Keresés

Részletes keresés

Trantur- Creative Commons License 2024.02.06 -1 2 19107

Ha az Ozirisz háromszintes kútakna Ozirisz sírja, akkor könnyen lehet az ókori szövegek alapján (Hassan, Két Út Könyve), hogy a Nagy Piramis, illetve az egész gízai nekropolisz Ozirisz (vagy Ozirisz-Szokarisz istenség) lelkének, illetve szellemének a lakóhelyeként szolgált az ókori egyiptomiak számára. 

Maguk az ókori egyiptomiak azt állították, hogy Ozirisz egy távoli aranykorban a földön élt, és megteremtette országukban  a civilizációt. Sokan úgy gondolják, hogy a Nagy Piramis volt Ozirisz sírja. Az Ozirisz akna legalsó kamrájából nyílik egy alagút, amely valószínűleg a Nagy Piramis déli oldalához vezet.

Schenouda Creative Commons License 2024.02.06 0 2 19106

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166319001&t=9000303

 

Kétségtelenül érdekes építmény: elég szürreálisnak hat itt.

Kheopsz piramisa körül (főleg a keleti és nyugati oldalon) rengeteg masztaba (sír) van. Khephrén piramisa körül nincsenek masztabák, viszont van (vagyis már csak volt) ez. Kheopsz piramisa mellett viszont nem épült ilyen "raktársor"...

Ha szertartási kellékeknek épült, úgy miért nem épült már az első (Kheopsz) piramissal, neki nem kellettek szertartási kellékek? Hisz - mivel az gyakorlati hasznosságú építmény - tudták volna használni Khephrén vagy Mükerinosz temetésénél is. Másrészről, ami ilyen ilyen hatalmas valami (legalább 3000 négyzetméter!) oda annyi kellék fér be, hogy azt a temetésnél be sem lehet vinni a piramisba: néhány szűk járat, ahová lehetetlen lerakni bármit plusszba, a királyi sírkamra se egy bálterem.

Nem lehettek munkások szálláshelyei bizonyosan. Felvetődött, hogy műhelyek lehettek, ahol szertartási kellékek készültek. De miért egyformák? A régészek különböző fémeknek és kőfajtáknak a nyomait találták a sarkokban, de azt is konstatálták, hogy a helységeket aprólékosan és rendszeresen kitakarították. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy amit itt tároltak, az rendkívül értékesnek számított akkoriban!

 

Előzmény: Annaem (19102)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.06 -2 1 19105

Na végre..! Imádom, mikor erről értekezel... kabírok, az ősi atlantiszi küklopszi világítótorony Pharoszon... rejtélyes prehisztorikus hi-tech... ilyenkor már nem is érdekel sem a Nagy Piramis, sem Baalbek... :)

(mivel én abszolút nem ezzel foglalkozom, csak teljesen mellékesen, tényleg teljesen kontár műkedvelőként, ezért bocsásd meg, ha elfeledek dolgokat évek alatt...)

Előzmény: Schenouda (19104)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.06 0 1 19104

Persze, jól látod! Atlantiszra gondoltam, hiszen az egyiptomiak nem "lophattak" technikai rekvizitumot egy saját magát megelőző, sokkal primitívebb "civilizációtól".

Itt többször beszéltem, hogy a régészeti leletek, mitológiai utalások és maga Platón (azaz a szaiszi papok) szerint is Atlantisz hatalma Egyiptomig ért a prehisztorikus időkben. Ők birtokolták Pharoszt és a Delta egy részére is kiterjedt hatalmuk. 5500-6000  évvel ezelőtt nekik kellett építeniük az ókor legnagyobb kikötőjét a sziget északi oldalán, amiről megint részletesen írtam már többször:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=160106642&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=160124433&t=9000303

Előzmény: Törölt nick (19100)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.06 0 1 19103

Az egész Gíza is egy szertartási létesítmény volt. Itt minden erről szól. Már a piramis alapjainak kijelölését is egy szertartás a "kötél kifeszítésének" szertartása kísérte. Ugyanez vonatkozott a piramidion elhelyezésére, a temetkezések fázisaira. Khephrén Gránittemplomának tetején üregeket találtak, melyek feltehetőleg az itt felállított tisztítósátor rúdjainak helyei lehettek.

