramhoz 3,9 m/s szellőző csőben mért sebesség tartozik, ami 3 m/s szél esetén ugyancsak soknak tűnik. Szóval a kalkulátor kicsit marketingesnek tűnik. Ezért nem ártana valami gyakorlati tapasztalat.
A panellakások szigetelésekor beadott terveken általában 60 m3/óra elszívási teljesítmény szerepel lakásonként. ez egy tíz emeletes háznál 600 m3.
A panelházak 90%-án egy háromfázisú 550 Wattos ventilátor lett felszerelve, amely folyamatos üzem esetén óránként 700 m3 elszívást biztosít (lásd: adatlap)
Egy mai korszerű ventilátor ez elszívási teljesítményt 100 Watt alatti teljesítmény alatt meg tudja oldani, de beépítéssel együtt 100-200 000 Ft-ba kerül, ezért elég nehéz eladni társasházaknak. Pedig nekem, mint villamos kivitelezőnek ez lenne az igazi "bidznic", de a hazudni a profit kedvéért sem fogok.
Visszatérve az eredeti ventilátorra: voltam már néhány tetőn, láttam már elég sok ventilátor, de egy dolgot soha nem láttam: mégpedig, hogy egy motor folyamatos üzemre legyen kötve. Érthető, hiszen egy ilyen motor havi ~19 253 Ft-ba kerülne a háznak és némely házon 12 darab is eldübörög. Apropó dübörgés. A békebeli motorok hangjáról jobb nem beszélni.
Szóval innentől kezdve a 60 m3/ lakás elfelejthető.
A Grox huzafokozók által elszívott levegő mennyiségét az alább kalkulátorral számolhatja ki:
Amit mi elsősorban használni szoktunk az a 350-es típus, amely az említett 3 m/s légsebesség melett 1350 m3 elszívást biztosít, gayakorlatilag hang nélkül. Természetesen olyan is leőfordul, hogy több huzatfokozó kell egy elszívó csőre a lakások számától és miegymástól függően.
Két fontos dolog azonban hozzátartozik dologhoz:
- a huzatfokozók kulcsa a lapátok szöge és a csapágyazás. Egy jobb minőségű huzatfokozó a nap jelentős részében működik, de szélcsendben nyilvánvalóan nem. Ugyanakkor - szemben a régi ventilátorokkal - nem is akadályozza a levegő kiáramlását és kis mértékben ez is mozgatja.
- a panelház elszívó rendszerét nem arra találták ki, hogy teljes mértékben biztosítsa a lakás légcseréjét, hanem arra, hogy ne penészedjenek a lakások.
- a saját extra igény (WC-zés, sütés, stb) teljes mértékű elszívására egyik megoldás sem alkalmas, tehát azt a lakónak kell megoldania.
Remélem segítségére tudtam lenni. Érdekességképp megjegyzem még, hogy az OTP Házfórum pályázatán, környezetvédelem kategóriában 477 érvényes pályázat közül, az általunk kiajánlott rendszer alapján benyújtott pályázat nyerte el a fődíjat.
Mivel úgy látom szakemberre akardtam, lehetne még egy kérdésem:
Újabban kitalálták, hogy Grox huzatfokozókra cserélik a tetőventilátorokat. Nem fogyaszt áramot, elméletig nincs számottevő hangja, ami jó. Ha fúj a szél állandóan megy, nem úgy, mint a szakaszos üzemű tetőventilátorok. Viszont egy szélcsatornás mérési jegyzőkönyv szerint 3 m/s szélsebességnél 79 m3/óra térfogatáramot produkálnak, ami 10 emeletnyi lakásra lehet, hogy kevés. Persze a gyártó és a szereléssel foglalkozók állítják, hogy „az átlagos magyarországi légsebesség mellett (3m/s) maradéktalanul biztosítani tudjuk a leszerelt háromfázisú ventilátorok által szállított levegőmennyiséget”.
Mi a véleménye? Várjam meg mit produkál majd a huzatfokozó, vagy a szélfüggő és átlagosan nem kielégítő intenzitású huzatfokozós gravitációs szellőzés miatt még indokoltabb a kisventilátor?
Még annyi, hogy a golyóscsapágyas típusok hosszú távon kifizetődnek és halkabbak. Ha golyóscsapágy van egy elszívóban, az a dobozán van jelölve, ha nincs jelölés a ventilátor műanyag csapágyas. Ez a sok használattól szétkopik.
