Lássunk néhány példát Orbán Viktor szélkakasságára:
A Fidesz-MPSZ elnöke ma a privatizáció és a kórházprivatizáció ellen kampányol. Pár évvel ezelőtt a sajtó hasábjain még azt olvashattuk, hogy a kórházprivatizáció elkötelezett támogatója:
1998. október 1-én a Magyar Nemzetben miniszterelnökként így érvelt: „… a gazdaság más területeihez hasonlóan az egészségügyben is a tiszta, átlátható és rendezett tulajdonviszonyok kialakítására és az alapellátás teljes privatizációjára törekszik a kormány”.
1999. december 29-én szerda reggel a Krónika menetrend szerinti interjújában így beszélt erről: „… az a tervünk, hogy idén befejezzük a háziorvosit [praxisprivatizációt]”, utána megindítjuk a szakorvosit, majd a kórházakat is megpróbáljuk magánkézbe adni…”
Még 2001. október 16-án a Népszabadságban is azt közölte Orbán: támogatja a kórház-privatizációs törvényt, mert az szerinte jó folyamatokat indít el az egészségügyben.
Orbán Viktor úgy változtatja véleményét, ahogy a szél iránya változik. Orbán Viktornak, a magyar politika szélkakasának nincs önálló véleménye; állásfoglalásaiban csak a közhangulat változását köhögi vissza. A sorkatonaságról korábban így vélekedett:
1990-ben, egy interjúkötetben: „Ami megrendítőbb volt, az önmagában a katonaság, mint intézmény. Elképesztő egy olyan rendszerben élni, ahol a fölkelés pillanatától a lefekvés pillanatáig pontosan előírják, hogy mikor mit kell csinálni. Rendkívül nyomasztott, hogy egy embert így meg lehet fosztani a függetlenségétől és a szabadságától, s valósággal géppé lehet tenni. Nagyon nehezen viseltem el, mint ahogy az alá-fölé rendeltséget is.”
2001-ben a Magyar Honvédség márciusi vezetői értekezletén, már azt jelentette ki, hogy "Azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt" majd egy újabb kanyarral kedvenc rádióműsorában, a Vasárnapi Újságban már azzal érvelt, hogy faluhelyen mennyire másképp néztek a lányok a katonaviselt fiúkra.
Orbán Viktor szélkakassá válásának legújabb állomásaként pártja az Európai Bizottság magyar tagjáról a nyáron még így foglalt állást:
2004. július 15., csütörtök 15:21, MTI: A Fidesz számára elfogadhatatlan lenne, ha újból Balázs Pétert jelölnék az európai uniós biztosi posztra — jelentette ki Pokorni Zoltán. Az ellenzéki párt alelnöke hozzátette: úgy látják, hogy Balázs Péter politikai megbízott.
Az elmúlt hetekben ennek épp az ellenkezőjét hallhattuk:
Orbán Viktor, Magyar Rádió Online: "Jobb lett volna, hogyha inkább hagyjuk a dolgokat úgy, ahogy voltak. Az első biztosunk... megfelelt, jól végezte a munkáját, pedig egy másik politikai családhoz tartozik, mint mi."
Orbán Viktor a kettős állampolgárságról szólva is a széljáráshoz hasonlatosan változtatta véleményét. Halljuk, hogy mostanában lépten-nyomon a kettős állampolgárság bevezetése mellett kampányol — a múltban viszont így vélekedett erről:
1998-ban Tusnádfürdőn Orbán határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e bevezetni a kettős állampolgárságot,. Úgy fogalmazott: „A kettős állampolgárság kérdését alaposan meg kell gondolni, figyelembe véve annak buktatóit is.” Külügyminisztere (szintén 1998-ban) úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság „nem járható út.” Úgy vélte, más megoldásokat kell találni. Martonyi János 1999-ben a "Magyarország és a határon túli magyarság 1999" című konferencia utáni sajtótájékoztatón azt állította, hogy „a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése súlyos politikai veszélyeket jelentene, s jogilag is megvalósíthatatlan.”
Itt az ujabb szakerto sz@rkeveres a Fidesztol: Most mar 5-tl osztani sem tudnak, de egybol politikai tamadasra felhasznalni minden bizonyitek nelkul az ugyet azt igen.
http://fideszfrakcio.hu/index.php?CikkID=30335
"....A Dél-Amerikából érkezett anyaggal szennyezett őrlemény már régóta a boltokban és közértekben áll, így bárki ehetett az ételízesítőből, amelyben az aflatoxin nevű mérgező anyag mennyisége nyolcvanszorosa a megengedett határértéknek."
Az élelmiszerben eltűrhető legnagyobb érték:
fűszerre B1 = 5 mikrogramm/kg összes aflatoxin: 10 mikrogramm/kg
Az ÁNTSZ laboratóriumai által mért legmagasabb érték: B1: 80,8 mikrogramm/kg összes aflatoxin: 87,8 mikrogramm/kg
A tiszti főorvos nem itta meg az általa biztonságosnak mondott vizet
hirtv.hu - fideszfrakcio.hu 2004-08-18 08:11
Illés Zoltán fideszes képviselő toulouinos vízzel kínálta meg az ÁNTSZ komárom-esztergom megyei képviselőjét a környezetvédelmi bizottság ülésén. Korábban ugyanis a tisztifőorvos azt nyilatkozta a toulouinos szennyezés az esztergomi csapvízben az egészségügyi határérték alatt van. A vízzel töltött poharat a bizottság elnökének kérésére nem itta ki a tisztviselő.
Illés Zoltán: "Felszólítom az országos tisztifőorvos urat, Bujdosó urat, hogy mondjon le tisztségéből, illetve az egészségügyi kormányzatot, hogy váltsa le, ugyanis nagy nyilvánosság előtt élő műsorban mondta azt, hogy egészségügyi határérték alatti a toulol szennyezés, amely rákkeltő, miközben nincs ivóvízre egészségügyi határérték toulol-ra."
En pedig "Felszólítom" (akit erint, bar ra lesz fogva a titkarnore hogy melleutott):
A HirTV-t, hogy most mar ne kozoljenek allandoan tudomanyos baromsagokat (600fokos viz), hamar egy szimpla vegyulet magyar elnevezeset, keptelenek megjegyezni hanem maradjanak a politika kampanyolasaiknal.
