Keresés

Részletes keresés

 << <30  ... | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | ... 30> >> db/lap 
v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.01 0 0 598

https://sg.hu/galeria/1541098928/15410989281541099029.png

https://sg.hu/galeria/1541098928/15410989281541099005.png

 

<!doctype html>
<html>
<body>
<canvas width = "660" height = "650" id = "my_Canvas"></canvas>

<script>

/*============= Creating a canvas ======================*/
var canvas = document.getElementById('my_Canvas');
gl = canvas.getContext('experimental-webgl');

/*========== Defining and storing the geometry ==========*/


var r=1.5,pi=3.1415926,Nx=21,Ny=21;
var vertices=new Array(Nx*Ny*3),i=0,j=0;
var colors=new Array(Nx*Ny*3);
var normals=new Array(Nx*Ny*3);
var indices=new Array((Nx-1)*(Ny-1)*3*2);

for(y=0;y<Ny;y++)
for(x=0;x<Nx;x++)
{
vertices[i]=x; i++;
vertices[i]=y; i++;
vertices[i]=0; i++;

colors[j]=x/Nx; j++;
colors[j]=y/Ny; j++;
colors[j]=0; j++;
}
j=0;
for(y=0;y<Ny;y++)
for(x=0;x<Nx;x++)
{
normals[j]=vertices[j]; j++ // /t
normals[j]=vertices[j]; j++
normals[j]=vertices[j]; j++
}
i=0;
for(y=0;y<Ny-1;y++)
for(x=0;x<Nx-1;x++)
{
indices[i]=y*Nx+x; i++;
indices[i]=y*Nx+x+1; i++;
indices[i]=(y+1)*Nx+x+1; i++;

indices[i]=y*Nx+x; i++;
indices[i]=(y+1)*Nx+x+1; i++;
indices[i]=(y+1)*Nx+x; i++;
}

// Create and store data into vertex buffer
var vertex_buffer = gl.createBuffer ();
gl.bindBuffer(gl.ARRAY_BUFFER, vertex_buffer);
gl.bufferData(gl.ARRAY_BUFFER, new Float32Array(vertices), gl.STATIC_DRAW);

// Create and store data into color buffer
var color_buffer = gl.createBuffer ();
gl.bindBuffer(gl.ARRAY_BUFFER, color_buffer);
gl.bufferData(gl.ARRAY_BUFFER, new Float32Array(colors), gl.STATIC_DRAW);

var norm_buffer = gl.createBuffer ();
gl.bindBuffer(gl.ARRAY_BUFFER, norm_buffer);
gl.bufferData(gl.ARRAY_BUFFER, new Float32Array(normals), gl.STATIC_DRAW);

// Create and store data into index buffer
var index_buffer = gl.createBuffer ();
gl.bindBuffer(gl.ELEMENT_ARRAY_BUFFER, index_buffer);
gl.bufferData(gl.ELEMENT_ARRAY_BUFFER, new Uint16Array(indices), gl.STATIC_DRAW);

/*=================== SHADERS =================== */

var vertCode = 'attribute vec3 position;'+
'uniform mat4 Pmatrix;'+
'uniform mat4 Vmatrix;'+
'uniform mat4 Mmatrix;'+
'uniform float Mtime2;'+
'uniform vec3 pos2;'+
'attribute vec3 color;'+//the color of the point
'attribute vec3 normal;'+
'varying vec3 vColor;'+
'vec2 qmul(vec2 a,vec2 b) '+
'{'+
' vec2 e;'+
' e.x=a.x*b.x - a.y*b.y;'+
' e.y=a.y*b.x + a.x*b.y;'+
' return e;'+
'}'+
'vec2 qexp(float a) '+
'{'+
' vec2 e;'+
' e.x=cos(a);'+
' e.y=sin(a);'+
' return e;'+
'}'+
'float qcosh(float z) {float ee=2.718281828;return (pow(ee,z)+pow(ee,-z))/2.0;}'+
'float qsinh(float z) {float ee=2.718281828;return (pow(ee,z)-pow(ee,-z))/2.0;}'+
'vec2 qsinh(vec2 v)'+
'{'+
' return vec2(qsinh(v.x) * cos(v.y), qcosh(v.x) * sin(v.y));'+
'}'+
'vec2 qcosh(vec2 v)'+
'{'+
' return vec2(qcosh(v.x) * cos(v.y), qsinh(v.x) * sin(v.y));'+
'}'+
'vec2 qpow(vec2 v,vec2 p)'+
'{'+
' float ee=2.718281828;'+

