Keresés

Részletes keresés

moonshadow Creative Commons License 2016.02.28 0 0 1208

Tele van a Naprendszer a mai fizika szerint is (főleg ha meglesz a fúziós erőmű) és az ember biológiai életkorához mérten is elérhető, felfedezhető, kiaknázható, kolonizálható bolygókkal, holdakkal.

Ha olcsó energia van, akkor minden van, minden megoldható helyileg, olcsó energia birtokában még nagyobb lakó űrállomások is létrehozhatók.

Egy üstökös eltrafálhatja a Földet, de ha a Naprendszert belaknánk, az emberiség nem halna ki ettől.

Azért elhúzni egy másik rendszerbe, hogy ne legyen az emberiség egy része itt amikor az itt maradó  része úgy dönt, hogy mégis kiirtja önmagát, nem biztos, hogy megoldás. Valószínű, hogy az elköltöző népesség pár száz vagy ezer év alatt elfelejti a gyökereit és visszajönnek ellenséges szándékkal legyalulni a Földet. Ha szétnézünk a népek közötti konfliktusok terén, láthatjuk, hogy a földi népek is elég kreatívak tudnak lenni egymással szemben. 

Előzmény: mmormota (1206)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.27 0 1 1207

"ha itt maradunk, biztos kihalunk."

 

Belegondolni is rossz: Rengeteg vegyi árú maradna a polcokon, ami a házak összedőlése után patakokba, majd folyókba, s végül a tengerbe jutva temérdek szenvedést okozna.

Előzmény: gacsat4 (1199)
mmormota Creative Commons License 2016.02.27 0 1 1206

Téged nem érdekelne más bolygók megismerése, nem csak szondákkal hanem személyesen? Olyan országokba is szívesen megyek turistaként, ahol nem szívesen laknék. De maga a kihívás is izgalmas, megélni egy nehezen élhető helyen, felfedezni olyan helyeket amiket még senki sem látott stb.

A túlélés szempontjából is érdekes, egy nagyobb háború csúnyán elintézhetne minket. Szerencsés korban éltünk, de ez a történelmet nézve kivételes, semmi garancia nincs arra hogy így is marad. 

 

Előzmény: Bétaverzson (1204)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1205

Egy üstökös, és végünk.

Előzmény: Bétaverzson (1204)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1204

"Lakható világokat kellene találni."

 

Mi célból? Az itteni nem elég jó? Mi a baja?

Előzmény: gacsat4 (1193)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1203

Na, ezt mára megbeszéltük.

mmormota Creative Commons License 2016.02.27 0 1 1202

Bármiben lehet reménykedni. Az hogy ilyen jelenleg nincs, az egy tény.

Szerintem a megvalósíthatóság szempontjából érdekes, hogy milyen problémák vetődnek fel. Sőt úgy gondolom, érdekesebb kérdés, mint kinyilvánítani hogy hiszel benne.

Előzmény: gacsat4 (1201)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1201

A természetet nem érdeklik a problémáink. Zénon paradoxonját sem lehet megoldani, azt mégis át tudjuk lépni a teknősbékát.

Előzmény: mmormota (1196)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1200

Igen, de ez utóbbi nem érdekel.

Előzmény: Bétaverzson (1197)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1199

Nem érdekel a vadászterület. Pusztán annyi, hogy ha itt maradunk, biztos kihalunk. Menni, vagy Kihalni.

Előzmény: Bétaverzson (1195)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1198

Olvasd el a kérdést is.

Előzmény: mmormota (1196)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1197

"Amúgy a tachionok létezését a mai fizika sem tiltja."

 

Isten létét se tiltja, tudtad?

Előzmény: gacsat4 (1194)
mmormota Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1196

Itt van még a fénynél gyorsabb távíró.

Nincs itt. Reménykedni lehet benne, de jelenleg nem létezik. A lehetősége olyan problémákat vet fel, mint a múltba utazásé időgéppel.

Előzmény: gacsat4 (1194)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1195

 

Írtad Diótörőnek:

'Te úgy látszik, azért akarsz odamenni, hogy tanulmányozd őket. Én pusztán azért, hogy ott legyünk."

 

Most, hogy megírtad, már tudom: Van, ki vadászterülete korlátlanságára törekszik. :)

Előzmény: gacsat4 (1191)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1194

Itt van még a fénynél gyorsabb távíró. Amúgy a tachionok létezését a mai fizika sem tiltja. Az égen is lehet mérni 6c-vel mozgó tárgyakat.