Fideszt, hogy most mar ne kozoljenk honlapjukon allandoan hamis/hazug dolgokat (Horn maga mondta hogy...) es ilyen Illes-feleket rugjak ki (bar ha nem telik jobb kornyezetvedore)
Illes Zoltant, hogy most mar "mondjon le" es hallgasson, ha csak a szokasos demagog rmisztgetesire (toluol mint rakkelto) es baromsagaira telik tudomanyos PR alcaban eloadva (atomrobbanas paks kapcsan meg Teller millios tomeggyilkossaga).
Ez a választás nem szólhat a háborúról. Tudjuk, tartózkodnak Magyarországon olyan vendégmunkások, akik ennek az ellenkezőjét tanácsolják a magyar közélet szereplőinek. Vannak, akik szerint ez a választás a lerohanásról szól.....
... S engedjenek meg még egy megjegyzést a vendégmunkásokról. Először is Magyarország egy barátságos hely. A magyar emberek vendégszeretők. Ezért mi mindenkit szívesen látunk, aki jó szándékkal érkezik hozzánk, kíváncsi ránk, vagy együtt akar velünk élni. Mindösszesen három kérésünk van: az első, hogy ha pénz csinál itt Magyarországon, akkor esetleg annyi adót fizessen, mint mi, akik itt élünk. A második kérésünk az, hogy ne éljen vissza a vendégjoggal és ne sértegessen minket. Ne mondja azt, hogy aki nem a szocialistákra szavaz, az a fasisztákra kénytelen szavazni. Tehát halkan, csendben arra kérjük a vendégeket, hogy fizessenek adót, ne sértegessenek minket, a harmadik kérésünk pedig az, hogy ne forgassák fel a békés életünket. Ne változtassák háborús övezetté a magyar közéletet!
Igaz szűken, de meglesz a kormányzáshoz szükséges voksok. Ehhez, csakhogy a harci kedvünk és a realitásérzékünk egyszerre erősödjön, ehhez úgy kell nekivágnunk a most előttünk álló két hétnek, hogy ’98-ban...
Szóval kedves barátaim, ezeket most már el kell mondanunk, hogy mindenki fejében világos legyen, hogy egy jókora ijedtség gyakran többet ér, mint egy jó tanács. És azt se felejtsük el, hogy sokan vannak, akik csak a csata végére veszik észre, milyen nagy tétről van szó. No, az ő számukra találták ki a második fordulót, tisztelt hölgyeim és uraim.
...Majd ezek után gondoljuk át ismét, hogy mi az, ami igazán fontos dolog az életünkben. Mert ahhoz, hogy harcolni tudjunk, ahhoz tudnunk kell, hogy mi az, ami nekünk igazán fontos az életben. ....a családunk, a gyermekeink, az emberi méltóságunk, a szabadságunk, a hitünk és a hazánk. És mindezt most meg kell védenünk! Ezért tehát, ezért tehát tartsunk ki, erősítsük meg a lelkünket, és küzdjünk.
Az Orbán-kormány alatt a katolikus egyház szerepe - sokszor külsôségekben - növekedett, az állami vezetôk egyre gyakrabban mutatkoztak különféle egyházi rendezvényeken, a "Szent Koronát" átvitették a parlamentbe, majd "megutaztatták" Esztergomba. Állami munkaszüneti nappá nyilvánították a mindenszenteket. A Fidesz 2001. májusi kongresszusán felvetett ötlet az egyházi esküvôk állami elismertetésérôl elsôre még az egyházi vezetôket is meglepte. Ezek a gesztusok azt igazolják: a Fidesz vezette mai kormánykoalíció is igyekszik megszerezni a vallásos szavazatokat.
Orbánék 1998-ban - a szentszéki megállapodás mintájára - öt egyházzal kötöttek a nem természetben igényelt ingatlanok utáni járadékra vonatkozó megállapodást: a Mazsihisszel, a református egyházzal, az evangélikus egyházzal, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével és a baptista egyházzal. Az utóbbi négy egyház esetében a kormány a járadék kiegészítését is vállalta.
A Fidesz-kormány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) feladatává tette az egyházakkal való kapcsolattartást, és minden érintett szaktárcán belül egyházügyi felelôsöket nevezett ki. Az NKÖM egyházügyi helyettes államtitkára az a Semjén Zsolt lett, aki 1997-ben képviselôként a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szigorítását kezdeményezte. Tavaly a parlament ugyancsak leszavazta a törvény módosításának legújabb változatát. Az MSZP-vel csaknem sikerült kompromisszumra jutni a törvény ügyében, végül az egyezség azért nem jött létre, mert a koalíció nem volt hajlandó visszavonni a költségvetési törvény korábbi módosítását. Ez a módosítás jelentôsen korlátozta az adó-visszatérítésre (áfa) jogosult egyházak körét, amelyel megint csak a felekezetek egyenlôségének elve sérült. A tavalyi adatok alapján bejegyzetten működô száz egyház mintegy harmada élhet csak ezzel a lehetôséggel.
Idén január 1-jétôl az ötezer fônél kisebb településeken dolgozó papok, lelkészek - Orbán Viktor személyes ötlete alapján - kiegészítô állami bérpótlékban részesülnek. A juttatást az egyház kapja meg és osztja szét a papok között.
Az Orbán-kormány a szentszéki szerzôdésben elôírt felülvizsgálatra hivatkozva megváltoztatta az egyházak számára felajánlható egyszázalékos rendszert is. Megemelte a felajánlásokat kiegészítô állami támogatást, de azt nem az adózók felajánlásai által kialakult sorrend szerint kívánja szétosztani, hanem a tavalyi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adatai alapján. Függetlenül attól, hogy több egyház (például a Hit Gyülekezete) a népszámlálás elôtt arra kérte híveit: ne vallják be hovatartozásukat, a kormánynak mindkét intézkedés a választások elôtt jutott eszébe. A változtatás vesztesei a kisebb, de tehetôsebb egyházak: elsôsorban a zsidó felekezet, a Krisna-tudatúak és a Hit Gyülekezete.
