Ha a lányom vagy a menyem abortuszra akar menni, akkor biztos lebeszélem, ha tudom. Felajánlom anyagi és erkölcsi segítségemet, végső esetben biztos ajánlanám neki egy műtét megtekintését is és aztán egy alapos belső önvizsgálatot. Szembesüljön vele, mit szándékozik elkövetni, képes lesz-e ekkora teherrel tovább élni, tud-e majd tükörbe nézni.
Az abortuszra jelentkezők próbálják bagatellizálni a dolog jelentőségét. Mondogatják sűrűn magukba: ez nem nagy dolog, egy óra az egész, ez még nem gyerek, lehet, hogy magától is elment volna, mindenki így csinálja stb.. De mikor látnak egy olyan abortuszt, ahol már nem lehet vákuumozni, a gyereket darabokba vagdalva szedi ki a méhész, előkerül egy láb, egy félbevágott törzs, egy fej, akkor rájönnek, igenis hazudtak maguknak ez már ember volt. Biztos sokan meggondolnák a beavatkozást.
Ha majd egyszer úgy adódik (ne adj' Isten), gyermekedet is így okítod. Nézz végig egy abortuszt fiam! Majd aztán szólj!
Mi a garancia számodra, hogy életedben soha senki környezetedben nem kerül "kellemetlen" helyztetbe?
Ne már! Kezdün elsüvökteni egymás feje felett.:(
Rahell: lelki alteregód jelentkezik!:))
Az elvek, azok elvek!
KisPocak: nem is azzal volt itt a baj!:))
Monthy! Látod, én is írtam hasonló jóóó kis dolgokat, ezekre nem reagál senki.
T. table society, a topicindítót úgy értelmeztem, hogy itt most nem gyilkososdit játszunk. Ezt nem jött be...
Bubu!
"az abortusztémát csak annak engedném tárgyalni, aki már "átesett". "
"en ezt kiterjesztenem a halalbuntetesrol szolo vitara is"
Valóban rövid(?) hozzászólásomhoz ennyit lehet hozzátenni! De végül is, az igazság odaát van!:)
A téma tárgyalására vonatkozóan az "átesett" jelző nyilván nem elsősorban a törvényhozásra értendő (bár nyilván köztük is vannak terhességmegszakítást megélt honanyák). Mennyivel gondolkodhat másként egy ember, ha már járt kórházban ilyen ügyben? Akkor is elvek a régi elvek? Ahogy KisPocak írja: "a legjobb családban is előfordul".
kisvacak
!!!Szigorúan SzVSz!!!
Mindenkinek önmagának kell eldöntenie mire képes élete során!
A kényszergyerek teher egy életen át, jó esetben! Rosszabb esetben ellökik maguktól az szülők, és pokol lesz az élete!
Azok véleménye a mértékadó, akik így, vagy úgy közvetlenül érintettek!
Az a dühítő, ha impotens vének döntenek arról legyen, ne legyen, vagy pedig földöntúli hatalom nevében beszélnek, akiknek törvényeik szerint NEMLEHET!
Nekik sem erkölcsi, sem emberi joguk nincs a döntésre, csak helyzeti előnyükkel, mondvacsinált hatalmukkal visszaélve hoznak másokat képtelen helyzetbe!
Azok véleményét fogadom el, és olvastam érdeklődéssel, akik átélték a krízíst, bárhogy döntöttek is. Mások csak beleugatnak olyanba, amibe semmi joguk nincsen!
Ja és még valami. Minthogy az abortusz elhatározása (igény bejelentése) és maga a műtét között legalább három napnak (ha jól emlékszem) el kell telnie (hogy még legyen idő meggondolni) úgy én még kötelezővé tennék megnézni egy abortusz műtétet is annak minden kellékével és eredményével együtt. Lehet, hogy a közönség más szemmel nézné, mint egy trillert pedig mindkettőben emberélet forog kockán.
