Keresés

Részletes keresés

626 Creative Commons License 2022.05.19 0 0 2964

Nem lehet igaz...

 

Ha mégis, akkor Ő már ott jár amit megzenésített nekünk...

chris83 Creative Commons License 2022.05.19 0 0 2963

A hír valóban igaz, döbbenet, két hét alatt a két legnagyobb.....

 

https://www.in.gr/2022/05/19/english-edition/vangelis-papathanasiou-oscar-winning-composer-passes-away-age-79/

chris83 Creative Commons License 2022.05.19 0 0 2962

Elment Vangelis is....

Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.17 0 1 2961

20. hét/album: Short Stories

 

Még mindig nem lépünk túl a ’79-es éven, hiszen novemberben a boltokba került Vangelis és Jon Anderson közös kislemeze, az I hear you now. A kiváló dal beharangozója volt a Short Stories LP-nek, ami két hónappal később követte. A formáció nevét – Jon & Vangelis – egyszerűen a keresztnevekből rakták össze.

https://www.discogs.com/release/4947211-Jon-And-Vangelis-Short-Stories

 

Az album dalait még ’79 februárban rögzítették, mikor Anderson, fáradtan a Yes együttes zenei irányát érintő belső csatározásoktól (melyek rövidesen a zenekar időszakos feloszlásához vezettek), felkereste Vangelist egy kis közös zenélésre. Nem gondoltak album készítésére, csupán jól akarták magukat érezni, ami zenésznyelven azt jelentette, hogy bekapcsolták a felvevőt és spontán elkezdtek játszani, énekelni. Röpke három hét (sőt egyes források szerint 4 nap) alatt egy albumra elegendő anyagot rögzítettek, amit utóbb megjelentetésre is érdemesnek találtak. Az utómunkák elsősorban a vokált érintették, Anderson további szövegeket írt és énekelt fel, miközben a hangszeres részek szinte változatlanul az elsőre felvett zenék maradtak.

 

Mindez szinte hihetetlennek tűnik annak fényében, hogy a Short Stories egy igencsak szimfonikus hangzású lemez, fényévekre az akkoriban divatos punk és new age popzenéktől. Nem is tudom mással magyarázni, mint Vangelisék elképesztő improvizációs és hangszerelő tehetségével, hogy egy ilyen instant zene elsőre ilyen jól szóljon. Nyilvánvalóan kellett hozzá, hogy Vangelis és Anderson egy hullámhosszon voltak zenei filozófiájukat illetően (minimális tervezés, maximális spontaneitás), és Vangelis stílusa is kompatibilis volt Anderson magas fekvésű hangjával. Meg kell mondjam viszont, hogy szerény angol tudásommal nem igazán tudom megfejteni az Anderson szövegek értelmét, valószínűleg a szöveg funkciója itt nem több, mint hogy a vokált fel lehessen énekelni a hangszeres alapra.

 

Hadd emeljek ki pár dalt a lemezről:

Curious electric: Rögtön az első számban belekóstolunk a Vangelis varázslatba, a két és fél perces intro csakúgy, mint a szám befejezése felidézheti bennünk a Spiral szám intenzitását, a dobok és szinti effektek dübörgését. (Szentségtörés azt mondani, hogy talán ki is lehetett volna hagyni a középrészt és Anderson énekét ebből a számból?)

I hear you now: Igazi popsláger a dal, az album kevés szabályosan felépített, egytémájú számainak egyike. A dalban ugyanazt a sequencer arpeggiót halljuk, mint az Odes album Racines számában, csak itt sokkal gyorsabb tempóban. Az LP-n a szám teljes egészében hallható, a kislemezre valamivel rövidebb változat került.

A tábortűz hangulatú The road, és a finom átkötésekben bővelkedő, szimfonikus Far away in Baagad/Love is után elérkezünk másik kedvencemhez: a One more time-ból süt a spontaneitás, mégis minden hang a helyén, ragyogó futamokkal és finom CS-80 hangzással kényeztet bennünket Jon és Vangelis.

A play within a play: Darab a darabban, a cím utalhat a romantikus Vangelis stílusban induló és záruló dal bombasztikus középrészére (ld. még Flamants Roses). És 2 percnél micsoda barokkos betét díszíti a dalt!

 

Nem mintha Vangelist különösebben foglalkoztatta volna, de a nagyközönség „vevő” volt a szokatlan popalbumra, amely Angliában a slágerlista 4. helyéig jutott (köszönet 626 fórumtársunknak a listáért), Hollandiában pedig első lett – ezt a teljesítményt egyik későbbi J&V lemez sem hozta, dacára a Short Stories-nál kiforrottabb daloknak.

