Atcsoportositas... bar azert egy jo lepesnek mondhato atcsoportositas. Nem is ertem, hogy vegul a magyar targyalok miert utasitottak el egy az egyben ezt a megoldast. Ugy hasznalhatnak fel ugyanis a lengyelek ezt a penzt, hogy nem kell hozzarakni sajatot, bar csak bizonyos teruleteken. De rogton. Nem rossz deal.
Koppenhágában pedig szerintem nagyjából azt értük el, amit lehetett, s ezen nem változtatott volna sem az, ha az előző kormány maradt volna hatalmon, sem pedig az, ha végig a jelenlegi vitte volna a tárgyalásokat.
Egyébként gyakorlatilag mindegyik nagyobb jelentőségű EU-csúcs után egymásnak esnek a kormánypáriak és az ellenzékiek a jelenlegi EU-tagállamokban is. Ez a belpolitika diszkrét bája.
Megint a szokásos média hírek amit fogyaszt a tisztelt lakosság.
"A péntek estig folyt alkudozás során az unió végül 40,8 milliárd euróra tornászta fel az új tagállamoknak szóló pénzügyi keretet. "
Ebből a laikus azt látja hogy tíz ország kap ennyit s mondjuk Magyarországnak legalább 4 Mrd jut. Csak néhány dolog nincs benne az infoban. Egyrészt hogy eleve nem közli hogy ehhez mennyit kell befizetni. Mert a hír alapján azt hinné valaki hogy ez tisztán az amit kapunk. A másik hogy mennyit is fizetnek ki összesen a 15+10 országnak? Mert ha a hír igaz akkor a már eddig is bent lévők semmit nem kapnak s az még az ujszülöttnek is hihetetlen. Mert ugyanis ez az összeg az összes kifizetésről szólhat, mert ha nem akkor legalább ötszörös, de az arányokat tekintve inkább tízszeres az erre a célra használható bevételnek kellene lennie ha nézzük a megegyezett kifizetési arányokat, ami enyhén szólva nem reális.
Egyszerüen vicc hogy senki nincs aki tíz ország számait összeadná levonva a befizetéseket s mint használható számokat leközölné.
Meg ha nézzük a híreket hogy befizetni azonnal kell, de az igényelt támogatás csak sokkal később jön s ha ez nem sikerül akkor nem csak időlegesen hanem teljességében nettó befizetést jelenthet s nem csak Magyaroszágnak.
S hát a 4 Mrd-os beáramló pénz s a nettó pénzügyi negatív egyenleg között óriási különbség van.
Aztán arról is lehetne beszélgetni hogy egyenlő parnernek jelentkezünk.
Azért kíváncsi lennék arra hogy ha mondjuk Németország mint vezető hatalom közölné Franciaországgal hogy mostantól a mezőgazdaságuk csak a támogatás 25%-át kaphatja meg. Az összes demokrácia, humanizmus, egyenlőség, szolidalitás, Közös Piac meg a többi menne a fenébe s úgy lépnének ki ahogy kell. De hát nem kell mert ők is a meghatározó tényezőkhöz tartoznak s ilyen lehetetlen kérést ők nem kapnak.
Mert ugyanis miről lehet szó. Nem igazán az a fontos hogy ki mennyi támogatást kap. Lehetne azt is mondani hogy ezentul senki egy fillér támogatást nem kap s az érvényesül aki hatékonyabban termel. Ez tiszta és világos s amellett hogy tisztességes mert nem téríti el a piacot tükrözi az értékviszonyokat is. Ekkor kis hazánk nem hogy versenyképes lenne hanem az "undorító" diktatura számait figyelembe véve pl a mezőgazdaság terén az elsők között lenne, mint a lengyelek.
Vagyis nem az a kérdés hogy mennyi támogatást sikerül kialkudni most, ha racinonálisan akarunk hosszú távon gondolkodni hanem összességében mi az előnyösebb. A magasabb költségü gyengébb minőségű termelés, vagy a hatékonyabb jobb minőség.
