A tapasztalatok gyűlnek. Még egy működő 108 jött, DSB 50/1.9 obival. Az MP 108 nagyon kultúrált, pl. kb 15 sec expót tud lőni saját fénymérése alapján. Meg egy FX-1 Electro. Még egy ML 50/1.7 obival. Ezek Y/C bajonettesek, az első az M42 vázak után. Gumi redőnyzár, Auto üzemmód, M üzemmód, keresőben blende és expo infó látszik. Expo korrekció van. Nyitott blendénél méri a fényt. 1 -1/1000 sec. Ha belegondolok, hogy ez a Zenit és Praktica vázakkal azonos (elképesztően olcsó) árkategóriában fellelhető, hát kár kihagyni. Mert jobb azoknál. Talán még a Fujinon ST sorozat a finomabb, mint a Praktica, az is van vagy 3 féle. Meg az obik is jók, adapterrel digi vázra, én EOS-ra próbálom. Nagyon finom optika, blende, menet, stb. Távlatban a (drága) Contax obikat is lehet ezekkel a vázakkal használni, Planar Y/C-vel, stb. Persze az más ár.
Sajnos a Yashica vázakkal összegyűlt a tapasztalat. A 108 MP 3 darabból 1 működő, van még egy 108 és 107, halottak. A TL Electro X-ből (M42) is a harmadik váznál tartok, ez jónak tűnik, bár még nem volt időm rendbe tenni. Az Electro GSN szintén kb. a harmadik, nagyon jó (ez ugyan nem SLR, hanem távmérős.) Ennek ellenére nagyon tetszenek a Yashica gépek. Y/C bajonettel 2,8/28, 1.7/50 és 2,8/135 obik vannak, mind újszerű. Ezért vettem csipes Y/C - EOS adaptert is, működik.
Szia ! Valszeg élek a lehetőséggel, mert egy 108-ast van lehetőségem beszerezni. Megúnták, nem használják, az exponáló gomb egyből "lő, nem klattyan" fénymérésre, azaz hibás. Ingyen van, talán lehet vele valamit kezdeni. Ha meglesz a napokban, jelentkezem. Megbeszéljük az időpontot, és "átugrom" érte, mivel szomszédok vagyunk. Üdv.
Szervusz! Nekem van Újpalotán, át tudom adni pár napra kipróbálni. Olcsón Kínából eBay-el vettem, de az első nem passzolt, visszaküldtem. A második ugyanolyan volt (más eladótól), elővettem a tűreszelőt meg a fejemet, és kiszedtem keveset az anyagból, ahol akadt. Azóta jó, némi kritikával, amit elmondhatok, amikor átveszed. Ha beválik, elmondom, hogy vedd meg az eBayen. Ezzel az adapterrel a Yashica 108MP vázamra az összes M42 obit fel lehet tenni. Mobilt mailben küldhetek.
A nyári képeim között akadtam rá, tavalyi. Semmi digitális utómunka, persze a felbontás nagyon lebutítva (288kb haha), Yashica fx 3 super 2000 -es géppel készült. Gondoltam felteszem legyen egy kép itt is...
Végül 3e-ért vitték el. Annyit bőven megér! De nem sajnálom. Nincs helyem több gép számára és nekem a yashica fx3 super 2000 tökéletes gép. Valahogy azt tekintem az alapgépnek, biztos működés, 38 kép/tekercs, szinte mind tökéletes benne.
Ha vászonzáras, akkor nem érdekel. Abban túl sok a hibalehetőség, fenntartom a zorki és zenit vonalra a vászonzár problémáit, ott toleránsabb vagyok. Japán dolgokban a fémzárasat preferálom.
Nekünk egy FX 2- es Yashica van otthon. Fix 50/1.7 yashica obi van hozzá. Hogy mennyi idős lehet fogalmam sincs, fater már használtan vette, de vagy 20 évvel ezelőtt. Régebben elég sokat használtuk, manapság már nagyon ritkán kerül elő. A digitális forradalom ugye...Meg el is költöztem otthonról, ezért is ritkán találkozom vele.
