Ennek ellenére még mindig rendkívül szkeptikus vagyok, ui. az eddig jól bevált módszer ellenkezőjét kellett kiviteleznem: eddig kis szemeket nagy metszlappal vágtam - ezt minden komolyabb szemzéssel foglalkozó hangsúlyozza.
Itt a vékony vesszők miatt meg volt kötve a kezem: a nagy szemeket csak az eddig megszokotthoz képest jóval kisebb metszlappal lehetett vágni, mivel a vesszők vékonyak voltak.
Ideális esetben ezt hosszabb regenerálódási idő kompenzálná, viszont a nagy szemek alatt már nem lehetett a fagéllel a vékony rést elzárni, emiatt ha ott száradás van, az elhúzódó regenerálódási idő miatt megnő a kiszáradás veszélye.
Ezért már egy szem kihajtását is sikerként könyvelném el.
Egy török fórum az eksi karadutról, urmu dutról azaz a Morus nigraról: http://www.agaclar.net/forum/uzumsu-meyveler/1080-11.htm a török–angol fordító segítségével igen tartalmas hozzászólásokat olvashatunk itt, láthatunk olyan oltványt is, mely szemzéssel "készült".
Miután Körtvélyesi mailben közölte, hogy kár volt kihagyni a negyedik fajtát mivel szép nagyszemű, felszenvedtem belőle még egy szemet a legvastagabb tetejére... Meglátjuk. Más megoldás nem volt.
Hálás köszönet itt a fórumon is. Ma megkaptam őket, és mindhárom alba alanyt nigrára szemeztem. Mind a 4 ugyanaz a nigra csak más helyekről? A 4-ből a 3 legnagyobb szeműt szemeztem, keverni nem akartam egy alanyra. A Látó-hegyiből nem szemeztem, annak voltak a legkisebb rügyei.
A hatalmas szemek miatt nagyon kellett figyelni a szemek melletti háromszög-nyílások zárására fagéllel. NAGYÍTÓ ALATT. Holnap megismétlem, mivel száradáskor nagy a fagél összehúzódása.
3 Alba várja ugrásra készen,hogy Nigra legyen belőle. Na persze egy kicsit másképp, mint a Te fényképeden. Ma hoztam fel őket, eddig cserépben nevelkedtek, vannak már legalább 4 évesek.
Amikor kiültettem őket, a cserepet a földfelszín alá raktam vagy 6-7cm-el. Így a törzs is gyökereket eresztett, alul is kiszöktek a gyökerek, azért tudott némelyik jóval nagyobbra nőni mint egy kis bonsai. Két hét alatt rendesen beindul a keringésük, utána tervezem őket átszemezni Nigrára. A szemeket a lehető legalulra rakom, hogy ha ki lesznek ültetve, a Nigra is tudjon saját gyökeret ereszteni.
A képen még hőskorában látható az álló, alba alanyú savanyú szederfa, mely dacolt a viharokkal és az emberi hülyeségekkel szemben. Egy pillanatra elbóbiskolt aztán először az első, majd a második veszély – letaglózta. A képen nagyszerűen kivehető az oltás helye kb. fél méter magasságban
Nincs eladó oltványom, ha szeretnél oltani és ha írsz az e-mail címemre és a lakcímed megadod, lehet hogy tudok közeledben anyafa lelőhelyet, igaz ezeket nagyjából innen is meg lehet tudni: https://www.eletestudomany.hu/a_savanyu_szederfa
Igen, egy kicsit macerás, de léteznek hosszú életű alba alanyú fák is. Pl. ilyen a Budán, a Cankó téren lévő, vihar által kidöntött, fekvő Morus nigra. Sikerült szaporítanom belőle, felkínáltam újbóli telepítésre, marhára nem érdekelte őket, többszöri próbálkozás után, elajándékoztam egy botanikus kertnek....
Az angol fajtákat a Peter Coles: Mulberry (Reaktion books, 2019) könyvből szedtem elő, de nagyjából mindegyikkel találkoztam külön-külön faiskolai kínálatokban. Egyik barátom szerint Stroska Úrnál, a Morusa cierna Trnavska mellett a Wellington fajta is megvan, árulja, hát a cenik (ára) alapján 20 Eur. Terveztem oda is ellátogatni, de hát a helyzet ezt nem engedi egyenlőre.
Nem vásároltam az angoloktól eleddig oltványt. Török, spanyol magokat és az azeri oltróvesszőt szereztem be az Ebay-en. Minden más hazai, így az alany, a nemes és az oltókés. Egy ismerősnek köszönhetően, erre már régóta vadásztam, bakabányai magokhoz jutottam. E település környéken a források alapján kb. 500 példány van a (volt) szőlőskertekben, így a csíraképesség valószínüleg jó és ami a leglényegesebb a magvakban lenyomatként, genetikai háttérként az elmúlt 100 év néhány " –30°C-os fagyos nap élménye" megtalálható. A nigrak a nagy kromoszómaszám miatt nem rendelkeznek változatos variánsokkal, így véleményem szerint, mindegy honnan szerzed a nemes részt. A levél alakjában és időnként a termés nagyságában vannak kisebb eltérések, ám, hogy még érdekesebb legyen a helyzet, az is megtörténhet, hogy ugyanazon a fán belül is pl.a harmadik levél már nem szív alakú, hanem szeldeltebb változatú. A mellékelt képen iráni mintákat láthatunk, ahol időnként a levélnyél néha hosszabb a jellemzőnél. Annak ellenére, hogy a fajt magnemesnek tartják, nem élnek a magvetés lehetőségével – mindenki termő fát szeretne, a magoncok kelésük után kb. 6-7 év után (iráni ismerőseim szerint) teremnek. Az oltványok már a második évben megmutathatják termésüket. Amennyiben mégis szeretnél angol szaporítóanyagot venni, úgy elég lenne a Black mulberry Wellington stb beírás a rákeresésre. Habár az angolok nagyon tisztelik ezt az eperfajt és nagyjából ismerik, sikerült már nigra helyettesítő alba var. nigra magokat vennem, ezek Morus nigra seeds fedőnéven szerepeltek.