A Fidesz jobbratolódása az egyházakkal kapcsolatos politika változásán is jól nyomon követhetô. 1990 és 94 között a történelmi egyházaktól való távolságtartás jellemezte a pártot.
Orbán Viktor a Fidesz pécsi 1992 kongresszusán:
"Ma már világosan látszik, hogy az MDF-kormány a társadalommal szemben keres politikai szövetségest az egyházakban. Szomorúan tapasztaljuk nap mint nap, hogy nem minden egyházi vezető ismeri fel azt a veszélyt, hogy az MDF ölelése halálos lehet az egyházakra.
Az egyházak ugyanis csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat. Amennyiben a politikai élet szereplői közül egyeseket ellenségnek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig, ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk azt, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelőtábort akarnak csinálni Magyarországból."
1994 után a Fidesz épp azért válhatott az MSZP fô jobboldali kihívójává, mert képes volt megszerezni a vallásos szavazók rokonszenvét. Egy felmérés szerint 1994-ben a parlamenti pártok közül még a Fidesz szavazótáborában volt a legkisebb a hívôk aránya, 1998-ban viszont már az átlagot meghaladó mértékben kapott voksokat tôlük. A hívôk ekkor is elsôsorban az MDF-re és a KDNP-re szavaztak, de a protestánsok körébôl sokan az FKGP-re és a MIÉP-re is. A Fidesz, mint ismert, '98-ban befogadta a KDNP-bôl kivált kereszténydemokratákat, akik Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) néven erôsítik a pártot.
Orbán Viktor, pártja szellemiségének átalakulásával párhuzamosan, jelentôsen eltérô álláspontot képvisel az egyházakkal kapcsolatban kormányra kerülése óta, mint elôtte. A korábbi években elsôsorban az állam és az egyház viszonyát kritizálta, de az egyházak finanszírozása, illetve az ingatlanok visszajuttatása is sarkalatos pont volt az értékeléseiben. A '98-as választások óta nyilatkozataiban a történelmi egyházakkal való összefogást hangsúlyozza. Ami a többi egyházat illeti, Orbán már korábban is egyértelművé tette, hogy nem szabad mindenféle gyülekezetet anyagilag támogatni. Egyes magyarázatok szerint ezzel a fideszesek rájöttek, hogy vallásosak.
A 168 óra tavaly idézte Balog Zoltán, a kormányfô egyházügyi tanácsadójának 1998 decemberében tett nyilatkozatát: "A Fidesztôl nem álltak annyira távol az egyházak, mint azt a közvélemény feltételezte. Ahogyan telt-múlt az idô és a Fidesz politikusai férjek, családapák lettek, úgy nôtt a szemükben a vallás jelentôsége. Mindinkább részesei akartak lenni a kétezer éves keresztény kultúrának. A Fidesz visszatalált a vallási gyökerekhez, és megtanulta, hogyan lehet hitelesen képviselni a keresztény értékeket."
Orbán kormányzása alatt eddig kétszer tett hivatalos látogatást a pápánál, az ezredvégi augusztus 20-i körmenet hangulatában pedig a nemzeti összefogás szimbólumát fedezte fel. Római zarándokok elôtt az - egyébként református kormányfô - szülôfalujában kijelentette: a legenda szerint a nagybeteg Szent István Esztergomból Székesfehérvárra tartva megpihent Alcsútdoboz határában, s ekkor ajánlotta fel országát Máriának. Ebben a kinyilatkoztatásban sokan az új miniszterelnöki legendárium csíráját vélték felfedezni.
Az elôzmények a rendszerváltás idôszakára nyúlnak vissza. Orbán 1990 májusában azt mondta a parlamentben: "Gondolom, elég sokan értesültek közülünk arról, hogy a Bibó István Szakkollégium épületére visszamenôleg a korábbi tulajdonos, az Isteni Megváltó Leányai nevű rend igényt tart. Tehát úgy gondolom, hogy nagyon könnyen elôfordulhat, hogy egy ilyen lavina megindításával olyan intézményeket hozunk nehéz helyzetbe, amelyeket egyikünk sem akar nehéz helyzetbe hozni, mint például az oktatási intézményeket, lásd az elôbb említett szakkollégiumot."
"A keresztény alapelvekre hivatkozó politikai alakulatok részérôl erôs az igény, hogy a nemzeti érzés mellett a vallással, az egyházakkal igazoljanak egy olyan politikát, amelyet meggyôzô érvekkel nem sikerül alátámasztaniuk. A kormánykoalíció megpróbálja az egyházak prókátorának szerepét játszani" - olvasható a Fidesz 1994 februárjában közzétett, Vallás és szabadság című egyházpolitikai programjában.
1996 októberében - a Fidesz szabadelvűségérôl szólva - már azt állítja: "Elvetjük azt a szélsôséges liberális felfogást és gyakorlatot, amely minden egyházat vagy magát egyházi célúnak beállító jogi személyt költségvetési pénzzel támogat. Csak azon egyházak és felekezetek támogatását tartjuk célszerűnek, amelyek az általunk vallott nemzeti és családi értékekkel nem helyezkednek szembe."
Egy 1997-es interjúban az elsô parlamenti ciklusra úgy emlékszik vissza:
"A frakciónk következetesen támogatta az egyházi iskolákat. Nekünk abban volt vitánk a kormánnyal, hogy a világi iskolákban hogyan történjék a hittan, a Biblia ismeretének tanítása, mert jó, ha minél több egyházi iskola van, de nem keverendô össze az államiakkal. A másik sarkalatos vitánk az SZDSZ-szel volt abban, hogy a magyar parlamentnek kötelessége-e minden egyház néven jelentkezô szektát támogatnia. Ebben az volt az álláspontunk - amivel a most éppen megbukott kultuszminiszter, akkor még Fidesz-tag az SZDSZ álláspontját képviselve a Fideszben, nem értett egyet -, hogy kötelességünk különbséget tenni. A kérdés az volt, hogy vannak-e destruktív szekták. Van-e jogunk különbséget tenni a társadalom, a család védelmében a lelkileg és fizikailag kártékony szekták és a társadalmilag is hasznos történelmi egyházak között. Amíg én parlamenti képviselô vagyok, nem vagyok hajlandó támogatni olyan szervezeteket, amelyek - bár nem vallják be nyíltan - a családok szétszedését, rombolását veszik célba."
