>>Mondjuk ezekből a nyista nem cigány, hanem szláv (pl. bolgár, cseh stb.), bár attól még használhatják a cigányok is.<<
Ez is egy érdekes kérdés, hogy egy jövevényszó mikortól tekinthető a nyelv részének. A "nyishta" mellett ott van a "khanchi" a cigányban, ugyanazzal a jelentéssel; nem tudom, hogy ez régi cigány szó-e, vagy átvétel. Viszont ha az átvett szó egy bizonyos értelemben, környezetben folyamatosan és főleg kizárólagosan használatos, akkor a befogadó nyelv részének tekintendő. Lásd pl. a már említett "vorbil ("vorbisarel") = beszélni igét, ami valójában román szó, de az oláhcigányok gyakorlatilag csak ezt az igét használják "beszélni" értelemben (a "dumadel"-t, az eredeti cigány szót a "beszélni"-re nem hallottam még), tehát az a nyelvük részének tekinthető.
Munka, dolgozik, becsület, tisztesség - az évszázadok során ezek a kifejezések nem tudtak úgy megragadni a cigány nyelvben, hogy önálló kifejezésük lenne rá.
Ezzel egyetértek, sőt: minden nemzetiségink igenis sajátítsa el hibátlanul a magyart, hiszen ez az államnyelv. Viszont annak nagyon örülnék, ha emellett megőrizné (vagy visszatanulná) a saját nyelvét, kultúráját is, hiszen ezáltal színesebbek lennénk / maradnánk (ebben a globalizálódó, uniformizálódó világban). Tehát a cél: tökéletes kétnyelvűség; mindkét nyelv kiegyensúlyozott használata és tökéletes ismerete. A cigányok (romák és beások) ebből a szempontból egy külön probléma, mert ők sem a magyart, a "cigányt" (a romani vagy a beás nyelvet)nem beszélik jól. A magyart alacsony társadalmi helyzetük miatt, a cigányt meg azért, mert az alacsony fejlettségi fokon áll, hiszen anyaország hiányában nincs (egységes) irodalmi nyelve. Ebből tehát következik a feladat: a jó magyar nyelvtudáshoz a megfelelő iskoláztatásuk (és társadalmi felemelkedésük, ami egyre inkább rajtuk múlik), a jó cigány nyelvtudáshoz pedig az egységes nyelv, illetve az irodalmi (,az írott) nyelv megteremtése, a cigány nyelvújítás.
Itt az az érdekes, hogy ez a cigány nyelvben többesszámú alak (egyes számban "rom", vagy romnyi; nemtől függően), és ezt a magyarban nem tartjuk be (tkp. duplán jelöljük a többesszámot: "romák"; hiszem a "rom" főnév a mi nyelvünkben már foglalt). A "roma" szó többesszámúságát viszont a németek betartják, nem azt mondják a "cigányok"-ra, hogy "Romas" hanem, hogy "Roma (und Sinti)".
"Sukárez a vakerez?" Az ismerősöd szerintem nem tud cigányul. Ez szerintem csak egy szójáték, különösebb jelentése nem hiszem hogy lenne, mert így értelmetlennek tűnik. Legfeljebb az, hogy "Megvárod [zsukares], amit beszélek?" (Vak(e)rel: régi magyarcigány szó, jelentése: beszél; vö. oláhcigány "vorbil", ami ugyanazt jelenti...)
Ha magyarul próbálnánk meg értelmezni, akkor ezt jelentené: "Sukár ez a vekerez", vagyis "Szép ez a beszéd". Állítólag a muzsikus cigányok (vagyis a magyarcigányok) beszélnek így, hogy magyar nyelvi (morfológiai) környezetben szerepeltetnek cigány szavakat, vagyis hogy magyarul ragozzák őket.
T'aves baxtalo, more!
Le albumura "Lungoj O Drom Angla Mande" "Kharing Szo Me Phirav" thaj "O Suno"
sövegkönyvesa sima, dole tuke, te inke trubunle tuke. Vi me rodav romane dyilenge tekstura, te shaj t'iskirij sakdolgozato anda lenge. Te tu zhanes mange te zhutis mange, naisaro tuke.
De mindenki másnak is hálás vagyok,aki cigány népdalszövegeket tudna a rendelkezésemre bocsájtani (legjobbak a kevertnyelvűek), mert szakdolgozathoz kellenek. Köszi!
innen kiindulva lehet sok ujat találni, legalábbis nekem ujat.
szvsz mángorló 2000-09-04 21:42:57 valami olyasmit irt: Üdv testvérem, beszéled a nyelvünket?
(roma=ember, phrala=testvér szvsz)
de asszem roppant érdekes a ragozás, van hogy a ragok a szó közepébe kerülnek, vagy csak én nem emlékszem jól:)
Nem értettél meg! A svédek meg a litvánok is fehér emberek, mégsem egy nyelvet beszélnek! Nos, így van ez a cigányokkal is. Ha nem hiszed, nézz utána a baranyai beás cigányok történetének. Ezeknek a cigányoknak semmi közük az alföldiekhez. A beások a román nyelv igen régi változatát használják...
Már Villon is használta ezeket a cigányból átvett szavakat, pedig ő egyrészt elég régen élt, másrészt kicsit se volt magyar. A francia argóban is létező szavak.
"A cigányban nincs olyan, hogy kaja és pia (mint főnév), csak kajel (eszik) és piel(iszik)..."
Persze, ez a két szó a magyarban lett - torzulással - főnév, ahogy írtam is.(pia, voltaképpen páji=víz). Az ige alak (a magyarban), ahogy írod is: kajál és piál.
Magyarországon nagyon sok cigány nyelvjárás van érvényben. Másképp beszélnek az alföldi, másképp a dunántúli romák. Az oláh cigányok nyelvéről nem sokat tudok, viszont a baranyai beás (teknővájó) cigányok nyelvét már többször tanulmányoztam. A baranyai beás cigányok a román nyelv egyik igen régi, archaikus változatát beszélik. A három fő nyelvjárás: árgyelán, muncsán, ticsán. A nyelv csak beszélt formában létezik, írott és irodalmi formája nincsen. Én csak árgyelánul beszélek valamelyest, ami a legközelebb áll a román nyelvhez. Íme néhány példa:
malyé = puha
sjarik = nadrág
bun = jó
binyé = jól
licso = lecsó
pácsé = béke
drák = ördög
meré = almák
beré = sör
ferbé = főz
fasjé = tesz
dusjé = visz
vremé = időjárás
fruntyé = homlok
stb...
A legismertebbek - a csaj után - (sukár ez a csaj = zsukáre sej = szép lány): kaja, pia (páji=víz), lové (love=pénz, katyi love rodesz?=mennyi pénzt keresel?, a rodázás is innen - rodesz - származik), de ide tartozik a hóhányó (hohano, hohavesz=hazug), a kéró (zsan kére= menj haza). A szokeresz (szo kheresz?)= mit csinálsz? , az ezzel együtt néha emlegetett szo phendesz pedig = mit mondasz? Na, de most én is megyek haza (kére):-)
