Igen, úgy jó lesz, esetleg még a párazáró fólia után érdemes lécezést tenni és arra csvarozni a gipszkatont. Én fémprofilból csináltam, de lehet cseréplécből is, mert akkor a gipszkarton mögött el tudod vinni a vezetékeket, vízcsövet, ilyesmit, és nem kell minden konnektornál, kapcsolónál átjukasztani a fóliát, jobb lesz a légtömörség. Ha esetleg később akarsz hővisszanyerős szellőzést, akkor ennek még nagyobb a jelentősége.
A tető nem ázik be. Szép száraz minden. Azért írtam hogy a kabátom átázott a hátamon mert ott akkora pára lehetett.
Ha az ember nulláról építi a falakat akkor nagyjából tudja a rétegrendet. Belűről, gipszkaton - fólia - kőzetgyapot-fólia- lezárás (OSB, lambéria, stb.)
Az én esetemben viszont már adott egy bizonyos falszerkezet. Farostlemez-hungarocell-lambéria.
Ebben az esetben mi a végleges rétegrend? Tegyek még erre belülre egy párazáró fóliát és gipszkatont? Mert ugye folyamatosan arról van szó, hogy belülről jól kell párazárni. Tehát akkor az én esetemben úgy nézne ki hogy belülről kifelé haladva: giszkarton-fólia-farostlemez-hungarocell-lambéria-kőzetgyepot-páraáteresztő fólia-osb (vagy lambéria) ?
A párazáró fóliát belülről elég ha felttűzőgépezem a farostlemezre, majd arra a gipszkartont?
Ezt az éjszakai hideg betárolását én is tapasztalom. Megjövünk napközben és ablakot nyitunk hátha bejön pár fok:) Persze gyújtom a kályhát egyből és zárjuk is az ablakokat.
Viszont a belső párát így a bútorokon nem tapasztalom. Száraz minden pedig hetek óta nem voltunk fűteni-szellőztetni. Nem tudom, hogy a full fa belső mennyit számít ebben.
Felfűtés közben van a hidegebb folyosón az ablakoküvegek alsó részén pára, de szellőztetéssel csökken.
A párazáró rétegnek (pl. Dörken fólia) teljesen folytonosnak, hézagmentesnek kell lennie, és mindig a hőszigetelő réteg belső, azaz meleg oldalán kell elhelyezni, mert így a fólia is meleg, ezért nem fog rajta lecsapódni a pára.
Tehát a padló alatti szigetelésnél is a szigetelőanyag fölé kell tenned.
A nedvesedés meg fog szűnni, ha fűtve és szellőztetve lesz a ház, de ha a tető beázik, az más kérdés, azt meg kell javítani.
Most azért párás-vizes bent minden, mert melegszik az idő, a nap nagy részében bent hidegebb van mint kint, és a kinti, magas páratartalmú levegő bejut a házba és kicsapódik belőle a nedvesség a benti, hideg dolgokra. Ez a fűtéssel meg fog szűnni, sőt megfordul a pára áramlási iránya, egyre szárazabb lesz a házad.
A párazáró fólia nem azért kell, hogy bent ne legyen pára, hanem azért, hogy a szerkezetet megvédje a bent keletkező párának a hideg szerkezeteken való lecsapódásától.
Eszembe sem jutott kívülről bekenni a faházat bitumennel. Lehet rosszul fogalmaztam. Azon a ponton gondoltam ahol érintkezik a hideg betonnal. A külső és a belső "perem résznél a lábazatánál".
Most linóleum van letn a padlón. Azt vettem észre, hogy a pára ott csapódik le a külső felén, nem azon ami a betonnal érintkezik. Írtam, hogy nagyon nagy a hőmérséklet külömbség sokszor.
Kint pl volt 13 -14 fok bent pedig 8. Még a konyhabútor alsó feléről is folyt a víz. Viszint nem látok penészfoltokat a sarkokban és a falat sem találom nedvesnek. Ami még feltűnt az az, hogy még a régi palatető van a házon ami nagyon nedves, állrajta a moha. Fent voltam a "padláson" takarítani. Nincs fólia a pala alatt és gyakorlatilag 1 óra alatt a kabátom átázott a hátamon. Ezen kívül nem látok semmit.