Miről is döntöttek?
Mit kell és lehet támogatni?
Aztán ez a jópofa ugymond piaci kategóri, hogy szabadon lehet a földet vásárolni. Ez a piacon ugy van hogy mindenkinek joga van mercedes kocsit vásárolni akinek pénze van. S persze mindenkinek joga van a híd alatt aludni.
Ez a szabadság mennyire befolyásolja hogy ki fog drága kocsit venni és ki fog a híd alatt aladni? Akinek pénze van. A magyar lakosság két-harmadának annyi életjövedelme nincs hogy az élethez szükséges lakást megvegye. De annak sincs földvásárló jövedelme, annak a két millónak akik a népszámlálási adatok alapján ebből élnek, vagy élnének.
S van itt még egy óriási különbség amiről senki nem beszél.
A kocsi ára nem változik ha pár százat vesznek Magyaroszágon, de nem így a föld ára.
A felvásárlás megindulásakor megy fel a föld (s az itt termelt termékek) ára, (ami már most nem versenyképes ezzel a támogatással) s megy az ingatlan ára vele az is ami érinti az egyébként is szűk hazai keresletet, amit a bérek által meghatározott s ami az uralkodó politikusok s a futó közgazdászok (?) szerint nincs megalapozva a termelés hatékonyságával. Vagyis már magas ha versenyezni akarunk.
Ez persze emelkedhetne ha a munkaerő szabadon vándorolhatna feladva az eddigi életét, családját, barátait, kulturáját, élelmét, fogyasztását, s fel is adnák sokan de ezt nem lehet. Mert ez veszélyeztetné az egyenlő alapon tárgyaló partnereink szükebb érdekeit.
Majd emelkedik ha ugymond a termelés megalapozza: Mennyi is az?
Ha tíz ember megtermeli száznak a fogyasztását ami azt is jelenti hogy százból legalább 80 nem kell mint termelő, csak mint fogyasztó vagyis tarsa el az olcsó állam.
Vagy ha a szakszervezetek kialkudják, kiharcolják. - mikor is érik el?
Vagy ha a kormány törvényben írja elő a közel tízszeres béremelkedést.
Ki teszi meg és mikor, s megteheti-e ha az uralkodó nézet szerint a tizede bérrel dolgozó munkaerő áru már most magas. Szerintem nincs az a párt akár a jobboldalon akár a baloldalon.
Akkor meg a régi kérdés: Miért is csatlakozunk? Mit akarunk egyáltalán?
Csatlakozni és vagy élni?
Meg hogyan milyen minőséggel s hogy jön össze ez a gén és agymanipulált tömegfogyasztással?
Nem baj le van szarva csatlakozni kell mert nyugati és fejlett.
Ma azt mondta a rádió hogy a miniszterelnökünk szerint a magyar értélmet és gondolkodást az egész világ elismeri.
Én meg itt vagyok hülyének a kérdéseimmel.
EU-csúcsértekezlet Koppenhágában: megszületett a megállapodás
Koppenhága, 2002. december 13. (MTI) - Az Európai Unió 15 tagállama és a 10 tagjelölt állam péntek este egyezségre jutott az Európai Unió történelmi jelentőségű kibővítésének feltételeiről - erősítették meg dán források.
Az MTI értesülései szerint végül nem valósult meg három visegrádi országnak - Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának - az a szándéka, hogy közös álláspontot dolgoznak ki, és azt együtt képviselik az EU soros elnökségével tartandó újabb konzultáción.
Időközben ugyanis Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő megnyitotta a tizenötök és a 13 tagjelölt legfelső szintű záró tanácskozását, amely így is több órát késett az eredeti programhoz képest. Bejelentette egyúttal, hogy megszületett a megállapodás a tagállamok és a tárgyalások lezárására készülő 10 tagjelölt között.
