Legutoljára a 2063 és a 2102-es hozzászólásokban arról volt szó, hogy az első világháborút követő egy-két évben elég zaklatott sorsa volt a szigetnek, de 1920 táján egy nagyszabású fejlesztési tervet dolgoztak ki: "elsőrendű világlátványosság" jelszóval. A szigetnek sportolás, szórakozás, szanatórium, gyógyfürdő jellegét kívánták hangsúlyozni, erősíteni.
A sziget szórakozóhely-jellegét erősítendő a bérlő koncessziót adott az Unio Színházüzemi és Színházépítő Rt-nek egy felépítendő színházra; tárgyalások indultak a közlekedés fejlesztéséről. A Budapest-Újpesti személyszállító Rt. készen állt egy autóbuszjárat létesítésére. A Nagyszállodába bevezették az artézi forrásvizet. A színházat a Közmunkatanács engedélyezte, a miniszterelnök viszont nem, így a tervezett épület nem valósult meg. Az autóbuszjárat, felváltva az elöregedett lóvasútat, egyhavi próbaidőre megindult.
Fokozott mozgás jellemezte a társaság belső életét is. A részvények többsége gazdát cserélt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kivonult a szigetről. A sziget felvirágoztatását és saját tőkéjük gyümölcsöztetését célzó törekvésüket nem koronázta siker. A kudarcot részben rajtuk kívül álló okok (az ismert történelmi események) magyarázták, de az eredménytelenség rajtuk is múlott.
A bérbeadó városi hatóság és a kormány egyaránt szorgalmazta a sziget vezetésének megváltoztatását. A kormánynak már jelöltjei is voltak a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. vezetőségébe. (Mint az lenni szokott... :) )
1920-tól új korszak kezdődött a sziget életében: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa átvette a részvénytársaság irányítását.
Az 192O. december 2O-án megtartott VII. rendes közgyűlés új fejezetet nyitott a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. életében.
A részvények többsége Schiffer Miksa kezébe került. Az újonnan megválasztott igazgatóságba kormányzati tagok is bekerültek Temple Rezső államtitkár, Lengyel Zsolt miniszteri tanácsos, báró Vojnits Géza belső titkos tanácsos és báró Perényi Zsigmond nyugalmazott miniszter személyében. A társaság elnökének báró Perényi Zsigmondot, alelnökének báró Vojnits Gézát választották meg. A Közmunkatanács Czabalay Kálmánt és Krammer Kászonyi Károlyt delegálta az új vezetőségbe.
A személyi változások biztosították a szerződő felek viszonyának normalizálódását.
A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Schiffer Miksa ismertette a vállalat törekvéseit, melyek összhangba akarták hozni az üzleti érdekeket a Margitsziget közcélú fejlesztésével.
Távlati célként a sziget európai színvonalra emelése szerepelt. Az ehhez szükséges anyagi alapot a vállalat egyes üzemeinek jövedelmezővé tételével kívánták megteremteni. Konkrét tervek születtek a kertészet és az ásványvízüzem fejlesztéséről.
A sziget látogatottságának emelése érdekében meg kellett szüntetni a tarthatatlan közlekedési nehézségeket. A szigetet a várossal összekötő állandó buszjárat hiánya és az elavult lóvasút egyre nagyobb gondot okozott, és sürgős intézkedést követelt az igazgatóságtól.
A konkrét feladatokon túl Schiffer Miksa szólt a sziget fürdőhely-jellegének erősítéséről. Leszögezte, hogy nem a játékkaszinó jelenti a
boldogulás útját, hanem egy minden igényt kielégítő gyógyfürdő-centrum kiépítése eredményezheti a hazai és a külföldi vendégek megnyerését.
Hogy a 20-as évek valóban fellendülést hoztak-e, azt megtudhatjuk jövőre. :)
Lassan egy hónapja nem járta a szigeten. Amióta lábrendbehozatalra adtam a fejem, nem volt miért arra járnom. Pedig pont most lenne a legjobb egy nagyot sétálni. Na, de séta helyett bejövök a folyósóról és beülök az iskolapadba. :)
Sneci, te a komoly oldalát, valódi értelmét fogalmazod meg a fejbenfutásnak, és persze e mellett létezhet egy könnyedebb, ironikusabb, magunkkal szemben (elnéző) mosollyal kísért vetülete is a dolognak. :)
Milyen volt a novemberi szigetfutás, milyen arcát mutatta épp szigetünk?
A fejbenfutás kicsit mást jelent..
Akkor értettem meg én is jelentését, mikor Sipivel (Sipos István) együtt futottam fel a kékesre. Simon Laci is vele futott, és Sipi készítette őt fel az asszem 1000 mérföldes futásra. Ott kérdezte Lacitól, hogy fejben hol tart már, lefutotta-e már a távot.(soha nem felejtem, Laci azt mondta, mégcsak 650 környékén tart!) Kérdésemre elmondta, hogy akkor nem is érdemes hosszabb távba (ez lehet akár egy félmaraton is) amíg fejben végig nem csinálta az ember.
Tehát nem azt jelenti, hogy fejben le, valóságban pedig nem tudja valaki lefutni a távot.