A napokban voltam kint. Most hidegebb van és a hómérséklet kiegyenlített volt odabent. 3 fok kint 3 bent. Sehol semmi víz de a páratartalom mérőígy is ki volt akadva.. Szerintem ami melegebb levegő bejön a rosszul záródó ablakokon vagy az ajtó alatt az azonnal kicsapódik de lehet rosszul gondolom.
Ha veszek párazárófóliát és feltűzöm a menyezetre és a falakra akkor, hogy kiderüljön hol nedvesedik bár szerintem egyártelműen alul csapódik ki a pára ahogy írtátok a nagy beton terasz bevezeti a hideget a házba. Az előző tulaj is mondta, hogy még nyáron is hűvös van bent. A fekvése miatt max délig süt oda a nap és akkor is csak az egyik oldalát éri.
Jelenleg sok fa veszi körül a házat árnyékban volt nyáron is. Mst ritkíttatom a fölé hajló tölgyeket és fenyőket.
Abból induljál ki, hogy a pára bent van. Ott csapódik le, ahol kialakul a harmatpont. Ezért én a jelenlegi pára okát keresném meg. Ez lehet bármely irányból jövő nedvesség, még a nyílászárókon keresztül is.
Ezért én belülről minden esetben fóliával borítanám a felületeket (padló, fal, födém), majd megnézném, hogy a felülete melyik oldalon lesz párás. Ha mondjuk a fal felőli oldalnál találsz ilyet, akkor súlyos hiba lenne hőtükrös fóliát elhelyezni rá, mielőtt a nedvesedés okát nem szünteted meg. Sajnos magyar betegség lett hőtükrös fólia használata ott, ahol közvetlen hősugárzás nincs. A gyártók és forgalmazók nagyot kaszálnak, hiszen eladják oda is, ahol csak a párazárás a feladata.
A külső oldalon folyékony bitumenes anyaggal lekenni a faházat felér egy terrortámadással. A meglévő faburkolatra maximum páraáteresztő fólia (tetőfólia) helyezhető el. Majd jöhet az 5/15 cm-es pallók elhelyezése 62,5 cm-enként. A közük kitöltése kőzetgyapot lemezzel. Ezt ismét le kell zárni egy páraáteresztő fóliával és jöhet a külső burkolat. Az mi lesz?
Nagyon fontos, hogy a fal hőszigetelését össze kell kötni a födémre elhelyezett szintén 15 cm vastag hőszigeteléssel. Ha nem sikerül, akkor garantált a hőhíd, tehát a belső térben a fal és mennyezet találkozásánál a penészedése.
Ha mindezeket elvégezted, akkor a belső oldalon nem tud kialakulni olyan állapot, hogy a felület hőmérséklete a harmatpontot elérje, tehát a pára kicsapódjon.
Nagyon - nagyon köszönöm a hozzászólásokat! Mint írtam a terasz hozzá lesz építve a házhoz! Kívülről pedig kap 15 cm kőzetgyapotot. Gyakorlatilag körbeépítema a házat 15x7,5 és 15cmx5 ős szarufáből és deszkából állóó vázzal ami közé kerül a szigetelés majd osb. A jelenlegi teraszból nem marad semmi hanem építek elé másikat fából.
Párazárásra belűről van valami ötlet? Én arra gondoltam valamilyen folyékony bitumenes anyaggal kívülről (és akár belülről is) körbekenem. Belűre még erre a folyékony fóliára gondoltam amit bár hidegburkolat alá ajánlanak de gondoltam megtenné akára hajópadló alá is. Hozzáteszem és párnafára fektette nútféderese osb re gondoltam alminált parkettával..
Szerintetek?
Belső falak jelenleg kb fél centis farostlemezzel borítottak. (Farost lemez - 3cm szigetelés - lambéria. kb ez 5cm es falat jelent).
Itt is kell párazárni? Borítsam be az egész falat párazáró hőtükrös fóliával és kartonozzam le? A mennyezetre gondoltam egyszerűen felragasztom a polisztiroll álmenyezetet..
