Üdvözlöm az olvtársakat csak most találtam ide, egy kicsit vissza is olvastam de nem találtam választ a kérdésemre. Mégpedig : a szőlőt megvédi e a darazsaktol ha lepermetezem szalicilles oldattal.( azt hallotam hogy nagyon hatásos ) Nekem a darázscsapda nem jött be .
Én is kipróbáltam a rézdrótos módszert, úgy néz ki, hogy használt. Sajnos utána jött a hőség és a szárazság, ami nagyon megviselte a töveket, mivel nem nagyon tudtam öntözni. A drótokat - mielőtt beszúrtam volna - lekapartam. Az uborkánál még nem alkalmaztam, de ott is meg fogom próbálni, mert az alsó levelei le vannak égve. amúgy vizes tejjel permeteztem, de az nem használt.
Van valakinek tapasztalata a Sárpo Mira fajta (régi magyar rózsa krumpli, Zircren nemesítettékl http://www.sarpomira.hu/sarpo_mira.php - állítótólag a legtöbb betegséggel szemben rezistens) burgonya termesztésével?
Kertünkben meglepően sok tetű volt az idén, bár szociálisan nagyon érzékenyek voltak a hangyák, mert igen sokáig csak a "gyomnövényekre" hordták ki "legelni piciny tehénkéiket", aztán kezdett elszabadulni a pokol. Pont esedékes lett János nap előtt -más okból is- a kvarclisztes permetezés (három reggelen át, azonos időben) , de utána csak a kert egy távoli sarkában maradt mutatóba belőlük.
A magok ez évi csírázóképességével nem volt gondoltok? Nekem több forrásból volt sárgarépamagom, de a másodvetés is igen szegényes lett. Ismerőseimnek is hasonló tapasztalatai voltak, pedig ők más forrásból is vásároltak (külföldi bio sárgarépamag is volt közte).
Miközben Németországban és Európa több országában egyre több embert fertőz meg az E-coli baktérium, elfelejtik feltenni a kérdést, hogy vajon mi módon vált az E-coli baktérium hirtelen rezisztensé nyolc különböző típusú antibiotikum családdal szemben majd jelent meg az élelmiszerláncban.
A mostani megbetegedéseket az E. coli O104:H4 csoportba tartozó baktérium okozza, ami általában nem antibiotikum rezisztens. A rezisztencia csak úgy alakulhat ki, ha a baktériumot ismételten antibiotikummal kezelik a mutáció előidézése és ezen keresztül a rezisztencia elérése érdekében.
Ha szeretnénk megismerni a törzs eredetét csak vissza kell vezetni az E-coli genetikai kódját és megtudhatjuk, milyen gyógyszerekkel kezelték a kívánt hatás elérése érdekében. Ezt a vizsgálatot elvégezték és az eredmény elég érdekes képet mutat az O104:H4 csoport eredetéről.
A genetikai kód megmutatja a baktérium múltját
Amikor a németországi Robert Koch Intézet munkatársai dekódolták az O104:H4 törzs genetikai összetételét azt találták, hogy a baktérium a következő antibiotikumokkal szemben rezisztens:
Emellett az O104:H4 törzs különleges enzimek termelésére is képes, ami „szuper erővel” ruházza fel. Ezt szaknyelven ESBL-nek (Extended-Spectrum Beta-Lactamases – széles spektrumú béta-laktamázoknak) nevezik. Az ide sorolt mikrobák képesek olyan enzimeket előállítani, amelyek a 3. generációs (a kórházak által legszélesebb körben alkalmazott) cephalosporinokat (például cefuroxime, cefotaxime és ceftazidime) is hasítják, és ezáltal hatástalanná teszik.
Emellett az O104:H4 törzs két különleges gént, a TEM-1-et és CTX-M-15-öt is tartalmaz, ami az orvosok rémálma 1990 óta, írja a Guardian.
Miért félnek tőle az orvosok? Mert fertőzés esetén kulcsfontosságú szerveket támad meg és sok esetben halállal végződik.