Az 1998-as kormányprogram szerint a kormánynak már nem az a dolga, hogy szétválassza az államot és az egyházakat. "Ellenkezôleg, azt tartjuk feladatunknak, hogy megteremtsük a történelmi felekezetek és az állam együttműködésének kereteit."
Az Új Embernek adott, 2000. decemberi interjújában a keresztény állam gondolata is megjelenik:
"A Szent István-i ország nem csak állam, leírható úgy is, mint egy gondolat, egy álom. (...) Nincs kétségem afelôl, hogy Magyarország és kereszténység, a magyarok és a történelmi egyházak egymástól nem választhatók el." (...) "Ma valóban sokan idegenkednek attól, hogy Magyarországot keresztény államként határozzák meg. A második világháború következtében kialakult korszellem kirekesztônek ítéli a keresztény jelzôt az államberendezkedéssel összefüggésben. Ez a kordivat tiltakozik, ha egy nép a saját országát történelme vagy a jelenkori meggyôzôdései alapján próbálja meg jellemezni. (...) A magyar állam a kereszténységbôl vétetett, és ezáltal lett azzá, ami."
Tiltott gyümölcs a politika
2000 júniusában a parlament úgy módosította az átvilágítási törvényt - melynek hatályát kiterjesztették például a sajtó vezetô munkatársaira is -, hogy az egyházak irányítói nem kerültek az átvilágítandók közé. Ez a döntés megosztotta az egyházi személyeket: a katolikusoknál különösen Bulányi páter, a Bokor-közösségek Kádár-rendszerben elítélt vezetôje szorgalmazta az egyházi átvilágítást; a reformátusoknál pedig Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki egyházkerület vezetôje. A jelenlegi hivatalos katolikus álláspont szerint papok nem politizálhatnak pártokban. Katolikus pap nem foglal helyet a parlamentben, azonban jelenleg is három református és egy evangélikus lelkész képviselôje van a T. Háznak. A református zsinat, megelôzendô az egyház teljes átpolitizálását, tavaly év végén úgy döntött, hogy református lelkész nem lehet politikai párt tagja és képviselô sem. Ha mégis így tesz, erre az idôre szolgálatát fel kell függesztenie. A sokak szerint ifj. Hegedűs Lóránt, MIÉP-alelnökre szabott határozatot éppen az érintett nem fogadja el. A zsinat határozatában elítélte ifj. Hegedűs kirekesztônek tartott nézeteit is. A MIÉP egyébként a mostani választásokon 10 református lelkészt indít képviselô-jelöltként, köztük ifj. Hegedűst és testvérét, Hegedűs Zsuzsannát is. A MIÉP-hez kötôdô Pannon Rádió pedig a református egyház Dunamelléki egyházkerületének Szabadság téri épületében bérel helyiséget, annak ellenére, hogy a zsinat határozata értelmében egyházi ingatlan pártcélokra nem használható fel.
"Kedves Barátaim, kedves Viktor. Nagy örömömre szolgál, hogy itt lehetek köztetek, a szabad Európában. Vitathatatlan tény, hogy nélkületek nem lenne demokrácia ebben az országban. Ti teremtették meg ezt a szabadságot, és Ti vagytok az orzoi is. Te voltál Viktor az, aki 1989. június 16-án elsoként mondtad ki a Hosök terén, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell.
...Tulajdonképpen fel is ismerek néhány régi arcot, ha végignézek rajtuk. Lehetséges vajon, hogy ezek még az 1989-et megelozo forradalmi idoszak katonái?"
W. Martens 1987
"Martens belga miniszterelnökként 1984 és 1987 novemberében is járt Magyarországon. Második látogatásán a "főtitkár úrként" szólított Kádár Jánosnak például ezt mondta : "Ragyogó emléket őrzök... azoknak a megbeszéléseknek az érdekeségét tekintve, amelyeket a magyar kormány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam".
Később "Javasolni szeretném, hogy emeljük poharunkat Németh Károly úr őexcellenciájára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére és őexcellenciája Kádár János úr, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egészségére és személyes boldogságára, a magyar nép boldogulására és jólétére, valamint a kormányaink és országaink közötti jó kapcsolatok harmonikus fejlődésére".
1, a parasztok voltak a EU gyoztesei nem kell felniuk tole,
2,a korhazakat privatizalni kellett,
3, es nem lehetett mindenre peznt adni mert a nemet budzse is keves lett volna.
Latod kedves KBS idovel minden kepmutatas kiderul...
Ki is volt most a vendeg szombaton? Miket is mondott a terrorizmusrol, irakrol? Nezzuk csak at a valtozast amit feleve egyszer lejaszottunk. Hogy is van az a tobbsegi allapont amire hivatkoztal?
Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke a Fidesz rendezvényén 2004.03.27
...Gondoljunk a madridi gyilkosságokra, nem az els?, de félek, hogy nem is az utolsó ilyen eset volt. Nagy kihívás és megpróbáltatás ez valamennyiünk számára. Alighanem az egész civilizáció számára. Hiszen hogyan maradhatna szabad egy társadalom a szó nemes értelmében, ha nincs biztonság, amely meg?rizné azokat az embereket, akik vonaton mennek dolgozni vagy éppen a gyerekeiket viszik az iskolába.
És hogy állunk a politikai szabadsággal? Elvitatkozhatunk azon, hogy vajon bölcs dolog volt-e az amerikai beavatkozás Irakban? De vajon elfogadható-e az, hogy ismeretlen terroristák szabják meg a spanyoloknak, hogy kit válasszanak meg miniszterelnöküknek? Vagy elfogadható ez valamely más ország esetében?
Lehet, hogy vannak a politikai baloldalon olyanok, akik nem szívesen szembesülnek efféle kérdésekkel.