Epsilon Creative Commons License 2022.05.15 0 1 2960

Az Opera a kedvenc Vangelis lemezem. Egyszerűen nem tudom megunni. Valami elképesztően rezonál a bennem rezgő univerzummal :-) A Spiral-China-Opera "trilógia" nálam a mesterhármas.

A Hymn és a L'enfant egyszerűségének és hangszerelésének zsenialitása lenyűgöz. A Reve váltakozó lüktetése és az elektromos zongora dallamvezetésébe szőtt szinti ecsetvonások egy varázslatos világot nyitottak meg előttem tínédzser koromban. A 'B' oldalban is úgy el tudok merülni, hogy mire észbekapok, már vége is. Egyszerűen zseniális. És ez "csak" egy tévéműsor aláfestő zenéjenek készült, még csak nem is "rendes" album. A Tűzszekerek, Szárnyas Fejvadász és a 1492 jut eszembe, hogy mennyire díjazott és becsben tartott filmzenék. Persze megérdemelten. Na és az Opera? Kapott egyáltalán valami díjat?

Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.12 0 0 2959

Köszi a funfacteket! Találtam még egyet: https://youtu.be/3gnfvDFpgRI

Előzmény: opdavid (2958)
opdavid Creative Commons License 2022.05.11 0 0 2958

A Hymn egy kávéreklámban is szerepelt évekig:

https://youtu.be/OrQVGrGvRUc

Előzmény: Kon-Tiki (2957)
Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.10 0 0 2957

Az Opera Sauvage utólagos ismertségre tett szert Amerikában, amikor a Hymn zenéjét felhasználták egy borreklámban: https://youtu.be/Rep6CrxHtOA

Ez már nem az eredeti album változat, közelebb áll a Portraits válogatáson szereplő felvételhez. Mindenesetre Billboard helyezéshez juttatta az albumot, 7 évvel a megjelenése után: https://www.billboard.com/artist/vangelis/chart-history/tlp/

Előzmény: Tepi (2956)
Tepi Creative Commons License 2022.05.10 0 1 2956

A L'enfant témája aztán a Tűzszekerek filmben is elhangzik, igaz 3/4-es változatban és egy fúvószzenekar adja elő, de mindenképp érdekes funfact :)

Előzmény: Kon-Tiki (2955)
Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.10 0 1 2955

19. hét/album: Opera Sauvage

 

Az 1979-es „arany év” még egy nagylemezt tartogatott Vangelis közönségének, nem is akármilyent. Ősszel jelent meg a Frederic Rossif újabb ismeretterjesztő sorozatához írt filmzenei album, az Opera Sauvage. Amikor utánanéztem a filmsorozatnak az IMDb-n, meglepve vettem észre, hogy nem kevesebb mint 19 részből állt, amelyeket 1976 és 1991 között sugároztak. Vangelis a filmzenét ’78-79-ben vette fel, tehát a dalok feltehetőleg az ekkoriban adásba kerülő epizódokhoz készültek. Amennyire tudom, a filmsorozatot csak Franciaországban vetítették a TV-ben (később sem adták ki video formátumban), így a filmzene különösebb felhajtás, koncertek és marketing nélkül került piacra.

https://www.discogs.com/release/2232191-Vangelis-Opera-Sauvage

 

Az Opera Sauvage Vangelis egyik legszelídebb albuma, talán Vadregényes operaként fordíthatnánk magyarra a címet. Ez a lemez nem progresszivitásával tűnik ki a korabeli Vangelis albumok közül, hanem dallamosságával, eleganciájával, atmoszféra-teremtő képességével – egy instrumentális album a könnyű- és komolyzene határán, ami nem akarja meglepni hallgatóját, mégis az első pillanattól elvarázsolja. A számokban alig hallunk dobot és sequencert, illetve általában harsány részeket. Érdekes kontraszt, hogy míg a filmsorozat epizódjai gyakran egzotikus országokba invitálták a nézőket, a zene ezúttal nélkülözi az etno motívumokat és hangszereket. A hangszerelés gerincét természetesen most is a CS-80 adja, de több más hangszer is főszerephez jut egyik-másik számban.

