>>>Vajon mi a megoldás arra, hogy akalát izoláljuk az ál émségéből, és az önmegvalósíthatatlanságából?<<< borabola
Amíg nem olvasol végig, addig...
Egyszerű izoláld magadat és mond el másoknak, hogy te már izoláltad magad, és már nem olvasol hol is?
Miért is?
Nem kötelező tanagyag vagyok. Vagy szeretnél külön szabályt bevezetetni rám például 300. szabályként "A magyar helyesírás szabályai" című MTA szabálytanba?
Legalább kerek lenne. És te elvégezted, hű szolgai kötelességedet?
Javaslom olvass addig is másokat.
>>>Ha van környezetszennyezés, akkor lehet gondolatszennyezés is.<<<
Mint például, LRH-olvasni? Scientológus receptre? Kik ők orvosok?
Csak az súlyosabb, mert az szűklátókörűséget okoz. És nem ad mást csak egy csőlátást. Aminek nem látod a végét csak meggyőznek, hogy van. Minden egyenlő mindennel? Kinek nem logikus?
Mi az? Kék alapon piros vonal alatt, fehér vonal és valahogyan erre hasonlít T.
Szoktál autót vezetni?
Na ez a véleményem úgy egészben. Csak neked, csak itt, csak most. Látom megértem.
Vajon mi a megoldás arra, hogy akalát izoláljuk az ál émségéből, és az önmegvalósíthatatlanságából?
Ha van környezetszennyezés, akkor lehet gondolatszennyezés is.
"egyébbként akkor már az ép ész érdekelne, az neked mit jelent?:)"
Talán azt, hogy az instabilitás és az egyesúlyhiány közepette is realitásnak érezzük a létünket.
Ha ez tudatos, akkor kialakul az ideológia, mint kapaszkodó.
Ha nem, akkor az élet mindennapjainak megoldása a középpont, de szintén, mint kapaszkodó.
Hogy van-e köztük minőségbeli különbség?
Talán ha az egyén számára megfelelően kialakított ideológia segítségével a hétköznapi problémák sikeresebb megoldása miatt mégiscsak el tudjuk viselni ezt az instabilitást, akkor talán már van értelme.
Akkor talán kívülről tudjuk nézni önmagunkat, mint az illúziók közepette is stabilitást teremtett lényeket.
Ez pedig önerőből, Isten segítsége nélkül nem hiszem, hogy lehetséges.
A véleményem szerint az ember nem lehet meg ideológia nélkül, akármilyen körülmények között él.
Ugyanis a megismerés kényszere önmagáról és az őt körülvevő világról valamilyen szinten belénk programozott.
Mivel tudni azt hiszem biztosat ezügyben ember (eddig még legalábbis) nem tudhat, ezért valamilyen hozzávetőleges válaszra szüksége van, mégha átmenetileg is, mégha készen kapott is.
Gondolkodás, cél, értelem nélkül (a mértékét most ne firtassuk :-)) ember ép ésszel azt hiszem nem létezhet.
Boldogok a lelki szegények, mert ővék a mennyeknek országa!
Komoly verzió: szerintem (ha mondjuk a lelki gazdagság az egó nagyságára vonatkozik, akkor) az egó nélküliségről van itten szó, mégpedig ha az vkinek nincs, vagy teljesen ura, akkor boldog, mert tökéletes összhangban van a szuperegóval, azaz markában az örökkévalóság. Vagy valami ilyesmit jelenthet.
oncognito: azt hiszem nagyon rosszúl fejezem ki magam, mert én arra vagyok kiváncsi, hogy ideológiára (bármilyenre) szükség van-e? Vesszük a muksót, eszik, iszik, szarik, alszik, stb, stb. Mondjuk muksó egy fa házikóban éldegél és képes ellátni magát, mondjuk arrafelé még lakik pár másik muksó, így muksónk még egyedűl sincs. Nincs neki ideológiája, viszont tudja, hogy ha nem vet, nem tud aratni, ha nem gyújt tüzet este, megfagy. Fogalma sincs semmiről, és úgy egyébbként is marha kúltúrálatlan (pláne lélek, isten, stb, ezekről gunsztja sincs) Egy nap pekopog hozzá vki, aki nagyon kultúrált (egy kapitális mém gazda) onnantól eggyütt élnek tovább. Most vegyük azt az esetet, hogy egyikük sem csavarodik be. Mi változik? Muksó jól, vagy rosszúl járt?
"Akkor végülis az egyén mire megy velük? Ideális esetben mit nyerek, ha templomba járok, mit segitenek nekem ezek? "
Erről nekem egy olyan szituáció jut az emszembe, hogy egy nagyon szomjas ember elé odatesznek egy nagy tál sós süteményt.
Nem ezt akarta.
Az egyéni útkereső ne foglalkozzon konkrétan vallással.