Az világos, hogy le kell küzdünk, és le kell gy?znünk ezt az ördögi, gyilkos ellenfelet. Ez csak természetes. De vigyáznunk kell, hogy úgy arassunk gy?zelmet a terrorizmus fölött, hogy közben ne pusztítsuk el pontosan azokat az értékeket, amelyek védelmében lépünk fel. Hiszen ha ez történne, akkor az ellenség aratott volna figyelmet felettünk. A terrorizmus elleni küzdelmet nem csupán a rend?rségnek és a biztonsági er?knek kell megvívniuk, de arról gondoskodnunk kell, hogy ezek a maga nemében a legjobban kiképzett er?k legyenek, és hogy együttm?ködjenek a különféle országok, rendészeti szervei, miként a terroristák is együttm?ködnek.
A biztonsági er?ket természetesen támogatnunk kell munkájukban. Azonban vigyázni kell arra, hogy ne avatkozzanak bele mindennapi életünkbe, szabad életvitelünkbe.
[MTI] 2003.
" A konzervatív és keresztény pártokat tömörítő EPP nevében Hans-Gert Pöttering, a pártcsoport vezetője az iraki rendszert "bűnöző rezsimnek", Szaddám Huszein elnököt pedig "tömeggyilkosnak" és "háborús bűnösnek" bélyegezte.
A legerősebb politikai csoportját adó Európai Néppárt (EPP) annak az álláspontnak a támogatására hajlik, amelyet a héten kilenc európai vezető közös felhívásban fejezett ki.
(ki is az egyik alelnok?)
A szocialisták és különösen a zöldek szerint az eddigi bizonyítékok nem tennének indokolttá egy katonai beavatkozást Irak ellen.
Teller EDE 2003. február 5.
Teller Edét meglepte, hogy Magyarországon megerősödött az EU-csatlakozást ellenzők tábora. A világhírű tudós Simonyi András washingtoni magyar nagykövettel találkozva felajánlotta segítségét, mivel rendkívül fontosnak tartja a népszavazás sikerét.
Büszke vagyok arra, hogy Magyarország miniszterelnöke aláírta az Egyesült Államokat támogató levelet – jelentette ki Teller Ede a Simonyi Andrással folytatott beszélgetés során. A világhírű fizikust a kaliforniai Stanfordban kereste fel Magyarország washingtoni nagykövete, aki San Franciscóból telefonon nyilatkozott lapunknak.
Lassuk akkor a szocialistakat akik nem szivesen szembesulnek ezekkel a kerdesekkel...:-)))
Orban Viktor 2002.Februar.10. MNemzet (Kossuth Radio)
Vagy hasonlóképpen itt van a levélnek a dolga, amit a magyar kormányf? aláírt, amir?l most megpróbálják elmagyarázni nekünk, hogy a béke érdekében születik. Miközben minden hír arról szól, hogy az amerikaiak azt mondják, a játszmának vége, jöjjön a háború. Aki az amerikaiakkal együtt ír alá egy levelet, utána hiába mondja, hogy o békét szeretne, hiszen nyilvánvalóan azok közé került, akik azt mondják, hogy a játszmának vége.
Ezzel szemben szerintünk a magyar érdek például az, hogy amíg egy körömpiszoknyi esély van a békére, addig próbáljunk meg inkább annak érdekében cselekedni, és ne álljunk arra az oldalra, amelyik a vége a játszmának, kezd?djék az összecsapás álláspontot képviseli.
Orban Viktor Szövetség a Nemzetért Polgári Köre 2003.Februar.4
"A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör a körök honlapján jelentette meg közleményét, amelyben felhívnak "minden békét szerető, jóakaratú honfitársat, a polgári körök tagjait", hogy vegyenek részt a Szent István Bazilikában rendezendő ökumenikus imádságon.
A volt miniszterelnök polgári köre azt is bejelentette, hogy várhatóan maga Orbán Viktor is megjelenik az eseményen. A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör - amelynek tagja Orbán Viktor is - arra kéri a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal egy szál gyertyát a szombati közös imádkozásra."
Solymosi Frigyes akadémikus 2003. február 7.
Semmi meglepő nincs abban, hogy Teller Ede helyesli: a magyar kormányfő is aláírta az Egyesült Államok mellett kiálló levelet – nyilatkozta lapunknak Solymosi Frigyes akadémikus , aki Teller Fideszt támogató levelét olvasta fel tavaly áprilisban a Kossuth téri választási nagygyűlésen. Teller Ede egész életében ellenzett mindenféle diktatúrát, így az iraki válság kapcsán is fontosabbnak vélte a kemény fellépést – reagált Solymosi professzor, a Nemzeti Kör tagja az Amerikában élő fizikusnak a szerdai Népszabadságban megjelent kijelentésére: „Büszke vagyok arra, hogy Magyarország miniszterelnöke aláírta az Egyesült Államokat támogató levelet.” Solymosi szerint ezzel nem szűnt meg Teller szimpátiája a jobbközép pártok iránt; a fizikus valószínűleg az amerikai kormány álláspontját képviseli, és kevésbé ismeri az európai véleményeket.
"Ha tartósan csökkentjük a gyógyszerek árát, ha leállítjuk a kórház privatizációt, ha megvédjük a munkahelyeket, ha támogatjuk a gazdákat, ha megfékezzük a közüzemi áremeléseket..."
Fidesz - 2004.03.25 Csutortok
"Az on adossaga (tiz)percenkent 3 forinttal fog noni.."
Rogan Antal 2004.03.14.
Rogán Antal az államadósság növekedésének ismert adatait hozta föl a Medgyessy-kormány bírálatára. A deficit emelkedésének okairól ma már nincs vita a kutatóintézetek és a független közgazdászok között.
A Fidesz kormányzása alatt a részben választási megfontolásból, részben a nemzetközi konjunktúra lanyhulására adott válaszként a belső fogyasztást pörgette fel. Ennek részeként meghirdette a lakásfinanszírozási rendszert, amely nagymértékben hozzájárult a lakossági megtakarítások elapadásához. Ezt a politikát utódja folytatta. A deficit növekménye így az osztogatás következménye, ami a szociális juttatások és a bérek emelésében öltött testet. A Medgyessy-kormány 2002-ben beszámította az államháztartásba az elődje által addig azon kívül tartott tételeket, korábbi kötelezettségvállalásokat. Tavaly a forint árfolyama is gyengült, így a devizaadósságnak a magyar valutában kifejezett összege is emelkedett.
