Egy közgazdásztól olvastam, hogy nem egy, hanem két Bokros csomag volt.
Az elsö olyan intézkedéseket tartalmazott, amelyeket egy pénnzügyminiszternek kutyakötelessége időnként alkalmazni az egyensúly fenntartása érdekében, mint vámpótlék, forintleértékelés, stb. Ezekkel nincs is semmi baj, legfeljebb előbb is megtehették volna.
A másik csomag, a jövedelmek visszafogása, a családi és szociális támogatások megnyírbálása, nyugdíjak reálértékének tönkretétele, tandíj bevezetése, stb viszont nem gazdasági, hanem ideológiai okokból lettek bevezetve.
"Nem akarunk koraszülött jóléti államot!" - mondta Bokros Lajos. De itt van egy idézet magától Medgyessytől is: "Lépéseinket nem konjunktúrális okok indokolták, hanem egy új filozófiát kellett kialakítanunk....Az új filozófia lényege az öngondoskodás és a rászorultsági elv érvényesítése."
Meg akarták tanítani a lakosságot arra, hogy a szocializmusnak vége, a piacgazdaságban mindenkinek magáról kell gondoskodnia.
És persze meg akartak felelni a nagy pénzügyi központok (Világbank) elvárásainak, melyek MINDIG megszorításpártiak.
Gazdaságilag viszont a Bokros csomag azzal ellentétben amit állítanak valóságos katasztrófa lett. Kis és közepes vállalatok ezrei mentek csődbe, 300 ezerrel növekedett a munkanélküliség, ami százmilliárdos nagyságrendü adóbevételek és járulékok kiesését jelentette. A gazdaság a 94-es 2,9%-ról nem növekedett tovább, hanem visszaesett 1,7%-ra 95-ben, és 1,3%-ra 96-ban. Ez mintegy 2500 milliárdtól fosztotta meg a gazdaságot...Az adósságszolgálat kamatterhei évi egymilliárd dollárral növekedtek a felpörgetett infláció következtében...
Ha nem lettek volna olyan óriási privatizációs bevételek, lehet, hogy Argentina sorsára jutunk mi is...
Erre a kérdésre nem tudok, vagy inkább nem akarok flat out választ adni.
De azért mellékelem az egyik másik topicba beküldött írásomat.
"Abban úgy tudom minden közgazda egyetért, hogy a forint egyszeri leértékelése, a vámpótlék és a csúszó leértékelés jó intézkedés volt. A többiben vannak a viták. A Lajos vagy inkább Békesi csomagnak volt még egy eleme, amiről kevés hangzik el a sajtóban. Ez pedig az infláció mesterséges felpörgetése. Ez arra volt jó, hogy a béreket elinflálja, s a pénzt így az emberek zsebéből az államkasszába tegye át. A tőkéből (és nem a munkából) élők viszont el tudtak menekülni az inflációs adó elől, egyszerűen úgy, hogy reálhozamot biztosító befektetésekbe fektettek. Nagyon jó a magas infláció a bankoknak is, mert kamatszint növekedése szélesíti a kamatmarzsot, s így csupán a kamatszint. (ill. infláció) emelkedésétől nő a nettó bevétel. A magas bevétel viszont nem ösztönözte a bankokat arra, hogy jó, hatékony banktechnológiát alkalmazzanak. Szóval a békesi-bokros gazdaságpolitika igyekezett betömni a költségvetési lyukakat, azáltal, hogy a forintokat - a bér elinflálásán keresztül - kivette a bérből és fizetésből élők zsebéből és betette az államkasszába. Ennek azonban olyan mellékhatása is volt, hogy - mintegy negatív Sóbri Jóskaként - kivette a pénzt a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok zsebéből és betette a tőkehozadékból élőkébe, azaz a gazdagokéba. Egy dolgot nem tudok. Lehet, hogy nem az államkassza lyukainak betömése és az egyensúly helyreállítása, hanem az utóbbi "mellékhatás" a jövedelemviszonyok átrendezése és a vagyon koncentrálása volt a békesi-bokros gazdaságpolitika igazi célja? "
Polgártársak!
