Keresés

Részletes keresés

jogértelmező Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2525

"Mit csinál a szél, amikor nem fúj? ;)"

 

A meteorológusokat faggatja így: - Mikor lesz hakni?

Előzmény: Törölt nick (2515)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 1 2524

Kvarkok meg nem léteznek.

 

Először is: részecskék sem léteznek, hanem történnek.

Az egy esemény, amikor a detektor kattan. Egyetlen rövid pillanat.

 

Másodszor pedig: a kvark modell csak egy modell.

Számos olyan fogalmunk van, ami nem valóságosan megtestesült, hanem csak a fejünkben lézetik.

Senkibe nem lehet orvosilag beoperálni hazaszeretetet vagy becsületességet. Meg ilyenek.

 

 

Ma egy léptetőmotoros probléma miatt rájöttem valami érdekes dologra.

A mátrix szorzással vektorokat lehet forgatni és nyújtani. De a párhuzamos eltolást a mátrix algebra alapból nem tudja. Viszont a transzformáció mátrixát ki lehet egészíteni pszedudo dimenziókkal, és akkor már az eltolás műveletét is lehet operátorokkal végezni. De ezek az extra dimenziók nem léteznek. Nem belső rejtett dimenziókról van szó, csupán egy matematikai fogás.

 

Ne várd azt, hogy a kvarkokat ki lehessen csalogatni. És azt se várd, hogy mikroszkóppal vagy bármilyen fejlett technológiai eszközzel megtalálod a transzláció operátorban lévő extra dimenziókat. Mert a matematika természete szerint az eltolási szimmetriát ugyanannyi dimenzióban nem lehet forgatási szimmetriává alakítani.

Előzmény: Astrojan (2521)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2523

akármekkora térfogatra kívánod szétmaszatolni az elektron objektumot

 

Ez a dolog független az elektron töltésétől.

Persze ha lennének az egységnél nagyobb töltésű elemi részecskék, akkor tudnánk megvizsgálni, hogy mennyiben a töltés miatt összenyomhatatlan, és mennyiben felelős ezért a hullámtermészet.

 

 

Azt akarod ezzel mondani, hogy az elektron egy hullámfüggvény?

 

Nem pusztrán az elektron egy hullámfüggvény. Az elektromos töltés is egy "állam az államban" jellegű dolog. Egy rejtett belső térben lévő hullámfüggvény a hullámfüggvényben. ;)

 

Előzmény: Astrojan (2521)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2522

És mivel nagy az energiája, ami igyekszik a minimumra lecsökkenni, ezért erősen hajlamos ezt az energiát más részecskemezők gerjesztéseinek átadni.

 

Jó, fogadjuk el axiómának az energiaminimum elvét.

A magasabb energiaszintről a rendszer igyekszik kisebb energiájú állapotba lecsorogni, ha van rá módja.

 

Fenomenológikus leírás, hogy a W-bozon instabil. Az elektronnak és a neutrínónak van stabil állapota.

Az nem egészen tisztázott, hogy az egyik mező hogyan ad át energiát egy másiknak.

(Két elektron például nem ütközik ténylegesen, hanem virtuális fotonokat csereberélnek.)

 

Na de az elektron energiája magasabb, mint a neutrínóé. Oszt' mégsem bomlik azzá.

Megakadályozza benn például az elektromos töltés megmaradása. Ami egy furcsa forgási szimmetria.

Illetve a belső forgási szimmetria egy lehetséges matematikai modell.

 

Egyébként nem csak az energia átadása tisztázatlan, hanem a szimmetriák megmaradása is - két mező kölcsönhatásában.

Előzmény: Elminster Aumar (2520)
Astrojan Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2521

állóhullám-mintázatot vesz fel az elektron hullámfüggvénye.

 

Azt akarod ezzel mondani, hogy az elektron egy hullámfüggvény? Esetleg azt, hogy egy hullámfüggvénynek van egy negatív elektromos töltése?

 

Tehát összefoglalva a kérdés továbbra is az, hogy akármekkora térfogatra kívánod szétmaszatolni az elektron objektumot, az ólom 82 negatív elektromos töltését mi akadályozza meg, hogy beleessen az erősen pozitív atommagba amely 82 pozitív töltést tartalmaz (legalábbis szerintetek)?