Előzmény: Bétaverzson (1192)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1193

Elsőre nem volna hülyeség robot felderítőket küldeni. Lakható világokat kellene találni. Viszont a robotoknak meglehetősen korlátozottak a képességei.  Irányítani vagy emberek élő agyának kellene, vagy valakik teljes agytartalmát átírni számítógépre, és annak.

Előzmény: Bétaverzson (1189)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1192

" a fizika jelenlegi állása szerint valami lehetetlen,"

 

Van még ilyen?

Előzmény: gacsat4 (1190)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1191

A trilobiták csak fogyasztják. Te úgy látszik, azért akarsz odamenni, hogy tanulmányozd őket. Én pusztán azért, hogy ott legyünk.

Előzmény: Diótörő (1187)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1190

 Mert nem ezt akartam betenni, hanem az egész találati oldalt. Már egyszer az egész cikket betettem ide, és akkor meg is beszéltük. Minthogy se a fizikai, se a matematikai részét nem tudom elbírálni, csak a szokásos, antropológiai és logikai érvekkel tudtam élni, mely szerint amit az emberiség el akar érni, azt el is éri, valamint az, hogy a fizika jelenlegi állása szerint valami lehetetlen, az nem a utolsó szó.

Előzmény: mmormota (1188)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1189

" ... Ki kellene hagyni az embert a témából, mert aránytalanul megdrágítja az utazást. Helyette robotok dögivel."

 

Abszolúte egyetértek.  A robotok azonban ne legyenek felismerhetőek/leleplezhetőek!

Legjobb megoldás szerintem, ha az idegen bolygóra leereszkedő robotok (automata adatgyűjtő készülékek) teljesen értéktelen tárgyaknak - pl. alaktalan, koszos kődaraboknak tűnnek.

Ne tartalmazzanak se aranyat, se gyémántot!

Előzmény: Diótörő (1178)
mmormota Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1188

Guglinak magyarni tökélet.

A cikk egyébként nem állítja, hogy információ továbbítható c-nél gyorsabban.

Előzmény: gacsat4 (1181)
Diótörő Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1187

Prokarioták, trilobiták miatt nem érdemes odamenni. Már pedig ezek is termeltek oxigént.

Előzmény: gacsat4 (1185)
Platon Creative Commons License 2016.02.27 0 1 1186

Nem feltétlenül értelmes élet, és az sem bizonyított, hogy csak élet hozhat létre oxigén dús légkört, noha valószínű.

 

Ráadásul nem tudunk színkép elemzést végezni exobolygókon jelenleg.

Előzmény: gacsat4 (1185)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1185

Ahol oxigén van a légkörben, ott élet is van. Azt meg a szinképből látjuk.

Előzmény: Platon (1180)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1184

 Menni, vagy kihalni. Ez ilyen egyszerű.

Előzmény: moonshadow (1179)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1183

Mesterséges inteligencia, vagy utazó agy kell.

Előzmény: Diótörő (1178)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1182
Előzmény: gacsat4 (1174)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1181

 Kivéve -legalábbis- azt a két fizikust, aki a rendszert kitalálta. Vagy ahogy Lukács Béla szokott fogalmazni: " a jelenleg rendelkezésre álló legjobb fizika szerint..."

 Amig azt sem tudjuk, a térnek hány dimenziója van, addig ne tegyünk végleges kijelentéseket.

 

 Itt keresgélhetsz:

 

A gyorsabb a fénysebességnél Telegraph, amely nem volt

1981-ben fizikus Nick Herbert tőkeáttételes furcsa jellemzői a kvantummechanika, hogy tervezzen egy szuperluminális kommunikációs rendszer. A törekvés, hogy kiderüljön, a finom hibája vezetett új, mélyreható megértését a kvantum világ

Megosztani Facebookon Megosztás a Twitteren Share on Reddit Email Nyomtatás Megosztás

Herbert FLASH rendszer a rövidítés állt az "első lézeres megsokszorozott superluminal összeköttetés" -employed olyan forrás által kibocsátott pár fotonok ellentétes irányban. A program középpontjában a fotonok "polarizáció, vagyis az irányok, amelyek mentén a hozzájuk tartozó elektromos mezők ingadoztak. A fotonok lehet síkban polarizált, az elektromos mezők oszcilláló vagy vízszintesen (H) vagy függőlegesen (V). Vagy a fotonok lehet körkörösen polarizált, az elektromos mezők felkutatása ki spirális minták akár egy jobbkezes (R) vagy balkezes (L) orientáció.

