"a mező harmonikus oszcillátora nincs kitüntetett vonatkoztatási rendszerhez kötve. Azaz abban a vonatkoztatási rendszerben veszem fel, amelyikben akarom. Ennek megfelelően még annyira sem valóságos tárgy, mint egy elektron."
Nem csupán a QED harmonikus oszcillátorai nincsenek hozzákötve semmiféle kitüntetett rendszerhez, de még a klasszikus EM mező sincs. (Az is Lorentz invariáns.) De az EM mezőről se mondhatod, hogy ne lenne valóságos létező. Annyira valóságos, hogy egy mozgatott elektronra fékező hatást gyakorol még a saját maga által keltett EM mező is. Ezt hívják sugárzási ellenállásnak. Ami pedig igencsak kézzelfogható jelenség, emiatt kell energiát pumpálni a rádióadók antennáiba, erre szolgálnak ott a végerősítők. Enélkül ingyen működnének az adóállomások.
Ha tényleg érdekel ez a dolog, nézd meg a matematikai alapját, elsőnek a klasszikus megközelítést, mert nem túl kemény matek, és összeköti valamennyire a QFT-t az ismert mechanikával.
Ez pedig a Hamilton mechanika (Newton formális újraírása) kanonikus kvantálása.
Szerintem - ha ezt türelmesen végig követed - többre jutsz, mint az ismeretterjesztő szinttel, és annak alkimista matekgyalázással történő kiegészítésével... :-)
mégis tudunk találni egy olyan vonatkoztatási rendszert, ahol ez nyugszik
Valóban, és mégis le tudjuk írni egy ilyen nem helyhez kötött mezővel. A mezőnek nincs kitüntetett kordinátarendszere, a gerjesztésnek, pl. elektronnak viszont van.
A Lorentz‑szimmetria garantálja, hogy a matematikai leírásban mindig találunk olyan kordinátarendszert, ahol a gerjesztés nyugalomban van.
Ez az oka annak, hogy a részecskéknek van nyugalmi tömege és nyugalmi rendszerük, még ha a „mozgás” fogalma itt nem klasszikus értelemben vett pályát jelent is.
A kapitány pontosan ezt teszi: - mivel igazi inerciarendszer a valóságban nincs, ezért a specrel elmélete az inerciarendszerekkel egy értelmetlenség.
Mondtuk neki, hogy akkor az egész Euklideszi geometriát ki kell dobni, mert még senki nem rajzolt tökéletes egyenest, háromszöget 180 fokkal stb. Na jött is a figurasöprés a tábláról.
Einstein vonatkísérletét azért nem tekinti gondolati alapnak, "mert még soha nem végezték el".
a mező harmonikus oszcillátora nincs kitüntetett vonatkoztatási rendszerhez kötve
Itt látszik, mennyire a Lorentz szimmetria az alapja az egésznek.
Ezek az oszcillátorok nem kötődnek semmilyen kitüntetett vonatkoztatási rendszerhez, mert a mező definíciója Lorentz‑kovariáns: a mezőtranszformációk minden inerciális rendszerben ugyanazt a fizikai tartalmat adják.
Az oszcillátorok energiája és dinamikája a Lorentz‑szimmetriából következik, nem pedig valamilyen speciális koordinátaválasztásból.
Nem bízol a saját elképzelésedben, nem mered megmutatni a részleteket. Tartasz attól, hogy önellentmondások, kísérletekkel ellentétes következmények vannak benne. Vagy - ami szintén valószínű - némelyikre te se tudod a választ, mert nem gondoltad végig ehhez elég mélyen, szigorú alapossággal. Pedig ezek a legelső kérdések, amiket bárki feltenne, aki meg akarja ismerni az elképzelésedet.
Így az a legegyszerűbb, ha előveszed a sértődött kártyát. De ez is ellentmondásos - minek vitatkozol évekig, ha méltatlannak tartasz minden fórumlakót?
Az se megy, ha azt mondod, biztos vannak itt méltóbb csendes olvasók is, nekik írogatsz - hiszen nekik sem árulsz el semmit.
Itt az a vicc, hogy a mező harmonikus oszcillátora nincs kitüntetett vonatkoztatási rendszerhez kötve. Azaz abban a vonatkoztatási rendszerben veszem fel, amelyikben akarom. Ennek megfelelően még annyira sem valóságos tárgy, mint egy elektron. Mert habár az elektron sem egy ténylegesen mozgó objektum, hanem csak a mező gerjesztésének vándorlása; azért mégis tudunk találni egy olyan vonatkoztatási rendszert, ahol ez nyugszik.