 

 

NevemTeve: akkor az atommagokban a protonok mellett van egy pozitron is? Mivel a pozitront elemi részecskének tekintitek így benne kellene lennie az atommagban ahhoz, hogy kijöjjön onnan.

 

Egyébként nem elemi részecske, ugyanúgy mint az elektron sem. Az elektront már kettéhasították, pontosabban ketté "taposták" így a kétféle tulajdonsága két különálló részecskeként jelent meg ahol a spinon nevű képviseli a gravitont és a holonnak elnevezett részecske képviseli az elektromos töltés elemi részecskét.

 

 

dezoximoron: A légypapír is alkalmas az elektron befogására, de itt most az atommagok elektronbefogásáról beszélünk.

 

Kvarkok meg nem léteznek. Így a kvarkokra épített eszmefuttatások mehetnek a kukába. Kvarkot egyébként se látott még senki, bár ettől még létezhetnének ha senki nem látott még ilyet.

 

Azért nem léteznek mert nincsenek benne a neutronban. És a protonban sem. Lásd a linken.

Előzmény: Elminster Aumar (2512)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.01.22 -1 2 2520

"Tehát a W-bozon egy kompozit részecske?"

 

Miért lenne az??????

 

A W- bozon egy elemi részecske, aminek nagy az energiája. És mivel nagy az energiája, ami igyekszik a minimumra lecsökkenni, ezért erősen hajlamos ezt az energiát más részecskemezők gerjesztéseinek átadni. Minden részecskemező ingadozik, azaz virtuális részecskék bukkannak fel és tűnnek el. Amikor viszont a virtuális részecske valahonnét energiát kap, átbillenhet valós részecskévé. Így bomlik el a W- bozon is: átadja az energiáját az elektron-mezőnek (meg a leptonszám-megmaradás szüksége miatt egy keveset a neutrinó-mezőnek), és létrejött egy addig nem létező elektron (meg egy antineutrínó).

 

Ugyanez történik akkor is, amikor részecskegyorsítókban mondjuk két szem protont egymásnak csapnak, és megjelenik ötvenvalahány különféle részecske. Egyik sem volt benne a két szem protonban, mivel azokban három-három kvark volt csak, egy egy rakat gluon. A két proton energiája átadódott az ütközés környezetében éppen felbukkanó virtuális részecskéknek, azokat valóssá billentették, és szétfreccsent ötvenvalahány új részecske.

 

 

"A kvarkokban vannak leptonok? Vannak bennük elektronok/pozitronok és (anti)neutrínók?"

 

Leírtam, hogyan történik a gyenge kölcsönhatás. Ha nem értetted meg a leírtakat, akkor tanuljál, olvass utána! Egy vitafórum nem alkalmas arra, hogy a hiányos tudásodat pótoljuk.

Előzmény: Törölt nick (2519)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 2519

Tehát a W-bozon egy kompozit részecske?

Vagy csak áttoltad a lovat a szomszéd utcába.

(Persze a tudományos kritériumnak megfelel: tényeket magyaráz tényekkel.)

 

Na most már a kvarkok és leptonok mellett a tömeges bozonok is megjelentek a szinpadon.

 

Ez még nem minőségi különbség. Ugyanaz a probléma, csak már pepitában:

A kvarkokban vannak leptonok? Vannak bennük elektronok/pozitronok és (anti)neutrínók?

 

A sarokban egy ősz üle, mely problémát ő szüle. Ki olvassa ezt, már őszül-e?

 

Na most egy probléma helyett már kettő van. A kvarkból kell kijönnie egy bozonnak, a bozonból pedig két leptonnak.

Előzmény: Elminster Aumar (2517)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2518

A jelenleg elfogadott elméletek szerint az atommagban kvarkok vannak. Slussz-passz.

Viszont nincs benne sem elektron, sem pedig neutrínó.

(Most csak a fermionokról beszélek.)

 

Fenomenologikus leírás adható Feynman gráfokkal, ahol bizonyos "töltések" megmaradnak.