 

Hogy alkimista szertartások, rituálék is lejátszódhattak Gízában (Szfinx, Nagy Piramis), már írtam itt. Pld. öt éve is szóba hoztam, tehát nem egy "új" valami: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=150386780&t=9000303

De biztos, hogy említettem ezen kívül is párszor (csak te már elfeledted).

és a Titkos Történelemen is volt egy hosszabb cikk az alkimisták a Nagy Piramisban tartalommal.

 

Előzmény: Törölt nick (19096)
Annaem Creative Commons License 2024.02.06 0 1 19102

Szerinted mi lehetett az építmény?

 

Előzmény: Schenouda (19074)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.06 -2 1 19101

Atlantisz elsüllyedése kb. egybeesik Göbekli Tepe és Karahan Tepe virágkorával (legnagyobb, legszebben munkált és tájolt kövek), és kb. 600 évre van a Nabta Playa kultúra felemelkedésének idejétől. 

Előzmény: Törölt nick (19100)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.06 -1 0 19100

Nem. Ez Atlantisz lenne... ;)

Előzmény: Trantur- (19097)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.06 0 1 19099

Trantur- Creative Commons License 2024.02.06 -1 1 19098

A gízai piramisok Orion-korrelációjának éppen a Nabta kőkörön belüli belső körök az előzményei! Vagyis nem véletlen a gízai piramisok Orion-öv elrendezése, hiszen elődcivilizációs előzménye volt!: 

 

Thomas G. Brophy asztrofizikusa szerint, aki a NASA korábbi fizikusa, a körön belüli déli sort alkotó három kő az Orion-öv három csillagát jeleníti meg, míg a másik három kő az Orion vállait és fejét alkotó csillagokat úgy, ahogy évezredekkel  ezelőtt az ágbolton feltűntek.

Trantur- Creative Commons License 2024.02.06 0 1 19097

korábbi civilizáció

 

Ez lenne a Nabta Playa kultúra a núbiai sivatagban, amely kb. 11000 évvel ezelőtt emelkedett fel (8500-9500 évvel ezelőtt élte virágkorát) és több száz megalitikus építményből, sztéléből áll (7000 éves kőkör), illetve ahol világ legrégebbi ismert csillagászati tájolású megalitjai vannak? A kultúra szerepet játszott az ősi árukereskedelemben és a kulturális kapcsolatokban az egyiptomiak és más régiók lakói között.

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (19095)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.06 -1 1 19096

Még előtte történtek ezek a rítusok, hogy lezárták.


Nekem ez error főni. Az emberi történelem egyik legnemesebb legmagasztosabb kultúrájában egy fontos rítust félkész szentélyben/templomban (vagy akár kriptában) végeztek el? Életszerű ez? A szent helyeknek nem inkább tökéletesnek kellett lenni? Minimum hogy befejezve szépen, dicsőségesen, szakrálisan, kipingálva, csilivili, felszentelve, pompával...? Legalábbis én így vélem gondolni.... Ebbe hogy fér bele, hogy félkész, be nem fejezett gigantikus megalitikus szent szuper épületben ultra fontos, nagyon komoly, a legnagyobb rítust tartani..? Nekem ez fából vaskarika, bocsánat...

Előzmény: Schenouda (19093)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.06 -2 1 19095

volt korábbi civilizáció is tőlük

Na látod, (és tudod), én ebbe vagyok belepistulva... 8)

Előzmény: Schenouda (19092)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.06 0 1 19094

https://www.youtube.com/watch?v=PPkCLr8aR_4

 

