"Avagy nem azért nem raknak a modern csarnok tetőkre, mert hülyék!"
Egy modern csarnok tetőn mégis mi akadálya lenne? Ne keverd már ide a régi bitumenes ócskaságokat.
Ezek pusztán gazdasági kérdések, és nem véletlenül a gyárak nagy részén van is a tetőn az önfelhasználás csökkentésére. Az más kérdés hogy a szánalmas betáplálási ár miatt pont annyi van ami házon belül elég, azaz bőven marad még tetőfelület ami napelemezhető lenne.
1: senki nem fúrkálná át, az alusín tartókat az áthidalóknál megrögzítik, arra megy a napelem, nem fúrják meg a szendvicspanelt, de ahol meg kell fúrni, ott is gumiszigetelt csavart használnak, ami vízmentes. Van rá technológia
A súlya nem tudom hogy jön ki neked, egy 2m2 tábla kb 20kg, +10kg tartószerkezet, akkor az 15kg/m2, miközben hóterhelésre 100kg/m2 felett terveznek, röhögve elbírja
2: bőven elfér minden
3: feltétlenül gátolni fogja igen
4: nem gyúlékony, a szendvicspanelek hőszigetelése önmaga nem ég, az égést nem táplálja, alapvető biztonságtechnikai kérdés. És nem lesz tűzveszélyesebb a napelemtől sem, ami ugyanígy nem tűzveszélyes
5: többszáz-ezer kw-os.... hmm, számok és nagyságrendek problémája.
A csarnokokkal az a baj, hogy a sok esetben csak LÁTSZÓLAG alkalmasak !
Mert,
1. A tetőszerkezetpk NEM alkalmas a napelemek rögzítésére. A víz+hőszigetelt tetőt NEEEEEM lehet - csak úgy átfurkálni csavarokkal és - megterhelni sem lehet az 60-80 kg/m2 rendszer súllyal
2. Gyakran nem is fér el szerelvények, biztonsági sávok, stb. miatt a gazdaságossághoz elegendő a napelem.
3. Ha mégis elfér akkor is erősen gátolja a tető karbantartását, ellenőrzését.
4. Az amúgyis gyúlékony jól égő tetőre senki nem akar még egy tűzveszélyes cuccot !
5. Elhelyezni az akár többszáz-többezer kW-os DC/AC áramköröket sem sima úgy! és nem is olcsó.
Avagy nem azért nem raknak a modern csarnok tetőkre, mert hülyék! Hanem mert valami okból >> nem jó ötlet... ott és oda rakni.
Ahol megéri ott megoldják vagy eleve úgy tervezik az új épületet.
DE! Ezt a játékot PÉNZRE játsszák és nagy tétekkel. Miközben a LEGJOBB HOZAMOT a nagy kWp/hektár sűrűségű telepítésa adja. és egyben A legkisebb üzemviteli költséget is... a 25-30 évnyi üzemidő során.
Persze a kibiceket ilyesmikkel nem fogalkoznak. Csak nyomják az okosságaikat.
--- Mellesleg mivel ki kell vonni a mezőgazdaségi termelésből a napelm farm területét. Értelemszerúen nem kapnak rá terőlet alapú támogatást és más KAP rendszerűt sem. Szóval, gyenge-alaptalan poén lett...
"parkolók tetején meg van" Látod, ez kész jótétemény lenne az autósoknak. Csak tervezni kell a vízelvezetést, a hótakarítást, de ez bőven kijön a termelésből.
Hogy miért nem készülnek a csarnokok tetején a napelemfarmok? Néhány napja láttam ipari létesítményeket. Totál lefedték az összes épületet napelemmel. De mi van azokkal, amik éppen hogy éldegélnek? Még pályázni sincs lehetőségük?
Más tulajdonára nem szívesen telepítenek a befektetők. Nekik jobban tetszik, ha megvesznek XX hektár földet, körbekerítik és beültetik állványokkal. Ja, és közben felveszik a területalapú mezőgazdasági támogatást. :-)
döbbenetes, h a tesco-auchan-lidl-stb. parkolókban pár kiszáradt fával letudják az építéskori kötelező fásítást. helyette már mindenhol árnyékot is adó napelemnek kellene lennie. de talán még a csarnoképületek teteje sincs benapalemezve.
az agro+napelem meg sosem úgy néz ki h terepszint fölött 30cm-re van a napelem, hanem jóval magasabban, (és ált. ritkábban), h elférjen alatta a hasznos növény (és néhol a gép is) és elférjen a gép a sorok között - ha úgy lett kialakítva a rendszer. a terepszintű napelem és birkalegelés nem az amiről ezek a cikkek szólnak.
És a cikkben leírtak szerint, akár jót is tehet a mezőgazdasági termelésnek (a mai forró és aszályos nyarakon) a napelemek árnyékoló hatása. Ugyanakkor idehaza még egyetlen olyan napelem telepítést sem láttam, ahol mezőgazdasági termelés folyt volna a napelemek alatt.
A maximum az, hogy lelegeltetik birkákkal a területet, de inkább egyszerűen lenyírják damilossal.
Azzal viszont nem tudok egyetérteni, hogy nem kell törődni a "napelem elveszi a termőföldet" felvetéssel.
Lehet, hogy napelemmel még 1% termőföld sincs lefedve, de ha hozzávesszük az energianövényeket (biodízelnek termelt repcét, a tűzifának kivágott erdőt), akkor már jelentős az élelmiszertermelésből kivont terület.
Nem kell nagy élelmiszerhiány az árak drasztikus emelkedéséhez. Elég, ha 0,5%-al van kevesebb, mint az igény, az is nagyon felveri az árakat.
