"A nagymarosi nem oldotta volna meg a szigetköz problémáját,"
De, megoldotta volna, ennek ugyanis része volt egy a Szigetköz alsó szakaszán megépítendő duzzasztómű, ami megvédte volna a szakaszt a napi "árhullámok" következményeitől...
A "C variáns" eleve a magyar fél építkezés közbeni kihátrálása miatt épült meg...
Kisebb méretben azért megépült a "fenékküszöbnek" nevezett szörnyedvény, ami alkalmatlan erre a feladatra...
A kihátrálás idejében már nem volt kérdés hogy megépül e az erőmű...
Egyébként Paks reaktor nagyságú energiatermelése lett volna magyar részre (440MW).
A még megépítendő adonyi, és fajszi erőművel együtt 690MW. Az 1948-as Belgrádi Egyezmény és annak 2008-as EU módosítása ugyanis kötelező ránk nézve.
Amúgy a bősi építés elhatározása 1977-ben történt. Az építkezés osztrák cégre bízása jóval későbbi történet...
1984-ben a Felső-Dunán állami nagyberuházásként megkezdődött az építkezés.
Méghozzá osztrák segítséggel: a Donaukraftwerk felkészült rá, hogy Bécs alatt megépíti a hainburgi erőművet, ám ez az osztrák környezetvédők és a hivatalos csehszlovák tiltakozás hatására elmaradt. A cég kapacitása így felszabadult, gépei és szakértői készen álltak a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésére. Osztrák bankoktól hitelt is szereztek az építkezéshez, melyet a magyar és a csehszlovák fél a vízlépcsőrendszer majdani hasznából törlesztett volna.
A szigetközi élővilág pusztulásával fizettünk a nem megépítésével egyrészről, ...
Ez nem így van. A C variáns megépítése miatt fizettünk az élővilág pusztulásával, aminek egy jelentős része mindenképp bekövetkezett volna ha az eredeti tervek szerint épül is meg.
A nagymarosi nem oldotta volna meg a szigetköz problémáját, az a bősi erőmű menetrendtartó üzeméből származó napi kétszeri árhullámot lett volna hivatott csillapítani.... persze újabb problémák előidézésével folyásirányban.
Sokan misztifikálják a bősi erőmű energetikai jelentőségét Magyarország számára... méltánytalanul. Semmi jelentősége nem lett volna sem az ország energiaellátásában, sem a hálózatüzemeltetésben. Az a 150-200 MWeff teljesítmény ami nekünk jutott volna nem tényező az energiarendszerünkben. Ráadásul mint kiderült ez is erősen időjárásfüggő, aszályos időszakokban éppenhogy a saját önfogyasztását tudja megtermelni, összességében pedig a kapacitásfaktora nem éri el egy tengeri szélerőművét.
Ezért is próbálták a hajózhatóságot és az árvízvédelmet felhozni elsődleges célként a megépítésére. Valójában az osztrák oldalon elfogyott az építhető gát, ezért az ottani építővállalatok lobbitevékenysége volt az egyetlen valós oka a projektnek. A vízügyi szakemberek tisztában voltak vele, hogy ha elkezdjük a Dunát a mi oldalunkon is lépcsőzni, végig kell menni az egész szakaszon a Vaskapuig. Jó üzlet a gátépítőknek.
Ezzel az erővel a Balatonon is építhetnénk árapály erőművet, némi energiát az is termelne és lehetne hivatkozni, milyen nagy szolgálatot tesz a gát tetején kialakított közút a két part összekötésével.
Persze ugyanazok akik sírnak néhány szerencsétlen madár pusztulásán a szélkerekek miatt semmibe veszik azt az ökológiai katasztrófát, amit egy ilyen visszafordíthatatlan környezetátalakítás okoz. Szörnyű, de a távvezetékek és főleg a házimacskák nagyságrendekkel több madarat pusztítanak el.
Hozzászámítottam ugyan... olvashattad, de sajnos a tetemes osztrák vízenergia kapacitás sem teszi lehetővé az időjárásfüggő megújulók tökéletes kiegyenlítését, sőt valójában nem alkalmas terheléskövető üzemre. Erre náluk is a gázturbinás hőerőművek és újabban az akkumulátoros tárolók szolgálnak, ahogyan már sokszor leírtam.
A vízerőművek, különösen a Dunán nem arra valók, hogy a potenciométert tekergessék a hálózatüzemeltetők és folyamatosan kövesse a terhelést a leadott teljesítményével. Erre két okból sem alkalmas. Az egyik, mert nem úgy van felépítve, a másik, mert a Duna folyását nem illik rángatni, a turbinákra érkező hatalmas víztömeg tehetetlensége kizárja a gyors változtatást, ezért alaperőműként használják.