Mindenki úgy gondolja, hogy az abortusz kizárólag NŐI ügy. Ez részben igaz, részben nem. Nekem, mint apának mi a feladatom és mi a kötelességem a gyermekemmel szemben. Részt veszek a gyártási folyamat nagyon kellemes első szakaszában, fokozottan figyelek a feleségemre a terhessége alatt, majd a születés után részt veszek a gyereknevelésben és biztosítom az anyagi feltételeket a nyugodt családi élethez. A szülést vállalni, vagy nem vállalni én genetikai okokból nem tudom, itt a feleségem viszi a vásárra a bőrét. Nekem csak javaslatom lehet, hogy szeretném megtartani, és képes vagyok neki biztosítani a megfelelő körülményeket, de dönteni a feleségemnek kell. Nem küldhetem erőszakkal abortuszra, vagy szülni. A fentiekből kifolyólag utaltam mindenhol, hogy a feleségemé a döntés joga. Viszont amikor rád mosolyog az a gyermek, akinek az életéért nem küzdöttél akár még a házastársaddal szemben is, akkor jössz rá, nem tudsz tisztességgel a szemébe nézni. Ezért írtam, "Az ember ilyenkor elgondolkodik, ezt a kedves egészséges gyereket akartam eldobni magamtól, hát ember az ilyen?", és ez elsősorban rám min apára vonatkozik. Nem akartam azt sugallni, hogy aki abortuszra megy, az nem ember, viszont egy biztos bár több gyermeket nem tervezünk, de ha mégis lenne, harcolni fogok az életéért.
Szulamit kedves, értem ám a célozást!;o) Már amikor leírtam tudtam, hogy többen rámrontanak...:o)))
Szóval kínai cipő: tudod ez számomra egy szimbólum. Azt szimbolizálja, hogy szeretném, ha a gyerekemnek nem lenne gond megvenni a napi joghurtját, nem lenne gond egészséges bőrszandit venni, hogy a műanyagba ne rohadjon bele a lába, ne legyen gond hétvégenként a családdal elmenni kirándulni, ne legyen gond iskoláztatni, stb., stb.,. Azt hiszem, hogy a mai világban ezek már nem olyan nagy igények. Bármennyire is utalsz a régmúlt korok embereire, vagy a romákra, én akkor is azt mondom, hogy ha a fene fenét eszik is, így akkor sem! Egy gyereknek ahhoz, hogy egészséges konstruktív felnőtt legyen, értékes része a társadalomnak nem elég, hogy van, és nem elég, hogy szülei vannak. Társadalomban nő fel, aminek súlyos elvárásai vannak, aminek ha tetszik, ha nem meg kell felelni. És bárhogy is rázzuk a fejünket, hogy á dehogy, ehhez igenis hogy anyagi alap kell.
dear dorogoj,
vigyazz az ilyen beirasokkal, kockaztatod, hogy felhaborodott leanyanyak csapatai fognak kergetni, honuk alatt kover, vihanc, bar enyhen kakukkfuszagu csecsemokkel.
esetleg kerdezz ra Mr Spocknal, de en inkabb arra tippelnek, hogy a virus volt a bunos, ami a "megfazast" okozta. bar az elso harmad alatti spontan abortuszok nagyreszenel nem lehet okot megallapitani.
Nem tudtam eldönteni,
Így most elkezdtem költeni,
hogy a gyerek sok vagy kevés,
hogy valóban fontos-e az evés,
Hogy tényleg MINDENT meg kell nekik adni,
Hogy a teljesítésbe bele kell rohadni,
Kérlek nézd meg a romát,
Hogy neveli sok rokonát,
Hogy éli túl, amit TE nem élnél,
Hogy már régen az aszfalton kérnél,
egy szelet kenyeret,vagy egy szál bagót
Próbálom nevelni az összes Aggódót,
NEM-NEM-NEM ! Túl van a dolog lihevgve!
És ha tisztelt Olvasó! Önnek nincsen kedve
a kínai piacon cipőt venni, vagy aggódik továbbra, hogy nincs mit enni,
Ön TÉVED! Gyalázat, hogy nem látja,
hogy igen is van önnek barátja, aki segít,
S irántja a nyomorból,
Most kicsit tekintsen el ettől a kortól,
nézzen szét, NYILJON MÁR KI SZEME!
Igen is! Élhetne a gyermeke!!!
Elismerem, hogy nyomorban és bajban,
DE ön is nézze! A füle mögött vaj van!
