Hátsó kifolyású wc-nél az egészet aláburkolod. Alsó kifolyásúnál meg dekopír fűrésszel kivágod a bekötésnek. Keresztbe leszabó fűrésszel tudod vágni. Dekopír fűrésszel való vágással hossz irányban egy gond van, hogy nem por marad az SPC-ből, hanem hullámos szál, és nem látod az első vezetőt a fűrészen. Nem is tudod lefújni, mint a fűrészport. Kézi körfűrésszel hosszú oldal vágásnál meg az a gond, hogy az oldalsó vezető ilyen vékony anyagot nem ér be. Azt tudod csinálni, hogy a vezetőt satuban összenyomod, hogy az 5 millimeter vastagságba beérjen. Vagy pedig kiméred, hogy mennyire van a fűrészlap a szélétől, és úgy teszel a nem vágott oldalhoz vezető lécet leszorítva.
A leírásod alapján már tiszta szégyen lenne ha nem menne, nagyon részletes és precíz, hálás vagyok érte, köszönöm :)
Még egy butyuta kérdés. A wc kagylót gondolom ebben az esetben az aljzatbetonhoz rögzítjük majd körbe burkoljuk a lapokkal. Hogy lehet ezeket az akár 5 mm vastag lapokat szépen ívre vágni?
igazából a járófelület itt most csak a karbantartási munkák lennének. a szomszédnak (ikerház) osb-vel van kirakva középen és tárolásra használja. ebből az aspektusból gondoltam, hogy okés lehet.
nem tudom mekkorák a gerendák, de ha nem arra volt tervezve, hogy terhelve legyen, akkor ez nagyon nem jó ötlet szvsz... Ha a koszorúra tudsz ültetni gerendákat, akkor inkább arra ültesd, közé gyapot, gerendákra OSB - jobb szigetelés, eloszló terhelés, használhatóbb járófelület...
Egy olyan kérdésem lenne, hogy szeretném úgy megoldani a plafont/padlást, hogy járható legyen.
A következőképp gondoltam: a gerendákra 18mm-es osb lapot raknék, rá pedig vagy lépésálló szigetelést, vagy valamilyen gyapototm de akkor kialakítanék egy járatot a kéményhez stb.
Spórolás miatt meg ráérnénk alulról álmennyezetet építeni.
Csatolom az elképzelt rétegrendet.
Szerintetek ez így jó?
Jelenleg gipszkarton plafon van + fólia + szigetelés, de így nem járható a padlás, kivéve ha gerendákon egyensúlyozok. Amúgy is elég viseletes már a plafon.
A kilincs: mindenkinek írom, mert nagy szívás szokott lenni velük.
Létezik 55-88-90-92 dormassal gyártott bevésőzár. A dormass a kilincs és a betét tengelyének a távolsága mm-ben (ez a neve az asztalos szakmában).
Ezért a schildes kilincseket négy méretbe kellett gyártani.
A kilincsgyárók ezt kiváltották a rozettás kilincsekel, a képen látható az az.
Ez minden zárra talál.
Csakhogy az rozettás kilincset jó masszívra megtervezni és legyártani nagyon drága. A papírból készitett ajtókra, be kell szerelni egy erősítést a rozettás kilincseknek, hogy ne szakadjanak ki.
De piac nem szereti a drágát, akkor terveztek olcsót, ami gyenge- meg persze a drága ajtót sem, így az az erősítés is gyenge.
Köszönöm. A w3 mint vízáteresztő képesség az a skálán hol helyezkedik el, mettől meddig tart a "skála"? Tehát pl a normál szilikon vakolatok milyen kategóriában vannak ilyen szempontból?
A hengeres takaró részeket - zárbetétnél és a kilincsnél is - le lehet pattintani, ha finoman alányúlsz vékony csavarhúzóval - de a kilincs alján ott a hernyócsavar is
Így félig-meddig látatlanban: ha nekem kellene kínlódnom vele, először kivenném a zárbetétet. Van egy rögzítőcsavar az ajtó éle felől, ami oda esik, ahova a zárbetét keskeny alsó része. Ha a csavart kivetted, akkor a kulccsal forgasd a zárbetétet, amíg úgy nem áll, hogy ki tudod húzni.