Az ontológus diegnózisa: Ön súlyos episztemológiában szenved. :Đ
" Eötvös nem tudta volna kimutatni, hogy a hajó áll vagy egyenletesen mozog, ő azt tudta kimérni, hogy a forgás miatt centripetális erő is van. Ennek változására a hajó kis sebessége esetén messze nem volt elég érzékeny az ingája."
Hiányoznak az ismereteid. Ennek semmi köze sincs az Eötvös-ingához.
A kísérletet ténylegesen elvégezték 1916-ban a Fekete tengeren.
Egy jó giroszkóp simán kiméri a Hold forgását, sőt különbséget tesz a szoláris nap és sziderikus nap szerinti fordulatszám között is.
Vagyis az adott témában nem az a kérdés, tökéletes-e a giró, hanem az, hogy az elég jó girók pusztán amiatt, hogy más a szerkezetük, mutatnak-e a névleges pontosságuknál sokkal nagyobb eltéréseket, mer Kvark szerint egyik valóságos, másik látszólagos forgást mér.
lehetetlen belső kísérlettel eldönteni azt, hogy a nyugodt tengeren egy hajó áll-e vagy mozog. Ebben is tévedett.
Galilei az egyenes vonalú egyenletes mozgásra keresett példát, és abban a korban erre a hajó tűnt a legjobbnak. Te pedig azzal érvelsz, hogy nem is igaz, mert forog a Föld meg ilyenek. Azt se jól, mert Eötvös nem tudta volna kimutatni, hogy a hajó áll vagy egyenletesen mozog, ő azt tudta kimérni, hogy a forgás miatt centripetális erő is van. Ennek változására a hajó kis sebessége esetén messze nem volt elég érzékeny az ingája. Ma se lenne egyszerű. Mindegy, nem ez a lényeg, és te nem a lényeges gondolatot támadod, hanem azt, hogy a példa elég jó-e. Aztán azzal, hogy a példa nem elég jó, elveted a lényeges gondolatot is.
Ez azzal analóg, mintha a Pitagorasz tételt támadnád azzal, hogy nincs is ideális háromszög, amit meg rajzolni tudunk, úgyis eltér majd egy kicsit, nem jön ki az egyenlőség. Tehát Pitagorasz tévedett. Talán öreg korában be is ismerte... :-)))
Ezek szerint a különböző szerkezetű giroszkópok különböző elfordulásokat mutatnak?
aber natürlich
Mivel a járulékos hatásokat nem tudjuk teljesen kiküszöbölni.
Legfeljebb a modell nem vesz róla tudomást.
Struccpolitika.
Megjegyzem, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző testnek is van megmaradó perdülete. Habár számszerűen attól függ, hogy melyik fix pontra vonatkoztatkul.
"Megnézném, van-e esetleg önellentmondás benne, valamint összevetném kísérletekkel, van-e ellentétes eredmény. Ez minden új modell esetén a természetes módszer."
Igen, ez lenne a helyes eljárás. Éppen ebben bíztam, amikor beléptem a fórumra, hogy lesznek majd olyanok, akik ezt megteszik, amiből én is tanulhatok.
Helyette éveken keresztül csak mocskolódást kaptam (tőled is). Te most jutottál el oda, hogy feltedd azokat a fontos kérdéseket, amelyeket sok évvel ezelőtt kellett volna feltenned, ostobázás és hülyézés helyett.
Már késő. Eldöntöttem, hogy nem itt hozom nyilvánosságra az eredményeimet, hanem a szükséges magyarázatokkal ellátva, hosszabb tanulmány(ok)ban.
A specrel azért "irritál" sokakat szerintem, mert parancsolóan helyreteszi a fogalomhasználat, és ezt sokan egyszerűen nem tolerálják, ez ilyen egyszerű.
Einstein: eddigi tudásunk nem más, mint előítéleteink gyűjteménye - erre hajazik valahogyan ez is.
Ez a kapitány is pont ezt csinálja a rendszerekkel, keveri őket, teljes tudattalanságban.
A specrel-tagadásának Szent Grálja a Doppler-effektus, ami szerinte ellentmondásban áll a fénysebesség rendszerválasztástól független állandóságával. Márpedig Doppler van, tehát Einstein téved.