Pavel Telicka cseh főtárgyaló előzőleg azt mondta az MTI-nek, hogy a három visegrádi országnak az elnökséggel tervezett találkozója helyett a dánok csak a cseh küldöttséget hívták be, s közölték vele, elfogadják a legutóbbi kétoldalú egyeztetésen előterjesztett kéréseit.
A visegrádi négyek közül elsőként, kora este Lengyelország jutott megállapodásra az unióval, általa előnyösnek minősített feltételek mellett. A tagállamok és tagjelöltek legfelső szintű tanácskozásának befejezése előtt még nem volt ismert, hogy a többi tagjelöltre is kiterjesztik-e ezeket, vagy a végleges megállapodások valamilyen differenciálást tükröznek majd.
Az Európai Bizottság elnöke pénteken este üdvözölte "Európa megosztottságának végét". "A történelem során először Európa saját népeinek szabad akarata alapján fog egyesülni" - hangoztatta Romano Prodi a Koppenhágában péntek este kiadott nyilatkozatában.
Az APA osztrák hírügynökség a vwd német gazdasági hírszolgálatra és az AP amerikai hírügynökségre hivatkozva azt jelentette, hogy Prodi hivatalosan bejelentette: az Európai Uniónak Magyarországgal és Csehországgal is sikerült megegyeznie a csatlakozást kísérő pénzügyi feltételekben.
Ugyanezen források szerint eközben az EU dán elnöksége lezártnak nyilvánította a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek összesen tíz közép- és kelet-európai országgal folytak. A péntek estig folyt alkudozás során az unió végül 40,8 milliárd euróra tornászta fel az új tagállamoknak szóló pénzügyi keretet. A csütörtökön még 40,4 milliárd eurós csomaggal főként a lengyelek voltak elégedetlenek; az ő kitartó sürgetésük nyomán Brüsszel előbb 300 millióval, majd - külön a lengyel igények kielégítésére - további 133 millió euróval emelte a tétet.
Az EU-tagországok koppenhágai csúcsértekezletükön jóváhagyták a soros dán elnökségnek a bővítés finanszírozásával kapcsolatos javaslatcsomagját, amely ezzel az EU hivatalos álláspontjává vált - jelentette be a dán miniszterelnök. Anders Fogh Rasmussen, aki az állam- és kormányfők csütörtök éjféltájban véget ért munkavacsorája után tájékoztatta a sajtót, hozzáfűzte, hogy ez az álláspont képezi majd a tagjelöltekkel pénteken tartandó tárgyalások alapját.
Közölte, hogy a 2004-es csatlakozásra készülő tagjelöltek vezetői közül egyesekkel már délelőtt kétoldalú megbeszéléseket tart, s ezeken megpróbálja lezárni a tárgyalásokat. Konkrétan azonban csak a lengyel miniszterelnököt említette azok közül, akikkel biztosan találkozni fog. Még nem döntötte el, rajta kívül kikkel kíván még hasonló konzultációkat folytatni és milyen menetrend szerint - mondta.
Rasmussen szerint az Európai Tanács által most jóváhagyott tárgyalási álláspont nem különbözik attól, ami a tizenötöknek a hét elején tartott külügyminiszteri tanácsülésén körvonalazódott; azt azóta nem módosították.
Megállapodásra jutottak a tagállamok Törökország csatlakozási folyamatának további menetét illetően is. Eszerint 2004 decemberében értékelni fogják, milyen előrehaladást ért el az ország az EU-tagság feltételeinek a teljesítésében, s annak megfelelően döntenek a vele folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Konkrétan, ha az Európai Tanács ebben az időpontban úgy értékeli, hogy Ankara teljesítette a csatlakozás politikai kritériumait, "a lehető legrövidebb időn belül" megkezdi vele a tárgyalásokat - közölte Rasmussen.
