Ennek ott lehet lényegi jelentősége, ahol a homlokzati szigetelést összehozzák a mennyezeti párazáró/hőtükör fóliával.
Csapdába ejtve a beltérben keletkező párát. Az feldúsulhat a falazat külső felületén, azt elsarasítva.
Nálam, mivel tetőszerkezet nem lett cserélve, ami a falazatra van ültetve, ott bizonyosan "jótékony" kipárolgás tapasztalható.
Abban biztosan megegyezhetünk, hogy én egy egyedi, sajátságos esetről beszélek, tanácsot pedig általánosságban tudtok adni. Hiszen minden körülményt még én sem ismerhetek...
- A 2 köbös tartály csak a vegyestüzelésből maradt, mert 4-5 órás tüzelés után 2-4 napig így nem kellett újra begyújtanom. 22 fokon temperált a keringető/termosztát.
- A 17kW pedig kínai adatok alapján annyi, kicsit szkeptikus vagyok!:)
Egyébként 15kW-ot számoltak, ajánlottak neves hőszivattyú kereskedők.
Valamint a műszaki tartalom alapján ez a legkisebb hőteljesítményű 3 fázisú kompresszorral szerelt hőszivattyú ebből a gyártmányból. És árban minimális eltérés volt.
Egyébiránt szintén tapasztalatból, elég volna kb. 9kW a hőigény kiszolgálására némi kompromisszummal.
Igaz, előtte a betonalap síkjában itongfűrésszel szakaszosan végig vágtam a falat, majd gv40-es bitulemezzel meg lett oldva az alsó párazárás, cementpéppel kiinjektálva, majd az aljzat kiegészítve teknőszigeteléssel. Alatta 10 cm szintén, de lépésálló xps.:)
Egyébként az pedig tévhit, hogy a vertfalat NEM kell/érdemes/szabad szigetelni.
Vertfal kifejezetten rossz hőszigetelő, csak a kapacitása nagy a tömegénél fogva.
Az xps pedig megengedett (tapasztalat 12 éves), ha tudatosan használod, vagyis megoldod a falak vizesedését, túlzott párásodását.
Természetesen nem fekete-fehér kérdés, hogy víz-víz rendszer épül nálam.12 évig vegyestüzeléssel volt megoldva a fűtésem, csak mióta utolért a rezsiharc, azóta szinte megfizethetetlen lett a különböző klasszikus tüzelőanyagok bármelyike (fa, szén, olaj, brikett...).
Szintén létjogosultá vált a váltás, mert nálam sajnos jelentős a hőigény, amiből bizony a holdról is jól látható megtérülés prognisztizálható. Reményeim szerint pedig, majd realizálható!
A korszerütlen 32 m hosszú parasztházamat, 60-as vertfalu, 10cm-es xps homlokzati, 30 cm gyapot födém szigeteléssel is sajnos (a 146 m2 hasznos alapterületemet teljes padlófűtéssel) kb. 800-900 eFt gázzal tudnám kifűteni 22 fokra. Hozzá teszem, hogy azt is külön ki kéne építeni!
Így jött képbe a hőszivattyú.
A levegő-víz ellen szólt (laikusként), hogy szervízigényesebb. Porosodik a hőcserélő, kitettebb, "zajos" elvileg a környezetben. Amelyik csendesebb, az bizony költségesebb is, szerintem kb. 4-5 MFt.
A víz-víz nálam csak szondás megoldással volt kalkulálható, mert a környéken a 40-50 m-es fúrt kutak szinte mindegyike eldugult. Lehet a kivitelezés minősége miatt, de rossz előjel mindenképp.
Az eddigi költségeimről meg annyit, hogy az én adottságaimmal, utánajárásommal, lehetőségeimmel egyelőre a 3 MFt betakarja.
(3 db 100m-es szonda + 17kW-os hőszivattyú + gépészet) Ugye a 2 köbös puffer a vegyesnél már adott volt.
Nem mellesleg elvileg a teljes padló hűtésem is megoldottá válik, akár aktív módban is. Mondjuk a hűtés hatásosságára kíváncsi leszek!:S
Szerintem olyan helyen, ahol a talajviz relative konnyen elerheto, a legjobb megoldas.
regebben 2-3 meteren volt a talajviz, most mar lejjebb ment sajnos (2300 liter/h helyett csak 1600l/h vizmennyiseggel indult a kutam az osszel, aggodtam is, mert hatareset a 17kW hoszivattyunak), de meg igy is a legjobb megoldas nekem.
700W-os szivattyu huzza fel a vizet a szitas kutbol (homokvidek) es 50m-rel arrebb, a kert vegeben engedem ki egy arokba.
Teljesen megujulo, draga furas nelkul (10m-ig homoki kutat nagyon olcson furnak)
Biztosan rosszul fogalmaztam, de természetesen nem volt vitás, hogy mindhárom párhuzamos szondának van ellenállása. Csak valahol azt olvastam, hogy a nyomásveszteség csökkentésének pl. egyik útja a csőkeresztmetszet növelése, a másik pedig a csövek darabszámának emelése.
Az nem volt (sok egyéb mellett) világos, hogy milyen arányban/mértékben csökken a nyomásveszteség a darabszám növelésével!