Az elejétől végigolvastam ezt a topicot. FIDESZ-szavazóként is azt mondom, rengeteg értelmes hozzászólás volt benne, nem szégyellem, hogy szerintem még tanultam is belőle.
Az én véleményem a Bokros-csomagról:
Lehet hogy hasznos volt. Elfogadom. Főleg a vámpótlék, a forintleértékelés. Ezek voltak a nagy dolgok. A kicsik, mint a tandíj bevezetése, vagy a fogászat költségtérítésessé tétele csak néhány milliárd forint megtakarítást hoztak, és csak arra voltak jók, hogy még most is érvelni lehessen vele a szocialisták ellen.
Viszont itt sokan említették, hogy a döntések mögött mindig emberek vannak. Márpedig itt ezt felejtették el! Írta valaki, hogy ő nem kapott csokit. Egy gyereknek ez is tragédia, de mennyivel nagyobb tragédiák is voltak! Nem véletlenül lettek annyian öngyilkosok, nem tudom hányan veszítették el a munkahelyüket. Közben a csomag atyja úgy vett fel X millió (már nem emlékszem mennyi, csak azt hogy sokáig téma volt) forint végkielégítést, hogy Ő MONDOTT FEL a volt munkahelyén. Ez erkölcstelen volt. Miképpen az is, ahogy a diákokkal beszélt egy tüntetésen: Ő vajon fizetett a diplomájáért?!
És már elnézést: Itt azok hoztak egy nagyon kemény csomagot a magyar nép ellen (de ugyanakkor az érdekében?) akik odáig juttatták az országot! Én akkor gyűlöltem meg a szocialistákat, amikor azt láttam, hogy én a Bokros-csomagnak köszönhetően egyre nehezebben élek, miközben Bokros sokszoros milliomos, Medgyessy nagyvállalkozó, Máté gyártulajdonos lett, Kapolyinak több cége van, mint nekem ingem, Horn luxusvillát épít Budapest egyik legszebb részén, stb. Hiába mondogattam volna magamnak hogy ez így jó, így helyes, ha egyszer mindenütt csak az elszegényedést láttam. Sosem számoltam ki pontosan hogy mennyit csökkent reálértékben a jövedelmem, de elég sokat. Úgy, hogy közben - kényszerből! - állást is változtattam, mert az előző helyemen hiába kértem béremelést.
Néhány éve viszont jobban élek. Sokkal. És nemcsak én, hanem a környezetemben (munkahely, barátok, ismerősök, rokonok) mindenki. És most nem siránkozik az ország, hanem tervezget. Ki lakást vesz, ki autót, ki beruház, fejleszt, felújít. Építések (utak, házak, stadionok, sportcsarnok, színház) mindenütt. Egyszerűen százszor jobb a hangulat mint 95-ben. És mivel nem vagyok közgazdász, nem foglalok állást abban, hogy ez a Horn, vagy az Orbán kormány érdeme-e. Egyszerűen csak elmondtam azokat a főleg lelki okokat, ami miatt én Bokros-ellenes vagyok.
Még ez sem válasz.
Az önkormányzati választások októberben voltak. De novemberben nem jött semmi csomag.
Sőt. Decemberben elfogadtak egy költségvetést, és még ebben sem volt semmi csomag.
A bcs az önkormányzati választások után 5 hónappal lett csak bevezetve.
Közben az infláció felment 32%-ra, és az MNB máig megmagyarázatlan, több millió dolláros "keresztárfolyam veszteségetÍ" szenvedett el.
Mi történt?
"Nyilvanvalo, hogy egy gazdasagot felforgato intezkedescsomagot eloszor vegig kell gondolni, utana lehet lepni. Nem vitas.
Bokros Lajosnak erre harom napra volt szuksege.
Az MSZP-nek elotte egy evre.
Azt nem tudom elfogadni, mert egyszeruen nem igaz, hogy az MSZP a Bokros-csomag reszleteit egy even keresztul finomitgatta, hogy mar 94-ben tudta, hogy intezkedesre van szukseg, csak a reszletek kidolgozasa egy evig tartott.