' float rho = sqrt(v.x*v.x + v.y*v.y);'+
' v.x+=0.00001;'+
' v.y+=0.00001;'+
' float theta = atan(v.y/ v.x);'+ //atan2
' if(v.x<0.0) theta+=3.1415926535;'+
' float newRho = p.x * theta + p.y * log(rho);'+
' float t = pow(rho, p.x) * pow(ee, -p.y * theta);'+
' return vec2(t * cos(newRho), t * sin(newRho));'+
'}'+
'vec3 calabiYau(vec3 xy,vec3 k12) {'+
' float pi=3.1415926535;'+
' vec2 z11,z1,z2;'+
' float k1,k2,dx=20.0,alf=(0.75)*pi,q=2.0/k12.z;'+//0.1*Mtime2+ k12.z==n !
' z11.x=mix(-1.0,1.0,(xy.x/dx));'+
' z11.y=mix(0.0,0.5*pi,(xy.y/dx));'+
' k1=k12.x*pi*q;'+
' k2=k12.y*pi*q;'+
' z1=qmul(qexp(k1),qpow(qcosh(z11),vec2(q,0.0)));'+
' z2=qmul(qexp(k2),qpow(qsinh(z11),vec2(q,0.0)));'+
' return vec3(z1.x, z2.x, cos(alf)*z1.y +sin(alf)*z2.y)*1.7;'+
'}'+
'void main(void) { '+//pre-built function
'vec3 v1=calabiYau(position,pos2);'+
'vec3 v2=calabiYau(position+vec3(1.0,0.0,0.0),pos2);'+
'vec3 v3=calabiYau(position+vec3(0.0,1.0,0.0),pos2);'+
'vec3 norm=normalize(cross(v3-v1,v2-v1));'+
'gl_Position = Pmatrix*Vmatrix*Mmatrix*vec4(v1, 1.);'+
'vec4 v4 = Mmatrix*vec4(v1, 1.);'+
'vec4 norm4 = Mmatrix*vec4(norm, 0.);'+
'vec3 v5 = v4.xyz;'+
'vec3 norm3 = normalize(norm4.xyz);'+
'vec3 light1=vec3(5.0,-5.5,2.5);'+
'vec3 light2=vec3(-5.5,-15.5,-2.0);'+
'float ligv=clamp(clamp(dot(normalize(light1),norm3),0.0,1.0)*clamp(dot(normalize(light2),norm3),0.0,1.0)+0.2 ,0.0,1.0);'+
'vColor = vec3(1.0,0.0,0.0)*ligv;'+
// 'vColor = color*ligv;'+
'vec3 w1=normalize(v5-vec3(0.0,0.0,-10.0));'+
'vec3 ref=normalize(w1-norm3*2.0*dot(norm3,w1));'+
'vec3 w2=normalize(light1-v5);'+
'float spec=pow(clamp(dot(ref,w2),0.0,1.0),15.0);'+
'vColor += vec3(1.0,1.0,0.0)*spec;'+
'w2=normalize(light2-v5);'+
'spec=pow(clamp(dot(ref,w2),0.0,1.0),15.0);'+
'vColor += vec3(0.0,0.5,1.0)*spec;'+
'vColor = clamp(vColor,0.0,1.0);'+
'}';

// e.real = this->real*c.real - this->img*c.img;
// e.img = this->img*c.real + this->real*c.img;

var fragCode = 'precision mediump float;'+
'varying vec3 vColor;'+
'void main(void) {'+
'gl_FragColor = vec4(vColor, 1.);'+
'}';

var vertShader = gl.createShader(gl.VERTEX_SHADER);
gl.shaderSource(vertShader, vertCode);
gl.compileShader(vertShader);

var fragShader = gl.createShader(gl.FRAGMENT_SHADER);
gl.shaderSource(fragShader, fragCode);
gl.compileShader(fragShader);

var shaderprogram = gl.createProgram();
gl.attachShader(shaderprogram, vertShader);
gl.attachShader(shaderprogram, fragShader);
gl.linkProgram(shaderprogram);