Éltek itt évszázadokon át emberek,
És az igényük nyomott volt, s szendereg,
Nem hagyták Őket se nagyzolásban élni,
S több mint ezer éven át lehetett kefélni,
Igen ez durva kirohanás,
DE kell az ÉLET! Nem jut eszembe más,
Én NŐ vagyok és rettegek közben attól,
hogy az unokám esetleg egy igénytől ELPATKOL!
és masíroz át a másvilágra!
Most kiöntöttem szívem, Érzi Ön?
(hátha)
Van két leányom, mind a kettő felnőtt,
Régen nem tartom már feléjük az ernyőt,
És remélni tudom, hogy úgy döntenek,
Hogy éljenek életek továbbra köztetek,
SOHA NEM HAJTOTTAM EL MAGZATOT!
és remélem soha nem is fogok,
De csak titkon merem remélni,
Hogy lányaim ugyanezt fogják megélni,
Hagyjatok nekik ehhez jogot,
Engedjétek, hogy legyenek boldogok...
Adjátok nekik a döntés jogát,
hogy minden magzat élhessen tovább!
Te dönthetsz arról hogy Te csináltatsz vagy nem csináltatsz abortuszt. Más meg dönt a saját abortuszáról. Nem beleszólni, az ő dolga.
Sokan megszülik a babát pedig nem kéne, aztán meg jobb esetben leteszik egy kórház elött és államigondozott lesz roszabb esetben meg egszerűen kidobják a kukába vagy elássák. Az élő csecsemőt megöli a tulajdon anyja anyja!!! Ez jobb? Úgyhogy maradjon meg csak az abortusz mint szükséges rossz.
Azt meg végképp elítélem ami amerikában megy, hogy erőszakmozgalmak jönnek létre az abortuszellenesség zászlaja alatt. Orvosokat félemlítenek meg, sőt gyilkolnak is az élet szentségének nevében. Pont mint egy bizonyos názáreti sráccal tették aki végig azt hajtogatta milyen nagy érték az élet, aztán lett is vagy hat keresztes háború meg jó sok eretnekégetés.
Monthy
ps: a következő várható lépésről egy rokon már szólt:
(dalszöveg) Mert minden sperma drááága, minden sperma szent és ha egy is elvééész, Isten mérges fennt. (Monty Python)
Kisvacak,
Tudom, nem örülsz ha most azt írom, milyen jól írtál. Nem is ezt akarom, csak annyit, hogy a gondolataim (és tapasztalataim) erről pont ugyanezek.
Kicsi Emma,
Igen, az abortusz elkerülhető, de szerinted a felvilágosítás milyen szinten van nálunk??? Ugyan már! (A bibékről többet tanultam, mint bármilyen fogamzásgátlásról. Szerintem is szükség van arra, hogy ezeket az ismereteket az iskolában tanítsák!!! Ezt is ugyanúgy meg kell tanulni, mint azt, hogy ne szennyezd a környezetedet, olvass sokat, stb. És nem elég arra hagyatkozni, hogy a gyerek majd magától, meg majd a szülők elmondják.) És ehhez még hozzájönnek a Kisvacak által említett "véletlenek", amik igenis vannak. Ez bárkivel megeshet, még a legjobb családban is előfordul ("óvszer-balesetek", a fogmzásgátló sem nyújt 100% biztonságot stb).
Én ezért elítélem a magam részéről azokat az embereket, akik úgy általában lenézik és elítélik az abortuszon átesetteket.
Két nagy gyerek után akartunk egy harmadikat. Sikerülni látszott, a feleségem egy hónapos állapotos volt, amikor megfázott. Nem akart gyógyszert szedni, főztem neki kakukkfűteát. Akkor még nem tudtuk...
Másnap a baba elment. Később olvastuk, hogy a kakukkfűnek ilyen hatása is van. Néha még most is eszembe jut, mi lett volna, ha...
Aztán mégis lett egy harmadik, Anna, a család szemefénye. Ha most meg arra gondolok, hogy ha akkor nem történik ez, akkor most ő nem lenne...
Kicsi emma!
Nem, nem, nem! Nem állítom, hogy minden fogamzásgátló rossz!
Épp ellenkezőleg! Picit próbáltam belebújni különböző szitukba. Bocs, ha nem jött ki a sorok között. Ezért volt a felsorolás. Less csak oda!:)) Pont ezért írtam a megelőzésről, azt amit írtam! Pl: "És vajon hányan tudják, hogy vannak már "ambulanciák", esemény, vagy "baleset" után oda lehet menni, biztos módszerrel megakadályozzák az esetleges terhességet." Már elnézést, hogy magamat idézem.