"Következtetés Hé srácok! Ebben a videóban bemutatom az igazi technológiát India ősi sziklavágási technikái mögött. A videó végére remélem, egyetért velem abban, hogy ezeket a ragyogó templomokat nem primitív eszközökkel hozták létre. A régészek ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket a hatalmas sziklákat legfeljebb vésővel és kalapáccsal vágták. Először is, vessünk egy pillantást elméletükre arról, hogy az ősi építők hogyan vágtak hatalmas sziklákat. Miután kiválasztottak egy sziklát, egy sor lyukat faragnak, amelyek körülbelül 1 hüvelyk szélesek és 2 hüvelyk mélyek. Ezután faékeket helyeztek el, és mindegyiket bekalapálták. Ezután forró vizet öntöttek az ékre, és az ék kitágul a sziklán belül. Ha minden nap forró vizet öntenek ezekre az ékekre, a szikla végül kettéhasadna. Ez most nem csak kis sziklákhoz működik, hanem hatalmas sziklákat is hasít, mint amilyen mellett én is állok. Ez a szikla 25 láb széles és 15 magas, de ha alaposan megnézzük, egy sor vésőnyomot láthatunk a tetején. És láthatja, hogyan lehet még egy ilyen hatalmas sziklát is kivágni egyszerű dolgokkal, például ékekkel és forró vízzel. Ez elég meggyőző bizonyíték, akkor miért barangolok az ősi indiai helyszíneken? Mert egy sziklát ezzel a technikával vágni hónapokig tartana! Az ókori építőknek hosszú hónapokig kell vizet önteni, hogy ez a kő kettéhasadjon. Dokumentált bizonyítékaink vannak azonban arra vonatkozóan, hogy sok templomot néhány év alatt építettek fel! Ha több hónapba telik, amíg egy sziklát két részre osztanak, hogyan épültek fel néhány év alatt ezek a több ezer hatalmas sziklából álló ragyogó templomok? A számok egyszerűen nem adódnak össze. Biztos volt valami más technológia is, amellyel ezeket a hatalmas sziklákat kivágták ezekből a dombokból és hegyekből. A dél-indiai Hampi dombjainál először megpillantottam egy teljesen más sziklavágási technikát. Van egy fúrási nyom, ami körülbelül 1-2 láb hosszú. Ezen a sziklán nincsenek vésőnyomok, és látható, hogy ezt a sziklát félbevágták. Ha ez egy ősi sziklavágási technika, akkor mindent megváltoztat, amit tudunk. De ez tényleg ősi, vagy az elmúlt években csinálták? Még több bizonyítékot kell találnom erre a technikára, mert a szakértők úgy ítélik meg, mint amit az elmúlt 10 évben, modern gépekkel csináltak. Ezért úgy döntöttem, hogy Mahabalipuramba megyek, amely egy ősi hely, amelyet a régészeti osztály véd. Mahabalipuram több mérföldre húzódik, és az elmúlt 50 évben betiltották a sziklák kivágását, hogy megvédjék az ókori műemlékeket ezen a területen. Menjünk az erdő mélyére, és nézzük meg, megtaláljuk-e ugyanazt a sziklavágási technikát. Itt ugyanazt a típusú kőzetvágási technikát láthatjuk, ahol egyetlen fúrónyomot látunk, és a szikla felhasadt. Láthatja, hogyan végezték el a fúrások sorozatát különböző sziklalapokon, és a sziklákat felvágták. Ez az utóbbi időben nem történt meg, mert most fák és bokrok nőnek azon a helyen, ahol egykor a sziklák másik fele állt. Tehát valójában ez az ősi sziklavágási technológia – lyukat fúrni egy hatalmas sziklába, és ketté kell vágni."

Schenouda Creative Commons License 2024.02.06 0 3 19093

Még előtte történtek ezek a rítusok, hogy lezárták.

Előzmény: Törölt nick (19091)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.06 0 4 19092

Gondolom maguk találták ezeket fel, amit meg nem, azokat meg ellopták. Hiszen volt korábbi civilizáció is tőlük.

Előzmény: Törölt nick (19090)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.06 -2 1 19091

Hogy használták rítushoz a nagykamrát, mikor le volt falazva és nem volt hozzá semmi bejárat? Nem építettek bejáratot úgy tudom. Elkészült, lezárták, nem lehetett ki-be járni. Halottat sem temettek bele... nem?

Előzmény: Schenouda (19087)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.06 -2 1 19090

Tehát ókori hi-tech. Honnan ismerték? Maguk az egyiptomiak találták fel? Vagy valahonnan átvették, valaki tanította rá őket?

Előzmény: Schenouda (19089)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 2 19089

Petrie mérnök volt, nem csak egyiptológus. 1881-82-ben mérte fel a 3 gízai piramist. Petrie szerint az építőknek ismerniük kellett mára elfeledett technikákat a kövek emelésére.

Ugyanis szembesült ilyenekkel, és szerencsésebb időkben élt mint mi, mert a 19. században még alkalmaztak elemi gépezeteket, az akkori "modern" háztartások is ilyeneket üzemeltettek (pld. kéz mákdaráló, a fészerben mechanikus fűrészgép, stb). Mi már elszakadtunk ezektől.

