Ebbe a topikba többségében betegek és hozzátartozóik írnak. Sajnos előfordul, hogy a betegeket gátlástalanul kihasználni akaró fórumtagok (csalók) privát levélben különböző hatástalan csodaszereket ajánlanak a topikban megjelenő új betegeknek.
Nem, mert vackok kerekeim, örülök, ha eltotyogok a kerben. Igy maradt a hagyományos erős, - macskapöcse, cseresznye és még néhány pici de bőtermő, azonban nem tudom a vevét. Cserepesként vettem a ķínaiaktól, van piros, sárga és lila.
Öröm olvasni a soraidat. Szép termés kedves állatok. A rákot meg hagyd a fenébe!
Tudod én csak külső kukkoló vagyok. Én is néztem, hogy nagy a csönd, de ilyenkor abban reménykedem, hogy mindenki jól van. Írd meg nyugodtam a bajt is, ez egy olyan topik ahol meghallgatnunk mindent és ha tudunk vigasztalunk is.
Jó, hogy hírt adsz Magadról. Szép termés is lett, remélem, hogy nem lesz károd az időjárás miatt. Továbbra is sok erőt, kitartást és finomságok készítését kívánom. 😀
Remélem, a lehetőségeinknek megfelelően jól Vagytok!
Magam módján még elnavigálok, rákom egyenlőre nem jelentkezik, azonban résen vagyok. Úgy ahogy élek, taposom a 76.-at. bár jelentősen lelassulva csinálom a napi penzumot. kert, állataim nem veszik észre, hogy megvénültem.
Lett egy társam, berongyolt egy aranyos kis macsek az utcáról. megitattam, megetettem. de nem akart sehogy sem elmenni. Kérdezgettem a szomszédságot, hogy nem hiányzik valakinek, de nem volt gazdája. Gondom, ezek szerint valaki kidobhatta autóból, - vannak ilyen aljasok.
Újra van pár japán tyúkom, sőt, van már 16 db csibe szaporulat. Nyulaim is többen lettek, 28 db.
A szamócát leszüreteltem, isteni volt natúron, tejszinnel, tejturmixxal, de pezsgővel sem volt akármi.
Leért többnyire a faeprem, 32 kg-ot tettem el, befőttként, lekvárként és szörpként.
Beidult az uborkám, futnak a babok, van már pirinyó erősparikáim is.
Vége van az első vetési Május királya salátámnak, de növekedik a következő. Van néhány (50-60 db) kék karalébé is, de növöget a fejeskáposzta is. A csicsóka gyönyörű, klasszul takarja az "állatudvart" és árnyékolja a tojó"gépeket", mert hogy szépen tojnak, nem kell vennem, kezdhetem a száraztészta gyártást.
Azért nem volt minden öröm, de az nem írom, hisz bajból mindenkinek van bőven, hisz "megyünk előre!", csak nem veszem észre a rohadt életbe!
Minden jót Nektek, és ne kíméljetek írásaitokkal! :-)
Én ha szeszes italt ittam úgy éreztem mintha valami felrobbanna a gyomromban. Ebből kifolyólag kb. 15 éve egy kortyot nem ittam. Tehát ha tudom hogy valami rossz a szervezetemnek akkor azzal nem terhelem! Ne bagózz, és nincs probléma.
41 éves átlagos testalkatú nő vagyok. A problémám a következő: szinte állandósult, éles, jól behatárolható, mellkasi fájdalom bal oldalt kb.: 5-10 cm-re lefelé a kulcscsontomtól. Légzésre, mozgásra, terhelésre…stb.-re nem változik a fájdalom. Szinte egész nap érzem, néha gyengébb néha erősebb. Fájdalomcsillapítóra nem szűnik.
Dohányzási előzményeim: nagyjából 15 évig dohányoztam, átlagban napi 13 szálat. Kb. 4 éve hagytam abba a folyamatos dohányzást és utána már csak négy-öthavonta szívtam el 3-4 szálat kb: 2 nap alatt, aztán megint pár hónap szünet… Igazság szerint, nem is tudtam többet dohányozni (persze nem is akartam), mert azt vettem észre, hogy a dohányzás provokálja a fájdalmat. Egy-két száltól is fáj, és utána kell pár hét mire teljesen megszűnt ez a fájdalom. Tehát a fájdalom egyértelműen a dohányzáshoz köthető. Nem köhögök, nem fulladok, nincs láz.
