A teremtéstörténet arra a tapasztalatra ad magyarázatot, hogy a világ létezik, van, meg emberek vannak benne, akik valami jól észlelhető módon kiemelkednek (különböznek) a természet többi objektumától. Az embereknek vannak sajátos tulajdonságaik - ami a természet más tagjaiban nincs meg.
Ez a tapasztalat.
Rémlik egy pár évvel ezelőtti pápai körlevél, amely összeegyeztethetőnek tartja a teremtést az evolúciós elmélettel. (Mint ahogy, meggyőződésem, nem tudsz olyan részletet felmutatni a Bibliában, amely egyértelműen kizárja azt.)
"Ha evolúció van, akkor nincs eredendő bűn, és semmi értelme a megváltásnak."
Ne haragudj, de SZVSZ ennek így nincs sok értelme. Légy szíves, fejtsd ki bővebben. Hol van itt az ok-oksági kapcsolat.
Urby
A böjti napokhoz Erdő Péter püspök atya a következő jelzést küldte:
„Az Egyházi Törvénykönyv 1997-es 3. kiadásában (844-845. old.) az 1253. kán. kommentárjában az alábbiak olvashatók:
"...Általában felmentés van a bűnbánati nap tartása alól a kötelez ünnepeken kívül a következo egyházi vagy világi ünnepeken: február 2., március 25., május 1., augusztus 20., szeptember 8., december 24., december 31. (Bűnbocsánat és Oltáriszentség. Szertartáskönyv, Bp. 1976, 318).
Ma ezekhez járul október 23. mint állami ünnep". Hogy ez utóbbit mire alapítottam? - valószínűleg az 1966-os rendelkezés szóhasználatára, mely általában világi ünnepekre utalt. Nem tudom, az utóbbi idoben okt.
23-at ilyen szempontból a MKPK külön elmlítette-e.” Üdv!
satya
"...A teremtéstörténet egy akkori nyelvezettel, gondolkodásmóddal leír valamit, aminek igazságát ma is mindenki megtapasztalja ..."
Hmmm...
esedezem, ha lehetne valami konkrétabbat arról _megtapasztalható_ igazságtartalomról..
(hol és mikor tapasztalaható, ki tapasztalta/ki tapasztalhatja,forrás, ellenőrizhetőség, tény, "kézzelfoghatóság"... stb. nem _hit_ ! ;-)) )
Kedves Csapo!
Azt azért nem mondanám, hogy mese. A műfaja – az egész őstörténetnek vagyis a teremtés könyve 1-11 fejezetnek – múltba tekintő prófétai beszéd.
Ennek a résznek nem feladata, hogy történelemkönyv legyen. Nem riporteri beszámoló. A nemzetségtáblák, amelyek megtalálhatók, azt a célt szolgálják, hogy bemutassák a történet egyenes vonalú idejét, vagyis megkülönböztessék a mítoszoktól. A mítosznak ugyanis ciklikus az ideje.
Üdv!
satya
Minden mesének, novellának, anekdotának, történetnek két szintje van. Van egy igazságtartalma, ami sokkal mélyebb, mint amit egy rendőrségi jegyzőkönyv tud tartalmazni. És van egy felszín, ahogy elmondják, a bötűk, a szavak. A sivár agy csak ezt képes felfogni (TV sorozatok ezt a kéjt elégítik ki).
Most hirtelen A csizmás kandúr jut eszembe. (Gyerekeim egyik kedvence, rengeteget olvasom.) És a lényege rettentően igaz, mondjuk vessük össze Princz-el és a VIP hitelekkel. Ugyanakkor hamisítatlan mese.
A teremtéstörténet egy akkori nyelvezettel, gondolkodásmóddal leír valamit, aminek igazságát ma is mindenki megtapasztalja - nyilván van akinek ez a teremtéstörténet nem hihető, nem elég, vagy csak kellemetlen: az keres, vagy csinál magának másikat.
