Nálam Saci köhög már több hete . De csak naponta 1-2 alkalommal . Mesosylvert kap , és mostanában már csak max egyszer köhög . Figyelem őt .... eszik/iszik/alomra jár , orrocskája normálisan hideg és nedves ahogy kell .
Ha nem muszáj , nem viszem dokihoz , de ha kell , akkor perszehogy' .
Nyugodtan bent tarthatod, én legalább egy hétig nem engedném ki. Ne sétáltasd, előbb szokja meg bent.
Mikor Brumikánk nem evett, 10 napig a melléképületbe volt bezárva. Ment volna ki ő is, de gyógyszert kellett neki beadni, nem lehetett kockáztatni, hogy nem jön haza időre. Semmi baja nem lett, lelki sérülést se szenvedett, viszont megszelídült, ölbe is lehet venni, szereti azt is, ha hurcolászom.
A meglévővel viszont ne engedd össze, míg nincs leszűrve aidsre és leukózisra, nehogy megfertőzze.
Én holnapig még bent tartanám, ha kapar, attól nem lesz akkora baja mintha elszökne. Reggel megetetném kint, simogatnám, szerintem ottmarad. Ha mégis kerülne egyet, emlékezni fog hol a tányér és visszamegy ha megéhezik. Állandóan úgysem lesz otthon.
Tanácsot kérnék ismét. Befogadtam tegnap egy kinti-benti macskát a meglévő mellé, és amíg nem szokja meg itt, egyelőre zárom egész nap, de borzasztóan kaparja az ajtót, minden áron menne ki. Az éjszaka és a reggel rendben volt, nyugodt volt a cica, de mióta voltunk kint, nem tudom mit csináljak vele. Már háromszor voltunk együtt sétálni, de azóta meg mindig ki akarna jönni. Szívem szerint kiengedném, csak félek hogy elszökik. Négy hónapos kb.
Fura, de nálunk is tesók vannak, egy nőstény, egy kandúr.
Ivartalanítottak.
Viszont ugyan az, mint nálad, a kandúrt kenyérre lehet kenni, ő haverkodik, nyomul, nyugodt, a nőstény meg olyan durci, ha olyanja van dörgölődik ritkán, de inkább magának való, jön szembe a járdán, nyújtom a kezem, hogy simi, erre kikerül :) Nyavajás :D
Bent kandúr keresi az ember társaságát, a másiknak van egy széke, oda bekucorodik és a ház is összedőlhet, ő marad ott, 3évesek, szerintem így maradtak.
Nem akarnál egy másikat ? Egy idősebbet menhelyről ...
Kizártnak tartom , hogy a macsek nem szereti az embert , a gazdiját . Nekem bizonyított :
- meséltem már , hogy nekem kettő van ... ikrek , akik az ölemben nőttek fel , mert az anyájuk akkor hozta hozzám őket , mikor még járni alig tudtak , szoptak . Perszehogy' anyástól nálam maradtak (pedig volt már kettőm) . A Mici fiú egy szeretetgombóc volt mindig is , de a lánytestvére Saci , egy magának való egyéniséggé lett felnőtt korára . Ő csak megengedte , hogy néha megsimizzem/megöleljem , de mindjárt szabaulni is akart .
Lefekvéskor hamarabb az ágyban volt mint én , de kb. három perc simi , kis doromb , és már ment is .
Aztán 2 éve , mikor a szájműtétem volt , a menyem járt kb. egy hétig etetni , míg a kórházban voltam . Azóta Saci folyamatosan változik . Már ő is az előszobában vár , a konyhában az ablak alatti pultra felugorva , farok meregetve tekereg , hogy tessék simizni/megölelgetni . Ritkán , de már megengedi , hogy felvegyem , és elücsörög kicsit a térdemen dorombolva .
A menyem hetente többször is beugrik hozzám , de sose jönnek elő , míg itt van . Kevés volt nekik az egy hét a megszokásra/megszeretésre .