 

A lemez Vangelis egyik legismertebb dalával kezdődik, az ünnepélyes és nagyszerűen hangszerelt Himnusszal (Hymne). Követi egy álomszerű improvizatív darab, a fő hangszerként Fender Rhodes elektromos zongorán előadott Rêve. A hosszú, léleksimogató szám után egy újabb örökzöld kompozíciót hallunk: a finoman izzó L’enfant, a maga különféle hangszerelésben bemutatott témájával különösen ismerős lehet nekünk magyaroknak (legalábbis akik néztük A Hét című hírműsort a 80-as, 90-es években, amely szignálként használta a számot). Az LP első oldalát egy szentimentális rövid darab zárja, a Sirályok (Mouettes). A lemez második fele az akusztikus gitárral kísért Chromatique számmal indul; az itt hallott kromatikus skála egy egész oktávot átfog, mégis szinte magától értetődően dallamos – bravúros kompozíció. Jön az Írország: köd, sár, füst, harangszó. Újabb ékes példája Vangelis hangulatfestő képességének, melyet nagyban elősegít a touch-responsive billentyűzet; Vangelis kezei közt szinte énekel a CS-80. Az album legösszetettebb alkotása a flamingókról elnevezett romantikus utolsó szám: Jon Anderson hárfajátékával és egy lassú, visszafogott témával indul a Flamants Roses, aztán a középrészben Vangelis szabadon engedi energiáit és friss dinamikát visz a számba, hogy végül visszatérjen az induló témához, nosztalgikus hangulatban zárva a dalt és ezt a kitűnő albumot.

 

Meglehet, a Rossif filmzenék eme darabja is rögtönözve komponált zenék sorozata, de Vangelis kreativitásának és mesterségbeli tudásának köszönhetően az Opera Sauvage egy pillanatra sem kelti a félkész, nyers anyag érzetét bennünk – éppen ellenkezőleg, ideális album a Mester művészetével való ismerkedéshez.

Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.06 0 0 2954

Jópofa. És tényleg, a Vangelishez közelieket mind szívesen hallgatom.

Előzmény: 626 (2953)
626 Creative Commons License 2022.05.05 0 0 2953

Egy kis érdekesség, felül a kék mezőre klikkelve lehet másik előadót/együttest beírni:

 

https://www.music-map.com/vangelis

626 Creative Commons License 2022.05.04 0 0 2952

Úgy legyen! :)

 

Németországban is meg lehet nézni, csak nem tudom a közvetlen linket küldeni:

 

https://www.offiziellecharts.de/

 

A jobb felső sarokban lévő hármas vonalra való kattintás után a nagyítós mezőbe kell beírni a Mestert, de ne a piros log in-re klikkelj, hanem enterezni kell.

Előzmény: Kon-Tiki (2951)
Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.04 0 0 2951

Kevés Vangelis fan tudná helyesen megtippelni az Angliában legmagasabb helyezést elérő albumot (én sem tartozom közéjük). 😮 Ami rövidesen jön...

Előzmény: 626 (2950)
626 Creative Commons License 2022.05.04 0 0 2950

Igen, köszi már olvastam őket, kíváncsian várom a folytatást.

 

Jó tudni, hogy más is szereti Vangelist és a hasonló zenéket, anno a szakközépben eléggé kilógtam a sorból ezen a téren az Oldfield-Vangelis-Alan Parson-Tangerine Dream-Jean Michael Jarre-Kraftwerk stb. vonallal :)

 

Ha valakit érdekel esetleg, én szeretek elmazsolázgatni a világban a kedvenceim népszerűségéről, milyen sikeresek voltak az akkori zenei világban szeretett lemezeim.

 

UK-ban a Mester:

 

https://www.officialcharts.com/artist/18990/vangelis/

 

Kicsit görgessetek lejjebb és látni lehet a legjobb pozíciót és hogy hány hétig volt a százas listán akár egy single vagy egy album a fülekre való kattintással.

Előzmény: Kon-Tiki (2949)
Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.04 0 0 2949

Próbálunk időrendben haladni. Néhány kedvencedet már meghallgattuk az elmúlt hetekben, de minden hozzászólásnak örülök, bármikor. Végül is erről szól a fórum.

Előzmény: 626 (2948)
626 Creative Commons License 2022.05.04 0 0 2948

Köszönöm a korrekt válaszokat és bocsánat, hogy figyelmetlen voltam, de tegnap este már fáradt voltam és nem raktam össze a képet.

Akkor addig marad a türelem és a zenehallgatás :)

 

Az én kedvenceim a Mask, 666, Earth, Odes, Spiral, Heaven and Hell, Blade Runner, See You Later, Oceanic és a Voices.