Nem figyeltem a képen a teraszt, amit bmalag írt, viszont így a lábazati szigetelés valóban nehezen lesz megoldható.
A padló alá a szigetelés akkor is kellett volna, így is kell, de a meglévő fal alá nem tudsz szigetelést tenni, ezért kell a minél jobb párazárás belülre, mert a fal alatti hideg betonon páralecsapódás lesz, és attól nedvesedni fog a fal alsó része.
Ha jól látom betonterasz van a faház előtt. Ez sajnos frankón bevezeti a hideget a faház alá. Nem sok valószínűsége van egy hőszigetelő sávnak a fal tövében. Emiatt a faház belső padlója alá kell rendes hőszigetelést tenni. Ha 5 centi vastag fér, akkor 5 centit és akkor arra hajópadló. Parafa padló még "melegebb" lenne, de az drágább is.
Én a saját 30 nm-es hétvégi faházamba az első két télre csak 5 cm gyapotot tettem...padlóba, falba...és 10 cm volt a plafonon. így is gatya meleget csináltunk 1 óra alatt a vaskályhával, de éjjel azért elég sokszor kapcsolt a szintentartást biztosító elektromos fűtőpanel.
Harmadik télre már 15 cm gyapot lett a falakba, padlóba (új külső faburkolat lett) és 20 cm a plafonba (új tetőhéjazat is készült). Nem számolgattam a fogyasztást. Ritkábban kapcsol a panel, de enyhébb is volt ez a harmadik tél.
A vásárláskor dohos szag volt, 10 éve nem jártak már oda. A tapétás forgácslap falakra és a menyezetre új lambéria kerül, hajópadlóra új hajópadló. Persze ezek alá párazáró fólia is. Dohos szag így nincs, időnként felfűtjük és ott töltjük a hétvégét.
Ha elkezdesz majd fűteni, meg szellőztetni, akkor a beltéri párával nem lesz gondod.
Viszont ami problémás lehet: a falak alja nedvesedni és korhadni fog ott, ahol a hideg betonra támaszkodik, hacsak nem csinálsz valami tökéletes párazárást belülre. Ha megfelelő a párazárás, akkor nem kell kőzetgyapot sem, szigetelhetsz a jóval olcsóbb EPS-sel is, főleg ha a zajszigetelés nem túl fontos szempont.
Lehet hogy a fal aljának nedvesedését meg lehetne szüntetni a lábazat szigetelésével is, de erről több okosságot a hőszigetelős topicban tudsz olvasni, páradiffúzió, harmatpont, párazárás szavakra érdemes keresni.
Szeretnék segítséget – tanácsot kérni szigetelés kapcsán.
Vásároltam egy faházat amelyet szeretnék téliesíteni. A házikó 80’ évek körül építmény egy beton kiszögellés tetején. A fotón látszik is, hogy egy kis lépcső vezet fel a házig melynek teraszát hozzá építtetem a házhoz.
A ház jelenleg nem lakott, nincs temperáló fűtés sem. Azt vettem észre, hogy a kinti hőmérséklethez képest is jóval hűvösebb van (legalább 5 fok ) és nagyon magas a páratartalom odabent a házban. Vittem egy páratartalom mérőt és az eszköz szerint olyan magas a páratartalom, hogy ködnek kellene lennie odabent.. J Több napszakban is voltam kint és mindig tapasztaltam az a nagy hőmérséklet különbséget. A pára szinte azonnal kicsapódott mindenre ajtónyitás után. Jelenleg linóleum van a házban ami több helyen is páracseppes. Nem tudom ez normális dolog e. A falban van hungarocell szigetelés. Az aljzatbeton alatt gyanítom nincs. Szeretném téliesíteni ezt a házat, kívülről kőzetgyapot szigetelést kap de kicsit aggódom a jelenlegi igen magas páratartalom miatt. A ház nem vizes sehol, nem ázik be, a betont is felvéstem a fürdőben és száraznak találtam teljesen (a falak vékonyak, talán 5cm 3cm hungarocellal). Viszont egyszer nyitva maradt a kisablak a fürdőben és reggelre folyt a víz a falról.