Ez a bajom legfokeppen, az az egy ev, amire a mai napig senkitol nem (a sajtotol sem) jott ertelmes valasz. "
Válasz:
Az önkormányzati választásokat is meg akarták nyerni, s arra kevés esélyük lett volna egy B. csomaggal
'A Bokros-csomagot miert csak 1995-ben vezettek be, miert nem 1994-ben, a kormanyvaltaskor?'
mondjuk azert, mert azok a tudatlan mexikoiak csak 94 vegen csodoltek be, igy a feltorekvo piacokat erinto tokekivonasi panik sem kezdodhetett korabban. addig meg azt lehetett hinni, hogy semmifele csomag nem kell mo-on, majdcsak megusszuk valahogy az mdf kormany aldasos tevekenysegenek eredmenyet. nos, ez nem jott be; gyulanak mar akkor sem volt szerencseje.
fon
A Bokros csomag következtében megszünt 300 ezer munkahely azt is jelentette, hogy az állam jelentős áfa és adóbevételektől esett el, ráadásul a szociális kiadások növekedtek.
A felpörgetett infláció pedig az adósságszolgálat kamatkiadásait növelte meg drasztikus mértékben, évente több mint egymilliárd dollárral, a 4 év alatt összesen 4,6 milliárd dollárral.
És akkor még számolni kell a gazdasági növekedés visszaeséséből keletkező károkkal. A 94-es 2,9%-os növekedés nem nőtt tovább, hanem 1,7%-ra, majd 1,3%-ra csökkent.
Ugyanakkor gazdasági fellendülés volt az egész világon, a többi visegrádi országok 5-6%-os növekedést tudtak elérni. Az ebből adódó különbségen is veszítettünk kb 2500 milliárd forintot.
Mindezekkel a veszteségekkel szemben a nyereség oldalon alig 170 milliárd forintnyi megtakarítás szerepel...
A Bokros csomag valójában a szocialista szakértelem Waterlooja! Ezt éppen ezért sohasem fogják elismerni.
Elnézést, hogy árkon kivüli gyepmester módjára beleszólok, nem vagyok közgarázda ui.
"1994-ben a kereskedelmi mérleg hiány 3,9 milliárd dollárra nőtt. Csakhogy ez a hiány (az adó és vámmentes vámszabadterületeket leszámítva) 4,6 milliárd dollárra nőtt 1998-ra! "
Furcsa módon ezt én is így tudtam. A Hóbagoly leköszönésekor úgy 3%-ra taksálták a növekedést, Miért volt ez olyan katasztrófális dolog? Az Antall/Boros érának olyan csekélységeket kellett legyürnie mint a KGST kimúlásá meg az ruszki oriás piac régóta eltussolt fizetöképtelensége és összeomlása.
Ha a Bokros akkora zseni volt akkor miért menesztették? Ha jól tudom a vámpótlékot már a Hornék megszüntették (lehet, hogy tévedek). Márpedig ezt jelölik meg az egyik zseniális ötletnek a BCS-ben. Egy nemlétezö gazdaságban eleve nem lehet a beruházásmegfogo fiskális politika a gyógyír. Eleve kinyírták a még szinte létre sem jött gazdasági középréteget, ami tudvalevöleg Európában az állami adóbevételek nagyobb részét adja. A csúszó leértékelés, meg a kishijján hiperinfláció másik neve volt ill. annak beismerése. Írtátok, hogy a Bokros a lengyeleket is jól megtanácsadta. Úgy hallom, hogy pont ott akar mostanában kidölni a szarosbili. Az a kimutatott kis fejlödés '98-ban a multik beruházásai nyomán kissé meginduló életböl adódott. Kérdés az, hogy mekkora hazardírozás egy bádogcsarnokos, egyproduktciklusos beruházásokra, bérmunkára egy egész ország gazdaságát alapozni. Végezetül a bokrosi elv, mentalitás kisértetiesen hasonlít a WB meg az IMF által diktált, pardon elöirt gazdasági és szociális politikához. Kérdéske: Hány orzságot mentett eddig meg az IMF/WB programm és hányat küldött a padlóra?
"Ha tehát emiatt szükség volt a Bokros csomagra, akkor 98-ban méginkább szükség lett volna rá! "
Hál' Istennek, az már egy másik történet volt:-)
A valóságban 94-ben a gazdaság kiváló állapotban volt, ekkor már harmadik éve egyfolytában csökkent az infláció, és a gazdaság csaknem tíz év után először növekedési pályára lépett. A külkereskedelmi mérleg hiányát pedig fedezte a beáramló működő tőke, a privatizációs bevételek.