Egy halálos baktérium létrehozása a biotechnológia segítségével
Hogyan jöhet létre egy olyan baktériumtörzs, ami nyolc különböző gyógyszerosztály majdnem egy tucat antibiotikumával szemben rezisztens, két halálos génmutánssal és ESBL enzim képességgel rendelkezik?
Erre kizárólag egy mód van: a szóban forgó E-coli törzset ki kell tenni mind a nyolc gyógyszertípus hatásának. Normális körülmények között ez nem történik meg egyszerre. Először penicillinnel kezelik a törzset majd megkeresik a túlélő kolóniákat és azokat tetracyclinnel kezelik. A túlélő kolóniák ezt követően rezisztensek lesznek mindkét antibiotikummal szemben és így szépen egyenként végig kell vinni a művelet mind a nyolc antibiotikum családdal. Tudatos genetikai szelekcióról van szó, amit laboratóriumi körülmények között végeznek egy kívánt hatás elérése érdekében. Minden biológiai fegyver így készül az Egyesült Államok hadseregének Detrick marylandi laboratóriumában.
Maga a folyamat a leírtaknál kicsit összetettebb, a lényeg, hogy egy ilyen rezisztens törzs kizárólag tudatos laboratóriumi eljárások eredményeként jöhet létre. Elképzelhetetlen, hogy a természetben véletlenszerűen megtörténjen. Például, ha a baktérium egy élelmiszerből ered (mint ahogyan ezt állítják), hogyan vált rezisztensé ennyi antibiotikummal szemben, amikor növényeket nem kezelnek antibiotikummal?
Gyakran előfordul, hogy egy törzs rezisztensé válik egy adott antibiotikummal szemben, de nem nyolc különböző antibiotikum csoporttal szemben. Eredetének egyetlen forrása lehet: egy laboratórium. Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy a létrejött baktérium véletlenül vagy szándékosan került ki a laboratóriumból. Ezt mindenki döntse el maga.
Először betiltják a természetes gyógyszereket, majd megtámadják az élelmiszerláncot
Miközben a hatóságok a fertőzés forrását kutatják, ne feledjük, hogy az EU a természetes gyógyhatású készítmények és étrendkiegészítők betiltására és a természetgyógyászok munkájának megnehezítésére készül. Miután nem állnak majd rendelkezésre természetes gyógymódok már csak annyit kell tenniük, hogy elijesztik az embereket a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásától is. Ez fontos, hiszen a friss zöldségek rengeteg gyógyító tulajdonsággal rendelkeznek, és amíg a vásárlók hozzájuthatnak friss zöldségekhez módjukban áll természetes úton megelőzni bizonyos betegségeket.
Amennyiben sikerül elérni, hogy az emberek féljenek a friss zöldségek fogyasztásától, könnyebben rávehetők, hogy feldolgozott, egészségtelenebb élelmiszerek fogyasztására térjenek át. Az eredmény: több beteg és nagyobb igény a gyógyszerek iránt, azaz nagyobb haszon a gyógyszergyáraknak.
További fejlemények az E-coli fertőzésekkel kapcsolatban
22-en haltak meg, 2600-an betegedtek meg, melyből hatszáz beteg állapota válságos, sokuknál fennáll a veszély, hogy veseműködésük leáll.
Annak ellenére, hogy továbbra sem sikerült egyértelműen bizonyítani a fertőzés forrását, Ilse Aigner fogyasztóvédelmi miniszter továbbra is óvott mindenkit a növényi csíra fogyasztásától. Egyben újra figyelmeztette a lakosságot arra is, hogy tartózkodjon a nyers uborka, a nyers paradicsom és a nyers saláta fogyasztásától. Jobb, ha félnek ez emberek a zöldségevéstől!
Az E-coli baktérium O104-es törzse véres székletet, hasmenést és vesekárosodást okozhat.
Eddig 10 európai országból jelentettek megbetegedést, leginkább olyan embereknél, akik Németország északi részén jártak.
(így túl nagy lett, de nem találtam magyarul, emailból kimásoltam, bocsánat a terjedelemért, de talán érdemes elolvasni. Még ált.iskolában egy matektanárom mindig azt mondta, hogy előbb kérdezni kell megtanulni, azt hiszem igaza volt)
tudtok nekem ajanlani granulalt, belocsolhato tragyat, amivel a novekedeshez szukseges pluszt adni tudom?