Ha dalokat kéne mondanom is hosszú lenne a felsorolás (és a kedvenc albumaimról lennének), ezért most csak egyet emelek ki, a Ballad.

Olvastam, hogy nem mindenkinek ez a legerősebb nóta a Spiralról, de nekem hatalmas kedvencem.

És persze ha már dalok, természetesen Jon Andersont sem hagyhatom ki a felsorolásból.

Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.04 0 1 2947

Nyárra ígéri a Mester 😊

Előzmény: 626 (2943)
Törölt nick Creative Commons License 2022.05.04 0 0 2946

Antarctica természetesen. Teló 'kijavította'... Ő mindig jobban tudja😡

Előzmény: Törölt nick (2945)
Törölt nick Creative Commons License 2022.05.04 0 1 2945

Sőt,  lesz az legalább 8 is, aztán jön a Mask. Addig van még

- Opera Sauvage

- Short Stories

- See You Later

- Chariots of Fire

- The Friends of Mr Cairo

- Private Collection

- Antarktis

- Soil Festivities

 

...ha jól számoltam

 

 

Előzmény: Törölt nick (2944)
Törölt nick Creative Commons License 2022.05.04 0 0 2944

1985ben jelent meg. El fog telni még pár hét...legalább 7, de lehet még + 2, attól függően, hogy ebben a periódusban be lesz-e sorolva a Blade Runner meg a Silent Portraits is,  vagy sem

Előzmény: 626 (2943)
626 Creative Commons License 2022.05.03 -1 0 2943

Bocs, hogy csak így "belekövetelőzőm", de a Mask mikor jön? :)

Imádom!

(Köszi a munkát, az Earthnek külön örültem).

Előzmény: Kon-Tiki (2942)
Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.03 -1 1 2942

18. hét/album: China

 

Az Odes anyagával szinte egyidőben vette fel Vangelis a China albumot. Interjúkból tudjuk, hogy Vangelis korábban nem járt Kínában, de erősen érdeklődött az ország történelmi, kulturális és zenei öröksége iránt. Ennek lenyomata az 1979 tavaszán megjelent China, Vangelis hivatalos debütáló szólólemeze a Polydornál. Talán túlzás nélkül nevezhetjük a Mester egyik legművészibb alkotásának.

https://www.discogs.com/release/5506852-Vangelis-China-%E4%B8%AD%E5%9C%8B

 

Míg az Odes a tradicionális görög zenét interpretálta új formában, hasonló nem mondható el a China-ról. A China nem kínai zene, sokkal inkább a kínai hatások visszatükröződése Vangelis művészetében, egyfajta kapocs Kelet és Nyugat között. Vangelis vonzónak találta a zene szerepéről vallott kínai felfogást: eszerint a zene az univerzum megjelenési formája (ld. még a Spiral mottóját); nem pusztán szórakoztat, hanem örökérvényű igazságokat hordoz, testünket megtisztítja és elősegíti lelki harmóniánkat. A China albumon visszaköszön a Ji csing bölcselete a világ állandó átalakulásáról (ld. The dragon), az egységről és különbözőségről (The tao of love), a két ősi princípiumról (Yin & Yang), a szimbólumokkal leírt jelenségekről (Himalaya).

 

Teremtsünk a káoszból harmóniát: mintha csak ennek illusztrációja lenne, úgy jut el az első szám, a Chung Kuo a fehér zajoktól a konszonanciáig. Eredetileg csak ez a rövid bevezetés volt a Chung Kuo, későbbi kiadások aztán hozzácsapták a népszerű Long march szám nagy részét. Maga a Long march az 1934-35-ös Hosszú Menetelés zenei megjelenítése, sequencer mintával és keleties dallammal, a végén virtuóz zongora szólóval. (Létezik a számnak egy csak kislemezen megjelent változata, The long march, Part 2, amiben a témát angol kisiskolások éneklik. A teljesség kedvéért bekerülhetett volna ez a szám a Delectus boxba.)

