Nem tudom miért melegited a zsebedben a szűrőket,mivel a test melegétől a szűrő felmelegszik és aztán a gépedre helyezve ismét bepárásodik.én ha hidegben fotózni megyek megvárom amig felveszik a cuccaim a környezeti hőmérsékletet,aztán mehet a fotózás.E nélkül nem tudtam volna Ausztriában -25 c fokban napfelkeltét fotózni a hegytetőn.egyedül az elemeket tartom testközelben.amikor fotózni kezdtem,egy télen véletlenül letekertem a polárszűrőmet.és az leesett a hóba.kezdőként nem tudtam hogy 0 fok alatt nem szabad ráfujni a szűrőre,én sajnos igy tettem és azznnal ráfagyott a leheletem a polárra.Az első leckém azonnal megvolt a természet fotózással kapcsolatban.
ha szabd hozzászólnom a témához... havernak hasonló problémája volt, neki ispárásodott. nemtudom, nektek melyik része párásodik, neki nem a külső, törölhető lencse, hanem az optika belsejében lévő. tehát az a rész, amit elvi lehetetlenség letörölgetni. nos, ő a következőt tette. lévén egy régi Minolta a gépe, egy Soligor 80-200 mm-es ojektívvel (ami elég hoszzú), azt találta ki és meg is valósította: az optikára ráhúzott egy, a vízszerelős boltban kapható fényes, hőtaszítő szivacsot (ami alufóliaszerű anyaggal van bevonva). ezt húzta rá az objektívre, mint egy csőre. neki megoldotta a problémát, azóta gondtalanul tud dolgozni.
Itt egy pocket warmert javasolnak, de ilyet még nem láttam a környéken. Vagy hasonlót. Valami fűtőszálas holmi kellene...
http://web.canon.jp/Imaging/astro/pages_e/04_e.html
Szia Puffin!
Na, mi meg jól nem látogattunk meg téged, elmaradt a sörözés, darvakat is csak autóból láttam Erdélybe igyekezvén, Debrecen előtt...de erről majd hosszabban egy mail-ben.
Szóval nekem is volt mostanában problémám a lecsapódó párával, egészen pontosan a holdfogyatkozáskor a Bükkben, Nagy-mezőn.....háááát, mintha egy vízzel teli vödörből emeltem volna ki szegény EOS5-öst.
tévedés, a tárgyak nem hűlnek le jobban mint a levegő. Mitől is hűlnének?
Mitől-mitől...hát a sugárzástól. Tévedés terjeszétese helyett tanulmányozd inkább a harmatképződés folyamatát.
Éjszaka a tárgyak sugárzással veszítenek hőt. A talaj, a rajta lévő tárgyak, valamint a levegő is veszít hőt sugárzás révén, mivel azonban a talaj és a tárgyak közelebb állnak a fekete test-modellhez, mint a levegő, ezért a talaj és a rajta lévő tárgyak gyorsabban veszítenek hőmérsékletükből, mint a levegő, vagyis kellő idő elteltével a talaj és a tárgyak hűvösebbekké válnak, mint a levegő.
Állításoddal ellentétben...
Mivel tehát a talaj és a tárgyak gyorsabban hűlve hidegebbé válnak a levegőnél, ezért a vezetéses hőáramlás iránya a tágyak és a tárgyak felszíne feletti levegőréteg között megfordul, vagyis a levegőréteg ad át hőt a tárgyaknak, aminek következtében azonban a tárgyak feletti vékony levegőréteg hidegebb lesz, mint a felszíntől távolabbi levegőrétegek. Szaknyelven szólva inverziós réteg alakul ki, vagyis a felszíntől távolodva a hőmérséklet nő.
Harmatképződés esetében tehát csak a talaj és a tárgyak felszíne feletti levegőréteg hőmérséklete éri el a harmatpontot, a talajtól és a tárgyaktól távolabb pedig a levegő hőmérséklete magasabb.
Ennyit az igazságot tévedésnek minősítő tévedésről.
csatlakozva az elöttem szólóhoz! ha lehetne itt!!!!!!!!!
tegnap este jártam úgy, mint amit Dari ír. kinn voltam egy puszta közepén lévö pásztorszálláson. fantasztikusan sok csillag. kis is vittem a gépet, t idö én meg odabent melegettem és ittam a sört :-)
mikor kimentem új kockára húzni, azt hittem megáll az ütö...az F3 váz szabályosan csöpögött, a lencséröl már ne is beszéljek :-(
gondoltam olyasmire, hogy a szélvédök páramentesítöje vagy valami hidrofób, de áttetszö (de könnyen eltávolítható) anyag a védöszüröre....(vazelin...nyet)
Napellenzőt kell szerkeszteni, amit most harmatsapkának hívunk.
A leszálló köd, pára, (hívjuk, ahogy akarjuk) ekkor először ezzel találkozik és oda fog csapódni. Telénél ez tűrhető védelmet ad, nagylátónál kevésbé. De ezzel is csak legfeljebb kitolni lehet a végső összecsomagolás idejét...
Persze, ha a zenitbe fotózunk, akkor ez se sokat segít.