Gondolom kellene szigetelnem az aljzatot bár a belmagasságom csak 230.
Két kérdésem lenne a tisztel hozzáértőbbekhez.
- Normális lehet ez a párásság nem lakott épület esetén?
- Úsztatott padló alá terveztem 3 -5 cm xps szigetelést. Megfelelő lehet?
"Emeletes házakba pedig így is, úgy is kell klíma."
Ez mindent elmond a hozzászólás tényszerűségéről, szakszerűségéről.
Az épületet érő nyári napsütés melegítő hatása a falak esetében hasonló a téli időszakban a beltérben levő hőtermelő berendezéséhez. Ha a falszerkezet jó hőszigetelő képességű, akkor ugyanolyan védelmet nyújt a nyári felmelegedéstől, mint a téli lehűléstől. Ezzel nem lehet vitatkozni.
Ebből következik, hogy mindegy mivel érem el a jó hőszigetelő képességet.
Minél jobb a hőszigetelő képessége a lakótér körüli hőszigetelő buroknak, annál kevesebb fűtési energiára van szükségem télen illetve annál kevesebb hűtési energiára nyáron. Ezzel sem lehet vitatkozni.
Mégis, sokkal kedvezőbb a komfort egy könnyűszerkezetes házban, mint a nehéz szerkezetűben. Miért?
Mert télen magasabb a felületi hőmérséklete a belső gipszkarton burkolatnak vagy faburkolatnak.
Mert nyáron a falak nem tárolják be sem a magas léghőmérsékletet, sem a napsütés okozta hősugárzást. Ezért az esti léghőmérséklet csökkenést kihasználva, reggelre szellőztetéssel lehűthető a lakás.
A nyári túlmelegedést minden (könnyű és nehéz) épületnél a legegyszerűbb árnyékolással kiküszöbölni. Ez nem csak a falakra értendő, hanem inkább az üvegezett nyílászárókra, de a tetőfödémre is. Hiszen a falakhoz képest sokkal rosszabb hőszigetelésűek az üvegezett nyílászárók, ráadásul, ha az üvegen át tud sütni a nap, akkor a belső tér fokozottabban átmelegszik.
Itt van a válasz arra, hogy miért forrósodnak fel az emeletes házak, miért lehet kibírhatatlanul meleg egy padlástér beépítés, egy lapos-tető alatti lakás.
Ha egy földszintes, könnyűszerkezetes házat nyáron klímával kell hűteni, akkor ott valamit nagyon elrontott a tervező, a kivitelező vagy a benne lakó. Ezt sok éves tapasztalatból mondom.
erősen gondolkodunk egy könnyűszerkezetes ház építésében. Olvasom az oldalakat/blogokat régóta ami talán nem is biztos hogy annyira jó. :) Eléggé vegyes a kép. Szeretnék olyan emberrel beszélni aki túl van már egy ilyen építkezésen és esetleg van néhány év tapasztalata is a bentlakással. Természetesen bárkinek bármilyen ötlete, tanácsa van azt is szívesen venném! Nagyon köszönöm a válaszokat!
Nagyon sok építész sulykolja a laikusok fejébe, hogy a fűtés szempontjából jelentősége van az épületszerkezet hőtartásának, mert az csökkenti a felfűtési és lehűlési ciklus miatti kellemetlen hőérzetet. Sajnos nem teszi hozzá, hogy ilyen változó hőmérsékletű fűtés pl. szilárd tüzelésű kályháknál, kazánoknál alakul ki. Az olyan fűtési módnál, ahol biztosítható a folyamatosság, ott nincs szükség nehéz szerkezetekre, hőtároló tömegre.
Mindenki számára egyértelmű, ha a helyiség hőmérsékleti igénye szerint vezérelem a fűtést, és mindig csak a szükséges hőmennyiséget állítom elő, az mindennél gazdaságosabb.
Korszerű fűtési módnál, ahol a helyiség fél Celsius-fokos hőmérséklet-különbségére is reagál a fűtés, nincs szükség hőtárolásra. A nehéz, súlyos épületszerkezetek helyett olyanra van szükség, melyek megakadályozzák a helyiség hőveszteségét. Mivel a könnyűszerkezetnek a legtöbb esetben kétszer olyan jó a hőszigetelése mint a hagyományos téglafalnak, ezért nem csak a helyiségből kifelé áramló hő útját zárja le, hanem nyáron fordítva is, a befelé igyekvő magas hőmérsékletnek is az útját állja.