Nemrég beszereztem egy Nikon D40- es gépet, és mindjárt azon kezdtem filózni, hogy azt az 50/1.7- es obit hogy tudnám rávarázsolni a digitális ketyerére. Nem tudom, lenne- e ilyesminek értelme, mert ugye az érzékelő itt más jellegű, de egy próbára kíváncsi lennék. Létezik ehhez valami átalakító?
Ilyen az élet, jobb nem jut az eszembe, főleg, hogy épp most olvasom, vége Forte gyárnak is. Egy világ eltűnésének vagyunk a tanúi, ebben biztos vagyok.
Szerencséd volt azzal a géppel, végülis kifoghattál volna valami rosszabat is. Bár abban az időszakban amint aról már szó esett, tudtak rendes gépeket gyártani (autókat is de pl. most jobb nem jut eszembe, van a családban egy kb. 1971-es ronson hajszárító, amely sokkal jobban szabályozható, kényelmesebb, hatékonyabb mint a maiak és azóta is működik - a sort még lehetne sorolni, autóipar, órák stb. stb.
Most persze úgy tűnhet, hogy a technológiai fejlődést illetően szkeptikus vagyok, ami csak részben igaz. Pl. a számítógépek, internet, vezérléstechniak, robotika, gyógyászat stb. rengeteget fejlődött.
Máshol viszont a visszalépés tapasztalható. Pl. erről már esett szó, a lemezhez képest már a cd mekkora visszalépés volt (ezt egy, a zeneművészetin jazz tanszakot végzett barátom részletesen elmagyarázta egyszer). És akkor jött az mp3 ami a cd-hez képest is kevesebbet ad vissza. De a népnek jó. Egyre nagyobb a szakadék az audofil bakelit lemezes, fadobozos hagfalos őrültek és az mp3 vacakot hallgatók között. Én mit hallgassak? :))
A fényképezésben is hasonló folyamat játszódik majd le, bár szerintem a digitálissal azért nagyon sok olyan témát, képet meg lehet csinálni, amit az analóggal nem. tehát itt nem olyan egyértelmű a helyzet. Mindenesetre szerintem ha valaki művészi céllal, ha lehet ilyen fellengzősen foglamazni akar fényképezni, jól teszi ha régi gépet fog a kezébe. ((A letűnt korok technikája mindig a ma művészetének eszköze.)) De akkor is ha hegyet mászik vagy lehetetlen területekre megy fényképezni.
Érdekes dolgokat írsz, így sosem gondoltam a Yashicámra.
Tulajdonképpen én véletlenül vettem ezt a gépet, nem is hallottam a Yashica márkáról eladdig. Úgy történt, hogy volt egy Zenit gépem, amivel vidáman kattingattam, egy barátom megtanított hívni, nagyítani. S egy idő után szerettem volna egy cserélhető objektíves gépet venni, s a 70-es évek végén, 80-as évek elején ez, legalább is nekem, a Praktika volt. Volt egy nagyobb utam egy nyáron az NDK-ban, bejártam Drezdától Rostockig az országot Berlinen keresztül, s minden városban benéztem az ottani Ofotértba. Írd és mondd, az egész országban nem volt egyetlen cserélhetős objektívas Praktika, igaz másmilyen sem. Amikor a jó három hét végén hazafelé jöttem Berlinből, s még utoljára bementem egy ottani fényképészeti üzletben, láttam kiállítva egy Praktika 2000-et (nem tudom, jól emlékszem-e a számra, de ez elektromos vezérlésű volt, nagy újdonság akkoriban, s persze csak bemutatsára és nem eladásra volt ott), de egyszerűen nem adták el, meg kutya drága is volt, mert eltettem 600 márkát, ami kiadott volna egy hagyományos Praktikát (az árát már az első Drezdai boltam kitudakoltam, s úgy 500-től 700- márkáig volt kapható a gép, típusától függően, amúgy nem volt az ott olcsó, mert 400 márkáért már vidáman dolgoztak akkorban a derék keletnémetek), de az talán vagy 2000 márkára volt irányárazva.
Így aztán nem lett nekem Praktikám, mert még azon a nyáron eljutottam Münchenbe is, s ott az első boltam megláttam majd feleárban a többi hasonló gépek között a még most is meglévő Yashicát, megvettem, s azóta nekem más mechanikus gép nem is kellett soha, s nem is kell.