Más szóval a tizenötök sajátos módon kerülték meg ismét annak - az utóbbi időben egyre nyomatékosabban hangoztatott - török igénynek a teljesítését, hogy tűzzenek ki konkrét tárgyaláskezdési időpontot. Az általuk elfogadott formula csak árnyalatnyit tér el attól a közös német-francia javaslattól, amely szerint 2004 végén értékelnék Törökország felkészülésének állását, s ennek függvényében 2005 júliusában kezdenék meg vele a tárgyalásokat.
Az unió kinyilvánította ugyanakkor, hogy sok területen - a vámuniót illetően, a kereskedelemben és a csatlakozásra való felkészülésben - erősíteni akarja kapcsolatait Ankarával. Mostani állásfoglalását egyúttal Törökországhoz intézett "pozitív és erőteljes üzenetnek" is szánta, amely az ottani politikai reformfolyamat bátorítására szolgál - mondta Rasmussen.
A kormányfő szerint "nincs közvetlen kapcsolat" e megállapodás és a Ciprus jövőjéről folytatott tárgyalások között. Törökország szempontjából ugyanis nem lett volna méltányos, ha majdani EU-csatlakozását egy további politikai feltételtől is függővé tették volna. Mindamellett remélhető, hogy a ciprusi problémára is sikerül megoldást találni, talán még a koppenhágai csúcs befejezése előtt - jelentette ki a dán miniszterelnök.
A Törökországban kormányon lévő Igazság és Haladás párt vezetőjének, Recep Tayyip Erdogannak egyik, neve elhallgatását kérő tanácsadója úgy véli: "nem negatív" az Európai Uniónak az a döntése, hogy 2004 decemberében fog határozni a Törökország EU-csatlakozásáról folytatandó tárgyalások megkezdéséről. Ez a döntés nem is nagyon távoli időre vonatkozik, nem is negatív.
A döntés jóval alatta marad a török kormány hangoztatta igényeknek (Ankara konkrét, 2003-nál nem távolibb időpont kitűzéséért lépett fel a koppenhágai csúcsértekezletet előkészítő időszakban); jóval kedvezőbb azonban a másik végletnél: Valéry Giscard d'Estaing, az uniós konvent elnöke kereken kétségbe vonta, hogy Törökországot akár távlatilag is fel lehet venni az EU-ba; Günter Verheugen, az unió bővítési biztosa pedig úgy vélekedett, hogy Törökországnak még legalább tíz évet kell várnia, mielőtt felvételt nyerhet az Európai Unióba.
Nem tudom olvastatok e az The Economic 2003-as nagy konyvet. Abban van egy kis diagram, amely tarlamazza az orszagok kulonfele meroit. Magyarorszagon minden meroegyseg negativban volt. Nem tom honnan szedtek az adatokat, de eddig azt hittem jobb allapotban van orszagunk a lengyeleknel.
Masreszt mostanaba sok olyan mikro-vallakozokkal beszeltem, akik import nyersanyabol (foleg a volt Jugo orszagok altal keszitett dolgokbol) allitanak elo kulonbozo termekeket es komoly aggodalommal szemlelik torekeny kisvallalkozasukat. Hiaba mondom, hogy jobb lesz, meg ha neki nem is rovid tavon, de a kisgyerekenek igen, erre az a valasz, hogy ha o most tokremegy, akkor a kisgyereke is tonkremegy, mert igy is nagy a piacon harc, hat meg EU tagknet.
Igy azt hiszem, ha a kormanyzat nem fog rovid idon belul komolyan kampanyolni az Unio mellett, igen ketseges lehet, a pozitiv valasz. Es meg inkabb nem tesz jot, hogy egy igen nagy tomegbazissal biro part, mint amilyen a Fidesz ellenzi az egeszet. persze lehet, hogy e partot valasztok kozul sokan tamogatjak az EU-t. Kellene egy ilyen kutatats is vegezni. Vagy van ilyen?