Akinek nincs önálló ideológiája és nem is akar magának, az örömmel veszi, ha készen kapott egyet. Védelmezni pedig ettől még tudja. Miért baj ez? Nem mindenki egyforma. Ettől önmagában még egyik emberfajta sem több sem kevesebb nem lesz a másiknál, hiszen annyi más dolog is van, amit meg kell oldani az életben.
Viszont ha ez a két emberfajta saját szemszögéből ütközteti a vallásokat, akkor rögtön kész a háboruság.
Ráadásul egyiknek sincs igaza. :-(
oncognito: bizony, bizony, de mire jó az egész.
Ha úgy vesszük a mémek rakosgatása duzzasztotta fel az agyunkat akkorára, amekkora. Egyre komolyabb és bonyolutabb konstrukciókkal bűvészkedtünk. Ennek hatására fejlődött a tudomány stb. Képesekké váltunk egyre komolyabb kostrukciókat kreálni az anyagból. Azonban lényegi különbség nincs a szakóca és a számitógép között. Nyilván több mindenre lehet használni, de többmindenre is kell, hiszen az eszközök fejlődésével párhuzamosan a problémák is fejlődtek legalább akkora, ha nem nagyobb ütemben. Tehát a szakóca simán megfeleltethető a kompjúterrel, azaz nincs fejlődés.
A szellemi burjánzást viszont nem követte párhuzamosan az érzelmi(hacsak a lehetséges neurózisok, fóbiák,stbk szélesedő palettáját nem vesszük fejlődésnek)
De vegyük a vallásokat. Azon kívű, hogy egy jó kis dráma főszereplőjévé válik a hívő(addig se unja magát) nem igazán ad semmit. Mondjuk a jógik, vagy a fakírok "remekül" megélnek, de az inkább khmm tudomány, mint vallás, de mondjuk a pápák és egyebek szép kis politikai hatalmat tudtak kovácsolni maguknak.
Akkor végülis az egyén mire megy velük? Ideális esetben mit nyerek, ha templomba járok, mit segitenek nekem ezek? Ha mondjuk nem is hallottam pokolról és mennyről -ergó nem félek és nem vágyom- akkor a vallás csak a saját maga keltette félelmekre igér orvosságot, tehát kapok egy mókuskereket. Pörögjek? Jutok valahová?
ÁrPi: mémnek mém.
Asszem eredeti: Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa!
most félkomojan: mennyeknek országa- Krisztus, Isten, stb birodalma, az az ideológiai szféra, ahol ők a meghatározó eszmék, boldogok-egyértelmű önreklám:)) nyilván nem azt mondja gyertek szart lapátolni:)) lelki szegények-akik nem feszegetik a vallás kereteit, ezért beérik az előrre gyártott válaszokkal...pl.: -Hú de hideg van itt, fázom éhes vagyok, stb -Oda se neki ha most nem nyafogsz majd ha meg halsz meleget és kaját kapsz! Lelkiszegény:-oké zsoké! Tehát boldog, mert nem csinál magának problémát(ha van, ha nincs)
mondjuk aki álandóan kérdez, nem lesz boldog, mert kiváncsiságával elrontja örömét.... pl Eszmeralda egy nagy kalap fos sorozat, de ha én kritikátlanúl nézem, és eltökélt célom, hogy marhára élvezni fogom, biztos menne
na jó ez azért nem volt túl briliáns ( mondjuk ki! egészen bárgyú volt) De talán érthetőbbé teszi, hogy mire is vagyok kiváncsi... Igyekszem én is épkézláb példákat kiötleni, de kiváncsi vagyok minden hozzászólásra...
Csakhogy általában az egyén ahhoz a közösséghez csatlakozik, ahol hasonló godnolkodásuak vannak, azaz hasonlóan értelmezik a szabályokat, törvényeket.
Aztán a "tömegvonzás" megteszi a magáét, a vallási ideologia meg időnként előbukkan ha érvelni kell.
Az, hogy egy eszközt rosszul használ az ember, az nem egyedi eset a történelem folyamán. Nem mindig az eszköz tehet róla.
persze, annyi kereszténység, ahány keresztény, de mindegyikben azért megvannak a közös pontok, és azért az, hogy valaki keresztény eléggé meghatározza az illető normáit...
Mémek, elmevírusok, hogy mik is azok, azt itt az indexen is megnézheti bárki.
A vallások is mémek, mémkomplexumok, melyek a hívőt "megfertőzik", az illető adoptálja az eszmét, filozófiát, stb, alkalmazza, megjelenik döntéseiben, átformálja gondolatvilágát, érzelmeire is hatással van. Le lehet-e mérni, meg lehet-e mondani azt, hogy ez mire/mennyire jó az illetőnek? A mém fennmaradásán kívül, és az egyének befolyásolhatóságán kívül van e valami haszna? Esetleg a boldogok a lelki szegények esete forog fenn? Kiváncsi vagyok a véleményekre.