Éppen tanácsolni akartam a cikket, de látom, hogy szerencsére megelőztél.
Sajnálatos, hogy a Bokros-imádók nem fogják elolvasni.
Egyébként nyilván tudjátok, hogy Bokros a baloldali lengyel koalíciónak is gazdasági tanácsadója a Világbankon keresztül.
Hatalomra kerülése után a lengyel baloldali koalíció - előzetes ígéreteivel szemben - azonnali restrikciós intézkedéseket foganatosított.
És Bokrost az MSZP az MNB élére jelöli!!!
Továbbá: Ötven év elég volt! - ez a jelszava annak azUSA-ból indított civil kampánynak, amely írásban és tüntetésekkel emel szót a két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap immár fél évszázados gyakorlata ellen. Az intézményeknek óriási a felelőssége a szegény és a fejlődő országok eladósodásában, az egyenlőtlenségek növekedésében.
Kedves elvtársak!
A Bokros csomag szükségességéről szóló mese ugyanúgy az MSZP kormány legitimációjának alapja, mint a fasiszta ellenforradalomról szóló mese adta az alapját a Kádár kormány legitimációjának.
Ha nem igaz az ellenforradalom, akkor a Kádár kormány hazugságra épült.
Ha nem igaz a Bokros csomag hasznossága, és szükségessége, az MSZP kormány valamennyi intézkedése jogtalan és káros.
A BCS szükségességét legtöbbször a kereskedelmi mérleg romlásával magyarázzák. A topicnyitó is ezzel kezdte: 1994-ben a kereskedelmi mérleg hiány 3,9 milliárd dollárra nőtt.
Csakhogy ez a hiány (az adó és vámmentes vámszabadterületeket leszámítva) 4,6 milliárd dollárra nőtt 1998-ra!
Ha tehát emiatt szükség volt a Bokros csomagra, akkor 98-ban méginkább szükség lett volna rá!
A valóságban 94-ben a gazdaság kiváló állapotban volt, ekkor már harmadik éve egyfolytában csökkent az infláció, és a gazdaság csaknem tíz év után először növekedési pályára lépett. A külkereskedelmi mérleg hiányát pedig fedezte a beáramló működő tőke, a privatizációs bevételek.
Csakhogy a kormányváltás után Horn a privatizációt leállította, mert belföldi "baloldali tőkésosztályt" akart létrehozni. Békessi kiment Brüsszelbe, és felvett 3 vagy négyezer ecu kölcsönt, ki tudja, hogy mire? A MNB-ben pedig érthetelen módon eltünt mintegy 2,6 milliárd dollár, "keresztárfolyam" veszteség címén, de hogy pontosan mi történt azt nem lehet tudni, mert évtizedekre titkosították.
Ezután vezették be a Bokros csomagot, mely 300 ezer munkahely elvesztését, sokezer kisvállalkozás csődbemenetelét és a lakosság pédátlan nyomorba döntését okozta.
A Bokros csomagról legtöbbször egyoldalú információkat hall az ember a legkülönbözőbb médiákban.
A baloldaliak szerint mesterien végrehajtott stabilizáció volt amely növekedési pályára állitotta a gazdaságot és ennek köszönhető a jelenlegi növekedés, a jobboldaliak szerint feleslegesen lelassitotta a fejlődést és indokolatlanul helyezett többletterheket a lakosság nyakára.
A jelenlegi felfokozott polirika kampány nem is segiti elő objektiv, elfogulatlan vita megindulását.
Szerintem az ellentmondások abból is adódnak hogy a bokros csomag tartalmazott hosszú távon is hasznos elemeket, rövid távon szükséges restrikciós intézkedéset is , mig ugyanakkor tartalmazott teljesen átgondolatlan, a gazdaság fejlődésére kártékony , a lakosságnak és a gazdasági szereplőknek teljesen felesleges terheket okozó intézkedéseket.