Hasonló problémákkal szembesülnek a szivattyús tárolók, SZET-ek is. Szabályozásra nem, csak menetrendtartó erőműként lehetséges a használata. Technikailag megoldható, újabban építenek kifejezetten szabályozási célokra is SZET-et, de ezeknél külön turbina van a terhelésre és külön a szivattyúzásra. Hogy mennyire nem triviális a vízerőművek szabályozása, arra példa, hogy most épül Ausztriában egy világelső, 170 MW-os, jól szabályozható szivattyús tároló.
It’s a world-first for a variable-speed pumped storage plant, explains Tomi Erstic, business development manager for central and eastern Europe at GE Hydro Solutions.
Ausztria a szabályozás feladatainak jelentős részét gázturbinás erőművekkel oldja meg, de aktívan telepíti az akkus tárolókat is, az évtized végére 1 GW teljesítményt szándékozik telepíteni Európa legnagyobb vízenergia szolgáltatója.
One of Austria’s leading utilities has realized the benefits of battery energy storage, and has embraced software-based methods for scaling up its deployment of the technology. In early 2023, VERBUND, among the largest producers of hydropower in Europe, added 42 MW to its battery storage sites, with plans to install a total of 1 GW of battery storage capabilities by the end of 2030.
Számítsd hozzá, hogy az osztrák vízenergia (tározó erőművek) lehetővé teszik a rapszodikus termelésű szél és nap tökéletes kiegyenlítését. Mellette még másnak is tudnak szolgáltatni. :-)
Mi elég gazdagok vagyunk, hogy lemondjunk róla? Az osztrákok nem tehetik meg?
Burgenlandban, M.o. 4 %-án van telepítve ~ 1 GWp szélerőműkapacitás. A teljes osztrák kapacitás ~ 4 GWp.
Nem nyomorognak, nem menekültek világgá a gonosz széltornyok árnyékából, viszont nagyon jó pénzt hoz a gazdáknak és az országot segíti a külső függőségek csökkentésében, az energiatermelésük mintegy 11 %-ával.
A vízenergia mellett a két időjárásfüggő megújuló is hozzájárult, hogy minimálisra csökkentse nettó áramimportját és az áramkereskedésben pozitív üzleti eredményt érjen el.
Megéri ez? Bonyolult, nagy, ronda. Nem egyszerűbb több fix napelemet felrakni a tetőkre? Gyengébb a hatásfoka, legfeljebb többet tesznek fel. Úgy is olcsóbb lesz, meg nem ilyen vas szörnyedvény.
Hát igen, így megy ez sajnos nálunk. Januártól például a NER is részt szerez a szerencsejáték iparban, már be is harangozták: eltörlik egyes, tehát nem mindegyik játék nyereményilletékét, lényegében adóját. De jó is ez a népnek, több pénz marad kifizetésre!
A valóság kissé bonyolultabb, ugyanis ha valaminek eltörlik az adóját, onnantól kezdve nem csak adót nem kell fizetni, de nem kell adóbevallást sem tenni, merthogy mire is?
Lényegébe a kaszinó biznisz kiterjesztését láthatjuk.
sokan ember életét fogják tönkretenni a szélkerekek zajával, és ezek az emberek nem fogják tudni érvényesíteni az érdekeiket a tápos zöldenergia cégekkel szemben
Off: Rád borult a ZŐD festék, mint Semirre a Cobra11-ben?
Nálunk a szélenergia kihasználása nem olyan gazdaságos, mint a tengerparton. Ettől még lehet kisebb a hatása a környezetre, mintha ugyanazt az energiát lignitből termelnénk meg. :-( A napelemes termelés meg sokkal kisebb lábnyomot tapos, mint néhány ilyen sötétződ, akinek fogalma sincs, miről írogat, csak "Hadd szóljon!"
Egy nagyon lényeges dolog hiányzik a rendeletből - dehát ez nem is csoda!
Az, hogy a rekultivációra (a 30-50 év múlva szükségesre) elkülönített letéti, vagy biztosítási pénzalap kerüljön elhelyezésre. Enélkül a termelés lefutása után ott marad a gazdáknak egy 1-2 ezer m3 -es betonalap a szántóföld művelési részén, amely eltávolítási költsége több, mint a megépítési. Meg az, hogy ezt kinek kell majd megcsinálnia, hisz a projektcég akkor már évtizedekkel korábban megszűnik. (a szitu hasonló lesz, mint a LED -es közvilágítás Elios ügyé lett)
30 mFt -ért nyerünk ugyanannyit, mint a lakossági kvóta. És sajnos gyanítom, hogy a napelem beruházásokkal is hasonló a helyzet. Ellentétele: beleavatkozunk a hidorszférába, bioszszférába, gyaníthatóan még a litoszférába is. És azt sem tudjuk milyen módon. reméljük nem végzetesen. Amikor az időjárás változik, gondoljunk erre is, hogy ezt is mi vindikáltuk.