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=302GPH_3D_KHP_2017_01_10_.jpg

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=530maragioglio_rinaldi_v_.jpg

A Khephrén piramis alsó folyosójában ezzel találta magát szembe (ennek a bejárata a piramison kívül, a lábazat mellett van): „Ezt az átjárót egy gránitból készült rács zárta le, és fontos megfigyelni, hogyan került ide. A gránittömböt a folyosó mentén délről vitték végig, és a falat az egyik oldalon ferdén levágták, hogy a tömböt egy bonyolult módon, körbeforgatva, éppen csak lapjával át lehessen fordítani a folyosón. A tömböt ezután feltolták a számára a sziklába vágott horonyba, és a bejutáshoz szükséges oldalsó vágást a tömb hátsó részén lévő falazattal töltötték ki. Így bárki, aki be akart hatolni, csak a sziklával és a gránittömbtel találkozhatott. Az az ügyesség, amelyet egy ilyen tömb megfordítása és felemelése ilyen szűk helyen megkövetel, sokkal szembetűnőbb, mint a sokkal nagyobb tömegek mozgatása a szabadban, ahol akárhány ember dolgozhatna rajtuk. A tömeget megmérve kiderül, hogy ez a kapuszárny közel két tonnás volt, és emeléséhez 40-60 emberre lett volna szükség: a hely azonban nem engedte volna meg, hogy ennek a számnak több mint a tizede dolgozzon rajta; ez pedig azt bizonyítja, hogy az ilyen tömegek mozgatására valamilyen nagyon hatékony módszert alkalmaztak, eltekintve a puszta kézi erő bőségétől.

 

Mükerinosz piramisában egy 9 négyzetméteres helységben alulról felfelé ellett emelni hatalmas gránitlapokat, de a kamrába csak pár ember fért be. Csörlős emelő egyszerűen itt nem alkalmas, ahogy egy kezdetleges daru sem.

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=227emel_337_llv_ny.jpg

Végül is azt gondolom, hogy konstruálni kellett egyszerű fogaskerekes kézi emelőket. Ezek elvét már ismerte Arkhimedész, aki viszont az alexandriai Nagy Könyvtárban is tanult. A fogaskerék mint találmány sokkal régebbi, mint eddig gondolták. Egyszerű szerkezetekre, mint pld. egy kocsiemelő gondolok:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=177emel_337_.jpg

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=279Lifting_mechanism_with.png

Előzmény: Schenouda (19075)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 -2 0 19088

Csak annyit tennék hozzá, hogy a piramisoknál a dolog rendben van a Merer napló, a Wadi Al Jarf barlangi, turai bányákbeli, illetve a piramisváros leletanyagai miatt. De a Szfinx vízeróziós elmélete a legvégsőkig védhető, mert a legéletszerűbben és legösszetettebben ez az elmélet felel meg a valóságnak és a józan ész megfontolásainak. Sajnálom Zahi Hawass és Marc Lehner jól felépített királyságát, de ez van. 

 

Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 3 19087

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166308860&t=9000303

"az athanor meg egészen más, vagyis nem tudom micsoda" ezt gyorsan írtam, azt akartam írni, "az "athanor meg egészen más, vagyis nem tudom pontosan micsoda". Igazából eddig azt hittem ezt írtam, csak újraolvasva volt furcsa.

Ez a Frigyláda dolog a piramidológusoktól származik (Smyth, Lemesurier és mások), de gyakorlatilag nem azt értik rajta, hogy a kőláda üregébe beleillik pontosan, hanem a térfogatuk megegyezik. Ugyanis a kőládát (vagyis annak belsejét) egyfajta ősi mértékegység etalonjának gondolják.

Éppen ezért mondtam Annaemnek, hogy lehet beszélni más funkcióról is, ami nem a koporsó (de biztos, hogy a temetési rituáléhoz kötődött szervesen). Az ilyen szent tárgyak, mint a Frigyláda vagy Hórusz Szem, már önmagában rejtélyesek. Kheopszot meg egy beavatott királynak tartom, aki alkimista is volt, ismerte az athanort (alkímiai kemencét). Írtam már róla, hogy valamilyen alkimista rituálét is tarthattak a Királyi Kamrában (ahogy a gízai Szfinxsznél is). Ez szerintem nem mond ellen annak, hogy végső soron Kheopsz a sírjaként építette és használta a piramist és temetkezett a kőládába. Szerintem az egyiptomi piramisok eredendően sírnak épültek. Bizonyosan Kheopsz építette a Nagy Piramist.