Barmennyire is melyedjen bele az ember a temaba, az abortusz mindenkinek rossz. (Az egy orvost kiveve, aki esetleg keres rajta.)
Az anyanak s rettenetes meg a gyereknek is, barmilyen szempontbol is nezzuk.
Ami rossz, azzal kapcsolatban mindig az a legfontosabb kerdes, hogy elkerulheto-e. Amelyik rossz elkerulheto, azt el kell kerulni. Foleg akkor KELL elkerulni, ha nem csak neked magadnak rossz, hanem masoknak/masnak is.
Az abortusz elkerulheto. A nem kivant terhesseg elkerulheto. Nem tudom, nem ertem, hogy a fegyelmezettseg, a mertek a jozan esz mert nem erenyek manapsag.
Szerintem kisvacak abban aze gyben nincsen igazad, hogy minden fogamzasgatlo rossz, es hogy vannak esetek amikro aze mbernek eszebe sem jut vedekezni, es ha ilyenkor gyerek jon, akkor megertheto az abortusz.
Aki nem akar gyereket az ne elvetesse, hanem ne csinaljon. Ennyi.
Az eroszakrol most nem beszelek az egy masik kerdes, abban mas is a velemenyem. De szerintem a semmire gyereket csinalni, azert hogy elvetessem, akkora kurva nayg felelotlenseg, hogy csak na.
Kedves Usul!
"Nagyon szép, érzelemmel és értelemmel teli, megható hozzászólást írtál."
Nos! Először is erre kell reagálnom: nem bestsellernek szántam!
Az élcelődéstől távolodva...
Hogy a magzatot jogalanynak tekintjük-é. Tyúk vagy tojás esete, ha a jogról akarunk vitatkozni, de nem akarok.
Elvekről, vallásról ejtettem szót.
Mi tehát a megoldás: rákényszeríteni a nőt, hogy szüljön, ha teherbe esett? Konkrét, törvényben szabályozott szankciókat alkalmazni?
"Egyébként az anyagi okokra hivatkozás a legnevetségesebb és a legvisszataszítóbb is egyben."
Ezt bizonyára sokan nem így vélik. Véleményedet azonban tiszteletben tartom, túl azon, hogy másként gondolkodom.
Teljes mértékben szeretném elkerülni: a másként gondolkodsz - dögölj meg; nem vagy abortusz ellenes - dögölj meg; nem tartod gyilkosságnak az abortuszt - dögölj meg jellegű vitát. Beszélgessünk. Én teljes mértékben elfogadom, hogy van, aki másként gondolkodik e témában.
S hogy mi volt 30-40-50 éve? Bizonyára sokkal többen haltak bele a terhességmegszakításba, mint napjainkban. Bizonyára nem is igen volt téma, mert ugye "üldözöttek" voltak a nők, akik nem akarták megtartani magzatukat.
nagyon egyetértek Veled. Sokan rövid úton ítélkeznek az abortuszos nők felett, miközben egyebek mellett sejtelmük sincs, hogy mivel jár az abortusz. Ezt megakadályozni aligha lehet, de annyit el lehet érni, hogy az ezt a hibát elkövető emberek legalábbis ne tudják rákényszeríteni az akaratukat másra.
"Az ember ilyenkor elgondolkodik ezt a kedves egészséges gyereket akartam eldobni magamtól, hát ember az ilyen?"
Feltételezem, hogy véletlen, de a mondat második része nem egyes szám első személyben írodott, és így bennem olyan benyomást keltett, mintha azt mondanád, hogy aki abortuszra megy az nem ember.
Nagyon szép, érzelemmel és értelemmel teli, megható hozzászólást írtál. Azonban bizonyos kényes kérdéseket nem lehet megkerülni. Emberi lénynek tekintjük-e a megfogant magzatot? Ez az alapkérdés, amelyre sajnos választ kell adni.
Ha nem tekintjük embernek, akkor még a jelenlegi kompromisszumos szabályozásnál is szabadabbat lehetne alkalmazni. Szinte csak annyira kellene beleszólnia az államnak, a társadalomnak az abortuszkérdésbe, mint a fogápolásba-foghúzásba. (Ez így persze túlzás, csak ki akarom hegyezni a különbséget.)