/*======== Associating attributes to vertex shader =====*/
var _Pmatrix = gl.getUniformLocation(shaderprogram, "Pmatrix");
var _Vmatrix = gl.getUniformLocation(shaderprogram, "Vmatrix");
var _Mmatrix = gl.getUniformLocation(shaderprogram, "Mmatrix");
var _Mtime2 = gl.getUniformLocation(shaderprogram, "Mtime2");
var _Mpos2 = gl.getUniformLocation(shaderprogram, "pos2");


gl.bindBuffer(gl.ARRAY_BUFFER, vertex_buffer);
var _position = gl.getAttribLocation(shaderprogram, "position");
gl.vertexAttribPointer(_position, 3, gl.FLOAT, false,0,0);
gl.enableVertexAttribArray(_position);

gl.bindBuffer(gl.ARRAY_BUFFER, color_buffer);
var _color = gl.getAttribLocation(shaderprogram, "color");
gl.vertexAttribPointer(_color, 3, gl.FLOAT, false,0,0) ;
gl.enableVertexAttribArray(_color);

gl.bindBuffer(gl.ARRAY_BUFFER, norm_buffer);
var _norm = gl.getAttribLocation(shaderprogram, "normal");
gl.vertexAttribPointer(_norm, 3, gl.FLOAT, false,0,0) ;
gl.enableVertexAttribArray(_norm);

gl.useProgram(shaderprogram);

/*==================== MATRIX ====================== */

function get_projection(angle, a, zMin, zMax) {
var ang = Math.tan((angle*.5)*Math.PI/180);//angle*.5
return [
0.5/ang, 0 , 0, 0,
0, 0.5*a/ang, 0, 0,
0, 0, -(zMax+zMin)/(zMax-zMin), -1,
0, 0, (-2*zMax*zMin)/(zMax-zMin), 0
];
}

var proj_matrix = get_projection(40, canvas.width/canvas.height, 1, 100);
var mo_matrix = [ 1,0,0,0, 0,1,0,0, 0,0,1,0, 0,0,0,1 ];
var view_matrix = [ 1,0,0,0, 0,1,0,0, 0,0,1,0, 0,0,0,1 ];

view_matrix[14] = view_matrix[14]-6;

/*================= Mouse events ======================*/

var AMORTIZATION = 0.95;
var drag = false;
var old_x, old_y;
var dX = 0, dY = 0;

var mouseDown = function(e) {
drag = true;
old_x = e.pageX, old_y = e.pageY;
e.preventDefault();
return false;
};

var mouseUp = function(e){
drag = false;
};

var mouseMove = function(e) {
if (!drag) return false;
dX = (e.pageX-old_x)*2*Math.PI/canvas.width,
dY = (e.pageY-old_y)*2*Math.PI/canvas.height;
THETA+= dX;
PHI+=dY;
old_x = e.pageX, old_y = e.pageY;
e.preventDefault();
};

canvas.addEventListener("mousedown", mouseDown, false);
canvas.addEventListener("mouseup", mouseUp, false);
canvas.addEventListener("mouseout", mouseUp, false);
canvas.addEventListener("mousemove", mouseMove, false);

/*=========================rotation================*/

function rotateX(m, angle) {
var c = Math.cos(angle);
var s = Math.sin(angle);
var mv1 = m[1], mv5 = m[5], mv9 = m[9];

m[1] = m[1]*c-m[2]*s;
m[5] = m[5]*c-m[6]*s;
m[9] = m[9]*c-m[10]*s;

m[2] = m[2]*c+mv1*s;
m[6] = m[6]*c+mv5*s;
m[10] = m[10]*c+mv9*s;
}

function rotateY(m, angle) {
var c = Math.cos(angle);
var s = Math.sin(angle);
var mv0 = m[0], mv4 = m[4], mv8 = m[8];

m[0] = c*m[0]+s*m[2];
m[4] = c*m[4]+s*m[6];
m[8] = c*m[8]+s*m[10];

m[2] = c*m[2]-s*mv0;
m[6] = c*m[6]-s*mv4;
m[10] = c*m[10]-s*mv8;
}

/*=================== Drawing =================== */

var THETA = 0,
PHI = 0;
var time_old = 0;

var animate = function(time) {
var dt = time-time_old;

if (!drag) {
dX *= AMORTIZATION, dY*=AMORTIZATION;
THETA+=dX, PHI+=dY;
}

//set model matrix to I4

mo_matrix[0] = 1, mo_matrix[1] = 0, mo_matrix[2] = 0,
mo_matrix[3] = 0,

mo_matrix[4] = 0, mo_matrix[5] = 1, mo_matrix[6] = 0,
mo_matrix[7] = 0,

mo_matrix[8] = 0, mo_matrix[9] = 0, mo_matrix[10] = 1,
mo_matrix[11] = 0,

mo_matrix[12] = 0, mo_matrix[13] = 0, mo_matrix[14] = 0,
mo_matrix[15] = 1;

rotateY(mo_matrix, THETA);
rotateX(mo_matrix, PHI);

time_old = time;
gl.enable(gl.DEPTH_TEST);