Nem kellett ünnep legyem, mivel 1966-tól érvényben volt a Püspöki Kar rendelete, mely szerint a pénteki hústilalmat nagyböjt kivételével át lehet váltani valamilyen jócselekedetre, imádságra. Nyilván a ferencesek nem tudták, Pap Laci hogyan áll a témához, nem akartak kellemetlenséget, azután mégis kellemetlen lett nekik. Van ez így.
Ma is – talán leginkább vidéken – tartják a pénteki húsmentes napot, sőt nálunk a faluban több helyen szerdán is tésztás nap van.
Rákérdezek, hogy az említett rendeletet módosította-e a Püspöki Kar. Nyilvánvaló, hogy a három ideológiai szempontból bekerült nap kikerült.
A felsorolt ünnepek úgynevezett tanácsolt ünnepek. A parancsolt ünnepek karácsony, újév napja, mint karácsony nyolcada, Mária Istenanyasága, vízkereszt, Jézus mennybemenetele, úrnapja, Péter-Pál ünnepe, nagyboldogasszony, mindenszentek ünnepe, szeplőtelen fogantatás ünnepe, szent József ünnepe.
satya
Katolikusok, akik katolikus szertartás meg vannak keresztelve (be van irva az anyakönyvbe). (Persze vannak érdekes esetek, mikor kétséges, hogy valaki meg van-e keresztelve.) Ez a "nyilvántart" rossz szó, mert nincs központi nyilvántartás, tehát nincs Vatikánban egy Cray, de egy Z81 sem ami kilistázza a katolikusokat. Minden plébánián van egy nagy vastag könyv, hasonló, amiből a Mikulás olvassa a gyerekek fejére a tetteiket :-)), és abba irják a neveket sorba.
Miben hivőnek? Hivő mindenki, aki hisz valamiben, és képességei szerint mindent megtesz, hogy aszerint éljen. A krisztushivők Krisztusban hisznek. A katolikusok ezt az egyház (kat. egyház) közösségében élik meg. Elfogadják a hitvallást (Hiszekegy), szentségeket és az egyházkormányzatot (erre nem tudok jobb szót, az egyház szabályait, előirásait, tanitását fogja össze).
Érdekes, a böjtről (bűnbánati napokról) ezt irja az Egyházi Törvénykönyv:
A bűnbánati napok
1249. kán. - Isteni törvény folytán minden krisztushivő köteles a maga módján bűnbánatot tartani; hogy azonban mindnyájan egyesüljenek valamilyen közös
bűnbánattartásban, bűnbánati napok vannak előirva; ezeken a krisztushivők különösen is törődjenek az imádsággal, gyakorolják a vallásosság és a segitő szeretet cselekedeteit, végezzenek önmegtagadásokat, sajátos kötelezettségeiket hűségesebben teljesitve, és főként megtartva a böjtöt és a hústilalmat az itt következő kánonok szerint.
1250. kán. - Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összes péntekjei és a nagyböjt ideje.
1251. kán.- A húsevéstől vagy a püspóki konferencia előirása szerinti más eledeltől való tartózkodás az év minden péntekjén kötelező, hacsak egybe nem esnek egy a főünnepek közé tartozó nappal; hústilalmat és böjtöt kell tartani hamvazószerdán és nagypénteken, Urunk Jézus krisztus szenvedésének és halálának napján.
...
1253. kán.- A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részben helyettesitheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segitő szeretet cselekedeteivel és vallásos gyakorlatokkal.
megj. 1253-hoz: A Magyar Püspöki Kar 1966 XII 13-i rendelkezése szerint böjt és hústilalom van hamvazószerdán és nagypénteken, hústilalom csupán nagyböjt péntekein kötelező, az év többi péntekjén vagy a hústól való tartózkodással, vagy az irgalmas szeretet, illetve a jámbor áhitat valamely gyakorlatával kell a bűnánati napot megtartani. Általános felmentés van a bűnbánati nap tartása alól a kötelező ünnepeken kivül a következő egyházi vagy világi ünnepeken:
február 2, március 25, április 4 (!!), május 1 (!), augusztus 20, szeptember 8, november 7 (!!!), december 24 és december 31.