Aki fejben le tudja futni, az 99% hogy ténylegesen is le tudja futni.
Csak pár napot késik a válasz: ennyit az időbeosztásról... :)
És akkor a többi:
- edzés: erről a többi FB tudna mesélni, ha nem is legendákat, de mosolyt fakasztó történeteket... A fejbenfutás az igazi erősségem, egyik büszkeségem az edzéselméletet és -gyakorlatot forradalmasító exponenciális módszer. :)
- Versenyzés: az megy edzés nélkül is, legfeljebb kidől az ember utána...
- Fotók: éljen a kep.tar.hu és a gyors (gyakran bizonytalan) kábelnet!
- Szigettörténet: ez régi kedves témám, egyetemi szakdolgozat is született belőle.
A szigetfutás alkalmából folytatódjék a szigettörténeti szeminárium!
Előzmények: 2063-as, 2031-es és az azt megelőző hozzászólások.
Ott tartottunk, hogy a tanácsköztársaság után a forradalom és a bolsevizmus káros hatására hivatkozva a bérlő Rt. a díj mérséklését kérte a várostól. A szigeti vezetőség állandóan a partfeltöltés késedelmességét vetette a Közmunkatanács szemére, és ezzel az ürüggyel igyekezett minden kötelezettsége alól felmentést kérni. A bérbeadó - a valóban szünetelő munkálatok miatt - kénytelen volt belemenni a kicsinyes vitába; nem tudott erélyesen fellépni a bérlővel szemben.
A torzsalkodások után egy átfogó koncepció kidolgozásával lendült tovább a sziget élete.
A karbantartások ügye a háborús idők vitáira emlékeztetett. A Közmunkatanács 193 pontban foglalta össze az évek óta halogatott fenntartási, javítási munkákat. Az út -és épületjavítások, a hiányzó padok és székek beszerzése, parkgondozás stb. szerepelt a jegyzékben.
A válasz a régi volt: amit kér a Tekintetes Tanács, az vagy folyamatban van, vagy már el is készült; a 193 pont nincs tekintettel a közismerten nehéz viszonyokra.
Kicsinyes viták jellemezték a szükségmunkák kérdését is. A növekvő munkanélküliség hatására a kereskedelmi minisztériumban a szükségmunkák megszervezésére Papp Dezső államtitkár vezetésével bizottság alakult. Ő felkereste a Közmunkatanács elnökét, és érdeklődött a Margitszigeten végrehajtható szükségmunkákról. Polónyi Géza rögtön utasította a bérlőtársaságot, hogy állítson össze egy jegyzéket a munkákról, és lépjen érintkezésbe az államtitkárral. A vállalat vonakodott, nem látott üzletet a szükségmunkákban.
A Közmunkatanács azonban végigvitte akaratát, a társaság kénytelen volt beletörődni az általa „szakképzetlennek” tartott munkaerő alkalmazásába. A munkanélküliek a parkrendezésben segítettek. A munka a sziget hasznára vált.
Az 1919-es üzleti évről szóló jelentés a forgalom növekedéséről és csekély többletről számolt be. A 3,1 millió korona összbevétel mellett 27.825 korona 54 fillér nyereséget tudtak felmutatni.
A szerény eredményt az igazgatóság a sziget elavult építményeivel, a növekvő munkabérekkel, az anyagbeszerzés nehézségeivel indokolta.
A Közmunkatanács szigeti felügyelője, Molitorisz Gyula megvonta aláírását a zárszámadásról. Jelentéséből kiderült, hogy az igazgatóság önkényesen járt el bizonyos pénzügyekben; Kallós István igazgató évi kocsitartása pedig 100.000 koronát tett ki.
/Hogy miket meg nem tettek anno ezek az urak... :) /
A közgyűlés azonban megadta a felmentvényt az igazgatóság számára.
A szigetben még nem is olyan régen nagy lehetőséget látó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ez nem a Kereskedelmi és Hitelbank... :) ) lassan visszavonult a részvénytársaságból, bár 1920 elején a részvények 20%-ának birtokában mindig vezető erőnek számított.
A beruházási tervet követelő Közmunkatanács szerződésszegéssel vádolta a bérlőt.
Az elmérgesedett helyzet 1920 elejére tartahatatlanná vált. Az állandóan világháborúra, bolsevizmusra, az ezekkel összefüggő súlyos gazdasági helyzetre hivatkozó szigeti vezetőség nem volt képes a Margitsziget fejlesztésére. Az üdülő- és gyógyhelyjelleg erősítésére semmit sem tettek, pedig a látogatottság egyre nőtt. A Közmunkatanács már a bírósághoz akart fordulni jogainak érvényesítése érdekében, amikor a bérlő, feladva eddigi passzivitását, új tervekkel állt elő.
Alaprajzokkal, műszaki leírással, költségvetéssel felszerelve benyújtotta a beruházási tervét. A nagyratörő terv szerint Budapest a jövőben a Nyugatot a Kelettel összekötő forgalmi főútvonal legkiemelkedőbb nyugvópontja lesz.