// gl.depthFunc(gl.LEQUAL);

gl.clearColor(0.0, 0.0, 0.0, 1.0);
gl.clearDepth(1.0);
gl.viewport(0.0, 0.0, canvas.width, canvas.height);
gl.clear(gl.COLOR_BUFFER_BIT | gl.DEPTH_BUFFER_BIT);

gl.uniformMatrix4fv(_Pmatrix, false, proj_matrix);
gl.uniformMatrix4fv(_Vmatrix, false, view_matrix);
gl.uniformMatrix4fv(_Mmatrix, false, mo_matrix);
gl.uniform1f(_Mtime2, time*1e-3);

gl.bindBuffer(gl.ELEMENT_ARRAY_BUFFER, index_buffer);


var n=5;
for(k2=0;k2<n;k2+=1)
for(k1=0;k1<n;k1+=1)
{
gl.uniform3f(_Mpos2, k1,k2,n);
gl.drawElements(gl.TRIANGLES, indices.length, gl.UNSIGNED_SHORT, 0);
}


window.requestAnimationFrame(animate);
}

animate(0);


</script>

</body>
</html>

v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.01 0 0 597

Standard Models from Heterotic M-theory

https://arxiv.org/pdf/hep-th/9912208.pdf

v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.01 0 0 596

"a klasszikus fizika szerint lehet leírni."

Ezt Susskind mondta az egyik előadáson. Az csak egy ismeretterjesztő előadás, szóval alapismeretek nélkül ne kritizáljuk azt, amit nem ismerünk. Thx

Előzmény: Törölt nick (577)
v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.01 0 0 595

A húrelmélet nem "akarja" leírni a gravitonokat. A húrelmélet automatikusan kiadja a 2-spinű részecskéket.

Előzmény: Törölt nick (594)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.07 0 0 594

Szerintem meg el kellene dönteniük, hogy a gluonokat akarják leírni, vagy a gravitonokat, vagy pedig az egységesített kölcsönhatást.

 

Megjegyzem még, hogy különféle hullám egyenleteket lehet ráültetni a rezgő húrra (elsőrendűt, másodrendűt, komplexet) - ami miatt is számos különböző húrelméletet lehet gyártani. Talán egyszer majd megtalálják az igazit, amelyik valamelyik célra jó lesz. Addig is a magam részéről jegelem a témát.

Előzmény: szabiku (593)
szabiku Creative Commons License 2018.07.07 0 0 593

>ellentmondásokkal teli és logikátlan szerintem...

 

#Azt hogy "ellentmondásokkal teli" inkább csak úgy értem, hogy (túl) sok mindennel nincsenek konzisztenciában. (Nem arra céloztam, hogy egyszerű hibák tömkelege lenne már a matematikai megalapozásában. Erről nem tudok megalapozottan vélekedni...) És így én ezt nem tartom logikusnak.

Előzmény: szabiku (575)
szabiku Creative Commons License 2018.07.07 0 0 592

Itt van pl. ez: http://fizweb.elte.hu/download/Fizika-BSc/!BSc-Szakdolgozatok/Varga_Bonbien_szakdolgozat.pdf (valamiféle alapozó cucc)

 

Más dolgok járnak a fejemben, úgyhogy csak beleolvasgattam. Lehet, ha majd nyugdíjas leszek, akkor átrágom magam a húrelméleten is... :)

szabiku Creative Commons License 2018.07.07 0 0 591

Hát te meg ki a bánat vagy?? :/

Előzmény: Törölt nick (589)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.07 0 0 590

Arra akartam célozni, hogy egy látszólag értelmetlen formalizmus is adhat használható eredményt.

Heisenberg szerencsés volt, mert a komplex vektoralgebra bejött.

Előzmény: Törölt nick (589)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.07 -1 1 589

A mély lényeglátásom szerint a húrelmélet matematikailag ellentmondásos.

Az alapobjektumság redukálása nem lehetséges, ezért a húrok nem lehetnek húrok.

 

Gergővel való mély párbeszédünk (hülye tanárok, tanár hülyék) is rámutat, hogy erre ÉN jöttem rá!

Előzmény: szabiku (588)
szabiku Creative Commons License 2018.07.07 0 1 588

Nem tudom, talán. Maldacena elmeállapotától is függ... :D

Előzmény: Törölt nick (587)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.07 0 0 587

Attól még lehetett volna egy sikeres elmélet. ;-)

 

Előzmény: szabiku (586)
szabiku Creative Commons License 2018.07.06 0 1 586

Ja, és azt elfelejtettem megemlíteni, hogy az elejétől a végéig tele van megválaszolatlan nemtetsző kérdésekkel. És ahogy előbb mondva volt, csomó verziója van. Egy elfogadható valamire való elmélettől én nem ezt várom el...