(Egyházi törvénykönyv, 1986)
No, ez jó hosszú lett.
Ebből látszik, hogy a böjt ideje, és módja végül is a püspüki karon múlik. (Lehet hogy Pap Laci látogatása éppen valamelyik ünnepre esett?)
Te és még kik próbáltok meg válaszolni az esetleg kellemetlen kérdésekre?
Az én első kérdéseim: Kiket tart a katolikus egyház katolikus vallásúként nyilván?
Milyen kritériumoknak feleljen meg valaki, aki hívőnek tartja magát, vagy felnőtt fejjel kíván az lenni?
ezekről a kérdésekről igen egyöntetűen
nyilatkozott a rómkat egyház és az
elsőáldozók a katekizmussal együtt meg
is tanulják és vizsgáznak belőle.
Ha meg elfelejtenék, akkor előveszik a
Hozsanna imakönyvet és abban le van írva.
Át lehet ismételni.
Ha meg nincs ilyen, mert sokan most lettek
régóta hívő katolikusok, akkor ilyet egy
jószívűbb plébános akár ingyen is ad.
Nopersze pénzért is meg lehet venni.
OFF
1977-ben Papp Laci meglátogatta az esztergomi
ferences gimnáziumot és nagysikerű előadást
tartott. A diákoknak tészta volt ebédre, mint
minden pénteken, ám a vendég tiszteletére a
papoknak és a vendégnek húsétel készült.
Papp LAci azt mondta, hogy ő pénteken soha nem
eszi meg a húst. Ő egyedül ette a túróstésztát,
a csuhások meg - hogy ne menjen kárba - a
finom sülthusit ;o))))
ON
Az én spekulációm szerint amikorra megjelent az első emberpár, akit az Úr teremtett, már létezett valamiféle élet, és emberszerű lény.
Ádám és Éva köztük az első olyan pár volt, akiknek génjei hordoznak valami ma még ismeretlen - pontosabban, még fel nem ismert - isteni pluszt. Azzal a céllal, hogy ez a plusz szaporodjon, és sokasodjon.
Ez teljesen saját spekuláció, senkinek, semmilyen hivatalos álláspontját nem tükrözi.
Medwe, itt kár lenne kötözködni, nagyon jó viszont minden más, sokat tanultam beírásod józan részeiből, köszönöm.
Mivel nem voltam ott, nem tudok szemtanúként beszámolni.
A r. kat. egyház tanítása szerint a teremtéstörténetet (és más helyeket is...) nem kell (nem szabad) szószerint érteni. (Röviden mondva.) Ha jól megnézed, Mózes első könyvébe két teremtéstörténet van. A szó szerint értésnek nagy veszélyei vannak: az akkor szóhasználat nem ugyanaz mint a mai, mások a fogalmak... Próbáld meg egy mongol csirkepásztornak elmagyarázni, hogy kell Basic-ben sorbarendező programot írni. (Itt most mi vagyunk a mongol csirkepásztorok.) A keleti emberek meg mindig is parabolákban beszéltek/beszélnek, jól kell érteni.
A teremtéstörténet sok mindent nem részletez, mert nem azért írták le. Igy nem részletezi a szaporodás mikéntjét sem.
A következőek a saját véleményem (nem hivatalos):
Úgy tudom, DNS vizsgálatokkal eljutottak odáig, hogy az emberiség egy anyától származik, valahonnan Afrikából. A rokonok közötti házasodás a genetikai hibák miatt veszedelmes, minthogy a leszármazottak ezeket öröklik, de addig nem okoznak bajt, míg a hibák párjukra nem lelnek: és nyilván u.abban a családban van ugyanaz a hiba. Én el tudom fogadni, hogy az első emberpár genetikai állománya is tökéletes volt, és ily módon a leszármazás nem okozott bajt, amíg az első hibák be nem léptek. (Bár erről szívesen meghallgatnék egy hozzáértőt.)
