"Sajnos" nem tévedek, miután én is saját tapasztalatból, és több komoly madarász tapasztalatából is tudom! Szépmagam edigi 45 -éves madarászkodása során a környezetemben megfordúlt 15-20 varjúféle némi támpontot adott erről...:) Azonkívűl fogságban nem borul minden (csak bizonyos doldok), mert ez a genetikájuk programjába van megírva. Igazából nem tudom, hogy Te miről beszélszt itt, mert e megállapítás a varjúfélékre vonatkozott (ha visszaolvasod) és nem a ragacsokra amivel próbálod összemosni....Ha ezt a Hazai madarasoknál veted fel ott is hasonlókat fogsz hallani.
Minden alkalommal ott kötött ki, ahol sikerült kaját szereznie. Volt, hogy egy asztalos etette a műhelyében, utoljára meg a közeli iskola udvarán most nyugi is van, van egy kis kerti tó is, és a szomszédból lehetett macskakaját lopni (így bukott le).
Persze tudom, hogy előbb utóbb fog párt is választani (azt persze nem tudom hogy lehet megállapítani, hogy hím, vagy tojó, mert akár próbálnék neki megfelelőt szerezni), ha most még a többi varjú nem is érdekli (igaz felén dolmányos nincs nagyon csak vetési).
A rádiós követést láttam neten, de fogalmam sincs, hogy kb. mennyibe fájna egy egyszerűbb típus.
Tavasz óta szépen cserélgeti folyamatosan a tollait. Nagyon szép. Kicsit sajnálnám megvágni, de nem mondom, hogy nem fordult már meg a fejemben. Sajnos nem tudom mit kéne és mennyire vágni, és hogy lehet -e úgy, hogy ne egy csapzott, letört tollú madárnak nézzen ki utána.
Persze sokat segítene, ha nem csak a földön lenne levakarhatatlan, hanem a fán is (sokat van a földön, nem egy kimondottan a fán ülő típus (este is inkább a karám tetején ül)).
A fán olyan jól tudja játszani, mintha nem tudná, hogy kell lejönni, és verdesi magát, hogy én menjek fel hozzá. (Persze, ha a nálam lévő kaját sikerül kiszemeltetnem vele, akkor érdekes módon le tud jönni. :) )
tp329: Köszi a tippet. Szét fogok ott is nézni, mert minden tanács jól jön.
A madár pontosan tudja hol laksz, hazatalálna ha AKARNA.
Semmi baj a tájékozódási képességével.
Ösztönösen viselkedik, egyszer teljesen el fog tűnni. Megházasodik!
Adót tehetsz rá, amilyet a sólymokra de felesleges. Ha nem akarod hogy elvesszen,
Volierbe sem akarod száműzni, vágd le az egyik szárnya tollait.
A csavargás nem jó sem a madárnak sem Neked. Mivel nem fél a macskától ,kutyától,
egy idegen könnyen levadássza.Azon kívül az emberek sem egyformák,simán céltáblának használják.Volt már rá példa hogy értékes, béklyós, tehát egyértelmű solymászmadarat lőttek meg.
Bocs, hogy laikusként ide írok, de úgy érzem, hogy talán ez az a hely, ahol tudtok nekem segíteni.
Nekem nincs sólymom, viszont van egy dolmányos varjúm. Tavaly tavasszal került hozzám pici fiókaként.
Mi neveltük fel.
Volt tavaly két elkószálása (megijedés, és egy megtévesztő esti fény félnyúlladása, mely miatt nem a házba szált be). Az egyik 2-3 napos, a másik 1 hónapos kalandozást jelentett. Mindkét esetben nekem kellett érte menni.
Már egy ideje szabadon volt az udvaron. Be sem járta az egészet. Jól el volt, mert mindene megvolt. Kedvence a kerti tó, ahol fürödni szeretet.
Viszont pár hete egyik este nem fogadott (előtte két nappal már járt a szomszédban). Megint szűk egy hetet volt távol, mikor jelezték hol látták (a közeli iskola udvarán).
Aztán nem sokkal miután hazajött, az udvarban permeteztem, és egyszer csak nem csak a nyúl, hanem varjú is megijedt tőle, mikor közelebb értem hozzájuk.
Ismét 1/2 hét telt el mire valaki szólt hol van.
Mindene megvan, és szeret is nálunk, hisz mi neveltük fel. Szülőnek tekint, mert mind a mai napig van, hogy verdeső szárnnyal kuncsorog a kajáért.
Viszont valamiért ha elhagyja az udvart, akkor sosem talál vissza.
Kicsit uncsi mindig plakátolni.
Amikor érte megyek, akkor jön a hívásomra, de a fáról már utána úgy kell leimádkozni. Ha sikerül lentebb csalni egy fán, onnantól már fél siker, akkor egy doboz száraz macskakaja a bevált módszer, amire hajlandó lejönni, hogy adjak neki (mivel kiskorától a macskától lopta a macskakaját, ezért ezen nőtt fel részben).
Most nem merem kiengedni. Ha kint van, akkor meg papagáj hámot teszek rá, amivel tanítottuk repülni. De ez hosszú távon nem maradhat csak pár napig.
Kérdéseim:
- Hogy lehetne megtanítani, hogy könnyebben magamhoz lehessen hívni? Ne csak akkor amikor neki van kedve. (Ha nem fán van, hanem a földön, akkor nem gond, mert akkor le sem lehet vakarni.)