Előzmény: szabiku (575)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.06 0 0 577

A húrelméletnek számos változata van, amit talán nem szükséges kommentálni.

 

A húr lehet zárt vagy nyitott. Némelyik húrelméletben mindkettő megtalálható.

(Már is itt az első probléma, hogy a húr vége mitől stabil?)

 

Ezt az egészet eredetileg a kvarkokat összekötő gluonok leírására találták ki.

Ha egy húr mondjuk z-irányban relativisztikus sebességgel mozog, akkor az arra merőleges mozgásokat (jó közelítéssel) a klasszikus fizika szerint lehet leírni.

(Ez a második probléma, mert nem mozog folyamatosan relativisztikus sebességgel. Ahhoz kevés a hely egy proton gyomrában.)

 

Ezek után lényegében az 1-dimenziós Dirac-egyenletet húzzák rá a zárt hurkot képező húrra, tehát van egy periódikus határfeltétel.

(A harmadik probléma a Dirac-tenger, amit már korábban említettem.)

 

Mindezek betetőzése a harmonikus oszcillátor, mint negyedik probléma.

Matematikai modell. De nem tudjuk, hogy mi rezeg, mi tartja össze a húrt.

Ráadásul a Hooke-törvényben a rúgónak van egy véges nyugalmi hossza, ami a húr esetén nulla.

 

 

Naná, hogy ebből a zsákutcából ki kellene hátrálni.

Előzmény: szabiku (575)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.05 0 0 576

Ej mi a kő tyúkanyó

szabiku Creative Commons License 2018.07.05 0 1 575

A húrelmélet az egy kicsit más tészta, arról hirtelen most nem nagyon tudok nyilatkozni, mert csak kicsit kóstolgattam bele az induló koncepciójába, de nekem az már ott nem tetszett... (erőltetett, ellentmondásokkal teli és logikátlan szerintem... bár a hologram szerű összevetését a kvantumtérelmélettel, mértéktérelmélettel még nem ismerem kellően ennek megállapításához.)

Előzmény: Törölt nick (574)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.05 0 0 574

Te most visszafelé csinálod (illetve akarod csinálni) a dolgokat. :)

 

Hát, a húrelméletről időnként kiderül, hogy nem jó. Aztán megint nekivágnak.

Múltkor amit láttam, azt nyilatkozták, hogy a húrelmélet nem ennek a világnak a fizikáját írja le.

Aztán volt egy hurrá-optimistább, hogy a húrelmélet a lehetséges alternatív multiverzumokról szól, aminek 10500 fajtája lehet nagyságrendileg. (Persze nem nézem ezeket a híreket olyan gyakran, mint az időjárás előrejelzést.)

 

Nekem alapvetően a harmonikus oszcillátorral van bajom, de még nem tudom pontosan, hogy mi...

 

Meg néha olyanokat is hallani, hogy az elejétől kellene kezdeni az egészet.

(Nyilván egy nyugdíj előtt álló fizikus vagy egy nyugdíjas már nem áll neki zöldmezős új elméletet kitalálni.)

Előzmény: szabiku (573)
szabiku Creative Commons License 2018.07.05 0 0 573

Te most visszafelé csinálod (illetve akarod csinálni) a dolgokat. :)

 

Nem jó. Nem ez az irány!

 

 

A klasszikus kontinuummechanikáról, mint speciálisan relativisztikus formában tekintett/vett/értett(!!) klasszikus térelméletről van áttérve (illetve kell áttérni) kvantumtérelméletre, mert az túl egyszerű az anyag mibenléte számára. Nem elég "színes" ahhoz, hogy leírja a sokféle tapasztalatainkat, amit az anyag vizsgálata során szereztünk. A(z energiaimpulzus-tenzorban a) klasszikus nyomást kell kiküszöbölni, és az kirántja magával a többi (szokványos klasszikus anyagi jellemzőt) dolgot is (klasszikus erő (ide értem a Minkowski-erőt is), klasszikus erőtér, klasszikus potenciáltér, klasszikus sebesség, ..). Erre a legkézenfekvőbb és egyben legegyszerűbb (és egyébként kínálkozó is, majd egyszer kifejtem ezt az elméleti menetet) megoldás, a kvantumos hullámokra való áttérés. Szóval egyből a kvantumtérelméletre. (Ez a koncepció magával hozza (mert beiktatjuk) természetesen a kvantummechanikát is, valószínűségi értelmezést is...) Speciálisan relativisztikus formát tekintve (azaz most kitagadva az einsteini gravitációelméletet) ez megfelelőnek bizonyult az anyag sokféleségének (és így sokféle kölcsönhatásainak) leírására. Ez kísérletekkel alátámasztott tény. (Aztán a mértéktérelméletben kicsit visszaveszünk a kitagadott klasszikus elméletből, és lám, az is jól szuperál, ráadásul a részecskefizika poklos mélyén...)