A fizikusok régóta ismert, hogy a két íz polarizációs sík vagy kör-arra szorosan összefügg. Síkban polarizált fény lehetne használni, hogy hozzon létre cirkulárisan polarizált fényt, és fordítva. Például egy gerenda H -polarized fény azonos mennyiségben R - és L -polarized fény, egy bizonyos kombinációja, mint a sugár R -polarized fény lehetne bontani egyenlő részre H és V. Hasonlóképpen az egyes fotonok: a ​​foton az állami K például ábrázolható, mint egy különleges kombinációja államok H és V. Ha valaki készített egy foton állapotban R, de úgy döntött, hogy az intézkedés sík helyett körpolarizáció lehetett volna egyenlő a valószínűsége a H vagy V: egy-részecske változata Schrödinger macskája.

Herbert elképzelt set-up, egy fizikus, Alice ( "Érzékelő" az ábrán), dönthetnek úgy, hogy az intézkedés akár sík vagy kör polarizáció a foton élén útját [1]. Ha úgy döntött, hogy az intézkedés síkon polarizáció, ő méri H és V eredmények azonos eséllyel. Ha úgy döntött, hogy az intézkedés körpolarizáció akkor megtalálja az R és L eredmények azonos eséllyel.

Ezen túlmenően, Alice tudja, hogy azért, mert a természet a forrás fotonok, mindegyik foton ő méri van kusza iker felé élettársa, Bob. Kvantum azt jelenti, hogy a két foton úgy viselkednek, mint két oldala egy pénzérme: Ha egy mérjük, hogy az állami R, akkor a másik kell lennie állapotban L; vagy ha az egyik mérjük állapotban H, a másik kell lennie állapotban V. A kicker szerint a Bell-tétel az, hogy Alice-választását, hogy milyen típusú polarizációs mérésére (sík vagy kör) kell azonnal befolyásolja a másik foton, streaming felé Bob [2]. Ha úgy döntött, hogy az intézkedés sík polarizáció és történt, hogy az eredmény H, akkor a kusza foton felé Bob be az állam V azonnal. Ha ő úgy döntött, inkább mérni cirkuláris polarizáció, és megállapította, az eredmény R, majd a kusza foton azonnal lépett volna az állam L.

Aztán jött Herbert speciális csavar. Mielőtt a második foton eljutott Bob detektorok vált, egy lézeres erősítés cső [3]. Lézerek már körülbelül 20 éve, hogy az idő és a vezető tankönyvek rutinszerűen tartják számon, a kimenet egy lézer ugyanaz volt a polarizáció a bemeneti jelet. Ami azt sugallta, hogy a lézer kell engedniük a tört fotonok kiegészítő állam bármilyen Alice talált maga mellett. Bob aztán szét a fény [4], küld fél felé érzékelő méri sík polarizáció [5], és fél felé érzékelő méri körpolarizáció [6].

Ha Alice úgy döntött, hogy az intézkedés cirkuláris polarizáció és történt, hogy megtalálják L, majd a kusza foton felé Bob azonnal bemegy az állami K való belépés előtt a lézer erősítés cső. Ki a lézer szétrobban a patak R fotonok felé Bob. Tudott majd küldje fele a fény felé érzékelő méri sík polarizáció és fél felé érzékelő méri cirkuláris polarizáció. Ebben az esetben, Herbert kötött, Bob találná fele fotonok állami K, sem az állami L, és egy negyed egyes államokban H és V. Egy pillanat, Bob tudná, hogy Alice úgy döntött, hogy az intézkedés cirkuláris polarizáció. Alice választás sík vagy kör alakú polarizációs-működne, mint a pontok és vonalak a Morse-kódot. Tudta jelezni Bob egyszerűen váltakozó megválasztását, hogy milyen típusú polarizációs mérésére. Bob tudta dekódolni az egyes kis Alice kód gyorsabb, mint a fény nem utazott közöttük.

Ahogy GianCarlo Ghirardi, Tullio Weber, Wojciech Zsurek, Bill Wootters és Dennis Dieks minden tisztázott, Herbert eszköz valójában nem teszi lehetővé superluminal jelző. A foton állami R például létezne egy kombinációja egyenlő részre H és V. Minden ilyen mögöttes állapotok lenne bővíteni a lézer. Így a kimeneti lenne egymásra a két állam: az egyik, amelyben az összes fotont voltak az állami H, a másik, amelyben az összes foton volt állami V, minden valószínűséggel 50 százalék. Bob soha nem találják a fele a H és fél V ugyanabban az időben, mint ahogy a fizikusok soha nem találja Schrödinger macskájának, hogy mind a félig halott és fél-életben fel a doboz kinyitásakor. Így Bob kapna csak zaj nem számít, hogy melyik beállítást Alice úgy döntött neki vége. Pillanatról pillanatra, Bob detektorok lenne villogni H R vagy V L vagy H L és így tovább, véletlenszerű kombinációkat. Soha nem fogja megtalálni a H és V R, és így akkor nem lenne módja, hogy meghatározzák, milyen Alice már megpróbálta elmondani neki. Kvantum és a relativitás is egymás mellett elvégre.