Matild-álma igazinak tűnik és persze az ára is. Én azt figyeltem meg, hogy a madarak, főként a fekete rigók, akkor csipkedig a már érésben lévő alma, körte termését, ha meleg és száraz az ősz és a környékben nem találnak ivóvizet. A savanyú eperfa termését is nagyon szeretik a rigók, a Morus alba érő termésére június végétől meg a seregélyek figyelnek oda. A nigra lésavassága kb. pH = 3,5 körül mozog, az albaé 5–6-ig, ám az irodalmi adatok alapján a Morusok közül a nigranak a cukortartalma a legnagyobb. Ezek a paraméterek azonban termőhelytől, időjárástól, érési állapottól is függnek, így csak átlagról beszélhetünk. Németországben, Hollandiában, Svájcban és Svédország déli részén a fagyérzékenyebb nigrat déli falak mentén, kordonműveléssel termesztet(ték)ik(?). A legnagyobb gyümölcsrongálók közül a poloskákat tartom a legveszélyesebbnek, a félérett termésbe befecskendezik a "saját érésgyorsítójukat", ahol azután a termés romlani kezd.
Természetesen nem csak az Illinois Everbearing védőfa. Igaz ez minden albára és (valószínáleg) nigrára is. Az Illinois Everbearing annyival jobb viszont a többi eperfánál ebből a szempontból, hogy lényegesen többet, tovább és az átlagosnál nagyobb gyümölcsöket terem.
Akik nem tudnak angolul, azoknak lefordítom a képként berakott szöveget:
"Az Illinois Everbearing eperfa „védőfa”. Ezt a fajtát a madarak és a mókusok előnyben részesítik más gyümölcsökkel és bogyókkal szemben, ezért remek lehetőséget kínál arra, hogy ne a kertben termesztett gyümölcsöket dézsmálják. A nyár nagy részében széleskörű lefedettséget biztosít. Különösen édes 3-4cm hosszú epret terem. Toleránja a száraz, gyenge talajokat is. Hidegtűrő. 10m magasra is megnő. (Ez nem igaz, max. 4m.) Június közepétől augusztuson át érik. (Ez se igaz, aug. elsején már vége a szezonnak.) Önbeporzó."
A jellemzésben egyébként azt írja, hogy az itt árult nigra érési ideje jócskán belenyúlik a szeptemberbe. (Die Ernte beginnt im Juni und geht bis weit in den September.)
Az hogy savanyú mit jelent? Édes savanykás?
Belinkelnéd ide azokat a helyeket, ahonnan valódi nigrát lehet vásárolni?
Tehát ahonnan Magyarországra szállítanak és angolul lehet velük kommunikálni.
Ha esetleg beírnád a beszerzési árat (vételár+száll. ktsg.) is, az még jobb lenne.
Azon gondolkodom egyébként, hogy a madarak elleni védelmet a telken faeperrel oldanám meg - legalábbis ennek az érési ideje alatt. Sok almát és körtét telepítek, ha ezekbe egyszer is belecsípnek végük. Jópár éve Németországból vettem Illinois Everbearing eperfákat ugyanattól az eladótól aki a nigrát is árulja. Ez azonban csak négy hétig véd a madaraktól kb. augusztus elsejéig. Ami még itt ebből a szempontból talán ennél is jobb lehet az a Navaho Summerlong szeder. Ez ugyanis júniustól októberig védene. Ebből is vásároltam már két tövet, ezt akarom elszaporítani. Jut is marad is - én is enni fogom.:)
Ilyenkor, lomb híján, a serdülő oltványok rügye alapján lehetne eldönteni, megbizonyosodni valóban nigraról van-e szó. Igyekeztem megfelelő képeket keresni a felvételeim között, melyek alapján az látható, hogy a savanyú szederfa rügyei sötétbarnák, majdnem feketék, a vesszővel kb. 20–30°-t zárnak be, nagyobbak, mint az albaé, melynek rügyei inkább az ágra, vesszőre simulnak. Az említett faiskolában nagy valószínűséggel alba var. nigra található, a bécsi szederfa oltása, szemzése macerásabb, ezért oltványai viszonylag magas áron forgalmazandók. A legutolsó képen Ebay-en vásárolt bakui oltóvesszők láthatók, melyek végei paraffinnel lezártak. Egyes szakemberek a rügy színére vonatkoztatják a nigra kifejezést...