Keynes és Friedman követői időtlen idők óta vitáznak a növekedésre hatást gyakorló közgazdasági eszközökről. Az elméleti vitáktól függetlenül elfogadom azt, hogy az államháztartás súlyos egyensúlyhiánya esetén szükség van restriktiv intézkedésekre. Ez nemvolt hiba.
A Bokros csomagon belül hosszú távon ható pozitiv reformnak tartom a fizetésképtelen önkormányzatok kezelését, "önkormányzati csődtörvényt", a nettó finanszirozás bevezetését, és a költségvetési kiadások megnyirbálását.Amelyek jelentős részét ma már az MSZP is csak akkori átmeneti intézkedésnek tart.
Helyes elképzelése volt Bokros Lajosnak a Szja helyben maradó arányának csökkentése, de ezt az SZDSZ megfúrta. Az Orbán kormány viszont bár nem hivatkozott Bokros Lajosra , de csökkentette az Szja önkormányzatoknál maradó arányát.
Ugyanakkor a Bokros csomag számos eleme teljesen felesleges és kapkodó intézkedés volt, amit az is mutat hogy a Bokros csomagban hozott törvények, rendeletek közel 30 % át az alkotmánybiróság nagyon helyesen egy fél éven belül megsemmisitette.
Vállalkozások tömegesen jelentették be megszünésüket a Bokros csomag után,a foglalkoztatottság csökkenése nem segitette a stabilizációt, és csak az alkotmánybiróság által kimondott határozatok után kezdtek ismét helyreállni.
A minimálbér megadóztatása pedig tovább növelte a szociális egyenlőtlenségeket. Paradox dolog de a balodal ma nagyobb mértékben felelős a szociális egyenlőtlenségekét mind a jobboldal.
A Horn-kabinet első éveiben passzívan kezelte az Antall-kormány által elindított folyamatokat. Bár érezhetően átlátta az agrárgazdaság piaci helyzetének folyamatos romlását, a klientúrájához tartozó szövetkezeti és állami gazdasági lobbi szakmailag nem tudta a problémát kezelni, érdekeit a lényegesen erősebb pénzügyi és ipari lobbival szemben nem tudta érvényesíteni. A szocialisták sem tudták elhárítani az Antall-kormány által elhelyezett tulajdoni csapdákat, és nem tették meg a szükséges modernizációs lépéseket sem. Csak a ciklus végén jutott némi hely a Horn-kabinetben a mezőgazdaság számára. A szükséges piaci és piactisztítási lépések helyett azonban a törvényalkotástól várták a megoldást.
Az Orbán-kormány igen nehéz helyzetben vette át a vezetést. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a kormány a mezőgazdaság tekintetében nem ismerte el egyetemleges felelősségét, minden kérdést, amiben az agrár vagy mezőgazdaság szó szerepelt a kisgazdapárt szakértőihez továbbított. Első lépésként, látszólag igen helyesen, összekapcsolta a vidékfejlesztést és a mezőgazdaságot, azonban ezzel két súlyos hibát is elkövetett. Tovább tágította a szakadékot a mezőgazdaság és a vidék, valamint a gazdaság és az ország többi része között, másrészt szakmailag a maga számára is átláthatatlanná tette a vidék helyzetét. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyzete kívülről a laikusok számára irigylésre méltó volt. Ám az FVM-et körülvevő politikai fal szinte lehetetlenné tette a többi minisztériummal történő együttműködést és így sikerek elérését. Az elemzők által már 1998-ban előre jelzett politikai célok, a kisgazdapárt bedarálása és a kétpártrendszer megvalósítása érdekében a Fidesz a vidéki lakosság bőrére vállalta a kockázatot, amely a mezőgazdaság válságainak további mélyülését és a vidéki élet teljes ellehetetlenülését jelentette
Az Orbán-kormány az első időben politikailag mindenben támogatta az FVM-et irányító Torgyán Józsefet és a szakmai irányítást kezében tartó Szabadi Bélát. A médiában átjött üzenetek lényege szerint az FVM minden támogatást megkapott a kérdések megoldásához. A csapda lényege az volt, hogy sem Torgyán, sem Szabadi nem állhatott fel, és nem mondhatta el a tényleges helyzetet.
