egy olyan öntanuló hálót kell csinálni, aminek a kimenete különböző struktúrájú/rétegzetségű/topológiájú hálók létrehozása, amin lefuttatja a ravasz általános intelligenciára (is) vonatkozó teszteket. ha az eredmény jobb lett önmagánál, akkor ez veszi át stafétát és folytatja tovább.
az osztályátlagban is benne van az információ. akkor abból is megtudja mondani ki hányast kapott a dolgozatra, ha elég sok dogát írtak már? vagy csak találgat?
Szerintem a newton-i fizikát az emberek kb 80%-a érti valamennyire. A relativitás elméletet mondjuk 20% (ha nagyon megerőlteti magát). A kvantumfizikát kb 0.000001%.Az AI-t, öntanuló rendszereket az emberek kb. 0.00000000000000000000000000001% fogja érteni.
Az evolúció nem olyan mint egy mérnök. Hogy alaposan átgondolja hogy mit akar és hogyan megtervezni. Nagy vonalakban, majd a részletek stb. Az evolúció olyan mint a barkácsoló. Menet közben csinálja, módositgatja az irányt. Ott van például az ösztönös viselkedés. Azok bele vannak huzalozva az agyba. Pl egy állatnak, embernek elmi fontosságú a szópóösztön, vagy egy őzgidának, hogy nagyon hamar fel tudjon állni és menjen az anyjával. stb. Ezek tehát nem tanulás útján történnek. Ezek az agy evolúciós barkácsolása, hagyma szerű rétegek felpakolódása, továbbá ezek az ösztönszerú viselkedések behuzalozása nagyon elbonyolítják az agyat szerintem. Talán ezért nem látjuk a lényeget.
Az AI szempontjából ez nem így lenne szerintem. Ott nem lenne ösztönös viselkedés, se evolúciósan felpakolt rétegek. Csak tanulás lenne. Az a tévképzet van szerintem, hogy az AI-nak is ilyen bonyolultnak kell lennie. Ezért elrettentő és nagy távlatba helyezik annak megvalósulását.
Valószínű, mint kliens kapnál hozzáférést és használhatnál némi erőforrást, de ez nem a klasszikus értelembe vett (vélhetően még nem megvalósított) AI.
A már létező megoldások, melyeket többek között az úgynevezett mélytanulási képességük okán nevezünk AI-nak, még mindig csak egy (vagy több összegyúrt) célprogram. Ezek igen hatékonyan, sokrétűen szervezett, az adott probléma megoldását segítő (elsődleges...sokadlagos, ugyanakkor változó prioritású) információs adatbázisokat hoznak létre; ami már önmagában sem kis kihívás, de még mindig ez a könnyebben megoldható része egy AI megvalósításának.
(...)
Egy kapcsolódó cikk: még egy működő intelligencia hardverét, jelesül az emberi agy területeinek funkcionális szerepét sem ismerjük kielégítően ahhoz, hogy egy már bevált modellt tanulmányozzuk, majd másoljuk – és akkor még sehol az értelem intelligencia forrása, vagy éppen a tudat mibenléte.
Szóval: a minket pótlón kisegítő, majd az embert leváltó AI, nem lesz egyhamar letölthető.:-)
Miután egy (echte) AI számára mégis csak a lehető leghatékonyabb megoldás prezentálása volna az egyetlen elfogadható eredmény: a leghelyesebb döntéshez vezető út köve a releváns információ, malterja az értelem – mármint a jéghideg racionalitás, amiért is, mindezt fizikailag sem várhatjuk el egy embertől.:-)
azon gondolkodtam, AI-val ki lehetne-e fejleszteni egy jobb kenyérgyúrási módszert?
ügyebár ennek lényege hogy a kenyér anyaga molekula szálakban van amik miatt tud nyúlós ruganyos lenni. gyúráskor a szálakat "szőjük" össze minél jobban.
elvileg ez javítható lenne. fizikai szimuláció és AI kell hozzá :)
Nem kell valami nagy csodára gondolni szerintem itt. Az evolúció egy egyszerű eszköz egy igen bonyolult rendszer létrehozására. Ugyanez lesz szerintem az AI-val is. Az más kérdés, hogy az agy egy bonyolult dolog. Az becsap minket és elbizonytalanít. Az agy tele van az AI szempontjából olyan evolúciós feleslegességekkel amikre az AI-nál biztos nem lesz szükségünk. Azt hisszük az AI-nak is bonyoltnak kell lenni. Biztos, hogy nem.