Ha viszont embernek tekintjük, akkor a jelenlegi gyakorlat megengedhetetlen. Ez azon - kevés - kérdés egyike, amelyben a tudomány és a vallás (legalábbis a keresztény, de valószínűleg a többi is) egyetért. A fogamzással létrejön egy egyedi, szinte bizots, hogy soha meg nem ismétlődő génállományú emberke, akinél ártatlanabbat aligha lehet elképzelni. Nekem nagyon furcsa az a társadalom, amelyben az ártatlan magzatot meg lehet ölni, de a rablógyilkosok életben maradnak...
Mindenki gondolja végig, lehet, hogy annak idején 20-30-40 stb. évvel ezelőtt komoly veszélyben forgott az élete. A párkapcsolat átmeneti megromlása, háborúk, forradalmak, egzisztenciáls vagy ki tudja miféle okok miatt könnyen megölhették volna. Persze erről ritkán szoktak beszélni a szülők, nyilván szégyellik magukat... Szerintem van is miért. Az emberiség sokkal tisztább lelkiismerettel élhetné tovább az életét abortusz nélkül.
Így utólag végiggondolva, hányan érzik úgy, hogy jobb lett volna, ha meg sem születnek, inkább pusztították volna el őket az anyaméhben? Egyébként az anyagi okokra hivatkozás a legnevetségesebb és a legvisszataszítóbb is egyben. Általában a gazdagabb társadalmakban illetve a gazdagabb társadalmi rétegekben születik a kevesebb gyerek. Másrészről hogyan lehet egyenrangú szempont a kényelem, a hiúság, az anyagiasság illetve az emberi élet.
Az az érv szvsz szintén nem állja meg a helyét, hogy "az abortusztémát csak annak engedném tárgyalni, aki már "átesett"". Ennyi erővel csak a bűnözőknek és az áldozatoknak lenne szabad meghatározni a Btk-t.
Mindennek ellenére nem vagyok megszállott abortuszellenes, csak nyiltan fel kell vállalni, hogy igen, bizonyos esetekben engedélyezzük, de legyünk tisztában vele, hogy ez gyilkosság - tetszik, nem tetszik.
Te kisvacak mindent félreértesz?, nem hergeltem fel magam, csak úgy éreztem, hogy ezt ki kell írnom magamból. érdekes, én nem éreztem azt, hogy Te testesítenéd meg az ellenség-képemet.... Sorry a sajnállak-dologért. Nem úgy írtam, ahogy olvastad.
Kedves Petra,
mielőtt felhergeled - én nem tettem -Magad, én is csak megállapítottam.
Azt is gondolom még, hogy áldatlan állapot, hogy a kismamákat egy "folyosóra" teszik a terhességük megszakítására érkező nőkkel.
Elszomorít, hogy reakciód ilyen formában és ennyi.
Szükségtelennek tartom minden hozzászóláshoz hozzáfűzni, hogy: ez nem egy ellenséges, stb. hozzászólás, nem irányul személy szerint senki ellen, stb. Úgy látszik mégis kellene?
A "sajnállak" dolog azért kimaradhatott volna.:((
kisvacak
Drága kisvacak,
rögtön gondoltam, hogy valaki nagyon le fog szúrni, de akkor is le kellett írnom. És már 2x kihangsúlyoztam, hogy szvsz.
A fiammal veszélyeztetett terhes voltam, 3 hétig voltam kórházban, a telefon a műtő mellett volt, és mindig ott ücsörögtem, mert óránként kerestek és nem akartam rohangálni ki-be a kórterembe.
Azalatt a 3 hét+ 2 szülés+saját jogú veszítés utáni utánkezelés+ vizsgálatok alatt láttam néhány érintett hölgyet ki-be menni a műtőbe az "abortuszos" folyósóról. Ezzel én nem minősítettem senkit, csak megállapítottam valamit.
Amúgy meg rettentően sajnállak, a nagyapám meghalt aháborúban, édesanyám 4 másik testvérével félárván nőtt fel, de túlélték, 5ből 4en egyetemet végeztek, pedig mindenüket államosították, valahogy mégis embert faragott belőlük nagyanyám. szioka, petra