A piaci zavarok megoldhatatlannak tűnő sorozatából, szakmai alkalmatlanság és gazdaságpolitikai kompetenciák hiányában a Torgyán- vezette FVM pótcselekvések sorozatába kezdett. Ismét feltűntek a piaci helyzettől meszsze elrugaszkodott, saját illúzióikat kergető ötlettulajdonosok. Volt cseresznyeexport és biodízelprogram, volt diófaültetési program, erdősítés, halastóország, saját tengeri kikötő és hozzá vezető vasútvonalépítés és sorolhatnánk, hiszen ezek csak a nyilvánosságot kapott ötletek......
hi. olvastam. bar kicsit nehezen emesztheto volt, atvergodtem magam rajta.
Kerdeznem a szagertoket, hogy a cikk igazsagtartalmaval kapcsolatban vannak-e ellenvetesek, mert nem tudom megallapitani, feltetel nelkul meg nem szeretnem elhinni.
Amennyiben igaz, ugy mennyiben allja meg a helyet a "szukseg volt a bokros csomagra mert szarul alltunk" naponta hallhato kijelentes?
Elérkeztünk a nemzetünk sorsát és jövőjét döntően meghatározó parlamenti választás második fordulójához. Mint a Magyar Katolikus Egyház felelős vezetői, úgy érezzük, most is meg kell szólalnunk, amint tettük ezt március 17-én, a választás első fordulója előtt.
Arra kérjük a katolikus híveket, hogy vegyenek részt mindnyájan a választások második fordulóján, mert ez keresztényi és nemzeti kötelességünk.
A választás megkönnyítése érdekében megismételjük előző körlevelünk azon pontjait, amelyek segítenek a döntésben, s amelyek figyelembe vétele nélkül keresztény ember nem szavazhat felelősen:
Arra szavazzunk tehát:
- aki védi a teljes életet, a házasság és a család szentségét, biztosítja a többgyermekes családok megélhetését, a gyermekvállalás megbecsülését
- aki óvja fiataljainkat az önromboló, káros szenvedélyektől és segíti a fiatalok lakáshoz jutását, biztosítja a tanulás és továbbtanulás lehetőségét
- aki megbecsüli a magyar kultúra értékeit, segíti az egészséges nemzeti öntudat kialakítását, nyitott szívvel, áldozatokat is vállalva fordul a határainkon túl élő magyar testvéreink és a szomszéd népek felé
- aki garantálja a hit- és erkölcsoktatás szabadságát
- aki biztosítja az egyház szabad működésének lehetőségét
- s akinek programja meg is valósítható.
Mint az egyház vezetői, tiszteletben tartjuk híveink szabad döntését, ezért nem nevezhetünk meg személyeket és pártokat. A második fordulóban csak olyan jelölteket támogassunk, akiknek a pártja is garancia arra, hogy a keresztény értékek nem fognak hiányozni a továbbiakban sem a kormány munkájából.
Közösen imádkozzunk, hogy a választásokban a Szentlélek megvilágosító kegyelme segítsen mindnyájunkat, és felelős döntésünk valóban hazánk javát szolgálja.
Még a félhülye közgazdász is megmondja, restrikcióval soha nem mozdítottak előre egyetlen gazdaságot sem.
Kedves Bokros istenítők! Fölsorolnátok, hány rendelkezését a Bokros csomagnak támadták meg különféle szervezetek, csoportok, sőt maga az Alkotmáénybíróság???? Nem úgy volt, hogy kb. 90%-át a bcs-nek nem tudták bevezetni vagy nem úgy ahogy eredetileg eltervezték (=hatás nulla), a maradékot igen, Ebből pl. a vámpótlék jó volt, ellenben a kórházi ágy leépítés X millió haszon helyett 0.1*X hasznot hozott csak, stb.
Ha egy utolsó szemét lennék és nem nézném az ország gazdaságát, azt kívánnám, legyen meg nektek a következő országépítő bokroscsomag 4 éven belül...
(De akkor "a" pártház lesz a közép-európai Bastille, erre mérget vehettek!)
Volt egy havi 200 Ft-os adóvisszatérítés annakidején a 3 (!) gyerekeseknek. A saját számításom szerint egy kézen meg lehetett számolni, hány ember vehette igénybe ezt. EZT IS eltörölték. Szerintem a haszon kb. 1millió Ft lehetett, az intézkedés leadminisztrálása meg olyan 10millió...