Üdv!Véleményt szeretnék kérni mert meglévő téglahàzunkat szeretnénk 25m2-el kibővíteni.A könnyűszerkezetes àrajànlata sokkal kedvezőbb mint a kőmüvesé.Van pàr internetes cikk ami azt írja,hogy nem tudja jól tartani a kőzetgyapot a meleget csak a folyamatos fűtés mellett(bàr ezt egész hàzta írjàk nem hozzàépítésre)Mennyire időtàlló,belemennek e a ràgcsàlók?stb.Vàrom a tapasztalatokat,véleményeket,tanàcsokat.Köszönöm
Szia! Köszönöm a javaslatot. Utána nértem és találtam is egy gyártót. A cserép helyett lemez lesz, speciális kőzúzalékkal bevonva. A súlya 6kg/m2. Egész jó megoldásnak tűnik. Nem
merünk kockáztatni. A szigetelés lesz nálunk is a következő lépés. A tető alatt 15 cm kőzetgyapottál tervezzül kivitelezni, viszont azt házilag fogjuk megoldani és az azt követő lambériázást is. Szívesen megnézném milyen lett a házatok, ezért várom a képeket. minden ötletnek örülök. Köszönöm! Szabolcs
Helló! Nekünk a '80-as évek elején épített - szerintem valamilyen típusterv koppintásával házilagosan épített - fa hétvégi házunk van, ráadásul, mivel ártéren van, ún. "lábonálló" kivitelű.
Hullámpala volt rajta, amit tavaly cserepeslemezre (+alatta kőzetgyapot szigetelés) cseréltettük le. Szerintem néz olyan jól ki, mint a cserép, a súlya pedig összehasonlíthatatlanul könnyebb, persze nem a legolcsóbb lemezben kell gondolkodni.
Ja, és még 5 cm külső szigetelést is kapott, nemesvakolattal, így meg sem lehet mondani ránézésre, hogy alapvetően faházról van szó.
Ha esetleg érdekel, egy-két képet teszek fel róla.
Könnyűszerkezetes házat szeretnék építeni. Nemrég azt hallottam, hogy állítólag erős szélben nyikorognak, nyöszörögnek az ilyen házak és ez eléggé zavaró tud lenni. Legalábbis az informátorom barátnője ezt állítja, mondván, hogy ő régebben lakott ilyen házban és ezt tapasztalta.
Ezért kérdezném mindazok véleményét, akik könnyűszerkezetes házban laknak, hogy szerintük mi igaz ebből?
Nagyon remélem, hogy ez csak kacsa, vagy pedig nem megfeleően kivitelezett háznál fordulhat elő, mert őszintén szólva tetszik ez az építési technológia és már beleéltem magam, hogy ilyet építek.
Sziasztok! Vagy egy Poniklec típusú faházunk. Tökéletes állapotban van. 1985-ben szereltek össze egy már meglévő beton épületre. szeretnénk lecserélni a palát és helyette cserére gondoltunk. Váltotta már valaki ki ilyen típusú faháznál a palát cserépre? A tető maga véleményem szerint elbírja a plusz súlyt, ami a cserépből adódik, azonban az oldal falak terhelhetősége aggaszt. Van valakinek tapasztalata ilyen jellegű felújítással kapcsolatban? Köszönöm
Sziasztok! Szeretnék venni egy cseh faházat, flóra éva típust felszeretném építeni mi ennek most a menete, meg kell terveztetni engedélyeztetni mik kellenek még hozzá én felépíthetem, vagy kell hozzá minösitett kivitelező e napló... tud valaki nekem ebben segíteni? Köszi
Sziasztok! Az alábbi tervdokumentáció (részlet) alapján ti mit gondoltok, érdemes elgondolkodni a ház megvételén, vagy felejtős? 2004ben épült, ránézésre sehol sem látszik rajta repedés, vagy vízesedés.