Az elektronnal együtt egy anti-elektron neutrínó is gazdát cserél. Megmaradó mennyiségek az elektromos töltés, valamint a lepton generáció szám. (Például müon neutrínóból nem lesz elektron neutrínó. (Egyelőre nem tudjuk, hogy miféle kvantumszám a generáció.))

 

Feltételezhetjük ugyan, hogy párkeltéssel elektron-pozitron párokat merítünk a Dirac-tengerből.

Na de párkeltéssel sokkal könnyebb lenne a kisebb tömegű neutrínókat előcsalogatni, és nem kellene a misztikus 137-es rendszámú atomra várni ehhez. Már a jóval kisebb tömegű magok is korrodálódnának.

 

Egyébként ilyenkor az atommagban egy proton-neutron átalakulás is történik, amely mögött az egyik kvark átfordulását vélik (uud vs udd). Tehát a folyamatban egy kvark és két különböző lepton vesz részt, közülük az egyik antianyag. Holott ezek teljesen különböző mezők gerjesztései a Fock-térben.

Előzmény: NevemTeve (2514)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.01.22 -1 1 2517

"Nem jogtalan kérdés, van olyan rádióaktív bomlás, hogy az atommagból kijön egy pozitron, de olyan is, hogy befog egy elektront. (Mindkettőnél kijön a magból egy neutrinó is.)"

 

Ezt írja le a gyenge kölcsönhatás, ami a kvarkok "ízét" változtatja, tehát például egy Down-kvark (-1/3 töltés) kibocsájt egy nagytömegű és instabil W- bozont és ezzel Up-kvarkká (+2/3 töltés) alakul, a bozon pedig szinte azonnal elbomlik elektronra és elektron-antineutrínóra.

Előzmény: NevemTeve (2514)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 2516

Erre a problémára iszugyinak van egy bizonyos magyarázata, hogy szerinte a neutrínó egy kompozit részecske.

Előzmény: NevemTeve (2514)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2515

mert az elektron egy hullám tulajdonságokat mutató részecske

 

Egy frászt részecske.

 

 

A régebbi magyarázat szerint attól függ, hogy melyik tulajdonságára kérdezünk rá.

Ha például részecskeként vizsgáljuk, részecske tulajdonságokat mutat fel. Detektorr: katt.

De ha hullámként vizsgáljuk, akkor hullám tulajdonságokat mutat fel. Rés a pajzson.

Csakhogy ez belemagyarázás.

 

Mit csinál az elektron, amikor nem kérdezünk rá az egyik tulajdonságára sem?

Mit csinál a szél, amikor nem fúj? ;)

 

 

Jobb magyarázatom van (de nem kell elfogadni).

Az elektron egy hullám.

Részecske tulajdonságokat csak akkor mutat fel (egy pillanatra), ha például a helyét kérdezzük.

Olyankor azt mondja "itt vagyok" és máris változik vissza hullámmá. Mindenféle külön kérés nélkül.

 

Az a szó, hogy részecske, valójában nem főnév, hanem ige (kellene legyen).

Es ist kein Teilchen, sondern telchen sich.

 

 

Az elektron azért nem zuhan a magba, mert az atommagnak nagyon kicsi a hatáskeresztmetszete részecskedetektorként. Meg kellene kérdezni a kísérleti fizikusokat, hogy milyen fajta potenciálgörbe alkalmasabb a hatáskeresztmetszet növelésére. Például egy fotó emulzió miért képes a felvillanás helyét rögzíteni? (És mekkora a folt?)

 

Vegyünk példának egy fluoreszcens kijelzőt. Ott az elektronok egy kvantum csapdában vannak, viszont ki lehet őket belőle piszkálni, és akkor visszapottyannak a gerjesztetlen állapotba. Az a kvantumcsapda, amely a fluoreszkáló anyagban található, alkalmasabb az elektron befogására az atommagnál. Hogy miért, azt nem tudom.

Előzmény: Astrojan (2509)
NevemTeve Creative Commons License 2022.01.22 0 2 2514

Nem jogtalan kérdés, van olyan rádióaktív bomlás, hogy az atommagból kijön egy pozitron, de olyan is, hogy befog egy elektront. (Mindkettőnél kijön a magból egy neutrinó is.)

Előzmény: Astrojan (2509)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 1 2513

Vasvillával szemes takarmányt rakodni perspektivikusabb, mint neked magyarázni.