Ez csak egy halványlila szeletkéje volt csak a Bokros csomagnak.
Ti, Bokros istenítők valóban képtelenek vagytok az embert meglátni a számadatok mögött. Ettől vagytok olyan Istentelenek.
Fel vállalták kormányzati szinten a család, a szaporulat, a születések arányszámának növelését.....
A szűkebben csak a család megsegítésére irányuló gazdaságpolitikai támogatások, kedvezmények azonban sohasem fogják megoldani ezt a problémát, ha az egész gazdasági, szociális rendszer működése nem ugyanezt a fajta célt szolgálja. Itt tehát újabb felemás hozzáállás érhető tetten.
A magyar gazdaság intézményi és jogi szempontból is érett az EU tagságra.....
A brüsszeli megítélés szerint Magyarország az elsők között van, amellett, hogy az elmúlt időben néhány ország megelőzött bennünket.
A GKI arra számít, hogy 2004-2005 körül az unió tagjai leszünk. Kívülről elég nehéz megállapítani, hogy a külföldi tőkével kapcsolatos hozzáállásnak, a felemás kommunikációnak mennyiben van szerepe abban, hogy az EU és a magyar diplomácia között átmenetileg tapasztalható egyfajta elidegenedés. A bizonytalanságok ellenére nem teljesen alaptalanok azok a vélemények, hogy az utóbbi időben mintha hűvösebbé váltak volna velünk szemben. Nem igazán szerencsések ugyanis az olyan kijelentések, amelyeket időnként megenged magának a miniszterelnök, emlékezzünk csak a „van élet az unión kívül is” elszólásra. Szóval ez az árvalányhajas magyarkodás nem segíti elő az EU-csatlakozásunkat
Van egy bizonyos szerencses embertipus aki altalaban sikeresen van jo helyen jo idoben ... a Fidesz tele van ilyenekkel, Viktorral egyetemben. Nem sajnalom toluk, ez igy van. Ha ez parosul jo szonoki kepessegekkel (ismered az a jo dumas tipus ) akkor ez meg kepes azt is elhitetni az emberekkel ami meg sem tortent... nahat ez a sztori a Fidesz gazdasagplolitikajaval diohejban :-)
Tudod az a baj hogy ertelmes emberek bedolnek ennek a maszlagnak ...
Nem tudom elképzelni, hogy Chikán Attila vagy Járai Zsigmond nem látta volna 1998-99 elején, hogy a kormányzati inflációs várakozások minden alapot nélkülöznek. Mégis együttműködtek, talán azért, mert a költségvetés kézbentartása mindennél fontosabb szempont volt számukra. Persze ez bizalomvesztést hozott a kormány számára, de vállalták.
Elmúlt három évben nem történtek meg a szükséges reformok például az önkormányzatok, az egészségügy területén. A nyugdíjrendszer esetében pedig határozott rendvágás volt, ami miatt elvesztette a rendszer a hitelét, pedig a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb elem.
Első látásra nem gondolnánk, de a státustörvény nagyon sokat ártott a magyar tőke működésének a szomszédos országokban! Magyarán rajtuk csattan az ostor !
Nyilvanvalo, hogy egy gazdasagot felforgato intezkedescsomagot eloszor vegig kell gondolni, utana lehet lepni. Nem vitas.
Bokros Lajosnak erre harom napra volt szuksege.
Az MSZP-nek elotte egy evre.
Azt nem tudom elfogadni, mert egyszeruen nem igaz, hogy az MSZP a Bokros-csomag reszleteit egy even keresztul finomitgatta, hogy mar 94-ben tudta, hogy intezkedesre van szukseg, csak a reszletek kidolgozasa egy evig tartott.
Ez a bajom legfokeppen, az az egy ev, amire a mai napig senkitol nem (a sajtotol sem) jott ertelmes valasz.
Az azért nem várható hogy akkora legyen a tőkebeáramlás mint a privatizáció idején. Ebből a szempontból lehet hogy most Csehország vonzóbb de ezen nem tudunk változtatni: amit egyszer eladtunk azt mégegyszer már nemigen fog sikerülni. Oroszország már egy érdekesebb kérdés: ugyan hatalmas piac és a bérek is a béka feneke alatt vannak, de szvsz még mindig veszettül instabil, és ez szvsz a következő 50 évben nem is nagyon fog változni.