Az egész ott fixálódott be neki, hogy a levezetésben megjelenik a c+v, és boldogan ráveti magát, hogy "egymáshoz képest" lehetséges a c-nél nagyobb sebesség. Hiába magyarázgattuk neki, hogy vagy az egyik rendszer vagy a másik, nem fogta föl. Illetve sokszor ráérez ám (ilyenekre), de akkor lesöpri a figurákat a tábláról, és kijelenti, hogy győzött.
A levezetésből látható lenne számára, hogy a c+v nem mint sebesség szerepel, hanem az észlelési periódusidő nevezője, de a kapitány az algebrától és általában az (erős nyolcadikas) matematikától mentálisan teljesen el van zárva. Nézi, de nem látja - nem az ő ügye. Rosszul is járna ha értené, mert Hraskó a vékonyabbik "alap"könyvében pont a Doppleren keresztül győzi meg az olvasót az idődilatáció szükségszerűségéről.
Ja, és jó szokása, hogy bármilyen szerző és cím hivatkozásra lazán odaveti, hogy " igen, olvastam, nem voltam elragadtatva tőle". Könnyen kitalálható, hogyan reagált Hraskóra is. De semmiféle rákérdezésre, szembesítésre nem reagál. Szerepjátékot játszik minden tizedmásodpercben.
Magyarázatot kérnél hozzájuk, ami hosszadalmas lenne.
Nem feltétlenül.
Megnézném, van-e esetleg önellentmondás benne, valamint összevetném kísérletekkel, van-e ellentétes eredmény. Ez minden új modell esetén a természetes módszer.
Ha kicsit is bízol a modelledben, megadod ezt a néhány választ 1 percben.
"Kvark kapitány a Galilei relativitást is egyértelműen elveti."
Így igaz. Én nagyon tisztelem Galileit, de hát ő sem volt tévedhetetlen.
Például az üstökösökről azt hitte, hogy azok a Föld kipárolgásai.
Galilei azt állította, hogy lehetetlen belső kísérlettel eldönteni azt, hogy a nyugodt tengeren egy hajó áll-e vagy mozog. Ebben is tévedett.
Eötvös Loránd kimutatta, hogy egy egyszerű súlyméréssel eldönthető.
Ha tisztelsz egy hajdani nagy tudóst, az nem jelenti azt, hogy vakon el kell hinni mindent, amit mondott.
Ugyanígy vagyok Einsteinnel is. Ő is több mindenben tévedett, például éppen abban is, hogy Galilei hibás elképzelését építette be a relativitáselméletbe.
"...ha talál egy jó mondatot, azt hiszi, meg van magyarázva a dolog, és aki mégis vitatja, az értetlen és buta."
Nem jól látod.
Pontosan tudom, hogy ezzel még nincs teljesen megmagyarázva, de ahhoz az elejétől kellene elmondanom, ami hosszadalmas lenne.
Ezek a dolgok részletesen le vannak írva a "Gravitáció mezőelmélete" c. még kiadatlan könyvemben, amely a Szuperfizika egyik részelmélete.
Hamarosan elolvashatod.
Egyébként pedig nem gondolom, hogy buta lennél.
Amikre én rájöttem (persze nem csak magamtól), azt te nem ismerheted, nem is tanulhattad, mert sehol nem volt tananyag. De több olyan könyvben megtalálható, amelyekkel te valószínűleg sohasem találkoztál.
"Neki az teljesen kielégítő magyarázat, hogy "a helyi gravitációs mezőhöz képest marad állandó a lengési síkja"."
A teljesen kielégítő magyarázat az említett könyvben található.
"Hogy aztán miért, egyáltalán, ez következménye valaminek vagy axióma
Az elmélet következménye. A Holdon az ingás kísérlettel eldönthető, hogy valóban igaz-e.
"...ilyenek meg se fordulnak a fejében. Ahogy az se, hogy ez hogyan illeszkedik egyéb dolgokhoz. "
Nagyon is jól illeszkedik. Sőt, sok mindent logikusan megmagyaráz.
"...egyáltalán, hogyan áll ez össze konzekvens, önellentmondásoktól mentes mechanikává?"
Tuaregónál is ez volt, szerinte mindegy a vonatkoztatási rendszer, erő vagy van, vagy nincs. Forog a rendszer vagy nem forog, mindegy. :-)
Kvark kapitány a Galilei relativitást is egyértelműen elveti. Ez legalább tiszta beszéd. Jobban hasonlít a "fizikája" az ókori filozófusok elképzeléseihez, mint akár Galilei vagy Newton gondolataihoz - nem beszélve a modern fizikáról.