 

Makacsul egy alkalmatlan, működésképtelen modellt akarsz ráerőlteni az atomok leírására. Aztán követeled, hogy az alkalmatlan, működésképtelen modellen belül magyarázzuk el neked az atom felépítését. Nem lehet, mert az a modell alkalmatlan és működésképtelen.

 

Az pedig, hogy létezik egy erre alkalmas modell, nem fér a fejedbe, te csak a saját zsákutcádban tipródsz.

Előzmény: Astrojan (2511)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.01.22 -1 1 2512

"Ok, akkor írd le nyakatekert módon, hogy miért nem esnek bele az atommagba az elemeket alkotó elektronok."

 

Leírta.

Az elektron egy kvantumfizikai objektum, aminek a viselkedését a kvantumfizika határozza meg. Te viszont makacsul klasszikusfizikai leírást vársz. Olyan nincsen.

 

Azért nem esik bele az elektron az atommagba, mert nem apró golyócska, hanem egy valószínűségi eloszlással - hullámfüggvénnyel - rendelkező kvantum, ami az atommag körüli potenciálgödörben egy térbeli állóhullámba rendeződik. Azért térbeli állóhullámba rendeződik, mert az elektronra is érvényes a Heisenberg-féle határozatlanság, ami alapján ha az atommag konkrét icipici térfogatára korlátozódna a megtalálási valószínűsége, akkor olyan nagy volna az impulzusának bizonytalansága, hogy annyival ki tud szabadulni az atommag térfogatából az elektromos vonzás ellenére is. A határozatlansági reláció miatt tehát a negatív töltésű elektron egy nagyobb térfogatba tud csak a pozitív töltésű atommag körül bezáródni, egy akkorába, amelynél a pozíciója bizonytalansága nem teszi lehetővé hogy az impulzusa bizonytalansága miatt elszabadulhasson. Ebben a nagyobb térfogatban egy energiaszintnek megfelelő térbeli állóhullám-mintázatot vesz fel az elektron hullámfüggvénye.

Előzmény: Astrojan (2511)
Astrojan Creative Commons License 2022.01.22 -2 0 2511

Ok, akkor írd le nyakatekert módon, hogy miért nem esnek bele az atommagba az elemeket alkotó elektronok.

 

Mi akadályozza meg, hogy a negatív elektronok beleessenek az erősen pozitív atommagba. Minél nagyobb egy elem, annál nagyobb a különbség, például az ólomban már 82 proton és 82 elektron áll egymásnak feszülve és mégsem zuhannak egymásba. Miért. Ez a kérdés.

Előzmény: mmormota (2510)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2510

Nem írható le klasszikus fogalmakkal a viselkedése, ezért létezik kvantummechanika. A vonzza->gyorsul->beleesik klasszikus fogalmak és viselkedés alkalmazása olyan objektumra, amely nem írható le helyesen ezekkel.

Előzmény: Astrojan (2509)
Astrojan Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 2509

Csakhogy nem azt kérdeztem, hogy hogyan képzeled el az elektronok alakját az atommag körül, hanem azt, hogy

 

miért nem esik bele az atommagba az elektron,

 

ami szerinted egy hullám-részecske (de nem az, mert az elektron egy hullám tulajdonságokat mutató részecske, tehát nem hullám, hanem egy negatív töltéssel rendelkező részecske).

 

A kérdés az a gyengébbek kedvéért, hogy ez a negatív töltésű részecske miért nem esik bele a pozitív atommagba és miért csak akkor esik bele, ha megfelelően nagy a nyomóerő, nyomás.

 

Esetenként néhány izotópban K elektron befogással mégiscsak beleesik 1 darab. De nem az összes.

Előzmény: Elminster Aumar (2503)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2508

Nem feltétlenül, attól függ, értelmes és hasznos marad-e.

 

Előzmény: Törölt nick (2507)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2507

Dobjuk ki a leírásból a klasszikus fogalmakat?

Hely, sebesség, idő, tömeg?

 

Sajnos a Schrödinger egyenlet (álatalam ismert alakja) tartalmazza a potenciál helyfüggését. V(x)

Előzmény: mmormota (2506)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 1 2506

Ez a kettős természet olyan, mintha az egyenletet beszédhibásan íjnák föj.