Most talán egy év kihagyás után megint elszívtam egy hete 2-3 szálat és ugyanaz az éles fájdalom jött elő.
Amikor legutóbb előjött a fájdalom készült más okból (covid) alacsony dózisú mellkas CT, mellkas röntgen illetve légzésfunkció és kardiológiai kivizsgálás is és negatívak voltak akkor a leletek.
Bauh@usban pár napja vettem Habanero Chocolate, Habanero Red és Ghost Chili palántákat, egész szépek, meglátom, mi lesz belőle.
A Ghost Chiliért nem vagyok oda, mert az igaz, hogy nagyon erős, de jellegtelen ízű. Viszont a Habanero nagyon finom, bár "csak" 2-300.000 körül van a csípőssége. De majd keverem, akkor erősebb lesz, és az íz is megmarad.
Akkor most látsz még egyet. Nem vagyok érintett, de nagyon hosszú ideje olvasom a fórumot. Anno még Dűzni miatt kezdtem bele, aztán itt ragadtam. Alíz, Eti fia, Monyó, Fenyvesik és még sokan mások története megrendített. Fenyvesik jó barátom volt. Monyó tesója is a szívemhez nőtt. Ezt mind a fórumnak köszönhetem. Nagyon összetartó, jó csapat volt itt.
Nekem soha nem jut eszembe megnézni a mínuszokat vagy pluszokat. Megnyugtatásul, valami blokkolja nálam, ha akarnék se tudnék adni se mínuszt se pluszt.
Sajnos nem csak ez, a topic, hanem általában az index forumon sok másik is teljesen ellaposodott. Senkinek sincs kedve írni? Nekem nagyon hiányzik a forum beszélgetés, de ha nincs partner, nincs mit tenni.:-(
Amikor még, -2016-ban kapcsolódtam, mert kapaszkodót kerestem, tanácsot és megértést. Akkor számíthattam emberi gesztusokra, lévén érintett voltam, viszonylag ritka de 20 %-os túlélési eséllyel -fogínyrák lett a "specialitáso ", Eddig túl éltem az 5 éves rettegést.
Mondhatom, lettek jó ismerősök, sőt barátságok, amit a halál szakított meg.
Mindenről beszélgettünk, mert az élet akkor teljes, ha tudunk kulturáltan vitatkozni, eszmét, tapasztalatot cserélni. Műveltük kertjeinket, főzzünk, vicceskedtünk stb. és nem mellesleg folyamatosan tudtunk egymásról, közre adtuk leleteinket, talán okulàsképpen. Volt köztünk orvos is, aki segített megérteni az okot.
Az "öregek" elmentek, nincs emberség, ömlik a mínusz jel, ok és ok nélkül.
Igen, ez a topik már kevéssé segítő.
- pedig ez a topik lehetne ismét "szalmaszál" és remény.
Én lassan 5 éve Édesanyám miatt "járok" ide. Nagyon sok tanácsot, és vígasztalást kaptam. Mi sajnos a vége fele járunk... örülnék, ha ismét aktív lenne a topic.
Nem az egyetlen, sokan vagyunk. Én már majdnem 7 éve a férjem halála után is rendszeresen járok ide. Igaz már nagyon ritkán írok de továbbra is érdekel a betegek vagy éppen gyógyultak sorsa. Nem is értem minek kell itt bárkivel vitáznod.
Akkor láthatsz még egy hasonlót. Én is több mint 5 éve kérdeztem itt párat anyukám miatt. De mivel érdekel a topiklakók sorsa még mindig olvasgatok és nagy néha hozzá is szólok.
Bizony és milyen régóta, bár nem állandóan, csak ha látok régi ismerős nevet.
Régen volt itt pl. orvos és egyéb egészségügyi dolgozó, akik nyilván nem voltak személyesen érintettek, de tudtak okos tanácsokat adni. Amúgy meg ez nem egy zárt topic, tehát bárki írhat, ha akar.