Az építkezés során éppen a nagy kövek szállítása volt a legegyszerűbb feladat, amire speciális utakat, rámpákat használtak. Simán elvittek 300, 500 vagy akár ezer tonnás tömböket, mert az óriásszobrok ekkorák! Ilyen nagyokat még Baalbekben sem vittek el a pódiumhoz (itt a legnagyobb szállított tömbök 700-750 tonnásak). Ez abszolút igazolást nyert a több száz tonnás márványtömb elvitelénél Olaszországban 1928-ban, amiről többször írtam már, péld. hat éve: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148340209&t=9000303

Carburi gróf pedig 1770-ben kétségtelenül ókori technikát alkalmazva vitt el egy 2000 tonnás gránittömböt. Erről is írtam, mint itt 15 éve: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91182093&t=9000303

Több mindenben változott a véleményem. Nagyon régen pld. adtam esélyt annak, hogy a gízai piramisok és a szfinx történelem előtti. Ma már tudom, ez óriási hülyeség volt. De nem "megtértem", hanem időközben elolvastam számos egyiptológiai könyvet, leveleztem ilyen emberekkel, felismeréseim is voltak. Aki képes éveken, évtizedeken át csak netes képek, bombasztikus félművelt cikkek nyomán tájékozódni, meg youtubus videókat nézegetni, és egyszerűen semmi késztetést nem érez, hogy ezen óriási kincsek nyomára lépjen, művelődjön, az egyszerűen elzárja maga előtt a megismerést vagy már fél is tőle. Mert ragaszkodik egy hülyeséghez, ami valamilyen módon fenntartja érdeklődését ezen ősi építmények iránt.

Hasonlóképpen a kronológiával kapcsolatban is más a véleményem a korai időhatárokról (a régi civilizációk koráról), mint mondjuk 20 éve volt... (de ilyen még a régészeknél is előfordul).

 

Előzmény: Törölt nick (19083)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19086

Nyilvánvalóan nem sírhely az Ozireion, hanem egy technológiai építmény, talán valami zsilip féleség...

Előzmény: Trantur- (19085)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 0 1 19085

Ozirisz sírjának helyét sokan a Szfinx és a Nagy Piramis között a föld alatt feltárt Ozirisz háromszintes aknában látják, nem az Ozireionnál. De az Ozireion a Szfinx és templomainak megépítése idején lehetett víztározó (a Qena víztartó teteje, egy jól dokumentált föld alatti tározó), majd a dinasztikus korokban lett sírhely. (Hérodotosz is említést tesz arról, hogy található egy sírhely Gizában bár szerinte Kheopsz fáraó nyughelyéről van szó. De Zahi Hawass nem talált semmit a sírban). A legalsó kútaknát később újra elárasztotta a víz (feltárás után).

 

https://www.youtube.com/watch?v=uSuOwUaIlTA

 

https://www.britannica.com/video/179517/Osiris-god-tomb-Shaft-Giza-pyramid-Egypt

 

https://www.youtube.com/watch?v=w5UuB6m3_oE

 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19084

Esti mesék: 

 

"A szarkofág kifaragásának klasszikus vésős módszerét már maga Flinders Petrie angol régész is kétségbe vonta. A lényeg azonban ezután következik: a gránit kifaragását gyémánthegyü furókkal lehet végrehajtani 2 tonna nyomás mellett. Ezzel a megcsontosodott paradigmát képviselő tudósok ismét egy megoldhatatlan rejtéllyel kell, hogy szembesüljenek. Nem csak, hogy nem tudják milyen eljárással formálták meg a szarkofágot, de még azelhelyezésének pontos körülményeire is képtelenek magyarázatot adni. A szarkofágnak a jelenlegi álláspontot figyelembe véve nem lenne szabad ott lennie! Ennek ellenére a szarkofág nagyon is ott van és ott is lesz, mert ahogy említettem nem tudják, hogy vitték be annak idején és ebből adódóan ki sem lehet hozni a piramisból, mert túl kicsi a bejárat. A sumér források arra engednek következtetni, hogy amikor Mardukra kiszabták a halálos itéletet, akkor falazták be a királykamrába. Voltak olyan gránit tömbök, amelyeket azért illesztetek be, hogy élve befalazzák Enki fiát. Később, amikor Anu parancsára ki kellett szabadítani Mardukot az annunakik a masszívabb gránit záróköveket felrobbantották. Ez magyarázza a piramisban felfedezett finom fehér port. Nem kizárt, hogy a mai bejáratot, amelyen görnyedve lehet bejutni a kamrába az annunakik vágták, amikor Marduk (Ré-t) kimenekítették a piramisból."

