A Danuvia gyártmányok barátainak legnagyobb és legrégebbi netes találkahelye, legyen az motor, óra, kitűző vagy lakat :)
Tanácsok, túrák, börzehírek, csevegő, alkatrészek, pénteki csajok...
Az előtérben meg deszantosoknak készült tankelhárító ágyút szállító Vespa. Párosával működtek: az egyik motor vitte a csövet meg az állványt, a másik a lőszert.
Nem volt gond a vizsgán ismernek, a törvényi utalásokat soha nem fogom tudni, ezek a száraz adatok nekem nem mennek és semmi értelmét nem látom, én inkább gyakorlatban vagyok elfogadható.
Én ma csak a helyi boltba mentem felvágottért délben , 30 fok, felhős, fülledt meleg volt. Aztán ki se mozdultam a hűvös szobából, néztem a Forma 1-et! :D)
Gratula a vizsgákhoz! Megizzasztottak-e ebben a kellemes melegben? 😀
Én Kecskemétre mentem át, de nem motorral. Amióta piszkálták, nem szeretem ott letenni.
Sok ismerőssel találkoztam, innen bervassal és 2 növendék bervassal kezeltünk.
Én ugyan nem vittem ki piros Danuviát, de volt, aki azzal érkezett, egy rendszámos, kopottas gyári géppel. Ja, vettem egy szép krómos, lámpasiltre való árnyékolót, 500 Ft-ért nem hagyhattam ott.🙂
Nekem még szögegyengető borbély sem kellett ahhoz, hogy utoljára 66 évvel ezelőtt lássa borbély a fejemet... :D) Korábban a mércém az ujjam volt, mostanában 20 éve meg van hajnyíró gépem...
Érettségiről jut eszembe, nekem a 4-es számú unkokám (Dávid) érettségizett az idén és a 4 egyetemi jelentkezési sorrendjéből felvették az első helyre, a BME járműgépész szakra. Ezen kívül matekból gimnáziumi dicsérő oklevélben is részesült. Óriási eredmény, mert nem kell vidékre járnia és ott laknak az egyetemről egy parasztköpésnyire... :D
A 2-es számú unkám (Vince) pedig elvégezvén a Budapesti Gazdasági Egyetem alapszakát, ugyanúgy felvételiznie kellett a Phd tovább-tanáláshoz. Nem izgult mert neki megvolt a maximális 500 pontja.... :D))
Nagyapám átment a borbélyhoz,annó,aki azzal várta,jöjjön később,most szöget egyenget :) A szög megvárta volna később is,akkor volt az öreg nála utoljára.
Pont ezt akartam írni, hogy gyerek/fiatalkoromban nálunk is az ment, ha valamit szegelni kellett, akkor apámnak volt egy csomó megmentett rozsdás görbe szege, és egy síndarabon (az volt az üllő) egyengethettem a szegeket...