Ezek a jelek azt mutatják számomra , hogy rájött .... én vagyok az ő "embere" .
Köszönöm érdeklődésedet. Látod annak ellenre hogy nincs cica, mégis benézek ide néha.
Azt mondanám beletörődtem. Még néha hallani vélem a kinti nyávogását, tudom lehetetlen, mégis kimegyek. Ha a konyhában szeletelek bármit a deszkán akkor is eszembe jut mert olyankor addig nyávogott míg nem mutattam neki hogy nem hús. Mikor hazajövök, nem vár a kapuban, mindig eszembe jut, és a lábtörlőn se látom. Millió emlék fűződik hozzá ami nem hagy nyugodni. Tőle kaptam a szeretetet. Azt mondják a macska nem az embert szereti hanem saját magát, de nem érdekelt sose, én úgy éreztem hogy szeret. Most aztán jó nagy lett az űr.
Amikor az enyémek kaptak új kaparós bútort , külön-külön odavittem őket és megmutattam , mire való ... kapirgáltam a mellső lábukkal . Mici azonnal elfogadta , Saci meg soha . A felújításkor itt hagytak egy szoba ajtót az okos mesterek , hogy majd holnap .... No az máig megvan a közlekedőben , mert természetesen másnap nem jöttek érte , Saci meg elbitorolta . Azóta is azon manikűrözik . Egyre rondább , de nemtom' mivel szoktathatnám át a makacs jószágot ... pedig éppen aktuális az új kaparó .
Tegnap átvittük Röfinek a Lemonkától örökölt bútort. Nem túl magas, kényelmesen befért az ólba, de van rajta több kaparóoszlop, két plató és egy odú, szóval egy macskának éppen jó.
Régóta terveztük, hogy megkapja, de most lett sürgető, mert Röfi elkezdte megenni a kempingfotelt, ami nem túl egészséges. Ügyesen kihányta a műanyag szálakat, de nem biztos, hogy mindig sikerülne. A fotelt kivittem, de így túl üres lett a szoba.
Mikor bevittük a bútort, Röfi velőtrázó ordítozásba kezdett (Röfi borzasztó erős és iszonyú hangosan tud ordítani, az összes macskánk közül ő a leghangosabb) és elbújt az ágyon lévő kartondobozba. Ez délben volt, még az este 1/2 tízes etetésnél is ott kuporgott bent rettegve. Kicibáltam, így hajlandó volt enni, de csak a bútortól tisztes távolságban. Mikor magára hagytam, tágra nyílt szemmel ingatta a fejét és bűvölte a bútort.
Ma reggel már ki volt rángatva a párna az odúból és Röfi a régi, úgyhogy szerencsére kiheverte a sokkot. Remélem, be fogja lakni a bútort.
Az itthoni cicánk nem eszik sokat, pedig hatalmas... a fele akkora -a telken-na az aztán. Egy 42 dkg-os konzerv, simán lemegy, mellé kis száraz. Az auchanos konzerv-pedig nem is saját márkás volt, valami osztrák-nem nyert. A Penny-s zselés, meg a zacsis, az föleg. Szárazból mindig van neki kinn-vagyis az benn, a garázsban. De nemám az Aldis. Csak ha keverek bele 30% whiskast, a legdrágábbat, ami olyan, mint a jutifali. Akkor betermeli. És kikövetel mindent. Volt már, nem mentem ki valamiért. A legfelsö polcról leverte a vödröt, amiben keverem neki a cuccot. Az egész garázs merö cicakaja volt.
Enyémek nem lopkodnak , sőt a konyhapulton sem kaptam még egyiket sem , komódon is csak egyszer láttam Micit (ő a kíváncsibb) . De tudja a kis mocsok , hogy nem jó helyen járt , mert hátra nézett , hogy látom-e , és mi lesz . Mikor rászoltam , hogy "hol vagy Mici ?! .... úgy pattant le , mint akit tűz ért .:-) Pedig fel sem emeltem a hangom . Okosak ám . Néha nem győzök ezen csodálkozni .