 

 "1986-ban, két francia régész Gilles Dormion és Jean-Patrice Goidin végzett kutatásokat a Nagy Piramis kamráiban. Méréssel kimutatták, hogy a vastag falak mögött egy nagy üreg található, amely akár terem is lehet. Később lyukat fúrtak a kemény falba. A művelet után különös, fehér homok pergett át a furaton. A laborvizsgálatok kimutatták, hogy a homok nem Egyiptomból származik, minden egyes homokszem vasoxiddal van bevonva és a vizsgált anyag tartalmaz egy ismeretlen, máig nem azonosított mesterséges adalékot is."

 

 "Az elemzés során kiderült, hogy a homok Egyiptom egy másik részéből származik, szitálták és ásványokkal dúsították. Nem engedték meg nekik, hogy ássnak további vizsgálat céljából. "

"1986-ban, két francia régész, név szerint Gilles Dormion és Jean-Patrice Goidin végzett alapos kutatásokat a Nagy Piramis kamráiban. Indukciós méréssel kimutatták, hogy a 2,5 méter vastag falak mögött egy olyan nagy üreg található, amely akár egy eddig felfedezetlen terem is lehet. A terem méretei nem pontosíthatók, de elképzelhető, hogy hatalmas helyiségekről van szó, amelyek akár a föld alá is nyúlhatnak. Mindenesetre a helyiség homokkal van feltöltve és eddig még nem sikerült beazonosítani a benne lévő tárgyakat.

Mikroszondákat lőttek a falakba és Királynő Kamrájához vezető folyosó alatt egy 3 méter széles és 5,5 méter hosszú helyiségre bukkantak. A kamra észak-nyugati fala mögött egy másik helyiséget is találtak, melynek hossza 4 méter, szélessége 1,5 méter.

Később lyukat fúrtak a falba. Ekkor egy különös dolgot tapasztaltak: fehér homok pergett át a lyukon. Ezután következett a döbbenetes eredmény, amikor a laborvizsgálatok kimutatták, hogy a homok nem Egyiptomból származik, illetve hogy jégkorszakbeli! De ez még nem minden. Minden egyes homokszem vasoxiddal van bevonva, plusz a vizsgált anyag tartalmaz egy ismeretlen, azonosíthatatlan, feltehetően mesterséges összetevőt is. A franciák is sietve, dolguk végezetlenül szedték a sátorfájukat Egyiptomban."

 

"Sikerült lyukat fúrniuk a falba, céljuk az volt, hogy kamerát helyeznek be a belső üregbe. A kemény kőfal átfúrása után érdekes homokra futottak, ez különleges homok volt, mintha valamivel keverték volna és semmi köze nem volt a kint található homokhoz. Jelentésükben azt írták, hogy értékesebb, mint az arany. Az eset publikálása után két nappal hazaküldték a kutatókat. Az egyiptomi laboreredmények szerint a homok Egyiptom teljesen más részéről származik és fémmel van bevonva.Amerikai laborvizsgálatok alapján megállapították, hogy a homok kvarc kristályokból áll, melyek szokatlan módon vasoxiddal vannak bevonva, és bele van keverve egy szokatlan mesterséges anyag,"

 

Törölt nick Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19083

Nem értem, te magad írtad le, amikor az Athanor-ról értekeztél korábban, hogy a gízai nagy piramis kőszarkofágjába hajszálpontosan beleillik méretileg a Frigyláda... (a láda méretei pontosan megfelelnek a kőkád belméreteinek) azaz az Athanor... ergo nyilvánvaló, hogy az annak a helye... az Athanorral lépett működésbe a Nagy Piramis... korábban te is elfogadtad, hogy szó nincs ott semmiféle szarkofágról... már nem így látod a dolgot kedves Mester? 

Előzmény: Schenouda (19080)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 2 19082

Mond azt, hogy azt akarod kikutatni, hogy azt a díszes ládát, amibe Széth és a 72 lázadó Oziriszt beletette, nos azt a ládát előtte mire használták...