Ha így sem lehet kivenni a zárcímert, akkor asszem lekapnám a kilincset, majd az egész zárat kivenném. Alul és felül, az ajtó éle felől van egy-egy csavar, az tartja a helyén. Ha kihúztad a zárat, akkor onnan már látnod kell, hogy miként rögzül a zárcímer, valószínűleg valami banálisan egyszerű módon. Ha kiügyeskedted, akkor már adnia kell magát. Én mondjuk megnézném, hogy a jómunkásember nem fordítva rakta-e be véletlenül a zárcímert.
A tapétához nekem spakni, pumpás spricni, meg jó sok türelem kellett. Vegyszert nem érdemes használni, tiszta vízzel is szépen fel lehet áztatni, és az meg nem árt.
A szivacs nem jó a nedvesítéshez, mert attól csak lefolyik a víz. A spricnivel finoman permetezve először egyszer-kétszer átnyomok egy nagyobbacska felületet hogy puhuljon, aztán utána mindig csak kb. fél, vagy egy négyzetméternyit spriccelek be, amin éppen dolgozok. Nagyobbat nem érdemes, mert mire a végére ér az ember, visszaszárad. Ha szerencséd van, és nem túl laza csuklóval mérték a mesterek a ragasztót, akkor ezzel a módszerrel egészen nagy darabokat tudsz kézzel is lehúzni, ha valahol alányúlsz a spaknival.
Téglafalról régi "rücskös" tapéta lekaparására, illetve padlószőnyeg felszedésére, ragasztó esetleges eltávolítására milyen eszököket/módszert ajánlanátok?
Én nem akarlak lebeszélni róla, alapvetően alkalmas erre az anyag. 4 nm-re meg nem katasztrófa költség sem, aztán ha nem jó, visszaszeded mint tanulópénz. Ha belevágsz, akkor a következőkre figyelj.
Nagyon sok ék, gumikalapács, beütő, és behúzó is fog kelleni. Szokott lenni készletben ahol árulnak ilyet. Precíz aljzatkiegyenlítés kell. 4 nm-en nem olyan nehéz, de tényleg legyen meg a max 2mm 1 méteren. 5+1 mm-es lapot javaslok, aminek az alján van alátét is.
Ellenőrizd a helyiségben a derékszögeket. Ha az induló fal valamelyik sarka nem derékszög, vagy nagy hiba van az induló falban, akkor ne feltétlenül a fallal párhuzamosan kezdj a lap hosszú oldalaival, hanem azt próbáld belőni, hogy a szomszédos két falnál hogy lesz azzal a két fallal nagyjából párhuzamos a rövid oldali lefutás. Akár 1 centit is betakar a szegély, de annál többet nem. Ha egy centinél több hiba van a falban, akkor hosszában ferdén vágott lappal muszáj indulni, vagy megnézni, jobb lenne-e a szemközti falnál a helyzet, és onnan. A helyzethez képest optimális vonalakat fel is rajzolhatod a padlóra. Meg lehet enélkül is csinálni, de ha az ember berakja az első sort a fallal párhuzamosan, akkor adott esetben kiderülhet, hogy végig ferdézned kell.
Ezzel megvan, hogy az első sorral hogy tudsz elindulni. Az első sort hosszú oldalon is ékeld 30 centinként. Fogod majd érezni, hogy ez az anyag kicsit olyan, mint egy ugródeszka. Hármas eltolásban lehet a legszebben és a legkönnyebben lerakni. Első sornál teljes lappal indulsz, második sornál 2/3 lappal, aztán harmadik sorban 1/3 lappal. Így masszívabb első három sorod lesz, mint ha fél eltolással vagy a második sorban 1/3 eltolással mennél. Ha nem akarsz hármas eltolást, mert nem tetszik, vagy nagy a veszteség, akkor egész és 2/3 eltolást használj, ne felest. Használd a beütőt és a végénél a behúzót is, és a végén puff a gumi kalapáccsal. Ha az első három sorod kész, és ki van ékelve, akkor nézd át az illesztéseket. Ha ez első három sorod jó, és az aljzat jó, akkor már csak folytatni és figyelni kell tovább.
Minden sor lerakott új sor után végig járod az előző sor lapjain a rövid illesztéseket. Ha van olyan, ahol mozdul vagy hangod ad ki a lap, akkor az biztos, hogy nem jó, és vissza kell szedni az előző sort is. Általában ott maradt aljzat hibánál szokott ez lenni, ha úgy esik az illesztés. Ha pattan, általában púpod van, tudsz belőle csiszolni. Ha mozdul, de nem pattan, akkor gödröd, vannak ilyen vékony xps-ek, azzal, vagy ha nem sürgős, akkor kiszintezni.