Te hajlandó vagy évente 2 napot éhezni, vagy inkább fizetnél többet? És mi a határ? Mennyi pénzért vagy hajlandó éhen halni? ..
A háztetők, parkolók, ... teteje ott várja a napelem telepítéseket. Miért nem oda rakjuk? Sok olyan termőföldre telepített napelem mezőt láttam, ahol a szomszéd telken napelem nélküli csarnokok, meg fedetlen parkolók állnak.
Ha már minden ilyen lehetőség elfogyott a környéken, akkor jogos a termőföldek benapelemezése. Na de addig... (És itt nem is kéne állami pénzt beletenni a helyzet javításához. Csak a szabályokon kellene módosítani = termőföldön nincs napelem, parkolók tetején meg van.)
Off: Néhány fórumon már voltak viták erről a nagyfrekis vízbomtásról. Jól hangzik, de ha egy picit is hozzáértő elgondolkodik, hogy a vízbontáshoz szükséges felületeknek vajon mekkora a kapacitása vezető folyadékba merítve, rájön, hogy azt az X kHz-el vagy MHz-el lüktető áramot milyen gyorsan simítja tökéletesen sima DC árammá. :-(
Amin nem lehet vita.: 1 db hidrogén atom leválasztásához pontosan 1 db elektron kell. A leválási feszültségen lehet variálni a felhasznált anyagokkal. Elektródák távolsága, elektrolit vezetőképessége, elektródák anyaga, mint pl. platina...
Minél többen szólnak, annál több gondolat jut el a többiekhez, ezért van a fórum. :-)
Úgy van ahogy mondod, a fosszilis "konzervek" praktikusan 100 %-ban alakulnak hulladékhővé a felhasználásuk során, az atomenergia esetében pedig maghasadáskor sokmilliárdszor annyi hő szabadul fel adott idő alatt ahhoz képest, mint ha a földben hagynánk érc formájában bomlani.
Ezek ugyan eltörpülnek a légkör energiaháztartásához képest, de a lakott területeken mégis hatással lehetnek.
A napelemek megváltoztatják a felszín albedóját, valamit növelhetnek az elnyelt sugárzáson, viszont a termelt energia legalább nem növeli az energiaháztartást.
"Pláne, hogy elvben maga a DC is jó vízbontásra. Inverter, stb. sem kell."
Erre írtam, látom nem ment át.
Szóval kell sokminden, direktben a DC-t nem használják vízbontásra.
Az mindegy milyen inverter, pwm, egyéb kell, nagyjából egyformán bonyolult technika ha AC-t kell előállítani vagy vizet bontani. Ennyit szerettem volna információként közölni.
De ha azt nézzük,hogy a föld foszilis energia hordozóit-atomerőművet használunk energia termelésre.
Azzal folyamatosan plussz energiát viszünk be-szabadítunk fel a bolygón=melegszünk.
Szemben a megújuló energiákkal melyek a bolygóra mindenképpen bejövő-helyben levő (szél-árapály) energiáját kihasználva termelenek-azaz nem növelik a bolygó hőmérsékletét.
Persze jó ideig még biztos kell használni foszilis-atom erőművet,de minden próbálkozás ami csökkenti azok használatát meggondlandó. Természetesen ha üzletileg nem éri meg akkor nagy ívben les..ják.
dual harvest solar agriculture ...meg hasonlókra rákeresve rengeteg helyen van már. olyan is ami alatt dögnagy kombájnok csinálják a szokásos mezőgazdasági munkájukat. nálunk is kezdték: a birkákkal fűnyírást :) még előnye is van: nyáron nem égeti szét a nap a talajt
Ez a videó viszont nagyjából mindenre kitér ami fontos lehet a hidrogén témakörben. Legtöbbjét én is említettem, ami újdonság az, hogy a 150 t/év kapacitású hidrogéngenerátor a jelenleg már 30 t/évre való junk áramot "talál" a mellette lévő napelemparkban, tehát 20%-os kapacitáskihasználtság érhető el manapság. Ez nagyon magas, közelebb van az ipari felhasználás lehetősége, mint gondoltam.
A végterméket most is jó áron tudják értékesíteni, sajnos az oxigént elengedik, az is piacképes termék.
A fosszilissel való versengés témában vitatkoznék, egyre nehezebb kibányászni a fosszilis energiahordozókat. Sosem fogynak el, de egyre több energiát kell befektetni a kinyerésükhöz (EROI csökken). A költségben pedig sok "kéznek" a haszna is benne van, a végső ár egyre magasabb lesz.
Ami még meglepő, hogy milyen szépen zöldül a napelemek alatt a rét a csupasz rekultivált területtel szemben.
Kicsit magasabb oszlopokra téve a napelemeket szépen lehetne hasznosítani állattartásra a területet, vagy akár mezőgazdasági célokra is.
Ha így marad az is jó, védet területek alakulhatnak ki a biodiverzitás újjáéledő szigeteiként.... méhlegelő, vagy hogy hívják divatosan?
Én nem csak elfogadom, hanem mindig is ezzel érvelek, most nincs szükség hidrogén konverzióra, mert nem termelünk annyi zöldáramot amit ne tudnánk egy napon belül felhasználni.... következésképp néhány órányi tárolaára van szükséglehetőség.
Ez kb. a határeset beruházási költség szempontjából, de első fecske mindig tanulópénz. Az irodalomban kb. fele költségekkel kalkulálnak.
Ahhoz, hogy rentábilis legyen azért nem elég a néha, rendszeres, napi szintű junk áramra lesz szükség. Mindenesetre van még 10 év, hogy kikupálódjon a technológia... :-)