(osszel idohiany miatt nem elmaradt a tragyazas)
Bocs, hogy nem válaszoltam, de azokban a napokban fújt a szél, így nem próbáltam, utána munkahegyek, mostanság meg özönvíz, úgyhogy kaszáltam néhányat, de mindenképp kipróbálom és megosztom.
A cseresznye nagy része leérett, s egy kb. 3-4 méteres fán ugye 6 lap volt kint. Az eredmény felemás. 20-30% kukacos így is. Van egy kései meggyem. Ott kb. 50%-os a kukacosodás, amennyire eddig tapasztaltam meg-megkóstolva, még azt nem szedtük le. Ezen a fán igaz, csak 2-3 lap volt. Mindkét fa kapott egy Actarás kezelést is május 7-én, azóta nem. S ez így együtt nem volt eléggé hatékony.
Vizsgálgattam a lapokon lévő rovarokat is, egyszer lefényképeztem jópárat, egyik se csernyelégy volt a topictársak szerint, szerintem se. Azóta se találtam olyat, ami olyan. De csak kellett, hogy legyen, mert kukac meg van.
Szóval, tanulni kell, ezt a sárga lapos dolgot is, úgy tűnik, talán 10-12 lap is kellene egy fára, s akkor 2000 Forintba is belekerül egy fán a biológiai védekezés. És nem vennék mérget a 20% alatti kukacosságra. A permetezés jóval olcsóbb, s ez nem jó, ha ennyivel drágább az egészségünk megőrzése.
Vagy az ember eszi kukacostól. A családunkban külön vizsgálat nélkül a cseresznyéket csak én próbálom megenni és az apósom. Ha szemmel láthatóan kukacos, én se eszem meg, de ha hibátlannak tűnik a szem, akkor nem állok neki széttörni és vizsgálgatni. A családunk női tagjai viszont ezt teszik egy-két kukacos tapasztalat után, ezért muszáj valahogy a jövőben lejjebb szorítani a kukac-arányt.
A fa szerintem olyan 7-8m magas. Tavaly, vagy előtte visszavágtam a tetejét addig, amíg le tudom szedni. Kicsit be van szorítva a ház mögé, de ezt kell szeretnie:), 12-14 éves lehet. 6db lap van rajta kint egyszerre.
Amit még nekem is javasoltak az elején - 2x annyi lap, mint amilyen magas a fa - azt nagyon soknak tartottam. Előző évben is ennyi lapot tettem ki egyszerre, és tele voltak léggyel, idén meg alig van rajtuk.
Érdekes módon a germersdorfi fámra kitett lapokon nálam is alig van légy. Úgy látszik idén erre alig vannak, pedig tavaly rengeteget fogtam. Igaz akkor az eső elvitte az egész termést, és lehet emiatt nem tudtak rendesen kifejlődni.
Én úgy szoktam megoldani, hogy ne ragadjon bele semmite, hogy viszonylag rövid dróton lógatom, és körülötte letisztítom az ágat. Az a pár letört rügy nem hiányzik senkinek, és így még a legnagyobb szélben sem ragad bele semmibe.
Jelentem, a házi sárga lapok nem jöttek be. A sárga kartonra rákent egérragasztó megbarnította a lapot a sárga helyett, nem is nagyon ragadt bele semmi. A bolti lapok rengeteg legyet fogtak, de speciel egyre se mondanám, hogy cseresznyelégy. A korai meggyem beért, egyelőre egy kukacot se találtam benne, megnéztem néhány érő cseresznyét, abban sem.
Az is igaz, egyszer, május 7-én kaptak egy Actarás kezelést is.
Ez a tapasztalat.
Sokat vacakoltam amúgy a lapokkal, mindig felragadtak a fára. Mindig ráragadt egy levél, már egy kis szélnél is.
Egy idő után úgy használtam, hogy a védőfóliát csak az egyik oldalon húztam le, s ha tele lett, akkor fordítottam meg, és lehúztam a másikról is. Így sokkal kevésbé ragadt fel.