Jaj, hagyjuk már. A Fidesz tiltakozik, tök mindegy, hogy miért. Ha teljesen más lenne a konkrét kérdés, akkor is tiltakozna - ez a jelenlegi helyzetéből következik.
A fidesz elutasitja az alkotmanymodositast jelen formajaban - volt a hir a ma reggeli musorokban. Tudjatok, hogy mirol vitatkoznak ujra a kormanypartok es az ellenzek?
Gondolom azon is mulik hogy hol és milyen munkát vállal valaki. Feltételezem hogy német nyelvterületen van tapasztalatod ahol nekem is volt ilyen infom. Nekem spanyol, olasz területről volt néhány infom s ott magasan nem érdekelte őket az angol nyelv. Ezt mint turista is tapasztaltam. Az is igaz hogy aki kimegy dolgozni tanulja meg az igényelt nyelvet mert az közvetlenül is és hoszabb távon is előnyös lehet s ott gyakorolva talán könyebb is. Azt viszont azt hiszem minannyian tudjuk, hogy a pár ezres kvótán kivül sokszorosa dolgozik kint. Több olyat hallottam, hogy mindenféle igéretekkel kiviszik az embereket akik nem tudnak nyelvet, nyelveket s így teljesen ki vannak szolgáltatva. Pár hónap után derült ki hogy nincsenek bejelentve s ha elkapják őket meg is büntetik (s nem igazán a munkáltatót) s hosszú évekre kitiltják őket akik naivan erre állították át az életüket.
Természetesen nem is kapták meg a kinti béreket, de hát sokkal magasabb volt mint az itthoni.
Az is igaz hogy nem baj ha tanulnak nyelveket, de mivel mi ilyen ütődött leg ország vagyunk (a legjobb csatlós a legjobb barak stb.) egyre többen harsogják hogy mindenkinek meg kell tanulnia angolul. Abba bele sem gondolnak hogy ez társadalmi költségeit tekintve több ezer milliárdos tétel. Azt nem mondják hozzá hogy mindenkinek legyen használható szakmája szaktudása, második, harmadik szakmája ami tereheit költségeit tekintve összemérhető a nyelvtanulással. Ha az államnak, a munkáltatónak szüksége van rá megfizethetné, de hát jobb megkapni ingyen mert hát ugye ez a munkavállaló érdeke csinálja ő. Lehet hogy el sem enged a mukáltatód sem vizsgára, sem tanulni amellett hogy egyáltalán nem támogatja. stb.
amit a munkavállalásról írsz...hmmm.butaság.
sem a nyelvet sem a jogszabályokat nem kell ismerned, elég ha a munkaadód ismeri:) persze az csak előny ha ismered.
én mikor kikerültem, max kenyeret tudtam kérni a boltban, mégis dolgozok. persze egyik diplomámat sem ismerik el( ha eu leszünk igen!!!!!), ezért bankelnők nem lehettem, ellenben beiratkoztam két egyetemre is, GOND NÉLKÜL!!!.az angoloddal bárhol elhelyezkedhetsz, ha a munkaadódnak megfelel, és ugye nem baj ha mi is megtanulunk végre egy második harmadik nyelvet, mint svájc, norvégia beneluxok , svédek stb. nem a franciák és az angolok példája a nyerő. de a szabad munkavállalást gátló országokban is simán kapsz munkát, ha megfelelő a szakképzettséged(agyelszívás rulez)
Tom
BRITAIN: WELCOMING NEW EUROPEAN WORKERS The government said it
would grant citizens of new European Union countries the same
right to work in Britain as current union citizens have, from the
day their countries join, which is expected to be May 1, 2004.
Germany and Austria have said they will block Eastern European
laborers for up to seven years, but Ireland, the Netherlands,
Denmark, Sweden and Greece have also promised open labor markets.