Az automata zsalus ventilátorok zsalumozgatói kicsit olyanok, mint a hátrahúzós autó. Amikor bekapcsoljuk a ventilátort a zsalumozgató is áramot kap és az icipici motor elkezdi felemelni a zsalut. Ez a teljes folyamat eltart 20-30 másodpercig. Ezen idő alatt a ventilátor motor a zárt és folyamatosan zsalun keresztül próbál szívni. Utána a kezdeti magasabb zaj halkul. Ezáltal kisdolognál nem igazán szív el. Amikor a ventilátor nem kap már áramot (kikapcsoljuk) a fent említett "hátrahúzott" zsalumozgató elenged és szintén 20-30 másodperc alatt visszazárja a zsalut. Ha az elszívó csőben erős természetes huzat van, előfordul, hogy a zsalu nem zár vissza, mert nagyon pici ereje van. Viszont ilyenkor is majdnem teljesen elzár, a huzat csökkenésekor pedig lezárja a zsalut. Olyan helyen célszerű használni, ahol a közös csőrendszerből szokott visszajönni cigi, sütés, vagy budiszag. A vásárlást javaslom, villamossági boltban ejtse meg, mert a barkácsáruházakban sokszor annyiba kerül a legolcsóbb szutyok. A ventilátorok között igazándiból a zajszint a legfontosabb különbség. Nagyon jó minőségüek a Cata, Aurora, Vortice, Helios típusok. Magam részéről nem ajánlok Ka...x, V...s típusokat, mert van hangjuk szépen. Páraérzékelős típust kizárólag fürdőszobában használunk, ha nem egybe van a WC-vel, de annak kell állandó áram. Villamosági boltban egy sima zsalus szerintem 10-ből megáll.
Ami alapvetően érdekli a panelátalakítókat: nyílások vágása, falszakaszok vágása,
egész falak eltüntetése és nyílások bővítése valamint klímák páraelszívók részére furat kialakítása.
Általános szabály a tartófalak leggyakrabban 15 cm, a válaszfalak 6,5 cm vastagságúak.
A válaszfalakat néhány eset kivételével gond nélkül lehet szabni vágni, nem kell hozzá engedély, a tartó falak megbontásához általában statikus szakvéleménye kell, kivéve a furatok. A vágásokat gyémántélű vízhűtéses szerszámokkal végezzük.
A legegyszerűbb munkafolyamat válaszfalban ajtónyílást vágni vagy bővíteni egy-két órás művelet ugyanez tartófalban négy órát vesz igénybe.
Lehetőség van még boltíves alakzatok vágására válaszfalakban és horony vágására elekrtomos vezetékek részére.
A munkadíjak néhány ezertől a több tízezerig terjedhetnek, statikus szakvéleményekben tudunk segítséget nyújtani, a saját bontott anyagainkat el is szállítjuk.
Véleményem szerint viszonyla kicsi összegből nagyot lehet alakítani a lakás arculatán, ezt bizonyítja a 19 év alatt elvégzett sok átalakításunk is.
Ha valakinek kérdése van ezekkel kapcsolatban szivesen állok rendelkezésére.
További sok sikert a lakásfeújításokhoz, üdv. István
Nálunk egy google-lal talált cég csinálta. Annyi ilyen munkájuk volt, hogy a cím alapján már tudták, hogy milyen a panel alaprajza és azt is, hogy melyik falat lehet vágni, így nem volt szükség statikusra sem.
+1. felbérelsz egy ismerős középiskolás srácot aki pár ezer forintért meg néhány sörért (khm. üdítőért) leszedi neked.
ui. mi azzal szívtunk anno, hogy az előző tulaj a fűrészporos tapétát kültéri festékkel festette le (gondolom az volt olcsón), így nem hatotta meg semmilyen mennyiségű oldószeres oldat sem... Nényzetmilliméterenként jött le az egész lakásban - földöntúli volt az öröm, mikor végére értünk.. :-))
Kinek van tapasztalata viszacsapó szelepes, vagy automata zsalus szellőző ventillátorral (átmérő: 100 mm légszállítás: 90-100 lm3/h a 15-20 ezer Ft-os árkategóriából)? Ha nem működik elméletileg zárva kell, hogy legyen (kivéve ha a központi szellőző szívása kinyitja a visszacsapó szelepet, de akkor meg ugye éppen nincs visszaáramlás). Megfogja a szellőzőből érkező szagokat és hangokat? A hangszigeteleési funkciója is fontos lenne.