"(...)Rogán jelezte, a kampánynak aggasztó jelei mutatkoztak meg az utóbbi időben. A Fidelitas Országos Választmánya szerint aggasztó az a jelenség, hogy a választási kampányban kölföldi cégek, vállalkozások részvétele kampánytémává válik. A pártok és politikusok számára a jelen választási kampányban ennek a jelenségnek a megítélésekor higgadt, megfontolt, indulatoktól mentes hozzáállást javasolnak. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény módosításával, a jövőben megoldhatónak látják ezt a problémát.
A törvény jelenleg is tiltja a pártok számára más államoktól érkező, pénzben vagy nem pénzben nyújtott hozzájárulás elfogadását. Azt javasoljéák, hogy a választásokat követően az új parlament egészítse ki a pártokról szóló törvényt úgy, hogy az tiltsa meg a pártok számára a külföldi államok mellett a külföldi cégektől, vállalkozásoktól érkező támogatás igénybevételét is, beleértve a nem pénzben kifejezett támogatásokat is.
2004. Marcius
Helyszíni tudósítóink szerint nagy tetszést aratott a résztvevok körében Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnökének beszéde, aki kijelentette, "Magyarország szabadabbá válik, ha ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke". Az uniós politikus szerint a Fidesz ellenlábasai nem nagyon jeleskednek a gazdaságpolitikában és a közvélemény-kutatások is a Fidesz nagyarányú el?nyét jelzik. Martens azt mondta, felismer még néhány arcot, akik lehetséges, hogy a '89 elotti rendszer katonái. Szerinte a régi nómenklatúra emelte azokat a kerítéseket és szögesdrótokat, amelyek az ország lakosságának szenvedéseit okozták. "Hadd tunjenek most el a múlt sötét árnyaiban, ahonnan jöttek".
No itt az ujabb Orban koveto. A kulfoldi szepfiu baratjaval orszaglejarato illeto Szajer Jozsef.
2004. február 19., csütörtök 13:34
"A szocialista kormány "b?neit" soroló módosító indítványokkal próbálta elítél?bbé tenni a Magyarországról készült utolsó EP-országjelentést egy európai néppárti képvisel?. Michael Gahler már korábban is bizonyságot tett harcos antikommunizmusáról, Szájer Józseffel együtt részt vett a kommunista múltat elítél? néppárti javaslat kidolgozásában"
Ami nem is lenne oly nagy gopnd, ha epp ket honbappa se ezelott meg imigyen jatszotta volna magat Szajer:
"Szerintem az a legfontosabb, hogy a kormányok mindenkor a saját nemzeti érdekeiket képviselik, és ebb?l kiindulva igyekeznek érvényesíteni az elképzeléseiket az EU-ban.
Az Unión belül a szavazati arányok számítanak. Az országnak a mérete jelent?s mértékben meghatározó, vagyis hogy az Európai Parlamentben hány képvisel?je van. Azonban, amit?l igazából félni lehet, ha szabad ezt a kifejezést használnom, hogy az Európai Unió nem szereti a kisebbségi kérdéseket, nem akar ezekkel foglalkozni, csak megbélyegezni szereti a különböz? országokat.
De nem nagyon adja a problémák megoldásához az apparátusát és a támogatását. Éppen ezért zavarja az Uniót, ha látványos konfliktus van valahol, félnek az ilyenekt?l."
"Mit érezhetnek azok a magyarok, akik székelyföldi autonómiát, vagy kettős állampolgárságot szeretnének, de a sajátjaik nem támogatják őket Budapesten. "
Orban Viktor (2004. Februar)
"A kett?s állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszer?, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni"
Orbán Viktor Tusnádfürd?n, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem (2003).
"Arra a kérdésünkre, hogy szóba került-e Mádl Ferenc azon három nappal ezel?tti kijelentése, miszerint az RMDSZ nem kérte a kett?s állampolgárság megadását az erdélyi magyarság számára,
Markó Béla ekképpen válaszolt:
Elmondtuk, hogy az RMDSZ már 2000 szeptemberében és októberében összegy?jtött több mint 80 ezer aláírást az ún. külhoni állampolgárság, tehát a kett?s állampolgárság bizonyos formájának a támogatására. Ezt 2000. október 16-án jeleztük az akkori magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak.
Október 19-én volt is a miniszterelnök úrral egy megbeszélésem, amelyen hivatalosan is közvetítettem neki ezt az igényt.
Azt a választ kaptuk, hogy elvi kifogás ugyan ezzel kapcsolatosan nincsen, de nem látják lehetségesnek, nem látják id?szer?nek ezt a megoldást.
Az RMDSZ tehát már régen közvetített ilyen igényt a magyar kormánynak."
"Egy dolgot visszautasítunk, a félelmet és mivel nem félünk, nem tudunk gy?lölni"
hat lassunk egy MASIK listat:
Kövér Laszlo - ABC ( 1 resz)
2002. március 15., Székesfehérvár: „Kérd?re vonhatnak minket a tegnap piti kis cenzorai, börtön?rei, rend?rminiszterei, a harmadosztályú Metternichek, muszkavezet?k, a mások hátán karrierjük csúcsára kapaszkodottak, a mások munkájának hasznából meggazdagodottak, a tegnapi h?bérurak is.”
2002. március 8., Sárbogárd: „A Hit Gyülekezete azon körbe tartozik, amir?l sok jót nem tudok önöknek elmondani, annál is inkább, mert abba a körbe tartozik, ami kifejezetten – megítélésem szerint – társadalomellenes, közösségellenes és családellenes. Abba a szektakategóriába tartozik, ahol a családi kötelék nem szent. (…) Ezek ellen egységesen föl kéne lépni.”
2002. március 6., KÉSZ-rendezvény: „Nem mi próbálunk meg irigységre támaszkodni, nem mi küldünk Lenin-fiúkat a templomokba, nem mi próbáljuk baseballüt?kkel toleranciára nevelni az általunk széls?ségesnek tartott elemeket, nem mi tapossuk sárba politikai ellenfeleink családi életét, és nem mi bérelünk fel ehhez szellemi terrorlegényeket.”