(Reuters)
Magyarul: a csatlakozasi egyezmeny megszoritasaitol fuggetlenul
Nagy-Britannia a csatlakozas napjatol egyforman fogja kezelni az
uj es a regi EU-polgarokat munkajogi szempontbol. Vagyis 2004
majusatol minden magyar allampolgar szabadon vallalhat munkat
Nagy Britanniaban (es Irorszagban, Hollandiaban, Daniaban,
Svedorszagban, Gorogorszagban).
En valami ujabb dologrol hallottam, ami a negyparti megallapodas alairasa utan merult fel. Hogy allitolag a szocik be akarnak venni az alkotmanymodositasba olyan elemeket ( menedekesek kerdese,) amirol a fidesz szerint nem volt egyetertes es nem kapcsolodnak szorosan az eu csatlakozashoz.
Azert ez a Szlanko-fele cikk eleg naiv es ostobacska. Ha mar egyszer cikket irunk az Ejropa Uniorol, akkor azt illene tudni, hogy messze nem csak a lakossagszam hatarozza meg egy adott tagallam befolyasat. Eleg nevetseges es leegyszerusitett az a megallapitas, hogy tobben vagyunk a svedeknel, ezert tobb lesz a befolyasunk...
Nem gondolhatja senki komolyan, hogy lélektelen lenne Brüsszel, de ettől még a másik két jelző megállja a helyét.
Ugyanakkor úgy beállítani az EU-t mint a boldogság netovábbját, felelőtlenségnek tartom még akkor is, ha ünnepi hangulatában tette a cikkíró.
Azt hiszem hogy itt megint lehet használni az ujszülöttnek minden vicc uj sémát.
Most ugyan teljesen másról folyik a beszélgetés, de mégis van egy ez már megtörtént érzésem.
A kilencvenes évek előtt, elején emberek tucatjaival volt beszélgetésem, vitám akik szerint ha nem a szocik nyernek a választáson egyből csatlakozunk a nyugathoz, ömlik a működő tőke, szélsebesen emelkedik az életszinvonal meg minden ami az országot jellemzi. Ha rákérdeztem hogy honnan, miből, már lenézően néztek rám mint aki valami nagyon egyszerű, természetes dolgot nem ért meg. Pedig nem bonyolult kérdés: vagy mi termeljük ki vagy valaki adja ajándékba- de ki?
Abban az időben rendszeresen megjelent a sajtóban hogy ha megfelelő lesz a választás eredménye Antal Józsefnek konkrét igérete van nyugatról hogy 92-re már a Közös Piac tagjai leszünk. Megjelentek számok hogy milyen óriási támogatásokat fogunk kapni. Ugy 4-5 Mrd-ról indult s aztán sokáig olyan 2-3 Mrd körül mozgott (akár dollár, akár Euró). Ez ment éveken keresztül, meg hogy milyen óriási hatása lesz ha a magyarok majd szabadon vállalhatnak munkát bárhol nyugaton. Ez a mindenféle dolog szabad áramlása valami csoda?
Aztán voltak felkinált pénzek lehetőségek, főleg a németektől: energia politika, paneles lakások felujítása, környezetvédelem, közlekedés stb. s nagyon úgy néz ki hogy ezekből a pénzekből szinte semmit nem sikerült felhasználni. Nyilt téma volt s sokan mondták, jelezték hogy Torgyánék s a szakértői ugy képzelik, minden pénz majd a minisztériumon keresztül fog átfolyni s majd ők nyitogatják, csukogatják a csapot. De az EU-ban mint előre is jelezték nem igy képzelik el a dolgot. Ezek után a közvetlen fogadás lehetősége, a szakemberek, a csoportok ki sem alakultak s a Sapard pénzekből szinte semmit nem lehetett elérni. Pesze fontosabb volt azokat a komenyista izéket a TSZ-eket helyre tenni, meg a vörös bárókat, addig a mezőgazdaság is le van szarva. Hogy felére csökkent a termelés mint 12 évvel ezelőtt, az is le van szarva, pedig ennek alapján lehetne, kellet volna alkudni. Ehhez az Orbán kormány teljes mellel aszisztált amíg politikailag nem volt már nagyon kényes a pluszba jövő cikis ügyek száma. De hát az akkori ellenzék sem remekelt különböző elképzelésekkel, legfeljebb a szövetkezeteket néhányan többször emlegették.