??! ...a másik két szondán nem kell áthajtani a vizet szerinted? HA párhuzamosan vannak?!
---- A 60 liter/percre kikeresve, (a katalógusokból, gyári adatlapokból)
*** HA NEM tiszta VÍZ a lötty akkor a "fagyállós víz"-zel kell számolni nyilván. ***
A szonda csőhosssza, alsó fordító idoma és a felső a gerincbe bekötő idomai alapján adódik egy nyomás igény. Szondánként és van 3 szondád.
Plusz a gerincveték és annak az idomai egy továbi nyomás igény ad. és Persze minden más is, ami van még legyőzendő áramlási ellenállásként a komplett körben. (cső/szerelvény/eszköz amiken át kell tolni a lötyit)
Megj: ami biztos a SZŰKÍTÉSEK és az éles kanyarok kerülendők. -----
Az összes nyomásvesztés + némi biztonsági tényező és >> megvan a teljes nyomás igénye a teljes körnek. Ismert az átfolyás igény is ezen a nyomáson.
Vagyis: megvan a szükséges>> szivattyú MUNKAPONT !!!
Szivattyú H/Q (nyomás/átfolyás) jelleggörbére >> a munkapont berajzol. HA valahol a jellegörbe közepe környékén van a berajzolt munkapont örül.
Ha nagyon jobbra esik (2/3 fölé) >> kezd aggódni, hogy elég lesz-e a szivattyú?! Ha nagyon balra esik (1/3 alá) >> kezd aggódni, hogy túl nagy lesz-e a szivattyú?!
- Egyébként tisztázandó, hogy a szivattyú a hidegvíz=szondakör és melegebb részen lévő szivattyún nem lesz-e HARMAT képződés az üzemelés során az átfolyó gideg víz miatt ? és HA lesz akkor bírja-e a harmatosodást a cucc?
A harmatosodás kérdése minden olyan helyen érdekes, ahol egyébként gond lehet a harmatvízból...
Sikerült itthonra beépíteni az új 9kw LG mono-t ami már u44 tip. 170m2-t fűtök, szarul szigetelet ház(4cm eps 38 pth-n, fa ablakok, fos üveggel). Raidátoros rendszer, régi dunaferr meg pár db más márkájú kicsit újabb(2008) radiátor 22k-s mind. Eddig 50fokkal ment, közel 2 szezont villanykazánnal 8kw-al. 26-os 5 rétegű csővel kötöttem össze a gépet az osztóval ami 3-as osztó csak, de nem nagyon van idom közben hogy ne szűkítse feleslegesen. A lényeg hogy szuperül működik, teljesen jól fűt, könnyedén 50-55fokot is csinál ha kell. Mivel most már nincs olyan hideg 46fokos előremenővel is teljesen jó. Tettem be mágneses iszapszűrőt, meg át is mostam az egész rendszert. De még vízzel megy. Ja igen és ez az új gép végre méri a fogyasztást meg az előállított hőmennyiséget, is a régiek nem tudják ezt.
Bevallom, próbáltam elkerülni az ide vonatkozó ismeretek alaposabb felelevenítését. Gondoltam tudtok néhány tapasztalat, ökölszabály alapján segítséget nyújtani.
Egyébként nem bánom, kicsit utána olvastam, keresgéltem a témában.
Annyi kérdésem azonban felmerült, hogy a 40-es kpe cső 100 m-re vonatkozó, táblázati adattal megadott 0,25 bar-os nyomásesése lecsökken arányosan, ha párhuzamosan van áramoltatva a víz a 3 db szondában. Megközelítőleg a 3 db 40-es cső azonos összkeresztmetszetű egyeres/egycsöves vezetékével?
Elsőre én is a 32-es keringetőt néztem, de gondoltam a szonda 40-es csövét csak 32-es csővel kötöm be, majd közösítem a hőszivattyú colos bekötéséhez. De akkor valószínű végigviszem a 40-es csövet.
Egyébként a szivattyú elégséges teljesítményében voltam főleg szkeptikus.
Természetesen tanulmányoztam az általam kinézett szivattyú specifikációit, de azért sok adat csak fenntartásokkal kezelendő, főleg laikusoknak. Mint jómagam!
A céget, boltot majd megkérdezem, de szerettem volna előtte több, más véleményt is hallani.
A tervező sajnos elérhetetlen, magát a kifejezést se értem, hiszen szegény falu utolsó utcájában ilyenről még nem is hallottunk!:)
Tanácsot/segítséget szeretnék kérni, hogy milyen teljesítményű keringető szivattyúra lenne szükségem egy 3 db - egyenként 100 m-es - talajszondából álló primer oldali vízkör 3500 l-es óránkénti forgatására. (Persze ideértve a vízszűrő, hőcserélő kifejtette ellenállást is.)
Értelmezésem szerint az IBO MAGI-H 25-120/180 típusú szivattyú elég lenne, mivel a kb. 60 l/perces vízforgatást nagy biztonsággal hozhatná. Vagy tévedek? Esetleg a kb. 700 m 40-es csővezeték (szondák) jelentős ellenállást fejtene ki?