Találtam néhány képet a telefonomon, példákkal könnyebben érthető talán.
Első kép. Nagyon rossz illesztés. Egyrészt a rövid oldali illesztés nem elég szoros, másrészt a korábbi sorokból hozott problémát itt már nem lehet a hosszú oldalon sem kihozni, látszik is, hogy megül benne a kosz. Ezt ha nekem pénzért csinálták volna, nem vettem volna át.
Második kép. Rövid oldalon szintén nem elég szoros az illesztés, a feketének nem szabadna látszania. Hosszú oldalon ugyan nem tökéletes, de ennyit, 2-3 tized millimétert még elbír, többet nem, mert az lesz belőle, mint az első képen. Ha máshol jó, és az egész le van rakva, ezért egy konyhában nem bontatnám vissza, de egy fürdőben igen.
Harmadik kép. Rövid oldalon már majdnem jó, kicsit csal a kép, de ez is hoz magával korábbi sorból problémát. Azért nem tudta a rövid oldalon a felső részen is teljesen pontosan beilleszteni, mert akkor az előző sor hosszú oldalával nem jött volna ki a párhuzamos. Annyiból jó, hogy a rövid oldal aljánál a hosszú oldalra még éppen ki tudta hozni az egyenest megint. Itt a következő sor már várhatóan jó lesz. Nem tökéletes, de erre már azt mondom, hogy elfogadható.
A képeken 15x80-as, 4 mm-es, keskeny V fugás, nem vízzáró SPC lapok láthatóak. Egy ilyennél rengeteg illesztés van a keskeny fuga és a lap méret miatt. Az előnye, hogy kevesebb a veszteség, a hátránya, hogy mondjuk egy 19x120-as 6 mm-es szélesebb fugás lappal ennél sokkal könnyebb dolgozni ilyen szempontból.
Esetleg ha úgy adódik, próbáld ki egy kisebb, vagy kevésbé kritikus helyiségben először, spájz, wc vagy egy kisebb szoba, előszoba. Nekem nem ez a foglalkozásom, de lamináltból raktam le vagy 300 nm-t, SPC-ből meg olyan 150-et, közte egy belső lépcsőt ragasztva. Itt az irodában meg egy 40 nm-es konyhában van, ezt elvileg szakember csinálta, de látok benne hibát. Konyhába, előszobába bármikor tenném újra, lépcsőt inkább nem csinálnám újra belőle, fürdőbe pedig szerintem jobb, ha van fix fugaanyag is, mintha csak mechanikai alapú a kapcsolat a lapok között.
Ha egyenletes az aljzat és van tapasztalatod ilyen jellegű burkolásban, akkor nem megy közé a víz. Ezek általában V fugásak, az alsó hordozó és a felső dekor illesztés is gumiból van, és ha jól rakod le, akkor vízzáró. Úgy látod meg, hogy jó-e, hogy ha az alsó gumiból akármilyen kevés kilátszik az illesztésnél, akkor ott nem jó, csak a felsőnek szabad látszania. Van hozzá anyag azonos szegő is, ha nem csempéhez lesz illesztve. Fürdőben a szegőnél ki kell nyomni az alsó illesztést legalább átlátszó szaniter szilikonnal.
Az én tapasztalatom alapján az SPC pontosabb aljzatkiegyenlítést és munkát igényel, mint a laminált padló. Részben a rugószerű anyaga miatt, részben pedig a kisebb vastagság miatt. Ha a rövid oldali illesztés nem tökéletes, általában abból van a probléma. Ha a rövid oldalak nincsenek eléggé közel, akkor ott nem lesz vízzáró. Ha meg a rövid oldalak szélességben nem stimmelnek, akkor a következő eltolásban rakott sornál a hosszú oldali illesztés az előző sor két csatlakozó lapjából valamelyikhez (jellemzően a hosszabbiknál) nem lesz jó. Erre fokozottan kell figyelni kell, fél milliméter se maradjon a rövid oldalnál benne, mert a következő sor hosszú oldala nem lesz jó, és szedheted vissza. Erre sokkal érzékenyebb, mint a laminált.
Szóval meg lehet csinálni, de több tapasztalatot és precizitást igényel, mint a laminált. Minél vékonyabb a lap, ez annál inkább igaz.