2002. február 25., Budafok: „A mostani választáson örökre a múlt részévé kell tenni a Horn Gyulákat, Kovács Lászlókat, Medgyessy Pétereket és Lendvai Ildikókat, akiknek a mai gazdasági, fizikai, anyagi, szellemi, erkölcsi nyomorúságunkat köszönhetjük. (…) Ezekkel nincs mir?l tárgyalni, ha felállunk az asztaltól, habozás nélkül hátunkba állítják a kést.”
2002. március 8., Sárbogárd: „A Hit Gyülekezete azon körbe tartozik, amir?l sok jót nem tudok önöknek elmondani, annál is inkább, mert abba a körbe tartozik, ami kifejezetten – megítélésem szerint – társadalomellenes, közösségellenes és családellenes. Abba a szektakategóriába tartozik, ahol a családi kötelék nem szent. (…) Ezek ellen egységesen föl kéne lépni.”
2002. március 6., KÉSZ-rendezvény: „Nem mi próbálunk meg irigységre támaszkodni, nem mi küldünk Lenin-fiúkat a templomokba, nem mi próbáljuk baseballüt?kkel toleranciára nevelni az általunk széls?ségesnek tartott elemeket, nem mi tapossuk sárba politikai ellenfeleink családi életét, és nem mi bérelünk fel ehhez szellemi terrorlegényeket.”
2002. február 25., Budafok: „A mostani választáson örökre a múlt részévé kell tenni a Horn Gyulákat, Kovács Lászlókat, Medgyessy Pétereket és Lendvai Ildikókat, akiknek a mai gazdasági, fizikai, anyagi, szellemi, erkölcsi nyomorúságunkat köszönhetjük. (…) Ezekkel nincs mir?l tárgyalni, ha felállunk az asztaltól, habozás nélkül hátunkba állítják a kést.”
2002. február 16., Fidesz-MPP XIV. Kongresszus: „Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról s egyéb ártó lényekr?l, honkupecekr?l és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva. A strigák, vagyis az állattá változó és az emberek bens?jét emészt? boszorkányok…”
2002. február 13., Veszprém: „Konszolidáció akkor lesz az országban, ha valamennyien elfogynak, akiknek nincs helyük a demokratikus közéletben. Kezdve Keleti Györggyel, folytatva Horn Gyulával és befejezve Kovács Lászlóval és Lendvai Ildikóval és Medgyessy Péterrel. (…)
Ha a múltat nem is lehet végképp eltörölni, akkor legalább a jöv?b?l töröljük ki ?ket. (…)
Unalmas és ízléstelen, hogy a volt állampárt fenntartói és haszonélvez?i oktatnak ki bennünket tizenkét éve politikai kultúrából és demokráciából. Leszokhatnának már err?l, ha megtettük nekik azt a szívességet 1990-ben, hogy nem takarítottuk ki ?ket jogi eszközökkel a közéletb?l, amint azt például megtették Csehországban.”
2002. február 9., Nagykanizsa: „Megkövetem az MSZP politikusait, akiknek a parlamentben azt mondtam, hogy hazaárulók, ugyanis akkor pontatlanul fogalmaztam: valójában hazaáruló csak az lehet, akinek van hazája.”
2002. január 11. „A két párt (MSZP–SZDSZ) napról napra hazugságot hazugságra halmoz, és ez felér egy lelki Trianonnal.” MTI,
2001. október 23., Kapuvár: „Nagyon is konkrét, hús-vér emberek adták ki az elfogatóparancsokat, írták a halálos ítéleteket, ácsolták a bitófákat. Nevük van, ismerjük ?ket… Nem mulasztottuk-e el a gonoszokat nevén nevezni? De. (…) Ma a hóhérok ártatlan arccal szónokolnak a nemzeti öszszefogásról. Még egyszer nem hagyhatjuk ezt… Itt az ideje, hogy elt?njenek a demokratikus közéletb?l… Nem tarthatnak igényt arra, hogy meghatározzák gyermekeink jöv?jét. (…) Ne engedjük, hogy hol reformkommunista, hol demokratikus-szocialista, hol pedig szociáldemokrata b?rben, undok kígyókként újra és újra visszakússzanak a múlt mocsarából.”
2001. augusztus (MTI): „Internacionalista bolsevik kutyából nem lesz nemzeti szalonna. A sárga sál a középkorban a prostituáltak megjelölésére szolgált.” Debrecenben az SZDSZ-nek: „Óvatosan bánjanak a borotvával, mert a teflon megsérül az arcukon, és ez maradandó következményekkel jár.”
2001. február 24. (Index ) „Amenynyiben 2002-ben is megkapjuk a kormányalakítás lehet?ségét, akkor – már csak a biológia törvényeinek megfelel?en is – nagyon sokan el fognak t?nni a közéletb?l azok közül, akik nemcsak hazugságokkal tömték a fejünket évtizedeken át, hanem a jelenünk és jöv?nk tetemes részét is »elkártyázták«. Másfajta »kitakarításra« 1990-ben talán még lett volna lehet?ség.”
2000. március, a Fidesz 12. születésnapján: „Nem gondoltuk volna azt sem, hogy a rendszerváltás után még egyszer visszaültetjük a nyakunkba azokat, akiknek még a pereputtyát is a pokolba kívántuk akkor.”
1999. október 18., Parlament: Az SZDSZ politikusai „alattomosak és gyávák”, Demszky „önépít? kampányában évente többször megkoszorúzza önmagát”, s?t pártját azért gyötri permanens lelkiismeret-furdalás, mert a „hazaáruló” szocialistákkal lépett koalícióra 1994-ben. Nem úgy Csurka István, aki „egyenesen cselekedett”, mid?n „kitette lapjait”.
1999. szeptember (Budapesti Lap): „Megkezd?dött a vadászati idény, s mi egyenként lövünk ki benneteket.”