S mert mindenki csatalakozni akar ezért beleegyeztek (mert hát a Visegrádi működésképtelenség mellett mit lehetne tenni - ezt is majd megoldja az EU) hogy négy helyett tíz csatlakozás lesz, óriási különbségekkel, hogy nuku munkaerő szabad vándorlása, de a ugymond a tőke szabad vándorlása elfogadott (értsd ugy hogy szabadon lehet egész keleten földet venni akinek pénze van s kinek van, hát aki spórolt, gazdálkodott) mert hát a termelők szolgáltatatók már nagyrészt elkeltek. (Vagy folyamatban van kivéve talán Szlovéniát)
A támogatás meg első ijjesztésként nettó befizetésként jelentkezett így aztán minden lelkes alkusznak sikerült kialkudni, hogy 25- vagy 75 millió Eurót kap majd amit lelkesen meg lehet otthon lebegtetni, csak ne emlegesse senki a beigért milliárdokat. De hát ki is várt komolyan ilyet?
Részemről egy előnyt látok, hogy ha esetleg lesz pénzem akkor ugy mehetek át a határon hogy még csak fel sem kell mutatnom az utlevelet. Dolgozni nem akarok ki menni s talán nem is tudnék mert ugyan az angol a világnyelv (amit ugyancsak nem tudok) de ahova lehetne menni ott spanyolul, olaszul, hollandul stb kellene tudni a törvényekkel, szabályokkal, értékrenddel stb együtt.
Nem látok olyan terméket ami a csatlakozás után fog bejönni és főleg meg is akarnám venni, sem szolgáltatást. Nem lesznek jobbak a filmek, vagy a TV müsor, vagy a könyvek. Az árak keményen fognak emelkedni mert vásárlóerő paritáson ugy 12000 Euró/fő- nél vagyunk, mert egyébként ugy 5000. A bérek persze nem mert az a hatékonyság függvénye s már mindenki sírva üvült s követeli hogy mondjon le mondjuk a MNB elnöke mert nem engedi el az inflációt mert akkor futna az export vezérelt beajánlott növekedési séma, s ezt ilyen magas bérekkel s főleg közterhekkel nem lehet.
Persze az első sorban liberalizálni kell az áram, a gáz, piacot s az elmaradott részt az egészségügyet, ahol ugymond tőkebevonás kell.
Mivel veszteséges tőkebevonás nincs mind ezekért (ugyanezért vagy kevesebbért )többet kell fizetni s sokan kimaradnak.
A föld és ingatlan eladások felviszik a föld s minden ide tartozó termelés árát ami ettől még kevésbé lesz eladható főleg a minimális támogatás mellett.
Ez viszi a mezőgazdasági termékek árát s a maradék támogatás nélküli versenyképtelen szövetkezeti tulajdonosból a versenyképtelenség miatt végre megint zsellér lehet amit talán már meg is szoktak.
De hát viszi az ingatlanok árát is aminek a fedezete már most sincs benne a bérjövedelmek kétharmadában (s ez az életreszóló jövedelmet jelenti).
Aztán eltünnek a magyar ízek, mert hát nem kell többdiplomás szakembernek lenni hogy magyar halászlét, pörköltet, gulyást, parasztkolbászt nem tudnak csinálni sem New Yorkban, sem Hollandiában s sehol a világon, pedig paprika, só, hagyma hus mindenhol van. Ezt husz diploma mellet sem érti meg aki általában döntési helyzetben van. Eszi a 15 Ft-os Kínai csirkecombot (ami génkezelés, antibiotikum, tápos módszerek összes fogását felhasználja) s el van ájulva a piactól hogy milyen olcsón kapta meg 300 -ért. Meg a télikabátját, zokniját, alsónadrágját stb. Hogy tízszereset fizet mint az import ár - nagy ügy. Hogy mit használ, mit eszik nem érdekli nem tudja.