Yshioca lencsék vannak hozzá, de nagyon szép rajzolatú és nagyon éles képet adnak. (A Pentax zoom lencsék - kit tartozékok - közel nem jönnek hozzá, habár a rajzolatuk karaktere is más, lágyabb lényegesen, így nem lehet őket igazán összehasonlítani.
Csak annyi bánatom van, hogy a műbőr borítás szép fényes fekete külső máza egy az egyben lemorzsákolódott, habár a fogása így sem kellemetlen. A szervízbe azt mondták, vigyel el egy régimódi könyvkötészetbe, ahol teszenk rá egy szép és strapabíró igazi bőr borítást. Lehet, egyszer ennek isa végére járok, habár ez többe jönne, mint maga a gép, jóval.
A glép amúgy meg sincs kopva, minden fém része szépen és feketén csillog, a lamellák gond nélkül járnak. Úgy jó, ahogy van, s ilyen is marad, mert azért ő már nyugdíjban van.
Én biztosra megyek, most a vaterán elhoztam egy szinte újat, mindössze 7e-ért (yashica fx3 super 2000 ez is)... Tulajdonképpen másnak szántam, de megtartom ezt is. Ha számolunk, hogy egy digi tükörreflexes 100-200e között mozog és ahhoz jön a lencsekészlet (jó, ha valaki nikonos vagy canonos és éppen vált, ott nincs ilyen gond), akkor még mindig ez a legolcsóbb megoldás.
Tudom, hogy hülyeség, de én analógban - távmérősökön kívül - kizárólag ezt a típust fogom használni és jó érzés, hogy az ütött-kopott mellett van egy szinte teljesen új gépem is, vihetem a másikat bárhová mindig lesz egy tartalék.
Még annyit fűznék a dologhoz, hogy valahol egy angol fórumon egy profi fotós írta, hogy persze volt neki fejlettebb gépe is, de sok esetben az eredményeket látva (downgrade szót használta :) ) visszaváltott erre a régire, mert az egyszerűen jobb.
Szerintem ez az egyik legalulértékeltebb fényképezőgép a tükörreflexesek közül.
Ha ritkán is, de használom fekete-fehér fimmel a gépet, habár én már inkább azért vigyázok rá nagyon, mert pár év után egy szép állapotban lévő mechanikus fényképezőgép, egy utolsó mohikán lesz belőle.
S nem csak analóg a lelkem FX-3-as, hanem gyakorlatilag full mechanikus! Ez (és társai) volt az utolsó ilyen mohikánok, utánuk már az automata vezérlések jöttek.
Tömegével már nem fognak bajmolódni a filmmel, annyira egyszerű lett a digitális fényképezés, s teljesen megfelel az átlagfotósoknak. A laborok szinte kivétel nélkül és teljesen átáltak a digitális technikára.
*****
Biztos megmarad egy szűk és igényes réteg hobbijának a filmes fényképezés, de szerintem vége van.
(Én szeretem a filmet, időnként még hívok is fekete-fehér filemeket a magam szórakozására, de ha sok kép kell, vagy kirándulni vagyok, a digitális készülék van a kézben, s csak pár különleges képet csinálok fekte-fehér analógra.)
Igen, alapvetően igazad van. De ugyanez volt a svájci mechanikus órákkal a 80-es években: vége kész ennyi, majd a scwach...
Aztán kiderült, hogy az emberek imádják a mechanikus cuccokat és most már nagyon menő egy új mechanikus óra, nagy a kereslet sokan gyűjtik is stb. stb.
Az analóg fényképezést sem temetném, főleg mert én is így fotózok, tehát meg kell magyaráznom :)), másrészt mert technikailag még mindig nem olyan nagy durranás a digitális, nézz csak be pl. a fekete-fehér vagy a 6x6 vagy az analóg-digitális fórumokba, ott ezt jobban leírták miért.
Még annyit fűznék hozzá, hogy nem egy letűnt korszaknak tekintem, hanem egy műszaki szempontból becsületesebb, igényesebb korszak követei ezek a mechanikus analóg gépek. Egy olyan időszaké, ahol még nem dolgoztak tervezőmérnönök azon, hogy mi romoljon el, hanem éppen ellenkezőleg, azon serénykedtek, hogy a termék minnél tovább tartson!!!