Ez a felfedezés vált ismertté, mint a "no-klónozó tétel": egy erős állítás a végső alapjait kvantumelmélet. Önkényes vagy ismeretlen kvantum állapot nem lehet másolni zavarása nélkül az eredeti állapot. Soha senki nem ismerni, hogy az alapvető jellemzője a kvantumelmélet előtt a macska-egér játék volt kibontakozott között Nick Herbert gondolatkísérlet és tehetséges ellenzői. Az a tény, hogy a kvantumelmélet meghatározza a végső határt a képessége bárki, beleértve a potenciális lehallgató-, hogy megragadják az egyes kvantum részecskék és készítsen róluk másolatot hamarosan az alapkőzet a kvantum titkosítást, és ma is a középpontjában a virágzó mező kvantum informatika.

Jogok és engedélyek Hirdetés A szerzőről (S)

David Kaiser

 

Előzmény: pk1 (1177)
Platon Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1180

 Elég messzire látunk ahhoz, hogy ilyen szintű elterjedés nyomát legalábbis már észlelnünk kellett volna.

 

Sajnos nem. Még az Alfa Centauri távolságából is cak akkor észlelnénk egy idegen civilizációt ha direkt megcélozna minket egy üzenettel. 

Előzmény: moonshadow (1179)
moonshadow Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1179

A csillagközi utazás olyan fejlett energiagazdálkodást és olcsó energiát kíván meg (pl. fúziós erőművel nyerhető energia nagyságrend), amelynek birtokában a Naprendszerben található ma még gazdaságtalan kitermelhetőségű nyersanyagok is simán kinyerhetők lennének.

(Megfelelően olcsó energia birtokában akár egy m3 föld is szétválasztható kémiai elemeire.)

Nyersanyagok miatt elutazni tehát valószínűleg nem érné meg. 

Maradna a kolonizáció, illetve a felfedezés indoknak, melyekben viszont a Naprendszer még jó pár ezer évig biztosít kutatási területet. 

Mivel a földi élet változatossága és alkalmazkodóképessége előrevetíti, hogy az élet kialakulása az univerzumban mindenütt megtörténik, ahol a feltételek megfelelő ideig adottak, ezért evolúciós okokból az értelmes élet kifejlődése is csupán idő kérdése lenne ezeken a helyeken.

Ebből következik, hogy fénysebességet megközelítő sebességgel, vagy egyéb sci-fi hajtóművel, pl. térugrással, féregjáratokkal közlekedés valószínűleg nem lehetséges, mert ez ahhoz vezetett volna, hogy egy civillizáció gyorsan, pár millió év alatt belakott volna legalább egy galaxist a látóterünkben. Elég messzire látunk ahhoz, hogy ilyen szintű elterjedés nyomát legalábbis már észlelnünk kellett volna. 

Mivel a szénalapú életünk elkerülhetetlen velejárója az öregedés, és ha figyelembe vesszük, hogy a legközelebbi csillaghoz is még 1000 km/s sebességgel is kb. 1200 év lenne az út, (miközben ugyanekkora sebességgel a Nap-Föld táv csupán 42 óra), a hosszú idő és öregedés miatt az ember nem alkalmas csillagközi utazásra, de valószínűleg ezzel más szén alapú faj is ugyanígy lenne. 

Ez lehet akár az ok is, hogy miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait, mivel a kirajzás tehát sokkal nehezebb lehet az anyarendszerből, mint azt általában gondolnánk.

Csillagközi utazásra olyan organizmus lenne alkalmas, aki képes tízezer évet is egyhuzamban átrepülni az űrben, hogy a cél közelében aktiválva magát felébredjen.

Ehhez nem is kell értelmesnek lennie, elég ha önmagát képes sokszorosítani és továbbküldeni, mint egy vírus, vagy mint egy értelmes gép, egy MI. Valószínű tehát, hogy nem idegen inváziótól kellene tartanunk, hanem idegenek által épített gépek, vagy MI inváziójától, és ugyanúgy mi is akkor válunk alkalmassá a mély űr felfedezésére, ha képesek leszünk fejlett MI-t építeni és elküldeni. :)

Ez magyarázhatja azt is, hogy miért nem kürtölik szét a civilizációk a létüket, mert talán nem akarják felhívni magukra a figyelmet.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!