Nem is foglalkozik vele mert minden idejét elveszi a harc a kételkedőkkel akik nem látják az előnyöket.
De mondja már el valaki hogy mik azok?
A nagy, gonosz és lélektelen brüsszeli bürokrácia egy meglehetősen elterjedt mítosz. Természetesen hatalmas a vízfej és rengeteg sóhivatali munkálkodás is folyik, de szó sincs arról, hogy a Bizottság sokezernyi hivatalnoka éjjel nappal kizárólag csak a banán görbületének meghatározásán és a más, szegény tagországokat gúzsba kötő szabályon dolgozna. Akad ilyenre is példa, de nem ez a jellemző.
Néhány hete a HVG-ben volt erről egy cikk, ami jól összefoglalta a különbségeket (amelyek mellesleg jóval árnyaltabban jelentkeznek, mint azt első látásra gondolnánk)
Kulonben hagyjuk azt az OV temat, ez a topic nem errol szol. Bocsanat, hogy kezdtem.
Hiszen kulonben is igaz, hogy brusszelitakat nem erdekli a magyat belpol.
Gyönyörűen kifejti, hogy mi a jó az EU-ban, ugyanakkor elfelejti, hogy emellé a stabilitást, békét és demokráciát biztosító aranyos intézményrendszerhez megkapjuk azt az irdatlan bürokráciát, aminek döntéseibe elhanyagolható beleszólási jogot kapunk. A történelmi Európa újraegyesítése tényleg nem rossz, csak ne feledjük el, hogy volt már a történelemben egy ország (valami USA, vagy mi), aminek tagállamai történelmileg nem voltak valami hosszú múltúak, és ennek ellenére (ezek az ostobák) felkeltek saját maguk ellen és egymásnak estek gazdasági nézetkülönbség miatt. Nem értették (azok a fajankók), hogy ha "megerősödik a demokrácia, ami hosszútávon a legjobb rendszer a társadalom békéjére", az nekik milyen szuper lesz.
Nem értették meg, hogy Észak érdeke protekcionista vámpolitikát kíván, mert ipari cikkeinek kellett a déli piac, s szüksége volt dél mezõgazdasági terményeire is. Ha viszont dél olcsó mezõgazdasága befolyna északra, az tönkretenné az északi mezõgazdaságot.
...pedig sok vesztese lesz az EU-nak. Azok Szlankó Bálintot nem érdeklik. Mert hiszen nem a pénz a fontos, de azért van még pénz a puttonyban. Elmagyarázza nekünk, hogy Magyarországnak az EU-ban "nagyobb súlya lesz, mint például Ausztriának, Dániának vagy Svédországnak". Mintha nem tudná, hogy itt is, mint mindenhol a pénz beszél, hiába ugat a média.
Szlankó Bálint levehetné a napszemüveget! ...ez az amit én nem realista felvilágosításnak, hanem ostoba EU-fóriának hívnék!
Be kell azonban vallani, hogy mindezek ellenére nincs más alternatíva Magyarország számára.
Szerinted az baj, ha egy politikus felveti a csatlakozással kapcsolatos problémákat? Miért baj az neked vagy nekünk?
Az EU hitegetett bennünket 12 évig, majd végül valóban felvesz, de valóban csak a 2. osztályra, az oda való feltételekkel...
Az Orbán által felvetett problémák jogosak. Az agrárium nagyon nehéz évekre számíthat az EU-ban, és a multik egy része sem szeretne az EU-n belül lenni.
DE! A Viktor most is kimondta, hogy a problémák ellenére be kell lépnünk.
Ha jól emlékszem a cseheknél tüntetések, tojásdobálások vannak. Nálunk láttál ilyet?