Előzmény: Törölt nick (572)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.05 0 0 572

Szóval az energiamezőnek a valós térben van valamilyen gradiense: erő.

Nem kell ehhez komplex sík meg extra dimenzió.

 

A másik része a kérdésnek, hogy az erő nem mindenre hat. Miért?

Szerintem akkor nem hat, ha ortogonális.

Ortogonális lehet térben vagy időben.

Időben úgy mint: két különböző frekvenciájú rezgés,

vagy azonos frekvencián 90 fok fázistolással.

 

Egy ilyen egyszerű állítást nem kell indokolni. Sőt, ezzel kell indokolni minden mást. (Ki is mondta ezt? Bohr?)

 

Előzmény: Törölt nick (567)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.04 0 1 571

van hát

Előzmény: szabiku (570)
szabiku Creative Commons License 2018.07.04 0 2 570

Talán így jobban kivehető, hogy onnan én következek. Néha elfelejtem beállítani vagy elfelejt ez a nyamvadt szerkesztő a kék színt... Ezzel: > idézek, és egyszerűen ez: # van mellette a billentyűzeten. Szerintem ezek nélkül nem mindig lehetne kivenni a válaszra vagy idézésre váltást, szóval jobb így. Van értelme.

Előzmény: Macska Bonifác (568)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.04 0 0 569

Bonifác, vetnél egy pillantást a matematikai eszmefuttatásomra?

Egy speciális axióma rendszert szeretnék...

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148247905&t=9238023

 

Előzmény: Macska Bonifác (568)
Macska Bonifác Creative Commons License 2018.07.04 -1 0 568

Off: szerintem semmi értelme annak, hogy # jelet raksz a válaszaid elé.

Törölt nick Creative Commons License 2018.07.04 0 0 567

Persze, nem a hullám megy odébb, hanem a mező darabkái közötti csatolás miatt a hullám alakja mozog. De ennek van lendülete, meg tudja lökni a falat. Pedig transzverzális hullám.

A fény nem lehet longitudinális, mert a foton spin nem mutathat a mozgás irányába. Ez azzal van összefüggésben, hogy a foton mindig fénysebességgel mozog. Matematikailag ezt ki lehet bűvészkedni a komplex együtthatós egyenletekből, de nekem valahogy ez nem tetszik...

 

Vannak a valós fizikai mennyiségek. Például:

távolság (méter)

idő (másodperc)

sebesség (m/s)

gyorsulás (m/s2)

lendület (kgm/s)

kinetikus energia (J)

erő (N=kgm/s2)

nyomás (Pa=N/m2)

so far so good.

 

Az elektromos töltést és az elektromos áramot ugorjuk át. (Később majd ezt megindoklom.)

 

Jön egy érdekes dolog: elektromos feszültség (V)

Ez lényegében energia, csak el van osztva az elektromos töltéssel (ami valami).

Ha még a távolsággal is elosztjuk, akkor kapjuk az elektromos térerősséget.

Ez mind valós dolog. (Kivéve a töltést, amire még visszatérek.)

Lényegében a mágneses mezővel is végigvihetjük ezt a gondolatmenetet, csak ott egységnyi felületű forgókeret nyomatékát kell venni - az egységnyi töltésre ható erő helyett.

 

Szóval az elektromos és mágneses mező ilyen értelemben energiamező. Ami ilyen vagy olyan módon tud hatni bizonyos dolgokra, de nem mindenre.

 

Na ezek után a modern fizika behozza a komplex függvényeket. És mert a húrelméletekhez több dimenzió kell, egyes fizikusok ezeket a komplex síkokat már nem is az absztrakt vektortérben képzelik el...

Pedig ezek csak energiamezők. És talán inkább azt kellene megérteni, hogy a különböző jellegű potenciál miért nem egyformán hat a különböző tulajdonságú anyagokra. Mert valójában azt nem tudjuk, hogy mi a spin és az elektromos töltés. Valaki kitalált ilyen komplex leírásokat (talán Heisenberg kezdte az egészet), és az egész fizika elment ilyen irányba. Matematikailag leírja a világot egy bizonyos szintig.