- Hogy lehetne megtanítani, hogy haza találjon? Tőlem csavaroghat, csak legalább pár naponta hazanézzen? (Olyan mintha gondja lenne a tájékozódással.)
- Hogy lehetne megtalálni (esetleg nyomkövető), ha elcsavarog? Soha nem hagyja el a várost? (Sokszor pár száz méteren belül tanyázott le.)
- A papagáj hám eléggé zavarja, hogy valami lóg elöl neki. Ilyenkor annak a birizgálásával foglakkozik folyton. (ezért örültem, hogy már régóta nem kellett neki) Néztem a béklyót, és láttam képeket is, hogy hogyan kell készíteni. De semmit nem tudok róla? Madárnak mennyivel jobb? A dolmányosnál is használható -e? Mennyivel könnyebb a felhelyezése? Stb...
- Hogy lehetne leszoktatni, hogy a láb, és a papucs, az nem játék, és nem csipkedni való. Velem érdekes nem csinálja, de a családtagokkal (akikkel nem találkozott napi szinten nevelkedése során) azokkal azt játssza, hogy a lábukba bele kell csípni. És ezt gondolom mással is megcsinálná.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Minden segítség, tapasztalat, ötlet sokat segíthet, mivel nekem ő az első madaram, amit nem csak felneveltünk és szabadon eresztettünk.
Laikusként érdeklődnék, hogy van e 'értelme' lakótelepen sólymot 'reptetni' bizonyos, rendszeres időközönként, galambok távol tartására? Illetve, hogy valaki foglalkozik-e hasonló tevékenységgel (Budapesten).
Végül úgy alakult, Valorkát megtartjuk "díszmadárnak", fix hogy én kijáratni így nem fogom. Úgy gondolom soha meg sem szokná meg ezt a béklyósdit, egyáltalán nem olyan természetű. Talán 1-2 év múlva papagájhámmal lol. Meghát azért annyi idő után azt sem hiszem hogy csak úgy elmenne.
Kap egy háromszor ekkora röpdét viszont. Habár az sem túl nagy (6x2x2 lesz tehát) viszont mindenképp nagyobb mint a mostani 2x2x2+1x1x1.
Ma reggel először szabályosan félt tőlem, aztán egy kis foglalkozás után megint idejött ha hívtam, meg előszeretettel rágicsálta a ruháimat is, csak éppen a "Várj ne menj!" vállra repülés maradt el. Mondjuk nem is csodálom.
A baj az, hogy ringlis béklyóval egyszer felszereltem már, megfogtam fél kézzel, hanyatt fektettem az ölembe, ő pedig teljesen nyugodtan hagyta.
Csak mire a béklyókat is belefűztem volna, azt már nem díjazta sem a rudakon, sem megfogni, sem megérinteni nem hagyta magát. (Innen látszik hogy szakavatatlannak nem szoktak ilyet hagyni igaz?)
Most ezeket végül inkább levettem.
Várjak pár napot és úgy rakjak rá sima béklyót?
Vagy rögtön holnap próbáljam inkább meg?
Hogyan?
Ehh...
Egyszerűen olyan bűntudatom van hogy az hihetetlen.
De annyiban hagyni meg nem akarom, mert azt pedig megint felelőtlenségnek érzem.
Korrekt tájékoztatása végett közlöm ,hogy a március hó elejétől
tartó, és hagyományaimat őrző túráimon társaságom egyszer sem volt,tehát az az állítása ,hogy többen vigyorogtunk volna fotócsapdákba ,már csak ezért sem igaz.
Másrészt ha lettek volna ilyenek ,vagy ezeket netán fölfedeztem volna , a minden szereplésvágytól menetes beállítottságom folytán, bizonyosan nem éltem volna a
belevigyorgás- egyébként is kicsinyesnek mondható- lehetőségével.
Harmadszor : ha hiszi ha nem, héja fiókát egyszer sem szedtem ,mert a karom ereje
ugyan nem hétköznapi ,de alfelem súlyát utoljára az általános iskolai kötélmászás
kötelező teljesítései során volt alkalmam izomkötegeimmel függőleges irányban fölfelé mozdítani.
Igazán nem értem ,hogy miért kívánja idő előtti nyugállományba vonulásomat !
Való ,hogy a lehetőségeim a solymászat gyakorlásában jelenleg korlátozottak , s ezért a hiányt az előzőekben írt pótcselekvésekkel próbálom ellensúlyozni, ám nem lesz ez így a nyár végétől kezdődően ! Ekkor indul a fiatal vadonélő ragadozó szárnyasok engedélyezett befogása, mely akcióban aktív szerepet vinnék akkor ,hogy ha az M.S.E, vagy más solymász- szerveződések ,segítségemre igényt tartanak.
Következő néhány napban Csákberény- Gánt- Héreg - Lábatlan útvonalamat kívánnám teljesíteni . Ha esetleg csatlakozni óhajtana ............!
Mivan Güntner "úr", nem merjük kiszedni a legyűrűzött héjákat?? Hát mégha tudtátok volna, hogy fotócsapdák is vannak a "hagyományosan üresedő" fészkeknél :) Gyors nyugdíj lesz ebből, ha ilyen premierplánba vigyorogtok bele xD Én pihennék már a te korodban...