1999. január (Magyar Demokrata): „Az egymással szemben álló politikai er?k között nincsen meg a közös nevez?, nincsen közös kommunikációs nyelv. Ezért aztán mind a két fél, attól függ?en, hogy melyik van ellenzékben és melyik van kormányon, attól retteg, hogy a politikai élet nem a váltógazdaságra jellemz? módon zajlik, hanem egyfajta likvidálásra irányuló játszmaként, hogy olyan meccset játszunk, amiben a cél az ellenfél végleges eltakarítása a politikai küzd?térr?l.”
"Egy dolgot visszautasítunk, a félelmet és mivel nem félünk, nem tudunk gy?lölni"
hat lassunk egy MASIK listat:
Kövér Laszlo - ABC ( 1 resz)
2002. március 15., Székesfehérvár: „Kérd?re vonhatnak minket a tegnap piti kis cenzorai, börtön?rei, rend?rminiszterei, a harmadosztályú Metternichek, muszkavezet?k, a mások hátán karrierjük csúcsára kapaszkodottak, a mások munkájának hasznából meggazdagodottak, a tegnapi h?bérurak is.”
2002. március 8., Sárbogárd: „A Hit Gyülekezete azon körbe tartozik, amir?l sok jót nem tudok önöknek elmondani, annál is inkább, mert abba a körbe tartozik, ami kifejezetten – megítélésem szerint – társadalomellenes, közösségellenes és családellenes. Abba a szektakategóriába tartozik, ahol a családi kötelék nem szent. (…) Ezek ellen egységesen föl kéne lépni.”
2002. március 6., KÉSZ-rendezvény: „Nem mi próbálunk meg irigységre támaszkodni, nem mi küldünk Lenin-fiúkat a templomokba, nem mi próbáljuk baseballüt?kkel toleranciára nevelni az általunk széls?ségesnek tartott elemeket, nem mi tapossuk sárba politikai ellenfeleink családi életét, és nem mi bérelünk fel ehhez szellemi terrorlegényeket.”
2002. február 25., Budafok: „A mostani választáson örökre a múlt részévé kell tenni a Horn Gyulákat, Kovács Lászlókat, Medgyessy Pétereket és Lendvai Ildikókat, akiknek a mai gazdasági, fizikai, anyagi, szellemi, erkölcsi nyomorúságunkat köszönhetjük. (…) Ezekkel nincs mir?l tárgyalni, ha felállunk az asztaltól, habozás nélkül hátunkba állítják a kést.”
2002. február 16., Fidesz-MPP XIV. Kongresszus: „Ezen a kongresszuson a továbbiakban
"Ma már világosan látszik, hogy az MDF-kormány a társadalommal szemben keres politikai szövetségest az egyházakban. Szomorúan tapasztaljuk nap mint nap, hogy nem minden egyházi vezető ismeri fel azt a veszélyt, hogy az MDF ölelése halálos lehet az egyházakra.
Az egyházak ugyanis csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat. Amennyiben a politikai élet szereplői közül egyeseket ellenségnek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig, ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk azt, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelőtábort akarnak csinálni Magyarországból.
Holott a nyílt politikai szerepvállalás helyett nagy történelmi feladatok várnak az egyházakra. Régen volt oly nagy hiány a türelem, a megbékélés, a mértéktartás és a szolgálat példáiból. Nagy szükségünk lenne például a keresztényi értékek és erények felmutatására most, amikor váratlan hirtelenséggel buzog fel az idegengyűlölet indulata, és amikor rohamosan terjed az erőszak.
Ugyanakkor - a kedvezőtlen példák szaporodása ellenére is - látunk reményt arra, hogy az egyházak és az állam kapcsolata oly módon rendeződjék, hogy az megfeleljen a liberális jogállam elveinek.
Ebben mi mindig segítő partnerek vagyunk és maradunk. Ezt a célt szolgálták azok a javaslatok, amelyeket az egyházi javak rendezése ügyében terjesztettünk elő az elfogadott törvény helyett a parlamentben. (...)
Nezzuk milyen a liberalis es milyen a mostani konzervativ kereszteny Orban erkolcse.
Lehet valasztani, hogy ki is lett bolcsebb...
Orbán Viktor, 1992. március 7., Beszélő: "Elszabadult az úri pimaszság..."
"...Szeretném elkerülni, hogy a magyar politikai pártpaletta véglegesen kétfelé szakadjon. Ugyanakkor elfogadom, hogy most az MDF meg a kormány az az erő, amely leginkább szeretné kétfelé szakítani. Mindenfajta lehetőséget kihasználnak arra, hogy ideológiai alapon kétfajta pártot vázoljanak a közvélemény előtt.
Az egyik, amely nemzeti, keresztény és tiszta múltú, a másik nemzetietlen, keresztényietlen, és mocskos a múltja.
Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ilyen irracionális metszet mentén vágják ketté a politikai tabellát, de ezt nem szabad hagyni..."
1993-ban még egyetlenegy úgynevezett történelmi egyház sem volt hajlandó szóba állni a Vityával.
Az egyházi esketését és a gyermekei megkeresztelését az SzDSz-es Iványi Gábor tartotta methodista szertartás szerint, mivel akkoriban Orbán az istentelensége és a vallásellenessége miatt indexen vot a nagyegyházaknál.
Ha belegondolsz mindez még csak 10 éve történt , mostanság meg ő az isten.
No akkor nezzunk egy kis kereszteny gyalzast Orbantol (mert ilyenje is volt neki) ha mar ennyire aggodunk most.
Persze a hasonlat santit...Orban nem kert elnezest erte, es nem hatarolodtak el tole a Fideszes frakciotarsai
" Andrásfalvi Bertalan egyik felszólalásából (180. ülésnap - 1992.02.25):
---
Tudom, nehéz ez, mikor sokszor azon igyekszünk, éppen a másik meggyőződését nevetségessé tenni még itt a Parlamentben is. (Közbeszólás: Így van.)
Hadd tegyem hozzá, hogy gyakran humorosnak tűnő megjegyzések mélyen sértik az akotmányosságot ebben a tekintetben. (Taps a jobb oldalon és középen.) Hadd tegyem hozzá, hogy amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt.
Ezek lehetnek számára humor, de ezek azok az alkotmánysértő dolgok, mikor valakit meggyőződése és értéke szerint gúnyolunk. (Taps a jobb oldalon és középen. Közbeszólás a jobb oldalon: Így van.)
---