A szigetfejlesztő program egyik bázisát az idegenforgalom alkotta, a másikat a főváros lakosságát vonzó intézmények rendszere. A sziget hivatása szerint elsőrendű világlátványosság kell, hogy legyen, ahol az üdülést, szórakozást, gyógyulást kereső vendégek igényeit különleges nívón szolgálják ki. Leszögezték, hogy a sziget nem lehet népkert. (Hoppá, elitista szemlélet... :) )
A munkásságnak máshol kell Budapesten kijelölni népkerti területeket, a gyerekeknek pedig lakhelyükhöz közel érdemes játszóteret építeni. A vezetőség véleménye szerint a proletárdiktatúra idejében a gyerekek nagy tömege csak a hivatalosan, terror alatt rendezett megnyitási ünnepélyen "akart" részt venni.
Igazából nem érezheti jól magát a gyerek a szigeten, mondták, hiszen a sziget nem játszótér. (Hallod ezt, Kisleander és Mégkisebbleander? :) )Elsõsorban a középosztályra kell gondolni, az intellektüelekre, akik a fárasztó, idegölő, zárt helyi munka után üdülni, pihenni vágynak. (Ilyenek a FB-ok? :) )
A szigetet rájuk és a nemzetközi közönségre kell építeni - vélekedtek a tervben.
A leendő intézményeket három csoportba osztották. A sziget alsó részén a sporttelepek, a pavilonok a szórakozás céljait szolgálnák. A középrész legcsendesebb helye a szanatóriumnak adhat otthont, illetve kicsit északabbra egy családi lakóház-telep épülhetne. A sziget felső részére nagyszabású gyógyfürdőtelepet képzeltek el.
A közlekedés tekintetében mereven ellenezték a hídlejárókat: önálló villamosjáratot terveztek a sziget angolos „fényes elszigeteltségét” megőrzendő... A szórakozást 1500 nézőt befogadó színház, 900 fős mozi, 800 fős hangversenyterem, valamint egy 300 fős sörkabaré (Lagzi Lajcsi... :) ) megépítésével kívánták biztosítani. Új, 240 szobás hotelt is terveztek, nagy sportteleppel, korszerű strandfürdővel.
A sziget fejlesztésének összköltsége 228 millió koronát tett ki a tervek szerint. A konkrét lépések jóval szerényebbek lettek.
Sziasztok! Akit érdekel a Szigetfutás eredménye - bármilyen hihetetlen - de ebben a pillanatban, amikor ezt gépelem, láthatja a honlapon. Az Extra jelenleg működik :)))
Itt van az ősz, szeretett szigetünk biztos szép arcát mutatja.
Hendikep~szigetfutás is lesz szonmbaton, talán még a szigettörténeti szeminárium is folytatódik, bár így a tanév elején nem is biztos, hogy összejön egy hallgatói csoport. :)
Ma arról beszéltek a TV-ben, hogy az építés fontosabb mint a politika. Ez igaz, de mi köze a Hajós átalakítsának az építkezésekhez?
Kérem ez a létesítmény már felépült! Max. átalakításról lehet szó.
Naggyon szomorú vagyok, mert állítólag idén kezdik és 2006-ban fejezik be. Ez azt jeletni, hogy több mint 2 évig nem lesz rendes uszodánk.
Síjok...brühühühühühühühü.
Nem tudom, mennyire függ össze a tervezett úszó EB-vel, de tegnap az északi végeken alattomosan, tilosban parkoló puhányok között ott kötögette a futócipőjét Darnyi Tamás is. Lehet, hogy másnak nem, de az én tikszaros életemben ez nagy szám. Persze az is az, hogy két csinos topikhölgyet is láttam, csak nem ismertek meg. Egyébként Darnyi sem... :-)
Ehh.. két napja hallottam, de pletykának tekintettem, erre most látom a TV-ben, hogy tényleg ismét szétverik a Hajós Alfit. Most újították föl!!!
Miért kell ismét milliárdokat költeni rá?
Miért kell a szigetből letaposott prérit csinálni?
Erre való ez az icipici zöld terület?
Nem arra, hogy az itt élők elmenekülhessenek valahová?
Biztos, hogy itt kell közlekednie annak az irdatlan tömegnek?
Mi lesz a sportolókkal, akik naponta ott edzenek az átalakítás ideje alatt?
Ismét heringet kell játszani, vagy irány a Komi, ahol ismét heringet kell játszani?
Esetleg elfelejtették, hogy a Hajós Alfi milyen értéket képvisel a jelenlegi formájában?
Biztos, hogy ez a legjobb megoldás?
Az egyetemekkel nem lehetne inkább egyezkedni?
Véleményem szerint ez a döntés a rugalmatlan hozzáállás következménye.
Ráadásul nem lesz Lágymányoson új uszoda. :-(
Ehh.. nem találok szavakat.
Végre pénteken és is mást csináltam a szigeten: szurkoltam a pólósainknak Szerbia ellen. Első vizilabda meccsem volt életemben és teljesen elragadott a hangulat, fantasztikusak voltak a magyar fiúk!! Vörösre tapsoltam a tenyerem és a végén még hullámoztam is :o)
pen