 

Csak annyit jelent, hogy az objektum viselkedése hasonlít két ismert makroszkopikus jelenségre. NEM azt jelenti egy objektum megértése, hogy össze tudjuk rakni klasszikus fogalmakból.

Előzmény: Törölt nick (2505)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -2 0 2505

hullám-részecske kettős természetű kavntumfizikai objektum

 

Ez a kettős természet olyan, mintha az egyenletet beszédhibásan íjnák föj.

Habár a kvantum mérési probléma megoldására történtek különféle kísérletek.

Nem szokták népszerűsíteni például de Broglie késői munkáit... sem.

 

 

Na most van egy ötletem. Még nem tudom, hogy mire lesz jó.

 

Mátrix szorzással tipikusan forgatást lehet leírni. (a,b,\-b,a)

Fejből nem tudom, hogy melyik az öböl és a pótöböl.

Viszont van egy matematikai trükk, amivel a párhuzamos eltolást is szorzássá lehet alakítani.

De ehhez fel kell venni extra pszeudo dimenziókat.

Ezek a dimenziók sehol nem léteznek, csupán a mátrix szorzás mellékhatása, hogy nyújtás és forgatás mellett eltolást is lehetővé tesznek.

 

 

Figyelem, figyelem!

Akik extra dimenziókat keresgélnek, esetleg/talán csak matematikai érzékcsalódás áldozatai.

 

 

Apropó, a hiperfizikus gyakran emlegeti a fénysebesség összeadását. c+c=c

Habár a sebesség egy szavannai fogalom, a realitás pedig a rapiditás. (Hogy miért, azt a fizika nem magyarázza.)

Namost átskálázva a fenti példát: ∞+∞=∞

Kiemelve az egyenletből:

* (1+1) = ∞

Ergó: 1+1=1 :DDD

Előzmény: Elminster Aumar (2503)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.01.22 -1 1 2504

Mondtam: meg kéne tanulni és meg kéne érteni a fizikát, mivel az összes "problémádra" matematikailag helyes és bizonyítékokkal igazolt válasz van.

Előzmény: Astrojan (2502)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.01.22 -1 1 2503

"Nna, adtam időt, akkor megtennéd, hogy néhány nyakatekert mondatban összefoglalnád a választ például az 1. kérdésre,

Miért nem esik bele az elektronhéj az atommagba?"

 

Mert NINCSEN ELEKTRONHÉJ.

Az elektron nem klasszikusfizikai test, mondjuk egy apró golyócska, ami az atommag körül bolygóként kering. A "beleesés" lehetősége ugyanis ebben a klasszikusfizikai modellben merül fel.

 

Az elektron egy hullám-részecske kettős természetű kavntumfizikai objektum, ami az atommag pozitív töltése okozta potenciálgödörben egy térbeli ÁLLÓHULLÁM mintázatot vesz fel. Amit az atomfizika hőskorában - mondjuk a Bohr-féle atommodellben - "pályáknak" vagy "héjaknak" képzeltek, azok valójában a hullámként viselkedő elektron különféle gerjesztési szintű állóhullám mintázatai. Ezt írja le matematikailag a Schrödinger egyenlet:

 

Érdekesség, hogy az s1 "héj" esetében az elektron megtalálási valószínűsége éppen az atommagban és közvetlen környezetében a legmagasabb.

Előzmény: Astrojan (2502)
Astrojan Creative Commons License 2022.01.22 -2 0 2502

Nna, adtam időt, akkor megtennéd, hogy néhány nyakatekert mondatban összefoglalnád a választ például az 1. kérdésre,

 

Miért nem esik bele az elektronhéj az atommagba?

 

 

dezoximoron A pályáján keringő Föld mindig a Nap felé zuhan.

 

Ez csaknem így van és attól függ pontosan mekkora a gravitonsugárzás sebessége, ami becslésem szerint kb 1 Mc. A 8 perccel korábbi pozícióhoz biztosan nem tart, mert a gravitációs hatás NEM fénysebességű hanem sokkal nagyobb. A gravitációs hatás terjedési sebességének pontosabb megállapítása még várat magára.