Előzmény: Annaem (19078)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 3 19081

Monnier inkább építész, mint egyiptológus. Viszont a rajzai, 3d-s modelljei nagyszerűek. Nem is tudtam, hogy ír így cikkeket is, csak a könyvét ismertem.

De tényleg érdemes ezekbe is belenézni.

 

Előzmény: Annaem (19077)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 2 19080

"Megint eszembe jutott egy butaság."

 

Ilyeneket feldobhatsz nyugodtan (aztán meglátjuk, hogy esik le).

Hogy valami "magasztosabb" célja lenne a kőládának, mint egy halott befogadása? Ez nehezen képzelhető el, de nem is vethető el teljesen. Éppenséggel kettős jelentés felvetődhet. Én például nehezen értem a kanópusz ládákat/edényeket, vagyis ezek hasznosságát, miértjét. Szerintem ezek is a 4. dinasztia idejének konstrukciói.

 

Vedd figyelembe, hogy ez egy óriási nekropolisz (Gíza). És nem csak itt, hanem Kisázsiától Kínáig találunk temetkezési piramisokat, halmokat, kurgánokat. Mindenféle jelentéktelen hasonlóságokat észrevesznek sokan, csak magát a temetkezést nem, holott még Amerikában is hódit: ilyenbe temetik Pacal fejedelmet a maja Palenqueban.

Egyiptomban a temetkezés, a nekropoliszok voltak az ókor hadiipara, NASA-ja. A királyi minisztériumok, paloták mind vályogból épültek, de a gízai sírok mind kőből. Királyoknak csak a sírjai maradtak meg és nem a palotáik: már ez figyelmeztető kellene legyen. Maga az egyiptomi hagyomány is síroknak tekintette a piramisokat. Mikor megölték Oziriszt, egy ládába zárták és leforrasztották. Ozirisz sírját egy ősszigetre helyezte a mitikus emlékezet. Abüdoszban, I. Széti kenotáfiumában, amit Ozireionnak is neveznek megcsodálhatjuk ezt. A templom száztonnás gránit oszlopai az óbirodalmi templomokat idézik (mint a Gránittemplom). 8 méterrel mélyebbre kellett építeni, mint a mellette lévő hatalmas templomot, mivel azt akarták állandó vízforrást kapjon.  Ugyanis a jelképes kis szigetet az "ősvíz" veszi körül. Még ma is látszanak a "kis sziget" padlóján Ozirisz koporsójának és kanópuszládájának bemetszései.

Ezoterikus értelemben természetesen el lehet fantáziálni Ozirisz sírjának, koporsójának szimbolikájáról (akár technikai értelmet is tulajadonítva neki), tehát mint "kőláda", más funkciót elbírna, de biztos vagyok benne, hogy végső soron valahogy kapcsolódnia kellett a halottkultuszhoz. Ugyanis az egyiptomi lélek, nem nagyon tudott ettől magasztosabbat elképzelni.

De ebben az irányban nyitott vagyok, ha van ötleted arra, mire használhattak volna egy olyan kőládát, mint amilyet a két nagy piramisban is találtak Gízában...

Előzmény: Annaem (19076)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 0 0 19079

Itt a bizonyíték arra, hogy a rómaiak "ezer tonnaszám szállították hajókon a Földközi-tengeri kikötőkbe" az itáliai lelőhelyekről származó vulkanikus tufa tartalmú hamut. Így a libanoni Baalbekbe is elszállíthatták volna a kötőanyagot - a kötőanyag "megdöglésének" veszélye nélkül! Mégsem tették meg. Ehelyett inkább 1000, 1240 és 1650 tonnás monolitokkal próbálkoztak (plusz, ami még előkerül a kőbánya felszíne alól).

 

https://hvg.hu/tudomany/20111208_vulkani_hamu_beton

 

Több dok.filmben is szerepel, hogy az i.e. 2. századtól a rómaiak az egész birodalmuk területén használták a nagy fokú szilárdságot vagy környezeti ártalmakkal szembeni ellenállóképességet biztosítani tudó kötőanyagot, betont, akár nagyszabású építkezéseken is!

Annaem Creative Commons License 2024.02.05 0 0 19078

Egyiptomból terjedt el, tehát ott kellett készülnie az elsőnek. Vagyis ott találták meg az elsőt.

A kőláda felettébb alkalmas értékes tárgyak megőrzésére, főleg kataklizmák, katasztrófák idején.

Előzmény: Annaem (19076)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!