Ezekkel eddig tokeletesen egyetertek, privat velemenyem, hogy a Fidesz kormany csak uszott az arral az elmult 4 ev alatt es az eredmenyek semmi esetre sem egy atgondolt gazdasagpolitika miatt jok (vagy rosszak vegul is ahogy nezed)
Csak egy pelda: az olcso hitelek vilagjelenseg semmi koze a Fidesz kormanyhoz, egyedul a FED modszeres kamatcsokkenteseinek koszonheto hogy megforditsak az amerikai gazdasagot...vegul is ezt aztan lehet forgatni igy is ugy is a FIDESZ-nek...az a baj hogy mar regen nem a tenyekrol beszel itt senki ebben az orszagban
Lakáshoz jutás, családtámogatás, forintárfolyam-sávszélesítés, inflációtervezés, külföldi tőkéhez való hozzáállás, kétéves költségvetés stb., mind mérföldkőnek számít a kormány elmúlt három és fél évének gazdaságpolitikájában. Mennyiben voltak pozitívak, illetve negatívak az Orbán-kormány döntései? Menynyiben vitték előre az országot?
Bokros-csomag, mint alap, végül is ezen az alapon haladtak tovább, pozitív fejlemény, mert ez azt jelenti, hogy a politika nem próbálta meg letaszigálni a gazdaságot a kitaposott útról.
Mégis van kettőség : a kormány másként beszél, mint ahogy cselekszik.
Felemás kommunikáció , mert egyrészt megőrzi a gazdaság alapjául szolgáló vívmányokat, miközben a pokolra kívánja magát a Bokros-csomagot.
Mindez természetesen belpolitikai indíttatásból fakad. Ha egy kormányzat népszerű akar maradni, és meg akarja nyerni a választásokat, akkor együtt úszik az árral !!
Politikai kommunikációjuk megengedte magának azt a fajta jobboldali hangnemet, ami több kritikával illette a külföldi tőkét, mint az a tényleges gazdasági hatásból következne. Ebből adódóan a külföldi tőke meglehetősen látványosan elfordult a magyar gazdaságtól, gondoljunk csak a tőzsdére. Ez a stílus tehát sokat ártott a magyar gazdaság megítélésének.
Elmúlt három évben ez is gyenge pontja volt a magyar gazdaságnak : kormányzat nem vette észre, hogy időközben megváltozott a világ. Megnőtt a tőkevonzó képessége Csehországnak, ahol most zajlik a privatizáció, és Oroszország is kedvezőbb feltételekkel bír. Hiba volt ezeket nem figyelembe venni és nem alkalmazkodni az új helyzethez.
Hogyan illeszkedik ebbe a Széchenyi-terv?
Az önmagában helyes, hogy az export visszaesését a kormány saját forrásból a belső fogyasztás élénkítésével próbálja ellensúlyozni. A helyzet azonban az, hogy a külföldi vállalatok 2500 milliárd forintos beruházási keretét a teljes Széchenyi-terv 200 milliárdos nagyságrendje még csak meg sem közelíti. Egyszóval a külföldi tőke nagyságát maga az állam sem tudja kompenzálni. És van még egy figyelemre méltó dolog. A minimálbér jelentősen növelte a termelési költségeket, nemcsak a bér, hanem a hozzá kapcsolódó járulékok miatt is. Ezenkívül az idén a forint is felértékelődött, ami miatt jelentős veszteséget szenvedtek el az exportálók. Ugyanakkor a kormány a Széchenyi-tervvel élénkíti a gazdaságot, de az előzőek kioltják a Széchenyi-program pozitívumait. Ez a konzisztenciahiány rontja a tényleges gazdaságpolitika hatékonyságát és a világgazdasághoz való integrálódást
Nem nagyon beszelunk az allamadossagrol mostanaban...Tudja valaki vajon novekedett avagy csokkent a FIDESZ alatt?
Ugy nem nehez a nepnek juttatni, ha kozben adossagot halmoztunk fel...
Varom valaki ertelmes, indulatok mentes hozzaszolasat!