 

Tovább hallgatva a lemezt, az összes számot nagyon kreatívnak és vizuálisnak találom: a 7/8-os ritmusú Dragon vad és csapongó, mint amilyennek egy ilyen mitológiai lényt gondolnánk, a Plum blossom friss és ropogós, amilyen a természet szilvafa-virágzás idején, a Little fete-ben pedig a költővel együtt kortyoljuk a bort a holdsütötte réten. A lemez legkomplexebb száma a Yin & Yang, tulajdonképp főtéma nélkül, de tele kínai motívumokkal, a hangszerek széles arzenálját felvonultatva. Hadd emeljem ki a Tao of love-ot, ezt a koto-n és szintetizátoron előadott meghitt életképet, mint a lemez egyik ékkövét, és persze a Himalaya-t, ahol surrogó szintetizátor-hangok jelenítik meg a szélfútta hegységet, és amibe egy lavinaomlást is bravúrosan belekomponált a Mester. (Ez egyébként a legkésőbbi Vangelis szám, ami még bekerült a Kozmosz filmsorozatba.) Végül a Summit-tal felérünk a világ tetejére, ahol minden elcsendesül és magunkra maradunk a látvány élvezetében.

 

Természetesen az album összes számát Vangelis írta, és az összes hangszeren is ő játszik, kivéve a Plum blossom hegedűszólóját. A hangszerelés ötvözi az elektronikus és akusztikus hangszereket, az utóbbiak közt hagyományos ázsiai instrumentumok is hallhatók (koto, shakuhachi, gong). Ha a China hangzását tisztábbnak érezzük, mint a korábbi lemezekét, beleértve az Odes-t is, az nem véletlen: a korábbi 16 sávos felvevőt 24 sávosra, és a régi keverőt is újra cserélte Vangelis.

 

1979 tavaszán három koncertre is sor került – Londonban, Brüsszelben és Párizsban – ahol többek között a China anyagából adott ízelítőt a Mester. Egyre kisebb lelkesedéssel, tehetem hozzá, hiszen a szofisztikált zenék koncertszerű megszólaltatása olyan előkészítést igényelt, amit mindinkább terhesnek érzett.

Kon-Tiki Creative Commons License 2022.05.02 0 0 2941

Kicsi a világ, üdv a klubban! Mona nénit is üdvözlöm, ha találkozol vele.

Előzmény: opdavid (2939)
opdavid Creative Commons License 2022.05.01 0 0 2940

Mármint exportképes ;)

Előzmény: opdavid (2939)
opdavid Creative Commons License 2022.05.01 0 0 2939

OFF

 

Nocsak, még egy hunyadis! ;)

Igaz, én később jártam oda, de Monát kollégaként személyesen ismerem.

 

ON

 

 

Annak idején Liszt Ferenc is belefutott abba, hogy a városi cigányzenét originál magyar népzenének gondolta, és így is interpretálta a műveiben. Hol volt még akkor a parasztzene, amit Kodály és Bartók tártak fel! A Liszt-féle vonulat még mindig annyira tartja magát, hogy a vendéglátó szektorban majdnem kizárólag ez a zene az importképes.

Előzmény: Kon-Tiki (2938)
Kon-Tiki Creative Commons License 2022.04.29 0 1 2938

Mi magyarok is ismerjük a szituációt, amikor a külföldi bemegy egy magyar étterembe, ott élő cigányzenét hall, és azt hiszi hogy ez a tradicionális magyar zene. Így lehettek ezzel Vangelisék, amikor szembemenve a népszerű szirtaki vonallal, picit mélyebb forrás után néztek. Ma már elfogadott a crossover, fusion stb. és kis hazánkban is leporolják a régi népdalokat, új közönséget vonzva. Általános iskolában Sebestyén Mona néni volt az énektanárom, aki állítólag 2000 népdalt tudott, és ebből sokat nekünk is megtanított. De ezek a dalok olyan idejétmúltnak túntek! Aztán amikor Márta lányát meghallottam az István a királyban, tátva maradt a szám. Ugyanaz az örökség, más előadásban. Persze kellett a sikerhez Szörényiék zsenialitása is.

Előzmény: opdavid (2933)
opdavid Creative Commons License 2022.04.28 0 0 2937

Hamarosan várható még egy utolsó lemez, új anyaggal.

Előzmény: Kon-Tiki (2936)
Kon-Tiki Creative Commons License 2022.04.28 0 0 2936

Elszomorított a hír, nyugodjék békében.

Csak pár lemeze van meg (Timewind, Mirage, Cocooning, Silhouettes), azokat szeretem, néhányat nem tudtam megkedvelni, és sokat nem ismerek. Sajnos teljes lett az életmű.

Előzmény: Törölt nick (2935)
Törölt nick Creative Commons License 2022.04.28 0 0 2935

Erre a kérdésre Klaus Schulze (R.I.P.:( csak annyit mondott, hogy a hegedük sem a fákon nönek!

Előzmény: opdavid (2933)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!