Szóval én ott kezdeném a vizsgálódást, hogy mi a fene az elektromos töltés...

Előzmény: szabiku (566)
szabiku Creative Commons License 2018.07.04 0 0 566

>ki lehet számolni a hullám x-irányú lendületét.

 

#Az nem olyan értelemben a hullámé, hogy az azzal közlekedik, hanem hogy azt "szállítja". Nyelvtani módon nem ajánlott fizikát tanulni, értelmezni.

Előzmény: Törölt nick (564)
szabiku Creative Commons License 2018.07.04 0 0 565

>Különbséget kell tenni a hullámfüggvény és a mező között, pedig néha ugyanazzal a betűvel jelölik.

A hullámfüggvény egy matematikai absztrakció a komplex vektortérben. Néha ténylegesen térbeli kiterjedéssel rendelkező valószínűségi sűrűség, mint a Schrödinger egyenletben. Néha pedig csak komplex együtthatókat értenek alatta, amivel a bázisfüggvényeket súlyozzák.

Ezzel szemben a mező egy fizikailag mérhető dolog.

 

#Nem szerencsés itt a komplex számokat (komplex) vektornak felfogni. (ha esetleg így értetted) Egyáltalán nem. És vedd figyelembe, hogy a bázisfüggvények említett súlyozása, azaz a komplex együtthatók, mezőt jelentenek a függvénytérben. A mezőnek nem kell feltétlen fizikailag mérhetőnek lennie, mint ahogyan pl. a térben kiterjedt (kvantumos valószínűségi) hullámfüggvény sem az.

 

>Na de mi van a mező dimenziójú "mozgással" és mi van a kvantum oszcillátorral? Azok nem "mozoghatnak" relativisztikusan? A mező egy pontban vett időbeli változási sebességének nincs felső korlátja?

 

#Az (561)-ben a felsorolásból kimaradt, hogy a folyadék elemi anyagdarabjainak van sebessége. Ez értelmes. De a kvantumelméleti hullám lokális kis darabkái nem jellemezhetők sebességgel, klasszikus mozgással (és az egész mező sem). A kvantumos részecske sebessége, sem jelenti azt.. :D Egyszerűen más vonatkoztatási rendszerből más a hullámkép. Ennyi. Az ennek megfelelő transzformációval (Lorentz-transzformáció) lehet átszámolni, de ez nem azt jelenti, hogy a kvantumos hullámmezők vagy darabkái ilyen-olyan sebességűek. :) Olyat pl. lehet mondani, hogy a részecske nyugalmi rendszerében a hullámfüggvénye ilyen meg olyan.

Előzmény: Törölt nick (563)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.03 0 0 564

A kvantumelméleti hullámoknak és EM-hullámoknak

 

Az elektromágneses hullámoknak csak transzverzális rezgései vannak, tehát ebben az esetben teljesen jogos, hogy nem ugyanúgy kezeljük az x és q koordinátákat. Ugyanakkor ki lehet számolni a hullám x-irányú lendületét.

(De például az elektromos töltésnél nem is volt felírva x koordináta, csak a komplex sík.)

 

 

Nem, nem utálom a komplex számokat. Csak egyszerűen ez a szemlélet szokatlan számomra. A mérhető mennyiségek mindig valósak. A komplex tartományba csak azért szoktunk átmenni, mert egyszerűbb felírni a periódikus jelenségeket. Sokkal könnyebb összefüggéseket meglátni az Euler formulával, mint szögfüggvényekkel és a trigonometrikus összegzési képleteket is nehezebb felismerni.

Múltkor például hosszasan bámultam a sin2α/2-cos2α/2=cosα formulát, mire rájöttem

Előzmény: szabiku (561)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.03 0 0 563

Csak gyorsan reagálok, mert most nincs sok időm. (Tulajdonképpen most negatív időm van.)

 

Különbséget kell tenni a hullámfüggvény és a mező között, pedig néha ugyanazzal a betűvel jelölik.

A hullámfüggvény egy matematikai absztrakció a komplex vektortérben. Néha ténylegesen térbeli kiterjedéssel rendelkező valószínűségi sűrűség, mint a Schrödinger egyenletben. Néha pedig csak komplex együtthatókat értenek alatta, amivel a bázisfüggvényeket súlyozzák.

Ezzel szemben a mező egy fizikailag mérhető dolog.

