A Kis Balaton első ütemének építésével párhuzamosan elindult a Kis Balaton II. kivitelezése is.
Az első ütem 1986-ra elkészült, a második ütem munkálatait a rendszerváltás körüli csőd megakasztotta.
1991-ben újraindult legalábbis jogszabályi szinten a beruházás, az akkori céldátum 1999-re tette a befejezést.
Közben a szükséges pénzeszközök biztosítása helyett viták indultak a beruházás szükségességéről.
Aztán az első ütemben elkészült vizek feltöltődtek, volt néhány halpusztulás is.
2012-re jutottak el odáig, hogy megkezdődött a második ütem végrehajtása, ez 2014-re lett kész. Ehhez több mint 6 milliárdos EU támogatást is igénybe vettek.
Alsó hangon is 25 évet csúszott a dolog, ennek eredménye egy sokkal rosszabb helyzet lett.
A Kis Balaton I-II. rendszeres karbantartást/kotrást is igényelne a felhalmozódó hordalék miatt, de erre még tervek sincsenek.
Karbantartás nélkül a jelenlegi rendszer nem képes betölteni feladatait.
Ha és amennyiben az eredeti időpontban és a tervezett karbantartási feltételekkel valósult volna meg a beruházás, akkor ma sokkal jobb helyzetben lenne a tó.
Egyébként az eredeti tervezetben nem csak a tározó szerepelt, hanem a tóban elkészített iszapcsapdák rendszeres kotrása, a parti szennnyvíztisztítók teljes kiépítése hogy a tisztított szennyvíz visszavezethető legyen a tóba (az övcsatorna ideiglenes megoldásnak készült), és a befolyók vizének biológiai/hordalék szűrése is szerepelt.
Viszont ezekből a járulékos beruházásokból az égvilágon semmi sem valósult meg.
Úgy gondolom a Kis-Balaton i-II vállalkozást már a 60-as évek elején végre kellett volna hajtani. Akkor már lérzékelhető volt a probléma. Egy kissé érdekes szituáció:
Kedd-péntek időszakra szabad szemmel jól látható csapadékot lát az ECMWF, de mivel konvektív eseményről lesz szó, a szokásos formula a szeszélyes területi eloszlásban. Akár 25-30mm is kiadódhat a tóra és vízgyűjtőjére.
Egyrészt kinyílt a világ, nem volt akkora hazai igény a Balatonra.
Másrészt gyorsan fogyatkozni kezdtek az újraegyesülő németek.
Harmadrészt a 90-es években kezdtek el tarolni a fapadosok - külföldön (itthon kicsi később), ami a küldő országoknak jelentett sok új alternatívát.
Ezek okán (is) 20 éve volt a mélypont, mellesleg pont a 2000-es évek elején volt az extrém alacsony vízállás mint itt közismert.
Az ingatlanárak valóban 10 éve kezdtek el meglódulni - az általános országos nagy meglódulást követve, de nagyon sokan már előtte bevásároltak, akik sejtették, hogy egy ekkora tó (aminek a vízállása már helyreállt) hatalmas potenciált jelent.
És sajnos igazuk lett, most átestünk a ló túlsó oldalára...
Nem mondom, sima adminisztrációs, építésügyi akadályokkal is lehetne gátolni a folyamatot, de mint látjuk, ez itthon nem működik.
A Kis-Balaton azonban szabályozatlan maradt, az 1920-as évekig hazánk egyedüli ősállapotban lévő területe volt. Az árvizeket illetően megoldatlan volt a helyzet a Zala legalsó, a Kis-Balatont átszelő szakaszán, mert az új meder csak a kis- és középvizek levezetésére volt elégséges. A Zala folyó alsó szakaszának vízmentesítéséről és a KisBalaton rendezéséről a Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal készített tervet. 1921-ben alakult meg a Kis-Balaton Lecsapoló Társulat, amely 1922-től kezdve a tervet fokozatosan végrehajtotta. A Zala folyónak az árvíz levezetésére alkalmas méretű medrét a Balatonba való betorkolástól felfelé 22 km hosszban a mederből kikerült földanyagból töltések közé szorították. Ennek következtében kétoldali töltések közé kellett fogni a mellékvízfolyások medreit is. Mindez összesen 2 millió m3 föld mozgatásával járt. A rendezési munkák befejeztével maradt azonban a Kis-Balaton jelentős mély fekvésű területe, melynek lecsapolása nem volt lehetséges ill. gazdaságos. Így jött létre a Kis-Balaton rezervátuma
Egyrészt szerintem ezt nem igazán lehet a rendszerváltásra fogni, mivel a fő bevételt nem a magyar állampolgárok jelentették (és a privatizációs lázban minden is kedvezett volna a külföldi befektetőknek).
Másrészt egy idegenforgalmi központ hírnevének felépítése évtizedekig tart, a lerombolásához viszont elég egy két év. (1992-ben a pusztulás kisebb mértékben megismétlődött.) Az újrakezdés bizony több évtized.
Azért az egybeesett a rendszerváltásaal annak minden következményével, nem gondolom, hogy az angolna miatt volt a visszaesés..., főleg nem 20 éves hatással.
Másrészt nagyon pusztul a nád, ha ez nem lassul legalább, az tragédia.
Harmadrészt - üssetek - de kéne némi rossz hír, hogy a balatoni ingatlanpiaci hype egy kicsit alábbhagyjon.
Bár pár éve (!) mikor hosszú idő után újra fürödtem a Velencei tóban, komolyan elképedtem rajta, hogy ez a mocsaras, bűzös valami mitől ilyen vonzó tömegeknek? Tehát lehet, hogy a Balaton nem tud olyan alacsony, algás, döglött halas, stb. lenni, hogy egy kicsit levegőhöz jusson a civilizációs nyomás helyett..
Látom, nem sikerült megértened sem a múltkori számsort, nemhogy annál duLvábbat prezentálnod. Onnan folytassuk, hogy valamilyen korábbi adatsorral alátámasztod, hogy május közepi 100+ vízből ilyen helyzet előállna kettő és fél hónap alatt. Addig ez csak vaktölténnyel levegőbe pufogtatás... Ja, és a 2km-t azt a part mentén hosszában vagy a tó közepe iránt kell-e érteni?