Akkus hajszárító kell :-))
Távcső okulároknál létezik elektromosan fűthető gyűrű, ami melegen tartja az okulárt. Nyilván nem 50 fokra kell gondolni, éppen csak. Ott meg a szemből kipárolgó nedvesség csapódik le azonnal a lencsén.
tévedés, a tárgyak nem hűlnek le jobban mint a levegő. Mitől is hűlnének? Csak amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot akkor a benne levő víz kicsapódik. A tárgyakra.
Ja, bocs, rosszat írtam. Fordítva.
Amíg meleg az optika, addig párásodik kevésbé, lehet, hogy annyira lehűl, hogy azért párásodik. Hirtelen csak az jut eszembe, hogy a kezeddel melegíthetnéd oldalról, hátha az elég neki?
Előtte akklimatzálod a gépedet csukott optikával (fél óra talán elég is), ha még él az akksi, kattinthatsz párat, aztán úgyis megadja magát, amíg vissza nem melegíted.
OFF:Ilyenkor vannak előnyben a mechanikus filmes gépek ;)
Hát attól, amitól a kocsid ablaka is párás lesz ha nem garázsban tartod, és nem megy belül a fűtés. De a fűvel is ugyanez történik szinte minden hajnalon. Magyarul a tárgyak jobban lehűlnek mint a levgő, és a benne lévő vízgőz, így ez kicsapódik a hidgebb tárgyakra.
Mert lehűl a levegő, és a benne lévő pára kicsapódik.
Én is így jártam, pedig az még nyáron volt.
Legutóbb simán törölgettem az objektíven a szürőt de ez sem tökéletes megoldás...
Jönnek a jó hosszú téli éjszakák, ideálisak az éjszakai fotózásra. Én már bele is kezdtem, és már eddig is nagy problémám volt, hogy a hosszú expóknál pepárásodott a lencsém. Ezt eddig úgy küszöböltem ki, hogy cserélgettem rajta a szűrőket, és a zsebemben melegítettem. Ez elég macerás, és néha sajnos a gép is bemozdult tőle. Nem tud-e valaki olyan trükköt, amivel a párásodást ki lehet küszöbölni?
nekem mániám az éjszakai fotózás. én egy 122-es, és egy TTL Zenittel dolgozom. inkább a 122-es. az jobb. szóval megörültem amikor megláttam ezt a topicot. hamarosan akkor bescannelem a képeket hogy megmutathassam neketk.
Néhány képet mutatok:
a 111 a Tejútról készült, 2,8/20 mm-el, negyedóra körül, az egyik állókamerával, a másik követte a csillagokat, de ez csak érdekesség,
a 112 egy koncerten készült, alig világították meg a színpadot, néhány perc, f4 körül, 400 ASA,
a 113 kint a pusztában 100 ASA-ra, negyedóra körül, szintén f4-5,6 körül.
a 114 ugyanez, itt kibukik egy régi probléma, új formájában: a homogén sötét részek zajosak lesznek (legelábbis Forte 100 negatívnál :-((
a 115 ugyanitt készült, hosszabb idővel és érzékenyebb filmre, a távoli beégett fények a közeli falué, de látszik, hogy a kápolna is megjelenik már a képen de az égbolt is világosodik.
Figyelembe kell venni még, hogy városból sokkal rosszabb, piszkosabb az égbolt, ha az épületed meg van világítva, akkor csak több kockából lehet összefotosoppolni úgy, hogy az épület meg a csillagok is meglegyenek.
Mire megjelenne a csík, az épület rég beégett.
http://mappa-data.prim.hu/data/46/463c87a8/24c2097c/111.jpg http://mappa-data.prim.hu/data/46/463c87a8/045153b1/112.jpg http://mappa-data.prim.hu/data/46/463c87a8/2cc5cd0f/113.jpg http://mappa-data.prim.hu/data/46/463c87a8/3bb59d6c/114.jpg http://mappa-data.prim.hu/data/46/463c87a8/64b7d4c1/115.jpg
sziasztok,
van tapasztalatotok hosszú expós "forgócsillagos" kép készítésében?
ido", blende érdekelne, meg hogy mikor érdemes kimenni, hogy lehet pl. épületet kiexponálni hogy a csillagok is jók legyenek...
meg ha tudjátok hol tudok ilyen képeket megnézni az is jó lenne :)
köszi
gabor
Köszi a segitséget. Ez magyarázatot ad arra, hogy egy kollégám miért látja a gyűrűket a 700mm távcsövén, és én miért nem tudom lekapni a 616mm objektivvel :-(
Az utolsó mondat nagyon találó: valóban egyformán igazak az optika törvényei egy alapobjektívre meg pl. egy csúcsminőségű, csillagászati APO-ra, "csak" az eredmény lesz _icipicit_ más. :-)))
Még a nagyobb fókuszú, 300-400 körüli telék sem arra vannak kitalálva, hogy 20 ívmásodperces céltárgyakat fotózzanak velük. (ekkora a Szat. korongja)
Egy alapobi végképp alkalmatlan -még a jó minőségűek se-, plusz itt már az átmérő is kevés. Egy nagy színes pacát fogsz látni Szaturnusz helyett.
Valóban kell okulárprojekció, csak nem egy alapobjektívhez társítva, hanem egy legalább 15 centi átmérőjű csillagászati távcsőhöz.
Ha nagyon jó a távcső + nyugodt a légkör (ez is kell!), esetleg egy 8 cm-essel (pl. 80/640) lehet olyan képet csinálni amin már sejlenek a gyűrűk, ez alatt nem.