 

Na éppen nekem is ez jutott eszembe ma reggel, hogy a fázisfolyadék leírása a klasszikus fizika szerint történik.

Na de mi van a mező dimenziójú "mozgással" és mi van a kvantum oszcillátorral? Azok nem "mozoghatnak" relativisztikusan? A mező egy pontban vett időbeli változási sebességének nincs felső korlátja?

∂q/∂t

Még speciálisabb relativitáselmélet?

 

 

agyára ment a sok nagyot mondó előadás

 

Tudod, az elefántcsonttoronynak is van bérleti díja, viszont az egyszerű emberek nem veszik a fáradtságot, hogy ezer oldalakat elolvassanak. Feynman is mond erről néhány mondatot. https://www.youtube.com/watch?v=iMDTcMD6pOw

Mármint a teljes előadásban.

Önök három okból nem értik, amit mondok. Mert hadarok, mert szakkifejezéseket használok, és mert az egész hihetetlen.

Ha jól emlékszem, utána jön az a rész, hogy akinek nem tetszik, költözzön el egy másik univerzumba.

Szóval a tudomány finanszírozása érdekében a tudományos eredményekről beszélni kell, de valahogy le kell fordítani konyhanyelvre. Az érdeklődők nem fogják megtanulni. Érdeklődők nélkül viszont nincs részecskegyorsító stb.

You don't like it? Go somewhere else.

Előzmény: szabiku (561)
szabiku Creative Commons License 2018.07.03 0 0 562

Az előbbi hozzászólásom inkább csak a második mondatodra készült.

 

>A mezőelméletben a valós térbeli pozíció (x) csak címke.

 

#Nem szabad azt gondolni, hogy a Lagrange (vagy Hamilton) formula adja az "igazi koordinátákat", és így pl. a valós térbeli pozíció (x) csak valami vacak címke. Ez teljesen rossz felfogás. Éppen az említett formalizmus szerinti "általános koordináta" olyan, hogy hol erre, hol arra akasztjuk rá. (Ezzel ("általános koordináta" és "általános impulzus") kapcsolatban az oszcillátoros vitatémámra http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148083694&t=9016975 még majd írok egy kiegészítő magyarázó részt.)

 

 

Előzmény: Törölt nick (560)
szabiku Creative Commons License 2018.07.03 0 0 561

O.K. persze, de ez más.

 

A kvantumtérelmélet elemi kiterjedt (tér)oszcillátorára(i) van(nak) kanonikus formában kezelve. Ezért ezen szempontból (ahogy írtad) az "általános koordináta" q=ψ(x) (vagyis a mező), és a p "általános impulzus"-ra (csak!!)bizonyos esetben a ∂q/∂t=∂ψ/∂t (a mező idő szerinti deriváltja) adódik (ahol én most nem a φ jelölést használtam). És akkor ezután jön ugye a kanonikus (másod)kvantálás (a hullámokra bontás, operátorosítás).

 

Nyilván nincs itt semmilyen folyadék... (Ha pl. ψ+=ψ (a tér valós), akkor pl. nincs megmaradó áramsűrűség, de ezt csak úgy mellékesen mondom.)

Egyébként azt is el kell(ene) dönteni(e), hogy most a klasszikus elektrodinamikát beszéli v3ctorsigma, vagy a QED-t. Mert csak úgy ide-oda váltott.

 

A folyadékról klasszikus fogalmaink vannak. Így ami konkrétan és lokálisan alkotja (elemi anyagdarab), annak van nyugalmi tömege (energiája), nyugalmi rendszere, dilatációs tulajdonsága, nyomása, (hőmérséklete, ilyenek..). A kvantumelméleti hullámoknak és EM-hullámoknak (lokális kis darabkáiknak) nincsenek ilyen tulajdonságai. v3ctorsigmának ezt kellene felfognia, de már agyára ment a sok nagyot mondó előadás és wiki. A tudósok persze próbálnak sokszor hasonlatosan fogalmazni, hogy megértsék az emberek ezeket az elvont dolgokat. De nyilván nem kell mindent szó szerint értelmezni. Persze már ezek az értelmezések is gyökeret vertek sajnos. Nehéz ügy ez. Az áltudomány lassan beszivárog a valódi tudományba (terjed, mint a penész), és akkor tanonc legyen a talpán, aki helyesen látja a dolgokat. Évek óta ez ellen harcolok, és nem a gagyi áltudomány színterén (mert az nem érdekel), hanem a Tudomány valódi színterén...

Előzmény: Törölt nick (560)
 << <30  ... | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | ... 30> >> db/lap 
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!