 

Az 1 millió c sebességet alapul véve így az irányeltérés mindössze fél millisec lenne.

Előzmény: Elminster Aumar (2499)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 2501

"8. A pályáján keringő Föld mindig a Nap felé zuhan. Persze közben a Nap is elmozdul, tehát a Föld egy olyan fiktív pont irányába zuhan, ahol a Nap 8 perccel korábban volt. Ugyanis a Nap is kering, sőt a galaxisok is mozognak..."

 

Semmi jó nem sül ki abból, hogy ha a Newtoni-gravitációmodellt (végtelen sebességű hatás, kinematikai mozgás) összekutyulja valaki az Einsteini általános relativitással (fénysebességű hatás, görbült téridő.)

"pályáján keringő Föld mindig a Nap felé zuhan" -> Newtoni modell

"ahol a Nap 8 perccel korábban volt." -> Einsteini modell

 

Ha külön-külön a két modell keretein belül írod le a jelenséget, akkor nincsen semmiféle probléma (eltekintve a Merkúr perihélium-vándorlásának a sebességétől, amit a Newtoni modell hibásan számol).

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (2500)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 2500

8. A pályáján keringő Föld mindig a Nap felé zuhan. Persze közben a Nap is elmozdul, tehát a Föld egy olyan fiktív pont irányába zuhan, ahol a Nap 8 perccel korábban volt. Ugyanis a Nap is kering, sőt a galaxisok is mozognak...

Előzmény: Astrojan (2498)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.01.21 -1 0 2499

"Van itt néhány kérdés amire nagyon egyszerű válaszokat is lehet adni."

 

A nagyon egyszerű válasz az összes kérdésedre: Meg kell tanulni a fizikát. Abban az összes "problémádra" matematikailag kielégítő, és bizonyítékokkal ellenőrzött válasz van.

Előzmény: Astrojan (2498)
Astrojan Creative Commons License 2022.01.21 -2 1 2498

Van itt néhány kérdés amire nagyon egyszerű válaszokat is lehet adni. Na persze a nyakatekert válaszokat itt mindenki jobban szereti, eltekintve attól amire senki sem tudja a választ:

 

1.   Miért nem esik bele az elektronhéj az atommagba?

 

2.   Hogyan bomolhat el a neutron protonra és elektronra ha nem tartalmazza őket?
2a. Hogyan képes az atommag elektron kibocsátásra ha nem tartalmaz elektront?
2b. Hogyan képes az atommag pozitron termelésre ha nem tartalmaz pozitronokat?
2c. Hogyan képesek a részecskék spin tulajdonságot generálni ha sehogy sem forognak?

 

3.   Hogyan képes a foton pozitront és elektront termelni ha nem tartalmazza őket?
3a. Hogyan képes a foton protont és antiprotont termelni ha nem tartalmazza őket?
3b. Hogyan képesek a fotonok lézersugarat létrehozni?
3c. Miért szükséges a lézerfény létrehozásához koherens fény és azonos frekvenciájú fotonok?
3d. A foton miért nem hullám?

 

4.   Mi a baj a Michelson kisérlettel?

 

5.   Hogyan lehetséges, hogy a gravitáció milliárd fényév távolságban is hatékony ha a gravitáció a leggyengébb hatóerő?
5a. Mi a baj Eötvös gravitációs árnyékolási kisérletével?
5b. Mi a baj a relativitáselmélettel?
5c. Létezik-e idődilatáció, hosszkontrakció vagy tömegnövekedés?

 

6.   Hogyan képes az anyag meggörbíteni a természetben nemlétező téridőt amennyiben a téridő matematikai konstrukció?
6a. Hogyan jön ki a vonzóerő a fekete lyukból ha semmi nem jöhet ki?

 

7.   Hogyan keletkezett az Univerzum a semmiből?
7a. Hogyan képes az Univerzum felfújódni 10-30 másodperc alatt ha a maximális sebesség c?

 

Előzmény: pert2 (2485)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.01.08 0 0 2497

Fején találtad a szöget??? :)

Előzmény: Új Testaccio (2496)
Új Testaccio Creative Commons License 2022.01.08 0 0 2496

Neutrino, barátaim: neutrino! (és semmi más...)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!