Hát nem tudom, Á. atya mondott-e valamit rosszul, esetleg félreértették-e a gyerekek, de hogy a halféle nem tilos, az biztos, ahogyan a tojás sem minősül húsnak. Merthogy tényleg nem is az. Mellesleg maga a pápa itteni látogatása során is halat evett nagypénteken. Ő már csak tudja... :)
Én is így tudtam, ezért is ettem nagypénteken általában egy kis spenótot egy kemény tojással, este meg ecetes halat, amíg a gyerekeknek a hittanon Á. atya azt nem mondta, hogy ez is tilos.
Jó volna, ha ilyen egyszerű kérdésekről egységesen nyilatkozna az egyház és az el is jutna a hívekhez. Talán majd a katolikus rádió, ha beindul...
Azért tegyük hozzá a 4. pontodhoz, hogy ez így nem igaz. Ugyanis a szigorú böjti napokra igaz, hogy 14 éves kortól hústilalom van, 60 éves korig megfejelve a háromszori étkezés + egyszeri jóllakás szigorával. Szigorú böjti nap pedig kettő van: hamvazószerda és nagypéntek. Hústilalom van a nagyböjt összes péntekén, a további péntekeken pedig az önmegtagadás egyik lehetséges és bevett módja ez. Szóval a halas példád is sántít emmián kissé. Amit viszont az önmegtartóztatás egyéb lehetséges útjairól mondasz, nagyjából igaz. Vagyis egy vegetariánus nyilvánvalóan nem a hústilalom által valósítja meg a böjtöt, hanem egyéb, kedvelt ételeiről való lemondással. Ne hanyagoljuk el a jócselekedeteket sem, ugyanis minden nagy ünnep előkészületeihez legalább annyira hozzátartoznak, mint az önmegtagadásra épülő böjt.
1. Nem egészen értem a felvetést. Atyus aszongya:
mindenkinek megpróbálunk válaszolni.
Kik és kinek a nevében? Majd átmegy kérdezőbe.
No mindegy.
2. Kötve hiszem, hogy az itteni hozzászólások
bérmit is megmutatnának az ide író katolikusok
számáról, még ha a másik topikkal hasonlítom
össze, akkor sem.
3. Lehet hogy helyénvaló ez a kérdés itt,
ugyanis mások járnak a filozófiába, és
érdekes lehet az itteni vitázók álláspontja,
egészen addig, amíg az álláspontokról van
szó és nem jönnek elő a mexokott klisék.
4. A böjt mint megtisztulás elsősorban önmeg-
tartóztatást jelent, fő szabálya, hogy a böjt
idején csak naponta háromszor szabad étkezni
és csak egyszer szabad jóllakni. Kivétel a
gyereke, az öregek és a betegek.
Húst nem szabad enni.
Namármost.
Hívő katolikus pénteken sem eszik húst.
Önmegtartóztatásilag.
Halat szabad enni.
Ha valaki pénteken, avagy a böjt idején
bevág három hatalmas szelet rántotthalat,
az papíron betartotta a böjtöt, de a valóságban
nem. Azaz csalt. Önmagát csapta be.
Aki meg amúgysem eszik húst, az böjtölhet úgy,
hogy lemond valamiről, amit steretm ami fontos
a számára.
És ezek az önként vállalt lemondások nemesítik
a lelket.
5. Ádám és Éva szaporodása.
Senki nem mondta, hogy a Bibliát szó szerint kell
értelmezni.
Ádám és Éva egy szép történet, egy mese, amit
mindenki a személyisége tartalmának megfelelően
fogad be.
6. >a messze létszámfölényben lévő nem-katolikusok (egyház-pap gyűlölők?)
ez, ugye, nem komoly?